Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
1. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK BU^>VIDEKI BUDAÖRS • ERŐ • SZAZH ALOMBATTA BIATOR* w ____ _ _ PILISVÖRÖSVAR O BUDAKESZI TÖRÖKBÁLINT © PILISCSABA • PATY © ZSAMBÉK • SOLYMÁR O TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ © PERBÄL • TÖK © TINNYE © ÜRÖM Stern úr gavallér A városé marad a motel George Stern, az amerikai magyar üzletember nem akar több ház tulajdonosa lenni, s egyszerre két Mercedesbe se tud ülni. Mindezt arra a megjegyzésre mondta, miszerint túl szép az általa kínált menyasszony. — A menyasszony pont olyan, amilyennek leírtam — állítja. — Éppen azért nem akarok Magyarországon földet vásárolni, mert tudom, hogy az eladástól irtóznak az önkormányzatok, de legalábbis nehezebben adják áldásukat, ha a beruházás első fázisaként telek értékesítéséről van szó. Engem nem érdekel a föld, s az sem, hogy mit csinál majd a város a motellal, ha én átadtam a kulcsait. Ha a 150-200 milliós beruházás a kalkulált idő alatt nem hozná meg nekem a tisztes hasznot, eszembe se jut ajánlatot tenni. Stern úr ajánlata a következő : Budaörsön, az Amfora raktár melletti szabad területen, egy ösz- szesen 13172 négyzetméteres telken a saját költségén felépít egy 50 szobás motelt. Az önkormányzat e célra ingyen biztosítja a város tulajdonában álló telket, és közreműködik a hatósági engedélyek kiadásában. Tizenöt év plusz kétszáz nap után Stern úr térítésmentesen átadja a motel kulcsait az önkormányzatnak. A június 26-i keltezésű ajánlatot megvizsgálta a településműködtetési és fejlesztési bizottság, és a város érdekeit szolgáló módosításokkal támogató határozatot javasolt meghozni a képviselő-testületnek. A módosítások lényege: a vállalkozó olyan épületet építsen, ami kivonulása után is jó állagú, és Stern úr azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a városnak. A képviselők a nettó profit (adózás utáni tiszta nyereség) 10 százalékát kérték bérleti díjként, továbbá a motel öt apartmanját kívánja a város alkalmanként használni, ha Budaörsre hivatalos vendég érkezik. George Stern lényegében elfogadta a feltételeket. A bérleti díj megfizetésében kért türelmi időt, • azt a motel megnyitása után másfél évvel kezdi kiegyenlíteni. Ellenben azonnal hajlandó átutalni a város számlájára egymillió forintot, amit később természetesen beszámítanak neki. Arra is felhatalmazást kapott, hogy ha a telken ötvennél több szoba valósítható meg, azt a beépítési százalék figyelembevételével megépítheti. A többletszobák ellentételezése további tárgyalások alapja, feltehetőleg a 15 év’ plusz kétszáz napos bérlet meghosszabbításával jár majd. George Stern attól sem zárkózott el, hogy Budaörs — előzetes bejelentés alapján — alkalmanként élvezzen foglalási előjogot a kért öt apartmanra. Budaörs önkormányzatának — mint azt az egyik képviselő kijelentette — igen nagy gyakorlata van abban, hogyan kell elriasztani a külföldi befektetőt. Ezúttal azonban a képviselők egyhangúan „áldásukat adták” a vállalkozásra. George Stern a sikeres tárgyalást követően a következőket nyilatkozta lapunknak: •— Budaörs az a potenciális hely, ahol fantáziát látok a beruházás megvalósításában, éppen ezért máshová nem is mentem volna. És nem tervezek ilyen ajánlatot tenni más, egyébként hasonló adottságokkal rendelkező településnek sem. Ha a motel felépül, az átutazóban levő családokra és üzletemberekre számítok, akik megalszanak, és mennek tovább. Étterem építésében nem gondolkozom, mert meggyőződésem, hogy a vendéglátás ráfizetéses. Egy kontinentális reggeli a maximum, amit nyújtani fogunk a