Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

Lelki és szellemi szabadságra nevelik tanulóikat | Rózsás helyzet hátrányokkal Göncz Árpád felavatta a váci piarista gimnáziumot (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolaépítés öröme és egyben felelőssége vár az induló két fiúosztály tanu­lóira, mondta, s hozzátette, talán a felelősségből több jut nekik. Emlékeztetett az elmúlt politikai rendszer vádjaira, amely az egyházi iskolákat szellemi bilincs­nek tartottak. A rendfőnök hangsúlyozta, hogy lelki és szellemi szabadságra neve­lik tanulóikat. A haza sze- retete pedig nem a név is­mételgetése, hanem törvé­nyeinek tisztelete. Vannak törvények, amelyeket ki- nek-kinek magának kell fölismernie, és annak szelíd vonzásában élni. Végső cél pedig a rossz legyőzése a jó hatalmával. A köztársasági elnök ér­kezésekor az iskola elé, már az osztályok előtti folyosón sorakoztak a diákok. Kö­rükben adta át az iskola kulcsát a gépipari techni­kum igazgatója, amely in­tézmény 1950-ben az el­űzött piaristák helyébe ke­rült. A kulcsot Göncz Ár­pád vette át és továbbította a régi-új gazdáknak, a pia­rista atyáknak. Az elnök példaértékűnek nevezte mind a város, mind pedig az egyház ré­széről, ahogyan Vácott visszaállították az értéke­ket. Követendő is mindez, mert értékpusztítás nélkül történt. Miután az elnök az iskola vendégkönyvébe is írt néhány gondolatot, kör­bejárta az épületet. Csak ezután lépett a már régóta várakozó városi tanévnyitó közönsége elé, a székesegy­ház lépcsőire. Először a diákokat kö­szöntötte egy szabad ország szabad tanévének első nap­jai előtt, rámondta, hogy csak a múltat ismerve sze­rezhetik meg a jövőjüket, amit csak a gondosan meg­választott tiszta hagyomá­nyokra lehet alapozni. A pedagógusokat köszöntve másodjára hangsúlyozta, komoly adósai vagyunk a magyar pedagógustársada­lomnak. Nem kapták meg az őket megillető megbecsü­lést, ami alatt nem is csak az anyagiakat érti, hanem a pedagógiai munka sza­badságát. Az egész ország érdeke, hogy megteremtsük az oktatás becsületét. Ha erről elfeledkeznénk, az egész ország lemarad, le­mondhat a jövőjéről. A szülőkhöz fordulva a család eg.yütt-tartásának kötelezettségére mutatott rá, ami a testi és lelki szük­ségletek megadásával együtt ma nem is könnyű feladat. Az egyházi iskolák meg­szüntetésével 1948-ban óriási értékek pusztultak el. Az azóta születetteket azonban most nem pusztít­juk el. Szegények vagyunk ahhoz, hogy türelmetlenek legyünk, és ahhoz is, hogy megengedhessük a viszály luxusát, fejezte be a köz- társasági elnök beszédét a váciak előtt. A formálisan megtörtént tanévnyitó utón még föl­kérték a vendéget, nyissa meg a zeneművészeti szak- középiskola újonnan elké­szült szárnyát, amely vég­re lehetővé teszi, hogy az (Vimola Károly felvétele) iskola tanulói immár a köz­ismereti tárgyakat is egy helyben tanulják a zenei •szakismeretekkel. Dudás Zoltán Ha leírják eltűnik a nyereség Budapesten úgy tartják, hogy a magyar bankok a legnyereségesebbek között vannak Európában. 11)90- ben a kereskedelmi bankok nyeresége 44 milliárd fo­rintra rúgott. E látszólag minden tekintetben rózsás helyzet hátrányairól kér­dezte Várhegyi Évát, a Pénzügykutató Rt. tudomá­nyos főmunkatársát a Tőzs­de Kurír munkatársa. Nyereségnek látszik 0 Jó az, ha egy magyar kereskedelmi bank viszony­lag könnyen nyereséges? — Az 1993. január 1-jén életbe lépő európai előírá­sokra való felkészülés le­hetősége szempontjából jó. Kérdés azonban, hogy való­ban erre fordítódik-e a ke­reskedelmi bankok nyere­sége. A 44 milliárd forint­nyi nyereségnek majdnem felét ugyanis befizetik adó­ként, a fennmaradó részből osztalékot fizetnek, s ami megmarad, az a bankok nyeresége. Ezt pedig szigo­rú értelemben már nem tekinthetjük igazán nyere­ségnek. Mert abban az eset­ben, ha a kereskedelmi bankoknál felhalmozódott kétes vagy bukott hiteleket — melyeknek összege ma­napság már 50—60 milliárd forintra tehető — leírnák, eltűnne a nyereségük. Azaz a nyugat-európai bankóid­nál e hazai nyereségek nem lennének kimutathatók, olyan nagymértékű kétes követelés áll mögöttük. 