Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
Lehetőség a pénzügyi kapcsolatok folytatására Antall József Japánban Szombaton, helyi idő szerint reggel nyolc órakor Tokióba érkezett Antall József kormányfő, akinek látogatását felfokozott várakozás előzi meg magyar részről, és élénk érdeklődés kíséri a japán partnerek részéről is. Szombaton, első hivatalos találkozóján Antall József a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljává nevezte ki Szudzuki Oszamut, a Suzuki vállalat elnökét, eddigi tevékenysége elismeréseként, megbecsüléseként. Az ismert japán vállalat- vezető Közép-Japán hat kormányzóságában munkálkodik majd a japán— magyar gazdasági, kulturális, sport- és egyéb kapcsolatok elmélyítésén. Antall József és a magyar küldöttség tagjai ezután Kono Joheivel, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnökével és a szervezet tagjaival találkoztak. Antall József köszönetét mondott a társaság vezetőinek azért a munkáért, amelyet a két nép közötti rokonszenv elmélyítése érdekében végeznek. Ennek jelentőségét emelte ki a miniszterelnök később, a magyar kolónia tagjaival való találkozón is. Szombat délelőtt a miniszterelnök a tokiói múzeum kincseivel ismerkedett, a magyar szakértők viszont az utolsó kísérletet tették arra, hogy formába öntsék a tervezett beruházásvédelmi megállapodást. Ez nem sikerült. — Olyan lényeges eltérések vannak a két fél megközelítése között, amely lehetetlenné teszi a megállapodást — kommentálta a fejleményt Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Mint mondta. Japán ragaszkodott ahhoz, hogy a majdani közös piaci—magyar szabadkereskedelmi megállapodásból szerzett előnyöket neki is biztosítsuk, mi viszont ezt nem vállalhattuk. A megállapodás elmaradása azonban cseppet sem fogja befolyásolni a japán befektetőket, akik eddig sem olyan országokba ruháztak be, amelyekkel ilyen megállapodásuk volt. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a japán befektetők fő célpontja, nem pedig az a három ország, amellyel Japánnak beruházásvédelmi megállapodása van, vagyis nem Kína, Egyiptom vagy Sri Lanka — hangsúlyozta az államtitkár. A Jugcsztavia-konferenda nyilatkozata Honok Horvátországban A szombati hivatalos megnyitó után csütörtökre hívta össze a Jugoszlávia-béke- konfcrencia első ülését Jxtrd Carrington, a tanácskozás egyhangúlag megválasztott elnöke. A volt Drit külügyminiszter „enyhén szólva nehéznek” minősítette az előtte álló feladatot. A szombati felszólalásokból három jugoszláv alapmegközelítés volt érzékelhető. Az első, a legszenvedélyesebb. Slobodan Milosevic szerb elnök szavaiban fejeződött ki, és ez lényegében a szövetségi állam megőrzésére irányult. Kiválás esetén viszont — jelezte Milosevic — a határok megváltoztatását is szükségesnek tarthatja Szerbia, éppen a szerbek önrendelkezésére hivatkozva. Milosevic o horváto- kat vádolta a szerbek elűzésével, állami terrorizmussal, ami ellen szerinte csak védekeznek az ottani szerbek. Ezzel szemben Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerését sürgeti, megbélyegzi a nagyszerb sovinizmust, a szerb törekvéseket, a szövetségi hadsereg agresszióját, és a függetlenség megvalósítása után tartja lehetségesnek a tárgyalást Jugoszlávia területproblémáinak megoldásáról. Macedónia egyfajta köztes álláspontként szuverén államok konföderációját tartja lehetségesnek. Az értekezlet résztvevői elfogadtak egy elég általánosságban megfogalmazott közös elvi nyilatkozatot, amelyben bejelentik a döntőbíráskodási bizottság létrehozását, leszögezik, hogy a megoldásnak minden Jugoszláviában élő személy érdekeit figyelembe kell