vendégeknek. Ellenben a szobák amerikai szabványok szerint létesülnek, ahol előírás az is, hogy a nem dohányzó vendégeknek tartsunk fenn apartmanokat. Minden szoba légkondicionálóval készül, s a színes tv éppúgy hozzátartozik a berendezéshez, mint a fekhely. És tényleg nem csak ígéret, hogy még a szőnyegeket is kicserélem, amikor átadom a motelt az önkormányzatnak ... Fazekas Eszter A jegyző csak „kuhacoshodik... ” Mikor ki dönthet? Az önkormányzati törvény úgynevezett hatásköri törvénye 1991. július 24-én lépett életbe. Ez a szűkszavú hír jelzi: 1990 augusztusától az önkormányzatok, a képviselők hatásköri törvény nélkül dolgoztak. Hogy mit jelentett ez a hétköznapi munkában, arról dr. Tunyogi Balázstól, az érdi önkormányzat jegyzőjétől kértem választ. • Tehát volt egy keret- törvény, mely szabályozta ugyan a testület hatáskörét, de nem tisztázta önkormányzaton belül a hatósági- és az államigazgatási jogkört. Ebből milyen átfedések származtak? — Szeretném hangsúlyozni, hogy teljesen jó szándéktól vezéreltetve, de az önkormányzat bizottságai esetenként törvénysértő határozatokat hoztak. Döntöttek építési hatósági jogkörben, pedig az a jegyző feladata. Nehéz volt megmagyarázni a hatásköri törvény hiányában, hogy nem jegyzői túlkapás az elvi építési engedély kiadása, a testületi határozattal szemben. De ebben az esetben is arról volt szó: államigazgatási hatósági ügyben nem a testület dönt. Viszont ha egy telek egyedi eladása kerül szóba, ebben az esetben ők döntenek. Viszont hogy az általuk is jóváhagyott, már eladott telek gazdája kaphat-e elvi vagy végleges építési engedélyt? Nem tartozik a hatáskörükbe. ® Egy sor alapvető kérdést is tisztázni kellett a munka során. Sikerült ezt úgy, hogy a jegyző, mint a törvényesség őre munkaköri kötelességének úgy tegyen eleget, hogy senkit se sértsen? — A bizottságok a feladataikat, hatásköreiket megpróbálták önállóan kialakítani. Minden lépésüket a jóhiszeműség, a tenni akarás vezette, még akkor is, ha olyan döntési jogokat vindikáltak maguknak, melyek nem illették meg őket. Ma már szerintem senki számára nem kérdéses, a hivatal az önkormányzaté, Egy időben sűrűn adtunk hírt iskolaszékek szerveződéséről, mostanában azonban mintha alábbhagyott volna a lelkesedés, a települések a rendszer- váltás óta nem adtak hírt hasonló törekvésekről. Július 29-én a pátyi önkormányzat ülésén napirendre került egy ilyen jellegű javaslat, amelyet a képviselő-testület megtárgyalt, majd támogatásáról biztosította az állampolgári kezdeményezést. Kuthy Ákos, Páty polgármestere elmondta, hogy a pátyi iskolaszék szervezésének szükségességét a helyi Vállalkozók Klubja vetette fel. Bár az ő profiljukhoz az oktatás nem kapcsolódik szorosan, mégis mint falujukért és annak fejlődéséért felelősséget érző közéleti emberek, úgy gondolták, jelezniük kell, hogy a lakosság körében Eötvösi tradíció... Hagyomány és korszerűség BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: H46. Telefon: 138-4761, 1384067. "'sgffiíiqp ilyen gondolatok, igények merültek fel. A képviselő-testület már a kezdet kezdetén érdeklődéssel fogadta az ötletet, ugyanakkor úgy vélték, hogy mivel a tagok viszonylag keveset hallottak még az iskolaszékekről, ahhoz hogy támogatásáról dönteni tudjanak, először tájékozódniuk kell. E tájékozódásukat segítette az a részletes írásos anyag, amelyet dr. Galicza János pátyi lakos készített el számukra. Dr. Galicza János a Közoktatási és Művelődési minisztérium munkatársa, így szakértelmével hamar a segítségére siethetett a képviselőknek. A legutóbbi testületi ülésen előterjesztett beszámolójában részletesen ismertette