Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám
Lelki és szellemi szabadságra nevelik tanulóikat | Rózsás helyzet hátrányokkal Göncz Árpád felavatta a váci piarista gimnáziumot (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolaépítés öröme és egyben felelőssége vár az induló két fiúosztály tanulóira, mondta, s hozzátette, talán a felelősségből több jut nekik. Emlékeztetett az elmúlt politikai rendszer vádjaira, amely az egyházi iskolákat szellemi bilincsnek tartottak. A rendfőnök hangsúlyozta, hogy lelki és szellemi szabadságra nevelik tanulóikat. A haza sze- retete pedig nem a név ismételgetése, hanem törvényeinek tisztelete. Vannak törvények, amelyeket ki- nek-kinek magának kell fölismernie, és annak szelíd vonzásában élni. Végső cél pedig a rossz legyőzése a jó hatalmával. A köztársasági elnök érkezésekor az iskola elé, már az osztályok előtti folyosón sorakoztak a diákok. Körükben adta át az iskola kulcsát a gépipari technikum igazgatója, amely intézmény 1950-ben az elűzött piaristák helyébe került. A kulcsot Göncz Árpád vette át és továbbította a régi-új gazdáknak, a piarista atyáknak. Az elnök példaértékűnek nevezte mind a város, mind pedig az egyház részéről, ahogyan Vácott visszaállították az értékeket. Követendő is mindez, mert értékpusztítás nélkül történt. Miután az elnök az iskola vendégkönyvébe is írt néhány gondolatot, körbejárta az épületet. Csak ezután lépett a már régóta várakozó városi tanévnyitó közönsége elé, a székesegyház lépcsőire. Először a diákokat köszöntötte egy szabad ország szabad tanévének első napjai előtt, rámondta, hogy csak a múltat ismerve szerezhetik meg a jövőjüket, amit csak a gondosan megválasztott tiszta hagyományokra lehet alapozni. A pedagógusokat köszöntve másodjára hangsúlyozta, komoly adósai vagyunk a magyar pedagógustársadalomnak. Nem kapták meg az őket megillető megbecsülést, ami alatt nem is csak az anyagiakat érti, hanem a pedagógiai munka szabadságát. Az egész ország érdeke, hogy megteremtsük az oktatás becsületét. Ha erről elfeledkeznénk, az egész ország lemarad, lemondhat a jövőjéről. A szülőkhöz fordulva a család eg.yütt-tartásának kötelezettségére mutatott rá, ami a testi és lelki szükségletek megadásával együtt ma nem is könnyű feladat. Az egyházi iskolák megszüntetésével 1948-ban óriási értékek pusztultak el. Az azóta születetteket azonban most nem pusztítjuk el. Szegények vagyunk ahhoz, hogy türelmetlenek legyünk, és ahhoz is, hogy megengedhessük a viszály luxusát, fejezte be a köz- társasági elnök beszédét a váciak előtt. A formálisan megtörtént tanévnyitó utón még fölkérték a vendéget, nyissa meg a zeneművészeti szak- középiskola újonnan elkészült szárnyát, amely végre lehetővé teszi, hogy az (Vimola Károly felvétele) iskola tanulói immár a közismereti tárgyakat is egy helyben tanulják a zenei •szakismeretekkel. Dudás Zoltán Ha leírják eltűnik a nyereség Budapesten úgy tartják, hogy a magyar bankok a legnyereségesebbek között vannak Európában. 11)90- ben a kereskedelmi bankok nyeresége 44 milliárd forintra rúgott. E látszólag minden tekintetben rózsás helyzet hátrányairól kérdezte Várhegyi Évát, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársát a Tőzsde Kurír munkatársa. Nyereségnek látszik 0 Jó az, ha egy magyar kereskedelmi bank viszonylag könnyen nyereséges? — Az 1993. január 1-jén életbe lépő európai előírásokra való felkészülés lehetősége szempontjából jó. Kérdés azonban, hogy valóban erre fordítódik-e a kereskedelmi bankok nyeresége. A 44 milliárd forintnyi nyereségnek majdnem felét ugyanis befizetik adóként, a fennmaradó részből osztalékot fizetnek, s ami megmarad, az a bankok nyeresége. Ezt pedig szigorú értelemben már nem tekinthetjük igazán nyereségnek. Mert abban az esetben, ha a kereskedelmi bankoknál felhalmozódott kétes vagy bukott hiteleket — melyeknek összege manapság már 50—60 milliárd forintra tehető — leírnák, eltűnne a nyereségük. Azaz a nyugat-európai bankóidnál e hazai nyereségek nem lennének kimutathatók, olyan nagymértékű kétes követelés áll mögöttük. 