Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

Í — 1391. SZERTE Ára: 8,00 forint €WMa XXXV. ÉVFOLYAM, 21\ SZÄM » 1391. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Eszmscsere a párttagsággal MDF-megyegyűlés Tegnap este hat órakor kezdődött, s lapzártakor még tartott Gödöllőn, az Agrártudományi Egyete­men a Magyar Demokrata Fórum Pest megyei gyűlé­se, melynek célja — az ed­dig megtartottakhoz ha­sonlóan —, hogy a legerő­sebb parlamenti párt veze­tői tájékozódjanak tagsá­guk véleményéről, s a ve­zető tisztségviselők, közöt­tük az e fórumon is részt Vevő Botos Katalin tárca nélküli minisztér, Farkas Gabriella alelnök, Bethlen István országgyűlési kép­viselő, Kónya Imre frak­cióvezető, ismertessék a kormányzat és a frakció terveit, álláspontját. (Lapunk holnapi számá­ban a késő éjszakai órák­ba nyúló eseményről rész­letes tudósítást közlünk.) í BÍIPQLÍTiKAi KRÓNIKA A munkanélküliség a következő évek legsúlyosabb konfliktusait okozza a Társadalmi Érdekegyeztető Ta­nács szerint. Ezért e témáról tanácskozást rendeztek a hétvégén a kormány’, a szakszervezet és az érintettek képviselőinek részvételével. © A Munkástanácsok Or­szágos Szövetségében a vezetőségben dúló viszály meg­szüntetése érdekében leváltották tisztségéből Bajtay Jó­zsef alelnököt, és megerősítették elnöki tisztében Pal- kovics Imrét. © A rendszerváltozás; Ahol megtörtént és ahol nem; Az utóbbi esetben mi a teendő? Ilyen címen hirdetett pályázatot tagsága számára a KDNP. © Vi­lágkormányt, világparlamentet és világalkotmányt akar egy amerikai székhelyű szervezet. Képviselői most Bu­dapesten tartottak sajtótájékoztatót, hogy híveket sze­rezzenek eszméjüknek. © Magyar kezdeményezésre tu­dósok és mérnökök'is követik az orvosok nukleáris há­ború elleni nemzetközi szervezete célkitűzéseit. Erről ren­deztek tanácskozást Balatonfüreden. © Baráth Etele kormánybiztos nyitotta meg a Gemenc Expót, az első olyan kiállítást, melyet egy magyar vállalkozó szerve­zett. Vezetőjük Inczédy János KDNP-képviselők Butik nem lesz Start-hitelből Vétleneket ócsárolnak Budapesten megalakult a Kereszténydemokrata ön- kormányzati Képviselők Egyesülete. Az egyesület első embere, Inczédy Já­nos. a Pest Megyei Köz­gyűlés elnöke elmondta: szervezetükbe azokat vár­ják, akik a KDNP tagja­ként vagy a párt támoga­tását élvezve szereztek mandátumot az* önkor­mányzati választásokon. Az egyesület célja, hogy olyan információkkal lássa el tagjait, amelyek segíte­nek a döntések előkészíté­sében, valamint tovább­képzéseket, tanulmányuta- kat szervezzenek nekik. El­ső rendezvényként a KDNP-vel közösen szep­tember 27—28-án önkor­mányzati fórumra kerül sor Vácott. A tavaszi beharangozást követően sok vállalkozó kedvű egyén várta repes­ve a kedvező kamatozású Start-hitel indulását. A ne­hézkes kezdés napjaiban úgy tűnt, a kisvállalkozá­sok segítésére született, német támogatással létre­jött hitelkonstrukció beful­lad. Végül is azonban sike­rült a bankokkal egyezség­re jutni, s augusztusban a pénzintézetek már meg­kezdték a pályázatok be­gyűjtését. A németektől kapott 40 millió márkának megfelelő három és fél milliárd forintot tizenhat bank között osztották szét. Az elosztási elvnek van­nak vesztesei is, elsősor­ban az úgynevezett közép­bankok — MHB. Budapest Bank, OKHB, Postabank, ezek a pénzintézetek ugyanis a várinál jóval ke­vesebb pénzt kaptak. A Budapest Banknak például — melynek Pest megyében is több