vennie, támogatják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elveit, elfogadják továbbá, hogy nem ismernek el semmiféle olyan határváltozást, amelyet nem békés eszközökkel és nem megegyezés alapján érnek el (ily módon nem zárva ki a határváltozás elvi lehetőségét), s végül lényegesnek nevezik a konferencia sikeréhez a tűzszünet azonnali és teljes betartását. Mindeközben Pakracon tovább folytatódtak a harcok, a szerb erők és a hor- vát gárdisták között újabb összecsapás volt vasárnap Gradlskánál, Okucaninál és Kostajnicánál. Vannak halálos áldozatok is. Ezek számáról a horvát rádió nem közölt pontos adatot. A Vijaka folyón átvezető egyik hidat aláaknázták és felrobbantották. Antall József miniszter- elnök arra kérte Kaifu To- sild kormányfőt, hogy Tokió folytassa a magyar gazdaság támogatását állami forrásokból, és ösztönözze a magánt Jankókat is, hogy biztosítsák gazdaságunk működéséhez a szükséges külső forrásokat. — Stratégiailag fontos partnernek tekintjük - Japánt, s a magyarországi rendszer- váltás nyomán minőségileg is új szakasz nyílt kapcsolatainkban. Ennek és a kialakult bizalmi viszonynak az alapján szélesítjük politikai együttműködésünket mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind nemzetközi téren — hangsúlyozta a miniszterelnök. A másfél órás kormányfői tárgj'aláson Antall József részletesen felsorolta azokat a pénzügyi területeket. ahol számítunk Japán együttműködésére. Kaifu miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy lehetőséget lát a pénzügyi kapcsolatok folytatására, új hitelekre, mert az ország mindig pontosan tett eleget fizetési kötelezettségeinek. A szakértők feladata lesz a részletek kidolgozása — mondta Kaifu miniszterelnök. Antall József vasárnap másfél órás eszmecserét folytatott a Tokióban előadássorozatot tartó Margaret Thatcher volt brit mi niszterelnökkel. Főképp a Szovjetunióban lezajlott puccs utáni helyzetről, a kelet-közé p-európai változásokról volt szó a beszélgetésen. Megvitatták ; nemzeti kisebbségek hely zetét a szovjetunióbeli és a jugoszláviai fejlemények fényéljen. A magyar kor mányfő részletes tájékozta tást adott Ante Markovié jugoszláv miniszterelnök kel Szabadkán folytatott tárgyalásairól. Véleményt cseréltek Magyarország EK-társulásáról és összegezték Japánban szerzett benyomásaikat. A moszkvai puccs tanulságai Szálka ff szemükben A moszkvai puccsból adódó tanulságokkal hozta összefüggésbe hétvégi számában a müncheni Süddeutsche Zeitung azt, hogy Magyarországon, az Alkotmánybíróságot is bekapcsolva vita folyik az államelnök hatásköréről. A magyar alkotmány kevés hatalmi jogkört biztosít a köztársaság elnöke számára, szemben a kormány jogkörével — írta a Süddeutsche Zeitung, s felsorolta, hogy Göncz Árpád eddig háromszor került jogköri vitába az Antall- kabinettel: a taxisblokád idején, a kárpótlási törvény alá nem írásával, valamint akkor, amikor nem értett egyet a Magyar Rádió és Televízió alclnö- keinek a kormány által javasolt személyeivel. — A koalíció eszményi jelöltjei újságírói körökben WMWii" ni .... i^liiil i mi., in. t úlságosan kormánybarátnak számítottak, az ellen zék a kinevezések ellen foglalt állást. Göncz lelki- ismereti okokkal magyarázta az elutasítást — Irta a délnémet újság. A Süddeutsche Zeitung szerint az alelnökök körüli vitához kapcsolódóan „újabb belpolitikai botrány van kibontakozóban. A legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, Kónya Imre egy dokumentumban kiállt amellett, hogy alapvető változtatást kell végrehajtani az állami rádió és televízió politikai beállítottságában. Kritikus adásai miatt különösen a rádió szálka a kormánypárt szemében” — volt olvasható a német lap szombat-vasárnapi számában. ■ események *~ f mnndiaflmn ------------------------------------------------------------i .....