0 Hogyan áll valójában a nagy publicitást kapott portfóliótisztítás ügye, azaz mi lesz a rossz hitelekkel? Bukott hitelek — A kereskedelmi bankoknak összesen körülbelül 50 milliárd forintnyi kétes vagy bukott hiteléből a három nagy kereskedelmi banknál 21 milliár- dot tekintenek örökölt, azaz rájuk kényszerített hitelnek. Ennek felére, azaz SE EGY POFON, SE SlABÁL YSÉRTÉS Nyár végi vásár Bugyiban Piros utánfutót fehér Trabant húz, az utánfutón egy szürke szamár rázkódik. £s keservesen rí, iázik. A fülesről — már kint a vásárban — megtudom, hogy Jucinak hívják. Mint a megboldogult ángyomat. A nevek emigyen való találkozása, a páskomot betöltő zsivaj, a lacikonyhák nehéz zsirszaga és a lovak körüli amnto- niákos ájer felidézi bennem egy régi vásár emlékét. Már csak a cukorsíp meg a kaucsuktrombita hiányzik, arait akkor vett ángyom vásárfiának. A bugyi vásárban nem látok cukorsípot és nincs mézeskalács sem. Pedig a cukrászipar szép számban megjelent, hat sátorban kínálják ugyanazt, amit bármelyik pesti közért. Nem jöttek el a csizmadiák, a subavarrók, a szűr- szabók, pedig ígérték. Így aztán a konfekciófelhozailletve módosított eredményt csökkenthetik az alapítványra fordított összeggel. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik nem vállalkozási nyereségadó-alanyok, de folytatnak vállalkozási tevékenységet is, s így adófizetési kötelezettségük áll fenn. A költségvetési szervek is csökkenthetik eredményüket az alapítványra kifizetett összegekkel. A magánszemélyek az alapítványra fordított ösz- szeget levonhatják összjövedelmükből. További kedvezmény, hogy amennyiben az e célra elkülönített pénzösszeg meghaladja a kifizetés évének adóalapját, a fennmaradó rész a következő év(ek)re átvihető, levonható az adóalapból mindaddig, amíg a teljes összeg figyelembe nem lett véve. Ha a termék vagy szolgáltatás árát az alapítvány céljára használják fel, az a jogszabály szerint nem minősül értékesítésnek, azaz nem kell utána az áfát megfizetni. □ A határokon túli alapítványok támogatására milyen lehetőség van? — Közvetlenül támogatni egy határon túli, külföldön bejegyzett alapítványt is lehet, de a folyó évben már nem vonható le az adóalapból a támogatási ösz- szeg. Az adókedvezményt illetően tavaly még nem tettek különbséget a Magyarországon vagy külföldön nyilvántartásba vett alapítványok támogatása között. A határon túliak támogatása közvetett formában is megvalósítható, például olyan, Magyarországon bejegyezett alapítványok révén, amelyek a nemzetközi kapcsolatokat szolgálják a kutatás, program- és rendezvényszervezés, a kulturális, gazdasági életben vagy egyéb területen. Ilyenkor az adókedvezmények érvényesek. Nem a szélhámosság a jellemző! □ Az alapítványok működésének alapvető feltétele a pénz, az adomány. Az alapítványok szabályszerű működésének milyen garanciái vannak? Ellenőrizhető, hogy valóban a meghirdetett tarlós közérdekű cél megvalósítására törekednek-e tevékenységük során? — Szükséges, de nem elégséges garanciát maguk a jogszabályok adnak, amelyek az alapítványok működési rendjét