helyen. Cegléden, Gödöllőn, Mono­ton, Nagykőrösön, Rácke­vén. Szentendrén van fiók­ja — mindössze 375 millió forint jutott. Tóth Antalné igazgató elmondta, hogy ilyen csekély összegre nem volt értelme annak, hogy megyei kereteket alakítsa­nak ki. A fiókokból érke­ző cenzurajavaslatok alap­ján döntenek majd arról, hogy ki részesülhet a Start-hitel millióiból. Az igények jóval meghaladják a lehetőségeiket, a túlje­lentkezés ötszörös. így sze­lektálniuk kell, s az igaz­gatónő szerint azok szá­míthatnak sikerre, akik javító, szolgáltató tevé­kenységhez, egészségügyi vállalkozásokhoz, a meg­szűnt ÁFÉSZ-ek készletei­nek átvételéhez kértek köl­csönt. Fontos szempont, hogy a jelentkezők meg­felelő fedezettel rendel­kezzenek, hiszen a bank nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ne kapja INTERJÚ CSURKA ISTVÁNNAL, sincs diktatúráról Választási gyűlés vendege volt Cegléden Csurka István író, országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke. Az ismert politikus készségesen adott interjút lá vánknak. Az írást azért közöljük csak ma, mert tiszteletben kívántuk tar­tani a kampánycsendet akkor is, amikor „csak” hely- hatásági időközi választás előtt álltak a városban. © A napokban a szolnoki megycgyűlést követően ön egyebek mellett úgy fogal­mazott, véget kell vetni a gyámoltalanság korszaká­nak. Hogyan képzeli el ezt? — Nézze, ha az ember sokáig él visszaszorítva a diktatúrában — még a pu­hában is —, akkor elbi­Egy híján fél tucat. Tulajdonképpen senki sem érli. Ennek a csa­patnak már réges-rég ki kellett volna esnie. Sőt, nem is lett volna szabad feljutnia az NB I-be. De erről valahogy évek óta nem vesznek tudomást. Cserélődhetnek a játékosok, tönkremehetnek a szponzo­rok, a Vác nem hagyja kiütni magát — sőt. A Duna-parti város tizenegye szombaton egy híján fél tucat gólt rúgott a Diósgyőr hálójába, s vezeti az NB I-et. Mégpedig úgy, hogy leiskolázták a borsodi iparváros jobb napokat is látott csapatát, s a kiütéses győzelemhez jóformán csak egy félidőre volt szükségük. Az eredmény azért is örvendetes, mert a váci gárda nemzetközi mérkőzésre készült. A Dinamo Moszkva elleni találkozó előtt talán jót tesz egy kis önbizalom. (Tudósításunk a 11. oldalon.) vissza a kölcsön adott pén­zét. Az igazgatónő kifej­tette, hogy az elbírálásnál háttérbe kerülnek azok, akik butiknyitásra, fuva­rozásra, kam ion vásárlásra, masszázsszalon vagy ven­dégház kialakítására igé­nyeltek hitelt. Tóth Antalné hozzátette, a szűkös forráshiány miatt fiókjaikat már kérték, hogy ne fogadjanak el több Start-hitélpályázatot, hi­szen az igényeket már így sem tudják kielégíteni. Az igazgatónő megjegyezte, ha tudták volna, hogy ilyen kevés pénz jut majd a Bu­dapest Banknak, aligha vállalkoznak a kölcsön fo­lyósítására, hiszen így a hoppon maradt ügyfelek minden bizonnyal majd pénzintézetük fiókjait fog­ják ócsárolni. H. É. Csongrád megye egyes településein, főleg Kiszom- bor és Makó térségében ma naponta rabszolgaként adnak-vesznek mezőgazda- sági munkára több száz, elsősorban Romániából ér­kezett cigányt. A magyar- országi cigányok saját or­szágukban is másodlagos állampolgárok, akiknek az erősödő cigányellenesség miatt egyre drámaibb a helyzete — hangzott el a hétvégén. Szegeden azon a konzultáción, amelyet a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége rendezett. Az országhatáron kívül és belül élő cigányságot még ma is sorozatos