0 Hogyan áll valójában a nagy publicitást kapott portfóliótisztítás ügye, azaz mi lesz a rossz hitelekkel? Bukott hitelek — A kereskedelmi ban­koknak összesen körülbe­lül 50 milliárd forintnyi kétes vagy bukott hitelé­ből a három nagy kereske­delmi banknál 21 milliár- dot tekintenek örökölt, az­az rájuk kényszerített hi­telnek. Ennek felére, azaz SE EGY POFON, SE SlABÁL YSÉRTÉS Nyár végi vásár Bugyiban Piros utánfutót fehér Trabant húz, az utánfutón egy szürke szamár rázkódik. £s keservesen rí, iázik. A fü­lesről — már kint a vásárban — megtudom, hogy Juci­nak hívják. Mint a megboldogult ángyomat. A nevek emigyen való találkozása, a páskomot betöltő zsivaj, a lacikonyhák nehéz zsirszaga és a lovak körüli amnto- niákos ájer felidézi bennem egy régi vásár emlékét. Már csak a cukorsíp meg a kaucsuktrombita hiányzik, arait akkor vett ángyom vásárfiának. A bugyi vásárban nem látok cukorsípot és nincs mézeskalács sem. Pedig a cukrászipar szép számban megjelent, hat sátorban kí­nálják ugyanazt, amit bár­melyik pesti közért. Nem jöttek el a csizma­diák, a subavarrók, a szűr- szabók, pedig ígérték. Így aztán a konfekciófelhoza­illetve módosított ered­ményt csökkenthetik az ala­pítványra fordított összeg­gel. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik nem vállal­kozási nyereségadó-ala­nyok, de folytatnak vállal­kozási tevékenységet is, s így adófizetési kötelezettsé­gük áll fenn. A költségve­tési szervek is csökkenthe­tik eredményüket az alapít­ványra kifizetett összegek­kel. A magánszemélyek az alapítványra fordított ösz- szeget levonhatják összjö­vedelmükből. További ked­vezmény, hogy amennyiben az e célra elkülönített pénz­összeg meghaladja a kifize­tés évének adóalapját, a fennmaradó rész a követ­kező év(ek)re átvihető, le­vonható az adóalapból mindaddig, amíg a teljes összeg figyelembe nem lett véve. Ha a termék vagy szolgáltatás árát az alapít­vány céljára használják fel, az a jogszabály szerint nem minősül értékesítésnek, azaz nem kell utána az áfát megfizetni. □ A határokon túli ala­pítványok támogatására milyen lehetőség van? — Közvetlenül támogatni egy határon túli, külföldön bejegyzett alapítványt is le­het, de a folyó évben már nem vonható le az adó­alapból a támogatási ösz- szeg. Az adókedvezményt illetően tavaly még nem tettek különbséget a Ma­gyarországon vagy külföl­dön nyilvántartásba vett alapítványok támogatása között. A határon túliak tá­mogatása közvetett formá­ban is megvalósítható, pél­dául olyan, Magyarorszá­gon bejegyezett alapítvá­nyok révén, amelyek a nemzetközi kapcsolatokat szolgálják a kutatás, prog­ram- és rendezvényszerve­zés, a kulturális, gazdasági életben vagy egyéb terüle­ten. Ilyenkor az adókedvez­mények érvényesek. Nem a szélhámosság a jellemző! □ Az alapítványok mű­ködésének alapvető feltéte­le a pénz, az adomány. Az alapítványok szabályszerű működésének milyen ga­ranciái vannak? Ellenőriz­hető, hogy valóban a meg­hirdetett tarlós közérdekű cél megvalósítására töre­kednek-e tevékenységük során? — Szükséges, de nem elégséges garanciát maguk a jogszabályok adnak, amelyek az alapítványok működési rendjét meghatá­rozzák. A kuratórium felel