az iskolaszékek intézményének rövid történelmét, ma érvényes jogszabályi kereteit, megvalósíthatóságának feltételeit és lehetséges változatait. Javaslatának előkészítése során kérdőívek segítségével tájékozódott a szülők .körében, és előkészítő beszélgetésre hívta össze a község egyetlen iskolájában, illetve óvodájában dolgozó pedagógusokat. A pátyi képviselő-testület támogató döntése után dr. Galicza Jánostól kérdeztük: — Mivel magyarázza, hogy az iskolaszékek szervezésének „divatja” az utóbbi hónapokban, utóbbi egy évben, mintha megszakadt volna? — Kialakult egy átmeneti jogi helyzet, amelynek tisztázódásáig nem volt célszerű hozzákezdeni az előkészítéshez. Azóta kiderült, hogy a klasszikus, az Eötvös József által készített 1868- as népiskolai törvény által körülírt iskolaszékek alapítását a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé. Márpedig a közeli múltban megalakult iskolaszékek — például a közeli biatorbágyi — ezt a modellt követték. Eredeti terveink szerint mi éppen az ő alapszabályukat szerettük volna átvenni, ám időközben, áttanulmányozva azt, rájöttünk, hogy nem ez a törvényesen járható út. A pátyi iskolaszék inkább az egykori iskolatanácsok mintáját követi majd, csupán az iskolaszék elnevezését őrizzük meg, elsősorban hagyománytiszteletből. Az eötvösi tradíció, az intézményes nevelés társadalmi segítését mi mai módon szeretnénk folytatni. Célunk, feltárni, megfogalmazni a községi nevelési problémákat, fölkutatni megoldásuk lehetséges módjait, és mindezeket megvitatva dönteni a nevelési koncepciókról, illetve az intézmények fejlesztéséről. A döntések természetesen pénzügyekre is vonatkozhatnak, sőt alapítványt is létre lehet hozni a szervezet mellett. — Kik lennének az iskolaszék tagjai? — Elképzelésünk szerint részben a nevelőtestületek, részben a szülők választanák a tagokat, az önkormányzati testület és a községi felekezetek pedig delegált tagokkal vennének részt a munkában. Sz. K. a testület kiszolgálására hivatott, s munkáját a polgármester irányítja, a képviselők ellenőrzik döntéseik végrehajtását. Viszont az államigazgatással ösz- szefüggő feladatok ellátására a hivatal köteles. így például az anyakönyvezés, a népesség-nyilvántartás s a már citált építési hatósági törvény. Viszont az általános és a részletes városrendezési tervet az ön- kormányzati testület, a képviselők hagyják jóvá. A konkrét engedélyeket viszont a hivatal adja ki, s felel azért, hogy az építési törvényt, valamint az országos építési szabályokat betartattassa. A képviselő pedig menet közben ellenőrzi: a hivatal az engedélyek kiadásakor a rendezés elveit betartja-e. Nem kerülhet a műszaki bizottság fennhatósága alá a műszaki iroda irányítása. Éppen a már említettek miatt. Ami pedig a kérdés második felét illeti: nem a sértés vezetett, amikor megszólaltam, hanem a munkaköri kötelességem. Azt hiszem, aki ezt értette, érti, az még véletlenül sem sértődött meg! © A hatásköri törvény érteimében a népjóléti igazgatási feladatok az önkormányzathoz kerülnek. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az önkormányzati törvény alapján a testületnek bizottságaira és a polgármesterre kell hatáskörét átruházni. A rendszeres szociális segélyék odaítéléséről a bizottság határozattal dönt. Érden ez évente mintegy száznyolcvan családot érint. Érintett eddig ... A kérelmeket továbbra is az igazgatási irodához kell beadni. A döntés ellen az állampolgár nem a köztársasági megbízottnál, hanem az önkormányzati testületnél fellebbezhet. Ez egy igazságosabb megoldás minden szempontból. Hiszen a bizottság tagjai a kerületükben élők szociális