meghatározzák. A kuratórium felel a kezelésére bízott pénz felhasználásáért, a nyilvánosság pedig sokat segíthet abban, hogy az adományozók széles köre ellenőrizhesse: valóban arra költik a pénzt, amire adni szándékozta. Az viszont tény, hogy nem könnyű meggyőződni egy-egy meghirdetett segélyakció során, hogy valóban létezik-e egyáltalán az a cél, amire a köz összefogását kéri valaki. Az esetleges csalás rendőrségi ügy, ám az alapítványok működésével kapcsolatban a jóhiszemű létrehozók gyakorlatlansága, nem elégséges szakmai tudása miatt is gy akori a kifogás. Az alapítványok létrehozói és működtetői közül sokan talán nem gondolnak arra, hogy ha valamilyen szakterületi — egészségügy, kultúra, környezetvédelem, oktatás — céllal létrehoznak egy alapítványt, a szakmai munka mellett a pontos könyvelés, propaganda- és PR-tevé- kenységre is szükség van. Egy-egy alapítvánnyal kapcsolatban kirobbanó botránynál nem mindig és nemcsak a vagyonszerzés játszik szerepet, hanem a tudatlanság, szakszerűtlenség is. A napjainkban tapasztalható nagy „alapítvány- alapítói láz” idővel le fog csitulni, az élet túllép rajta. A közérdekű célokat szolgáló alapítványokra azonban ezután is szükség lesz, támogatásuk kívánatos, működésük pedig megérdemli — igényli is — a nyilvánosságot. Mérő Éva tál szürke és jellegtelen, akár a lábbelikínálat. — Suba, szűr? — ki tud manapság ilyesmit megfizetni? — legyint a szíjgyártó. — Nézze meg ezeket a lószerszámokat. Mindegyik egy-egy remekmű. Hogy minek is hoztam ide?! Egy darabot nem adtam még el belőlük. Valóban remekmű mindegyik. A fekete marhabőrt színes sallangok díszítik. Kiverve sok-sok rézszögecs- csel. Van nyereg is meg kengyel, krómozott zablavas meg tarajos sarkantyú. Csak vevő nincs. Bugyiban nem tartanak hátas paripát, nem sikk a lovaglás. A piros utánfutó beállt egy fa alá, körülötte néhány szájtáti meg két ku- pecformájú ember. Folyik az alku. Lanyhán sekélyes elánnal. A tulaj harminc- ezret kér, a kupecek húszat ígérnek. — Tudja mit, cseréljünk — mondja az egyik. — Adok a szamárért egy ötéves pónit. Felvezetik a seszínű poc- egeret. Girhes, vak is. A szamaras kiköp, és most ő tesz egy ajánlatot. — Emelje meg a farkát, és ... meg. A publikum röhög, a póni- sok szitkozódnak. Nem haragból, csak szokásból. Ahogy egy vásárban illik. Másik csődület, egy ménkű nagy muraközit mustrálnak. Van vagy fél tonna. — Százötvenezer. A bolondnak is megéri. Négy hét múlva csikózik. Ez a ló egymaga elhúz egy vagonnyit. És még csak tízéves. A lócsiszár darál, mondja a magáét. Valaki közbeszól: ha olyan jó, miért adod el? Válasz helyett itt is egy ajánlat. Jó vaskos. A hölgyek erényesebbje sürgősen távozik. Bámész van, komoly vevő egy sem. A muraközi éppúgy nem kelt el, mint az ötvenezerre tartott bognárremekmű, egy sárga küllős cséza. — Ennyi ló, malac meg semmi! — lamentál egy öregúr. — Malac? Minek az magának? Ki vesz szahnakalapot far- sangidőben? A nyár végi téli hasonlatnak megvan a miértje. — Bolond az, aki sertést tart manapság. Tegnap adtam át ötvenet, harmincezret fizettem rá az ötvenre. A kezem száradjon el, ha még egyszer sertést viszek a portámra! Az italossátornál — az ötből az egyiknél — négy csapos áll. Állnak, mert nincs rendelés. Pedig van öt fajta sör, üveges meg csapolt, magyar és külföldi. És rengeteg fiaskó, nemes és nem nemes borokkal. Amikkel a sültet kellene leöblíteni. — Kész leégés — legyint a pecsenyés. — Vihetem haza a lesütött árut. Négyféle kolbászt hoztam, oldalast, tarját, lacipecsenyét. Meg szálka nélküli halat. Kóstolja már meg. Kóstolás