a kezelésére bízott pénz felhasználásáért, a nyilvá­nosság pedig sokat segíthet abban, hogy az adományo­zók széles köre ellenőriz­hesse: valóban arra költik a pénzt, amire adni szán­dékozta. Az viszont tény, hogy nem könnyű meggyőződni egy-egy meghirdetett se­gélyakció során, hogy való­ban létezik-e egyáltalán az a cél, amire a köz összefo­gását kéri valaki. Az eset­leges csalás rendőrségi ügy, ám az alapítványok műkö­désével kapcsolatban a jó­hiszemű létrehozók gya­korlatlansága, nem elégsé­ges szakmai tudása miatt is gy akori a kifogás. Az alapítványok létreho­zói és működtetői közül sokan talán nem gondol­nak arra, hogy ha valami­lyen szakterületi — egész­ségügy, kultúra, környe­zetvédelem, oktatás — cél­lal létrehoznak egy alapít­ványt, a szakmai munka mellett a pontos könyvelés, propaganda- és PR-tevé- kenységre is szükség van. Egy-egy alapítvánnyal kap­csolatban kirobbanó bot­ránynál nem mindig és nemcsak a vagyonszerzés játszik szerepet, hanem a tudatlanság, szakszerűtlen­ség is. A napjainkban tapasztal­ható nagy „alapítvány- alapítói láz” idővel le fog csitulni, az élet túllép raj­ta. A közérdekű célokat szolgáló alapítványokra azonban ezután is szükség lesz, támogatásuk kívána­tos, működésük pedig meg­érdemli — igényli is — a nyilvánosságot. Mérő Éva tál szürke és jellegtelen, akár a lábbelikínálat. — Suba, szűr? — ki tud manapság ilyesmit megfi­zetni? — legyint a szíj­gyártó. — Nézze meg ezeket a lószerszámokat. Mind­egyik egy-egy remekmű. Hogy minek is hoztam ide?! Egy darabot nem ad­tam még el belőlük. Valóban remekmű mind­egyik. A fekete marhabőrt színes sallangok díszítik. Kiverve sok-sok rézszögecs- csel. Van nyereg is meg kengyel, krómozott zabla­vas meg tarajos sarkantyú. Csak vevő nincs. Bugyiban nem tartanak hátas paripát, nem sikk a lovaglás. A piros utánfutó beállt egy fa alá, körülötte né­hány szájtáti meg két ku- pecformájú ember. Folyik az alku. Lanyhán sekélyes elánnal. A tulaj harminc- ezret kér, a kupecek húszat ígérnek. — Tudja mit, cse­réljünk — mondja az egyik. — Adok a szamárért egy ötéves pónit. Felvezetik a seszínű poc- egeret. Girhes, vak is. A szamaras kiköp, és most ő tesz egy ajánlatot. — Emel­je meg a farkát, és ... meg. A publikum röhög, a póni- sok szitkozódnak. Nem ha­ragból, csak szokásból. Ahogy egy vásárban illik. Másik csődület, egy mén­kű nagy muraközit must­rálnak. Van vagy fél tonna. — Százötvenezer. A bo­londnak is megéri. Négy hét múlva csikózik. Ez a ló egymaga elhúz egy vagon­nyit. És még csak tízéves. A lócsiszár darál, mondja a magáét. Valaki közbeszól: ha olyan jó, miért adod el? Válasz helyett itt is egy ajánlat. Jó vaskos. A höl­gyek erényesebbje sürgő­sen távozik. Bámész van, komoly ve­vő egy sem. A muraközi éppúgy nem kelt el, mint az ötvenezerre tartott bog­nárremekmű, egy sárga küllős cséza. — Ennyi ló, malac meg semmi! — la­mentál egy öregúr. — Ma­lac? Minek az magának? Ki vesz szahnakalapot far- sangidőben? A nyár végi téli hasonlatnak megvan a miértje. — Bolond az, aki sertést tart manapság. Teg­nap adtam át ötvenet, har­mincezret fizettem rá az ötvenre. A kezem száradjon el, ha még egyszer sertést viszek a portámra! Az italossátornál — az öt­ből az egyiknél — négy csapos áll. Állnak, mert nincs rendelés. Pedig van öt fajta sör, üveges meg csapolt, magyar és külföldi. És rengeteg fiaskó, nemes és nem nemes borokkal. Amikkel a sültet kellene leöblíteni. — Kész leégés — legyint a pecsenyés. — Vihetem haza a lesütött árut. Négy­féle kolbászt hoztam, olda­last, tarját, lacipecsenyét. Meg szálka nélküli halat. Kóstolja már meg. Kóstolás helyett fotózok, próbálom a látottakat