Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

I. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK TÁP1ÓMENTI K^tíwia MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Km csak a nyereség számít Nyomda már van Nagykáta város képviselő-testülete még közvetlenül megválasztása után — 1990 novemberében — döntött egy városi nyomda létrehozásáról. S mivel legalább 3 millió forintos kiadásról volt szó, természetesen kéte­lyek is felmerültek. Éppen erre van szükség? Mit hoz a „konyhára”? Lesz-e munkája egyáltalán? A kérdésekre az idő adja meg a választ. Annyi azonban bizonyos, hogy a környékbeli településekről Jászberénybe, Ceg­lédre, Tiszakécskére, Csemőbe, esetleg Budapestre utaz­nak a megrendelők nyomdaügyben. De július elejétől már „próbaüzemei” Nagykáta kisvárosi létének legújabb ékes bizonyítéka is, a Polgármesteri Hivatal Nyomda­üzeme. A Szabadság téren — a régi nagyközségi tanács udvari épületében — levő üzem nemrég nyomdásszá képzett vezetője, Debre Fe­renc, aki egyelőre óvato­san beszélt a kilátásokról. Mértéktartása érthető: a megvásárolt nyomdagépet és a jelenleg kapható korszerű számítógé­pes kiadványszerkesztő- rendszert — amely egyesíti magában a szedést, törde­lést, montírozást, korrektú­rázást —, mindenekelőtt aprólékosan ki kell „ta­pasztalni”. S miután a be­fektetésnek minél előbb „illik” megtérülnie — sőt, haszonra is igényt tart a óváros —, rövidesen, mi több: máris vállalnának külső megrendeléseket. Az­az, ha valakinek szüksége van meghívóra, névkártyá­ra, szórólapra, plakátra, ét­lapra, újságra, naptárra, oklevélre — a sort folytat­hatnánk —, bizalommal fordulhat a nagykátai nyomdaüzemhez. Annál is inkább, hogy új üzem lé­vén, olcsóbb árajánlattal igyekeznek kuncsaftokat szerezni. Az önkormányzat befek­tetése a jövőben térül meg. De hogy nem csupán a vállalkozás vélhető nye­resége játszott szerepet a döntésben, arról Fenyvesi László nyugdíjas győzött meg. A lelkes helytörténész évek óta gyűjti, kutatja a város nyomda- és sajtó- történetét. — Nyomdászcsaládból származom, noha magam nem kerültem a pályára — mondta. Mindenesetre tőle tudtuk meg, hogy Feischmann Si­mon — később az akkori főjegyző rábeszélésére Si- monyira változtatta a ne­vét — 1909-ben telepedett le Nagykátán, kis teljesít­ményű manuális nyomda­gépével. Kezdetben név­jegyeket, meghívókat, majd cégjelzésű hivatali nyomtatványokat készített. A nyomda 1915—1918 kö­zött nem működött, mert a tulajdonos mestert és se­gédjét katonai szolgálatra hívták be. A háború előtt a Simonyi-nyomdában ké­szült a Nagykátai Járási Hírlap, amely társadalmi, gazdasági, szépirodalmi he­tilap volt. A nyomdászra az 1930-as évek végén, a háború elő­szelében egyre nagyobb politikai nyomás neheze­dett. A családot 1944-ben elhurcolták: a két fiúmun- kaszolgálatos-behívót ka­pott. Közülük az egyik fiú — Simonyi Miklós — tért haza, súlyos betegen. A há' ború alatt széthordott nyomdát nagy nehezen összegyűjtötték, s 1946. má­jus elején sikerült azt üzembe helyezni. De működött itt egy má­sik nyomda is. Pisch Már­ton nyomdász 1934-ben ke­rült egy Szolnokon vett nyomdával Tápiószelére. Bódy Pál ottani evangéli­kus esperes közreműködé­sével hamarosan hetente kiadták a „Nagykátai Já­rás” című lapot. Humoros élclapot is megjelentettek „Tükör és éle a Nagykátai Járásban”, majd „Űj Tü­kör” címmel. Ezek azonban néhány példány után meg­szűntek. Miközben Pisch Márton Lépesfalvi Márton­ra magyarosította a nevét, a tápiószelei nyomdát. 1939-ben Nagykátára köl­töztették. 