helyzetét jól vagy jobban ismerik. S évente, félévente felülvizsgálhatják a jogosultság alakulását. Az úgynevezett eseti segélyeket, közgyógyászati igazolványt, katonai, családi segélyt viszont a polgár- mester bírálja el. Azért, mert ezekben az esetekben nem lehet naponta összerántani a bizottság tagjait, az állampolgár meg nem tud hetekig várni. A törvény ezért rendelkezik így. Ám a szociális otthonba megint csak a szociális bizottság utalhat be valakit. © Szó esett már arról, hogy a jegyzőnek munkaköri kötelessége jelezni, ha valamilyen döntés törvény- sértő. Nem „kedvesebb” az a jegyző, aki kevesebb- szer emel vétót? — Ez nem szimpátiakor. Munkaköri kötelesség. S ráadásul a jegyzőkönyvek alapján a köztársasági megbízott nyomon követi a döntéseket. Nem szükséges megvárni, hogy olyan esetben figyelmeztessen egy testületet, amikor világos, hogy a törvényt sértjük. Ha meg netán valahol valaki a figyelmeztetésre nem reagál, annak a testületnek az ügyében bírósághoz fordul a köztársasági megbízott. Ez a dolga, mint ahogy a jegyzőnek most a helyi adórendelet előkészítése, melyet a gazdasági bizottság véleményez. © Nem akar kerékkötő lenni. S legutóbb mégis annak tűnhetett a szolgálati lakások elosztásánál. Nem így volt? — Borotvaélen táncol a jegyző, amikor egy bizottság háromhetes munkáját úgymond „lesöpri az asztalról”. De hát a szolgálati lakások elosztására a jogszabályok szerint a munkáltató, a lakással rendelkező szerv vezetője jogosult. Az önkormányzat viszont nem munkáltató, csak tulajdonos. A munkám, a felkészültségem kérdőjelezte volna meg, ha ez átmegy. De itt is a jóhiszeműségből lehetett volna törvény- sértés. Hiszen a bizottsági tagoktól senki sem várhatja el, hogy polihisztorok legyenek. © Mit szeretne elérni, megértetni? — Szeretném, ha végre mindenki felismerné: a képviselő politikus. A hivatalnok meg szakember. Nincs antagonisztikus ellentmondás a kettő között. Mert a jó szakembergárda jól menedzseli a képviselőt. Ügy, hogy produkálni tudjon az állampolgár felé, s hogy újra megválasszák. Mert a hivatalnoknak az az érdeke, ne kelljen minden ciklusban mindent elölről kezdeni! Törvényességi észrevételeit újra és újra ismételni. De ugyanakkor az úgynevezett frakciózásba sem célszerű a hivatalnokokat bevonni, irányítani kell. S ha a köz- igazgatásban megmarad a jogfolytonosság a képviselők egy következő ciklusban történő újraválasztásával: akkor a közigazgatás gördülékenyebbé válik. S az állampolgárt, a választót az érdekli, hogy ügyeit gyorsan továbbvigyék, elintézzék. Varga Edit Otthonról — haza Szomorú évforduló A hét végén iskolatalálkozóra készül Budajenőn a falu lakossága, mintegy 45 vendég érkezik Németországból erre az alkalomra. Szomorú évfordulóra emlékezik idén a lakosság, a kitelepítések 45 évvel ezelőtt kezdődtek itt is, csakúgy mint más németek lakta településeken. A Budajenőről elszármazottak azonban most hazatérnek, és találkoznak egykori iskolatársaikkal, akik közül mintegy 30-an élnek még Budajenőn, és nagy örömmel fogadják a régen látott barátokat. A rendezvény zártkörű lesz, szombaton ünnepi misét tartanak, majd bejárják a vendégekkel a falut, ellátogatnak a temetőbe is. Vasárnapra bált szerveztek, az ünnepi hangulatot színesíti majd a budajenői asszonykórus szereplése is. A Németországból érkezett vendégek többsége családostul jön, magukkal hozzák gyermekeiket is. Van olyan család, ahonnan sajnos már csak a gyerekek jönnek... Páty Fulbalfklyb A napokban alakult meg- a Pátyi Futball Klub, Tóth László helyi lakos elnökletével, és sokéves kiha-. gyás után ismét bajnoki mérkőzéseket játszanak majd Pátyon.