— ■ .............................. A hollandiai Eefde település konferenciaközpontjában vasárnap véget ért a nyugati magyarság egyik legjelentősebb szellemi műhelyének, a Mikes Kelemen Körnek idei négynapos tudományos találkozója, amelynek témája az volt, hogy miként tekintenek Magyarországra és a magyarokra a külvilágban. A A csehszlovák szövetségi kormány kisebbségpolitlkai alapelveinek megvitatás előtt álló tervezete nem szól a kollektív kisebbségi jogokról — hívja fel a figyelmet a Szabad Üjság című, Pozsonyban megjelenő lap szombati számában Janics Kálmán, a Szlovákiában működő Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom tiszteletbeli elnöke. Fel kell számolni magunkban a gyámoltalanságot! Szó sincs diktatúráról Interjú Csutka Istvánnal\ az MDF alelnőkével, országgyűlési képviselővel (Folytatás az 1. oldalról) lanságot magunkban kell felszámolni. Természetesen ennek az lehet a következménye, hogy az emberek megtanulnak élni a szabadsággal. Aki már élni tud vele, az sokkal jobban es következetesebben képes érvényesíteni az érdekeit. Ha kell, kárpótlást szerez magának ... munkavállalói érdekszövetséget, egyesületet alakít. Mozog . .. 0 Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője két hete, a Gellert Szállóban megtartott képvisclőcsoport-gyűlé- en elemzésének egyik pasz- szusában akként vélekedett. nem kétséges, hogy a támogatóik alapvetően igénylik az igazságtételt. Viszont nem biztos, hogy ez a társadalomban többségi álláspont lenne. A feladatot ettől függetlenül végre kell hajtaniuk. Voltaképpen nem egyfajta diktatúra ez? — Nem. Mert nem diktatórikusán hajtjuk végre. Csak törvényes eszközök alkalmazhatók ebben a folyamatban is. Semmiképpen nem lehet még csak elképzelni se, hogy ez valamilyen törvénytelenségre, olyan megoldásra vezessen, amit- előzőleg az Ország- gyűlés nem hagyott jóvá. • Ön mondotta azt is, hogy a rendszerváltás lejáratúi bűnözök. Végül is ki féljen? A sajtó... vagy...” — A sajtóban az, aki hazudik. Most már annak véget kell vetni, hogy ellenzékiség vagy sajtószabadság örve alatt gátlástalanul lehessen hazugságot, rémhírekét és olyan téveszméket terjeszteni, amelyeket a történelem elítélt. • Ön szerint megenged- hető-e, hogy a koalíciós párt elnöke bírálja, ostorozza a kormányt és követelőzzön? — Ez egy nagyon sajnálatos jelensége a mai magyar politikai életnek. Némelyek a zűrzavart használják ki. Ezt előbb-utóbb kj fogja magából vetni a koalíció. Mert ily módon csak az ellenségeink kezére lehet játszani, s ez még fokozza a zűrzavart, az elégedetlenséget. Ez egy kormányon belül lévő erő számára megengedhetetlen. Elsősorban azért, mivel erkölcstelen. 0 A politikus Csurka István, a szókimondásával mennyit ártott a* elmúlt másfél évben az írónak, illetve a politikus használt a nemzetnek? — Ezt nem én vagyok hivatott megállapítani. Azt hiszem, a magam részéről nem a könnyebbik megöl-.; dóst választottam, hanem a nehezebbiket. Elég sokat kellett nekem is tanulnom,, foglalkoznom, kínlódni azzal, amíg a sokkal .könv- nyebb és szabadabb íróiról átálltam a politikusi életvitelre. Számomra ez szol-' gálát. Annak is tekintem első perctől kezdve. Hogy ezt mások miként ítélik meg, tulajdonképpen soha nem vizsgáltam, mélyebben ez nem érint. Addig csinálom így, amíg úgy érzem, hogy ezt kell tennem és ez a kötelességem. Eehcr Ferenc Hogyan értelmezhető a „titkos” MDF dokumentum? Ellentmondó vélemények a Kónya-tanulmányról Kónya Imrének, az MDF frakcióvezetőjének tulajdonított beszédet közölt