1 Simonyi és Lépes­falvi üzemét 1949-ben ál­lamosították. Simonyi Mik­lós ma is él, 80 éves. A ház, amelyben lakik, egy­kor vendéglő volt, itt mű­ködött legtovább a nyom­da. — Talán még egy em­léktáblát is megérdemelne, legalább tudnának róla a maiak. Mert korabeli érté­kelések sokszor megemlí­tették: a nyomdák felpezs­dítették a kulturális életet, erősítették a lokálpatriotiz­must. A nyilvánossággal befolyásolni, nevelni lehet. Itt van például — mutat­ta Fenyvesi László — ez a Nagykátai Járási Hírlap, 1911-ból. „A nagykátai já­rásbíróság büntető osztá­lyának e heti tárgyalási sorrendje: Csutorka István, Laczkó István súlyos testi sértés, Zsíros András köz­csend elleni kihágás .. Az effajta nyilvánosság pedig kellene. Vagy egy másik jellemző példa, ugyancsak abból az idő­ből: „a polgári iskolai asz­taltársaság Nagykátán a Kováts-féle vendégfogadó­ban Gárdonyi Géza: A bor című darabját fogja előadni”. — Hol vagyunk ma még ettől? Mert nyomda már van, de az nem elég. Az újság ugyancsak kevés. Pezsgő társasági, kulturális élet kell. Amit persze ger­jeszthet egy nyomda, főleg, ha újságot is készít. Azt pedig jó tollú emberek ír­ják — vélekedett Fenyvesi László. (tóth) Az önállósult gyárban Vállalati tanács alakult Mint ismeretes, a Tele­fongyár nagykátai gyára nemrégiben Híradásipari és Finommechanikai Vál­lalat néven önállósult. A mechanikai és híradásipari alkatrészeket, szerelvénye­ket, koaxiális csatlakozó­kat, mátrixnyomtatókat gyártó és szerelő középka­tegóriájú vállalatnál a na­pokban munkásgyűlést tar­tottak. A vállalat szervezeti és működési szabályzatának egyhangú elfogadása mel­lett döntöttek a vállalati tanács létrehozásáról. A választás után a testület elnöke Kelemen Lászlóné pénzügyi csoportvezető lett, aki 3 évre kapta megbíza­tását. Elnökhelyettesnek Czeróvszki Attila anyagbe­szerzőt választották. Miután dr. Vass Imre igazgató a közeli jövőben korengedményes nyugdíjba vonul, döntöttek az igaz­gatói pályázat azonnali ki­írásáról (amely időközben megjelent a Népszabadság­ban és lapunkban is). A beérkező pályázatok elbí­rálására megválasztották a bírálóbizottságot. Ennek összetétele: Kelemen Lász­lóné, a vállalati tanács el­nöke, Csáky Miklósné fő­könyvelő, Sánta László műszaki osztályvezető, Sza­bó Károly, a Pest Megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója, továbbá az ipa­ri és kereskedelmi tárca képviselője. A vállalati tanács az igazgatót 3 évre választja meg. Az államszövetség évfordulóján Kirándulnak, táncolnak A Tápiómente utánpótlás­csoportja Svájcba utazott. Az államszövetség 700 éves évfordulója alkalmából négyszer lépnek fel: Lu- zernbén, Thunban (itt járt legutóbb Göncz Árpád köz- társasági elnök), Kolliken- ben és Sawenfilben, a foga­dó családok és az érdeklő­dők népes serege előtt. Több olyan hazánkfia is je­lezte részvételét, akik már hosszabb ideje élnek Svájc­ban. Bizonyára rendkívüli él­ményben lesz része a cso­portnak, hiszen kötélpályán — átszállással — jutnak fel a több mint 3000 méter magas Titlisre, hajókirán­duláson ismerkednek Lu­zern környékével és a vá­rost is megtekintik. A csoportot fogadja és köszönti majd a magyar nagykövetség kulturális attaséja, a thuni és a sa­wenfili önkormányzat. Mint Szegedi Páltól, az együttes vezetőjétől megtudtuk, az út költségeit az együttes tagjai és a svájci „Denevér” szabadidőközpont fedezte. Utcanevek , A változtatás pénzbe kerül Az utcanevek megválto­zása korántsem csupán dön­tés kérdése: pénz is kell hozzá. Tápiógyörgyén pél­dául az érintett utcák la­kóinak kérése, továbbá a községben élők véleménye alapján az önkormányzat rendeletet hozott három ut­ca nevének megváltoztatá­sáról. Így lett a Vöröshad­sereg útból Szilvási út, a Tolbuhinból Deák Ferenc, a Rózsa Ferencből Kandel Henrik út. A rendelet ki­mondta: az utcanévválto­zásból adódó költségeket, utcanévtáblák elkészítését, házszámtáblák cseréjét a polgármesteri hivatal végzi. — összesen mintegy 100 darab táblát kellett csinál­tatnunk egy magánvállal­kozónál, ami 12 ezer fo­rintba került. Legutóbb 1988-ban végeztünk hasonló munkát, de akkor az egész településen kicseréltük az utcanév- és házszámtáblá­kat. Ezért 180-190 ezret kér­tek három évvel ezelőtt. Csaknem 1200 házat figye­lembe véve napjainkban legalább a dupláját számol­hatjuk ennek az összegnek. Ráadásul amikor a ház­számtáblákat kivisszük, egyúttal a személyi igazol­ványokba is át kell vezet­nünk a lakcímváltozást. De be kellett jelenteni az ak­ciót az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatalba is, ahol új kódokat készítenek — tudtunk meg talán ke­vésbé ismert részleteket Gál László jegyzőtől Tápió­györgyén. tapiö.vienti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Deák Attila. 9 Fogadónap minden csütörtökön ao—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. Piaci zsúfoltság A Tápiómenti Hírlap már több alkalommal írt arról, hogy csütörtöki napokon, ami­kor piac van Nagykátán, alig lehet közlekedni a szabálytalanul parkoló gépjármű­vektől a Dózsa György úton. Nos, úgy tűnik, lassan már a piacon belül is „forgalom- irányítóra” lesz szaka íg. Az utóbbi hetekben igen sok nálunk vendégeskedő külföldi keresi fel portékájával a nagykátai piacot is. Ha véletlenül későn érkeznek, akkor csak a földön jut hely az árujuknak, de hát így megakadályozzák a piacra való be­cs kijutást (Deák Attila felvétele) Múlt és jövő Alapítvány T óalmásért A lakóhely gyarapításáért széles körű összefogás, együttműködés jogi és szervezeti kereteként hoz­ták létre alapítói a „Tóalmásért” Alapítványt. A helyi önkormányzat és a Tóalmásért Környeze­tünkért Egyesület összesen 125 ezer forinttal indí­totta a vagyont. Már több helyi szervezet, magán- személy jelezte csatlakozási szándékát Az alapítvány a falu fejlesztését tűzte ki fő cél­jául. Ez jelenleg elsősorban a tornaterem építésé­nek anyagi támogatását jelenti. De a múltra is gondolnak: a világháborúkban odaveszett tóalmá- si áldozatok tiszteletére emlékmű állításával kí­vánnak emlékezni. Fontosnak tartják a település természetes és épí­tett környezetének védelmét, az úthálózat fejlesz­tését. Ugyanakkor elő akarják mozdítani a köz­ség sportéletének fellendítését is. A támogatások befizethetők a Takarékszövetke­zet tóalmás! fiókjában, illetve átutalhatók a Nagy­káta és Vidéke Takarékszövetkezet BBRT: 381— 98319, Tóalmásért Alapítvány 11 060 csekkszám­lájára. Nagykáta AUTÓSMOZI A nagykátai autósmozi (Jászberényi út 1.) műso­ra augusztus első felében (az előadások este fél tíz órakor kezdődnek): 3—4. (szombat, vasár­nap) TORTÚRA — színes, szinkronizált, amerikai hor­rorfilm. 5—6. (hétfő, kedd) JOBB MA EGY ZSA­RU, MINT HOLNAP KET­TŐ — színes, szinkronizált, amerikai vígjáték. 8—9. (csütörtök, péntek) ZÖLD KÁRTYA — színes, szink­ronizált, amerikai vígjáték. 10—11. (szombat, vasárnap) INTRUDEREK TÁMADÁ­SA — színes, amerikai, há­borús kalandfilm. 12—13. (hétfő, kedd) TINI BO­SZORKÁNY — szinkroni­zált amerikai vígjáték. 15— 16. (csütörtök, péntek) BO­SZORKÁNYOK — színes, szinkronizált, amerikai film. ÁLLATORVOSI ÜGYELET E hónap első felében az alábbiak szerint teljesíte­nek ügyeleti szolgálatot az állatorvosok. Augusztus 3—5.: dr. Czeglédi László, Nagykáta, Petőfi-út 5/b; (I. körzet), dr. Kiss László, Tápiószőlős, Káldy-tanya (II. körzet). Augusztus 10—12.: dr. Angyal József, Nagykáta, Petőfi út 6. (I. körzet), dr. Sztankovics Gyula, Tápió- györgye, Táncsics M. út 9. (II. körzet).

Next

/
Oldalképek
Tartalom