atro­citások érik. Romániában például a forradalom óta’ háromszor történt véres cigánypogrom. Magyaror­szágon is egyre gyakorib­bak az etnikum elleni rasz- szista megnyilvánulások. LENGYELORSZÁG—UKRAJNA Diplomáciai kapcsolatok Lengyelország és Ukraj­na vasárnap hivatalosan bejelentette; diplomáciai kapcsolatra kíván lépni egymással. Egyelőre a két fővárosban különleges kor­mánymegbízottak képvise­lik országaikat. zonytalanodik. Ma én azt látom, a polgárok gyámolta­lanok és hagyják, hogy ugyanazok a rétegek, káde­rek, kommunisták uralkod­janak rajtuk. Holott már nem az övék a hatalom. De sokakban még él a régi beidegződés. Én úgy gon­dolom. hogy o gyámolla- (Folytatás a 2. oldalon.) BZ EUÜE ÉS A HATALOM M a az Alkotmánybíróság alkotmányértelme­zési kérdéseket tárgyal. Olyan kérdések­ben dönt majd, amelyek összefüggnek a parlameptáris demokrácia alapelveivel. Azokkal az alapelvekkel, amelyeket állami iskolákban több mint negyven éven át hivatalosan alig ta­nítottak. Nem árt, ha tudjuk, hogy a politikai hatalom a demokráciákban nem mások feletti uralmat, hanem egyszerűen döntéshozói pozíciót jelent. Olyan pozíciót, amelyet a többségi elv alapján választott személy vagy testület csak az alkot­mányban meghatározott ideig tölt be, és amely nem csupán jogkört és határkört, hanem elsősor­ban feladatkört és kötelezettséget jelent. Megbí­zatást, amely együtt jár a felelősséggel. A tizennyolcadik század felvilágosult gondol­kodói éppen e hatalomfelfogás jegyében dolgoz­ták ki a demokratikus politikai rendszerek máig érvényes alapelveit, köztük a hatalommegosztás elvét. A törvényhozó, a kormányzati végrehajtó és a bírói hatalom megosztása és az ehhez kap­csolódó felelősségi rendszer minden demokrácia alapja. Ez a rendszer akadályozza meg a hata­lom koncentrálódását és uralommá, diktatúrá­vá válását. Az állami főhatalom szférájában negyedik^ ha­talmi ág nincs, mert az már más hatalmi ágak hatáskörét és ezzel együtt feladatakörük, köte­lezettségeik számonkérhetőségét csorbítaná. Ha­tásköri összeütközéseket teremtene, a demokrati­kus rendszert működésképtelenné tenné. Nincs tehát önálló, az előbbiektől független elnöki ha­talom. Prezidenciális rendszerekben (mint például Franciaország) az elnök a kormányzati végrehaj­tó hatalom feje, parlamentáris rendszerekben (mint Olaszország vagy Németország) az elnöki tisztség a nemzeti-állami egységet reprezentáló, de felelősség és tényleges hatalom nélküli funk­ció. Prezindenciális rendszerekben az elnök mint tényleges kormányfő pártpolitikát érvényesít, parlamentáris rendszerekben az elnök a pártok fölött áll, s tisztségének gyakorlása során nem követhet pártszempontokat. Az úgynevezett „középerős elnök” 1989 elején propagált koncepciója fából vaskarika, s csupán egy erőtlen kísérlet volt az ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalom részbeni átmentésére. Abban a reményben, hogy az akkori MSZMP reform­szárnya ezt a pozíciót Pozsgay Imre révén meg­szerezheti. Parlamentáris rendszerekben azonban hatalom felelősség nélkül nem létezik. M em árt, há tudjuk, hogy a Magyar Köztár­saság parlamentáris rendszerű demokrácia. Az alkotmány szerint a. köztársasági elnök által aláírt döntésekért a felelősség nem az elnö­köt, hanem a javaslattevő vagy ellenjegyző kor­mánytagot, végső soron magát a kormányt terhe­li. Az elnöki aláírás pusztán a döntés jelentőségét hangsúlyozza. —te—

Next

/
Oldalképek
Tartalom