helyett fotózok, próbálom a látottakat úgy megkomponálni, hogy érez- zen rajtuk a vásári hangulat. Nem az a Mágnás Mis- kás operett giccs, de nem is ez a mostani, mely szürke és kiábrándító. Még nincs dél, de sokan már pakolnak, bontják a sátrat. — Ilyen se volt még — bámul a rendőr. — Se egy pofon, se szabálysértés. Milyen vásár az ilyen? Sok más is hiányzott a nyár végi bugyi vásárból. A ringlispíl, a hinta, a céllövőbódé meg egy kis zene. De nem volt. Sem fúvósbanda, sem cigány, amiért is az az érzése volt az embernek: olyan erdőben jár, amiben nincsenek madarak. A kövesúthoz kivezető ösvényen újra látom a Trabantot, nagy porfelhő közt viszi az utánfutót, rajta a Juci. Nem kelt el, nem kellett senkinek. A szamár csendes, most nem iázik. Nézi a mögötte gomolygó porfelhőt. A por szürke, nem siet, lassan ül el az úton. És behamvazza a fákat meg a kéken virító szedret. Matula Gy. Oszkár 10,5 milliárd forintra a kormány garanciát vállal, másik felét a bankoknak le kell írniuk. 0 A kétes hitelek mellett a magyar pénzügyi rendszer másik nagy problémája a vállalati fizetés- képtelenség, a sorban állás. Mi történt ebben az ügyben? — A bankokhoz benyújtott követelések állománya körülbelül 25 milliárd forint, ehhez társul még az MNB becslése szerint mintegy 115 milliárd forintnyi „fiókban tartott” követelés, azaz összesen 240 milliárd forintra tehető a kifizetetlen követelés. A tartósan, legalább hat hónapon át fizetésképtelen vattaiatok köre aligha változik, a problémák tehát koncentráltan jelentkeznek. 0 A mar elfogadott, s 19u2. január 1-jen életbe lépő uj számviteli törvény értelmetlenné, praktikusan pedig lehetetlenné teszi a sorban állást. Mit fognak tenni a vállalatok? — A váltóforgalom valószínűleg sokkal élénkebb lesz, és az eddig inkább sikertelennek bizonyult vállalatok közötti klíring is jobban elterjed. Eddig csak a bankok voltak érdekeltek e megoldásokban. Jövőre már a szállítók érdekeltsége is nagyobb lesz ezen a téren. Itt meg kell jegyezni azonban, hogy mindezen a költségve l es bukik igazán nagyot, mégpedig a gyorsan csökkenő vállalati adóbefizetések miatt. Minden jel arra mutat, hogy a sorban állás mennyisége valószínűleg csökkenni, a bukott hitelek állománya pedig nőni fog. Azaz egyre több kétes hitel változik valóságosan is bukott hitellé. 1992. január 1-jétől a kereskedelmi bankok a bukott hiteleket az adózás előtti nyereségből írhatják majd le. Veszélyben a kisbankok — Egyértelmű, hogy a magyar kereskedelmi bankok közötti verseny élénkítésre szorul. Ebből a szempontból viszont érthetetlen a pénzintézeti törvény tervezetének azon pontja, amely szerint a hazai kereskedelmi bankok alaptőkéjének a jelenlegi egymil- liárd forint helyett minimálisan kétmilliárdnak kell lennie. A törvénytervezet négy év türelmi időt javasol a kétmilliárdos' alaptőke elérésére a ma ennél kisebb alaptőkével működő kereskedelmi bankok számára. Am még ez a türelmi idő sem volna elég ahhoz, hogy valamennyi kereskedelmi bank képes legyen a szükséges alaptőke-emelésre; a javaslat elfogadása tehát feltétlenül a hazai kereskedelmi bankok egy részének fúziójához vezetne. Belátom, hogy bizonyos köröknek az a jó, ha minél kevesebb bankot kell felügyelniük, de ez nem élénkíti a versenyt. Egyébként mar csak azért is érthetetlen a javasolt limitemelés, mert a Közös Piacon belül ötmillió ECU az előírt minimális alaptőke, ami körülbelül 500 millió forintnak felel meg. Ez a szakosított pénzintézetek számára nálunk előírt limittel egyenlő. A kétmilliárd forint viszont ennek éppen a négyszerese.