csütörtöki számában a Népszava és a Magyar Hírlap. A publikált anyagról utóbb kiderült, hogy az nem az augusztus 24-i MDF-tanácskozáson elhangzott beszéd, hanem egy, akkorra készített tanulmány rövidített változata. A szóban forgó dokumentumot azóta részleteiben megismerhették a rádióból, a tv-ből és a lapokból, így emlékeztetőül csak néhány, az ellenzék által kifogásolt részletét elevenítjük fel, majd néhány újabb értékelést ismertetünk. Kónya szerint a sajtót, a tv-t és a rádiót a régi rendszerben lejáratódott és a koalícióval ellenséges „szakma” képviselői uralják. Az objektív tájékoztatás követelményének a sajtó alig tesz eleget. Amíg az írott sajtó kezelésében a kormányzat mozgástere erősen korlátozott, addig a rádió és a tv irányításában, teljes átalakításában a kormányzati pozíció elvileg óriási lehetőségeket biztosít. Az állami apparátusból, illetve az állami irányítás alatt lévő vállalatok éléről, valamint az ügyészségek, bíróságok éléről a legrövidebb időn belül le kell Amit a közvélemény igazságérzete követel A KDNP aggodalommal figyeli az alkotmányosságot és a jogállamiságot veszélyeztető hatalmi törekvéseket. Ezért nagyra értékeli a kormánynak a demokratikus jogrend megőrzésére és a társadalom stabilitására irányuló erőfeszítéseit. Elítél minden olyan politikai kezdeményezést, amely veszélyezteti az átalakulás demokratikus és alkotmányos rendjét. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ország jüvőjéhez nélkülözhetetlennek tartja új kormány kidolgozását. Az utóbbi napokban éles vitát keltett a köztársasági elnök jogkörének alkotmányossági kérdése. ■Ezért a jogkörök tisztázásával pontosítani kell az alkotmány idevonatkozó részét. A Szovjetunióban lezajlott sikertelen kommunista hatalomátvételi kísérlet bizonyítja, hogy az átalakulási folyamat Közép- Európában is visszafordíthatatlan. A sikertelen puccskísérlet után megindult személycserék élesen mutatnak rá, hogy hazánkban is szükség van a közelmúlt történelmének feltárására, a felelősök megnevezésére és olyan törvényhozási, valamint kormányzati intézkedésekre, amelyeket a közvélemény igazságérzete követel. váltani a lejáratódott, régi vezetőket. A nyugdíjak kiszámításakor a függetlenített mozgalmi állásban töltött éveket figyelmen kívül kell hagyni. ★ Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke egy szombati szegedi nagygyűlésen elmondta: a demokrácia próbakövének tekinti, hogy a sajtó szabadságát mennyire lehet megóvni. Hiszen a rendszerváltás elsősorban a médiáknak köszönhető. Szerinte általában nein helyes, ha felelős politikus felelőtlenül nyilatkozik. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata . Néppárt parlamenti csoportjának vezetője szerint elgondolkodtató, hogy a Kónya Imre ellen folyó kampányt éppen mostanra időzítették, amikor az Alkotmánybíróság néhány napon beiül döntést hoz a köztársasági elnök jövőjéről. Az MDF’ frakcióvezetőjének beszéde augusztus 24-én hangzott el, a lapokban azonban csak szeptember 5-én jelent meg. Füzessy Tibor nem tartja etikusnak, hogy egy voltaképpen titkos pártdokumentum egyáltalán megjelenhetett, s szerinte az Ellenzéki Kerékasztal létrehozója aligha akarhat egy újabb diktatúra létrehozója lenni. Pozsgay Imre független képviselő szerint a demokrata fórum bizonyos vezetői nagyon nagy zavarban vannak feladataik megoldása közben, és a félelem légkörének felébresztésével, ellenségeskedéssel akarnak zavarukon úrrá lenni. Egy válságot nem így kell kezelni — összegezte véleményét Pozsgay Imre, aki szerint még az is elképzelhető, hogy nem kis haszna lesz a dokumentummal: a demokratikus erők összefogását, a közmegegyezést segítheti elő.