úgy megkomponálni, hogy érez- zen rajtuk a vásári hangu­lat. Nem az a Mágnás Mis- kás operett giccs, de nem is ez a mostani, mely szür­ke és kiábrándító. Még nincs dél, de sokan már pakolnak, bontják a sátrat. — Ilyen se volt még — bámul a rendőr. — Se egy pofon, se szabálysér­tés. Milyen vásár az ilyen? Sok más is hiányzott a nyár végi bugyi vásárból. A ringlispíl, a hinta, a céllö­vőbódé meg egy kis zene. De nem volt. Sem fúvós­banda, sem cigány, amiért is az az érzése volt az em­bernek: olyan erdőben jár, amiben nincsenek mada­rak. A kövesúthoz kivezető ösvényen újra látom a Tra­bantot, nagy porfelhő közt viszi az utánfutót, rajta a Juci. Nem kelt el, nem kel­lett senkinek. A szamár csendes, most nem iázik. Nézi a mögötte gomolygó porfelhőt. A por szürke, nem siet, lassan ül el az úton. És behamvazza a fá­kat meg a kéken virító szedret. Matula Gy. Oszkár 10,5 milliárd forintra a kormány garanciát vállal, másik felét a bankoknak le kell írniuk. 0 A kétes hitelek mel­lett a magyar pénzügyi rendszer másik nagy prob­lémája a vállalati fizetés- képtelenség, a sorban állás. Mi történt ebben az ügy­ben? — A bankokhoz benyúj­tott követelések állománya körülbelül 25 milliárd fo­rint, ehhez társul még az MNB becslése szerint mint­egy 115 milliárd forintnyi „fiókban tartott” követelés, azaz összesen 240 milliárd forintra tehető a kifizetet­len követelés. A tartósan, legalább hat hónapon át fizetésképtelen vattaiatok köre aligha változik, a problémák tehát koncent­ráltan jelentkeznek. 0 A mar elfogadott, s 19u2. január 1-jen életbe lépő uj számviteli törvény értelmetlenné, praktikusan pedig lehetetlenné teszi a sorban állást. Mit fognak tenni a vállalatok? — A váltóforgalom való­színűleg sokkal élénkebb lesz, és az eddig inkább sikertelennek bizonyult vál­lalatok közötti klíring is jobban elterjed. Eddig csak a bankok voltak érdekeltek e megoldásokban. Jövőre már a szállítók érdekelt­sége is nagyobb lesz ezen a téren. Itt meg kell je­gyezni azonban, hogy mindezen a költségve l es bukik igazán nagyot, még­pedig a gyorsan csökkenő vállalati adóbefizetések miatt. Minden jel arra mu­tat, hogy a sorban állás mennyisége valószínűleg csökkenni, a bukott hitelek állománya pedig nőni fog. Azaz egyre több kétes hi­tel változik valóságosan is bukott hitellé. 1992. január 1-jétől a kereskedelmi ban­kok a bukott hiteleket az adózás előtti nyereségből írhatják majd le. Veszélyben a kisbankok — Egyértelmű, hogy a magyar kereskedelmi ban­kok közötti verseny élénkí­tésre szorul. Ebből a szem­pontból viszont érthetetlen a pénzintézeti törvény ter­vezetének azon pontja, amely szerint a hazai ke­reskedelmi bankok alaptő­kéjének a jelenlegi egymil- liárd forint helyett mini­málisan kétmilliárdnak kell lennie. A törvénytervezet négy év türelmi időt javasol a kétmilliárdos' alaptőke el­érésére a ma ennél kisebb alaptőkével működő keres­kedelmi bankok számára. Am még ez a türelmi idő sem volna elég ahhoz, hogy valamennyi kereskedelmi bank képes legyen a szük­séges alaptőke-emelésre; a javaslat elfogadása tehát feltétlenül a hazai kereske­delmi bankok egy részének fúziójához vezetne. Belá­tom, hogy bizonyos körök­nek az a jó, ha minél ke­vesebb bankot kell fel­ügyelniük, de ez nem élén­kíti a versenyt. Egyébként mar csak azért is érthetet­len a javasolt limitemelés, mert a Közös Piacon belül ötmillió ECU az előírt mi­nimális alaptőke, ami kö­rülbelül 500 millió forint­nak felel meg. Ez a szako­sított pénzintézetek számá­ra nálunk előírt limittel egyenlő. A kétmilliárd fo­rint viszont ennek éppen a négyszerese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom