Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
Szántakkötet Gödöllői séták Á gödöllői városi múzeum, a városi művelődési központ, a városvédő egyesület, a GATE és a Holz Kft. anyagi támogatásával jelent meg Szántai Sándor Gödöllői séták című kötete. Lektorálta, szerkesztette és az előszót írta Polónyi Péter. A vonzó borítót Kis László tervezte. Az írások korábban már megjelentek lapunkban, a Gödöllői Mindenesben, az Árammérőben, a Mezőgazdasági Mérnökben és a Villamos Mérőműszer című újságokban. Hévízgyörk Ősztől zeneiskola Átalakítási munkákat végeznek a hévízgyörki művelődési házban. Űj helyiséggel gazdagodik az épület, amelyben ősztől az aszódi zeneiskola kihelyezett tagozata kezdi meg működését. Hibaigazítás Tegnapi, július 31-i számunkban hibásan jelent meg a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ elnökének, Tóth Mihálynénak a neve a Négyezer liter tej című cikkben. A hibáért az érintett és olvasóink elnézését kérjük. A helyi tájékoztatás új médja Bokszé helyett újság Időszerű, hogy szóljunk azokról a községi újságokról, amelyek ma már szinte minden településünkön rendszeresen — általában havonta — megjelennek. Szólni illik ezekről a sajátos arculatú községi hírmondókról, amelyek a helyi közvélemény informálására, alakítására vállalkoztak. Néhányuk megünnepelte már indulásának egyéves évfordulóját (például az Aszódi Tükör, a Kartali Kisbíró), de a tizenkét hónap bizonysága annak is, hogy igény van ezekre a szerény újságokra, igény van a községek éleiéről községi szemmel való írásokra. Ha történetünket egyszer valaki feldolgozza, az első esztendő írásaiból könnyen bebizonyíthatja, hogy elsősorban a másként gondolkodók, a rendszerváltozást, a reformokat sürgetők voltak a szerkesztők, a cikkeket írók. A Túrái Napok címmel megjelenő és a községi tanács anyagi, erkölcsi támogatását élvező lapot az önkormányzat megszüntette, s utódját már a Vigyázó Kör szellemisége jellemezte. Veresegyházon az önkormányzat és a MDF helyi szervezete egyaránt adott ki helyi újságot, s. bizony „élesben” olvashatunk a községpolitikában meglévő ellentétekről. j Bogiak szervezik F olklórtábor Nemzetközi gyermek népzenei és néptánclábor nyílik augusztus 2-án a bagi Muharay Elemér Népi Együttes szervezésében a váci Pokolszigeten. A táborba olyan 10—15 éves fiatalok jelentkeztek, akik alapfokon már tanultak néptáncot, illetve olyan gyermek- és ifjúsági zenészek, akik már gyakorlatot szereztek a tánckíséretben. Mint Iglói Éva tánctanítótól, a népi együttes vezetőjétől megtudtuk, a tábor résztvevőinek száma nyolcvan fő. Lesznek közöttük aszódiak, hévízgyörkiek, túráink, gödöllőiek, szadaiak, veresegyháziak, budapestiek és természetesen ba- giak. Érkeznek Pápáról, Tö- TÖkszentmiklósról, szlovákiai magyarok Pozsonyból, Somorjárói, lengyelek Varsóból, finnek Hollolából. A táborban mezőségi, szatmári, dunántúli és Gal- ga-menti táncokat tanítanak. A muzsikusok hegedű-, brácsa-, bőgő- és furulyaismereteiket gazdagítják. Lesz énektanítás és videofelvételekről is megismerik a résztvevők a különböző táncokat, stílusokat. A tábor végén, augusztus 10-én a tanult anyagokból bemutatót tartanak szülők és érdeklődők előtt. A pokolszigeti ifjúsági táborból kirándulásokat is tesznek a fővárosba, hajóval a Dunakanyarba, és megtekintenek néprajzi múzeumokat. Iglói Éva mellett Széphalmi Zoltán is tanítja a táncosokat, a zeneoktatást a Tarisnyás népzenei együttes tagjai, Rónai Lajos és Blas- kó Csaba vállalták, az énektanár F, Benedek Krisztina lesz. Levél Károlyi Mihályhoz „Koszorút küldünk...” Sok tekintetben problematikus alakja ő a magyar történelemnek, de a földosztó Károlyi Mihály él az utókor emlékezetében. Ennek szép emléke az a levél, melyet 1920 decemberében írt Rózsa István gödöllői parasztember P. Károlyi Erzsébethez, hogy továbbítsa fivérének. Idézem sorait: „A magyar népmilliók szeretetéből font koszorút küldünk az ö karácsonyfájára. Amelyet, ha majd 8 nap után leszerelnek, ezt a népmilliók szeretetéből font wm Mozi Frekvencia video: Szenzációs ajánlat, 10 órakor. Vaklárma, 16 órakor. Lélekvándorlás, 18 és 20 órakor. koszorút osszák fel maguk között. A drága jó hitvestárs, Andrássy Katinka kegyelmes asszony, továbbá Ádám és Éva, kedves gyermekeik ... Hogy a Jóisten megőrizze számunkra jó erőben, egészségben és vágyainak teljesülésében.” Károlyi Mihályt 1918. október 26-án fogadta IV. Károly király Gödöllőn, a levélíró erre is emlékezhetett. Justh Iván Párizsból írja Károlyi Mihálynak 1923. november 13-án, hogy Rózsa István gödöllői földmívest a Magyar Köztársasági Párt, a Károlyi-párt szervezéséért bebörtönzik, s jelzi, hogy a párt mintegy 35 ezer tagot számlál, megalakult budapesti, szentesi, makói, szegedi és gödöllői szervezete. L. M. Hasonlóan bátor hangot ütött meg a Kartali Kisbíró, amely igen hangsúlyozottan politikai pártokon fölüli és kívüli orgánumnak vallotta, vallja magát. A szerkesztők a radikális változásoktól sem félőén igyekeztek szolgálni Kartal fejlődését, gazdagodását. Szócsövei lettek a kartali termelőszövetkezet szétválásának, de ők írtak először a Galga ÁFÉSZ mamutszervezetének a felosztásáról is. A szerkesztőbizottság tagjai a KÉK-hez tartoznak. (KÉK = Kartaliak Érdek- védelmi Köre). A lap fenntartásához, kiadásához különböző magánszemélyek, vállalkozók is hozzájárulnak. Bátor kezdeményezésük volt, hogy ezer példányban megjelentették a Kartali Kalendáriumot. Vannak újságok, amelyek a helyi művelődési ház gondozásában látnak napvilágot. Ilyen például az Aszódi Tükör. A szerkesztőség kezdettől törekedett arra, hogy a városban nyíltan vagy burkoltan meglévő, élő és ható minden vélemény kapjon helyet a hasábokon, s volt olyan szám, amelyben azonos oldalon, egymás ' szomszédságában mondhatta el elképzeléseit a MSZMP titkára és az SZDSZ vezetője. Helyi lap jelenik meg az említetteken kívül Galga- hévízen, Hévízgyörkön, Galgamácsán, Erdőkertesen, Szódán, Isaszegen, Pé- celen, Kerepestarcsán, a körzet szinte minden községében. Antal Teréz városi könyvtárigazgató mondta el, hogy Németország nyugati felén egy akkora településnek, mint Aszód, legalább egy napi- és két hetilapja van. Ettől mi még messze vagyunk, de biztosan tovább nő a helyi sajtó szerepe, i F. M. GÖQQLLŐ! XVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK Aszódi diákok a tanuszodáért Vízmegmentő előadás és víznyerő vásár Ügy tűnik, hogy csak az aszódi Petőfi-gimnázium tanuszodájának medencéjében tiszta a víz — hacsak le nem engedtek már! —, körötte azonban viharos a tenger. Igaz, kicsi tenger ez a Kárpát-medencében, csak néhány száz felnőtté serdülő diák viszonyait befolyásolja. Hogy ne kerülgessük tovább a forró kását: az oly nagy összefogással — cs elsőre sikerrel — felépült tanuszodát pénzügyi gondok miatt valószínűleg nem tudják üzemeltetni a következő tanévben. Az I. b osztály nagy fába vágta a fejszéjét: meg akarják menteni ezt a tiszta vizet! „Kedves iskolatársaink — mostaniak és azelőttiek! Elhatároztuk, hogy az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetben is megőrizzük iskolánk egyik büszkeségét: az uszoda vizét — és vele az egészségünket” — kezdődik az elsősök — néhány hét múlva — másodikosok levele. Szeptember 28-án nagyszabású vízmegmentő előadást és egész napos jótékony célú víznyerő vásárt, kellő számú jelentkező esetén sportversenyeket rendeznek a diákok. Várják mindazokat, akik énekelni, zenélni, táncolni tudnak, akiknek előadó- művészi tehetségük van, akik be akarják mutatni műalkotásaikat, akik bármilyen vásárfiát — kabalát, festményt, kézimunkát, műtárgyat, ikebanát, élő virágot és még annyi mindent — el tudnának adni és a bevételt az uszoda céljára fordítanák. Sportversenyeket rendeznek vízilabdában, fociban, kézi- és röplabdában. Ezek nevezési díja is vizáij! Lesz tombola és egy nagy meglepetés is — amit e sorok szerzője sem ismer még. A sportversenyeken indulóknak azt javasolják, hogy ne ragaszkodjanak az osztálykeretekhez, inkább összeszokott együttesek vegyenek részt a versenyben, fantázianévvel. Edzésre, összekovácsolódásra még van néhány hét a vakációból. Az elsősök az aszódi öregdiákokhoz is fordultak. Aki olvassa e sorokat, az is adja át! „Itt van az iskolában a gyönyörű szép uszodánk, amelynek az elkészültén elődeink és elődeink szülei olyan sokat fáradoztak — nem is beszélve tanárainkról. Most, amikor sok iskolában a fűtést is nehéz megoldani, tudjuk, milyen nehéz számunkra a rendszeres úszáshoz való vizet biztosítani. Szüléink szívesen vállalnak anyagi áldozatot is egészséges fejlődésünk érdekében, de természetesen mi sem akarunk tétlenek maradni a jó ügyben.” A diákok kérik a pénzszerző-vízmen tő ötleteket a szeptemberi akció sikerre viteléhez és esetleg némi anyagi segítséget — például oklevelek, plakátok készítéséhez, színvonalasabb tombolatárgyak beszerzéséhez. „Boldogok lennénk, ha az előadásunk fényét aszódi öregdiákok produkciója . is emelné, és biztosak vagyunk abban, hogy a sportversenyek is izgalmasabbak lennének, ha régebbi és jelenlegi csapatok állhatnának ki egymás között, vagy végül például a győztesek egymás ellen ... Most csak azt kérjük, tessék jól meggondolni, és bár szeptember 28. sokkal hamarabb itt lesz, mint vélnénk, elég, ha az új tanév első hetében jelentkeznek Frajna igazgató úrnál, aki az egész vízmegmentő akció fővédnöke.” Balázs Gusztáv Többen is szememre vetették, hogy meglehetősen önkényesen választom ki a hónapból azokat a névnapokat, melyeket magyarázok, bemutatok. Sajnos nem tehetek semmit, mert havonként legkevesebb harminc névnapot számolunk, s én négyet-ötöt sorolhatok fel a szűkös helyen. Ha mód lesz rá, jövőre új nevek magyarázatára vállalkozom. De nézzük augusztust! Kezdem Lőrinccel, akit a hó tizedik napján köszönthetünk. Abban mindenki megegyezik, hogy a szó latin eredetű. Egyesek szerint a Róma melletti Lau- rentum tartományról vette nevét, s azt jelentette: erre a vidékre való. A másik — s számomra ez a hihetőbb — magyarázat azt mondja, a babér jelentésű lauras szó származéka, s babérkoszorút, babérkoszorúval övezetiét jelent. Mindenesetre a Lőrincek fogadják el azt a magyarázatot, amelyik számukra kedvesebb. Tudom, ma már kevesen koccintanak augusztus 10- én, mert nem sokan viselik a Lőrinc nevet, de valaha nagyon népszerű lehetett, mert Magyarországon a múlt század elején 12 helység viselte a Szent Lőrinc nevet. Különben Lőrinc fontos időjósló nap is: esővel bő szőlő- és gyümölcstermést igér. ITa ezen a napon a keréknyomban megáll a víz, akkor szüretkor bőven ereszt a prés. A dinnyére már nincs ilyen jó hatással. Még a szólásmondás is úgy tartja: — A vén ember olyan, mint a lőrinces dinnye: semmire se jó. A Klárák (augusztus 12-én) neve szintén latin eredetű: a fényes, ragyogó, híres jelentésű clarus melléknév nőnemű alakjából keletkezett. A római egyház szentje, Szent Klára egy előkelő grófi család sarja volt, s tizennyolc éves korában tett szerzetesi fogadalmat Assisi Szent Ferenc kezébe, s később édesanyjával és két testvérével együtt megalapították a hazánkban is népszerű klarisszák női szerzetesrendet. Nyújtsunk át a névnapjukon egy fényes kalárist a Kláráknak. Ilona — a hónap legjelesebb névnapja — a görög eredetű Heléna, legvalószínűbben a Nap, illetve fény jelentésű héliosz származéka. Ám itt sincs egység, mert mások a Hold jelentésű szelénéből eredeztetik. De hát akár „napfény”, akár „holdfény” mindenképpen fény és sugárzás! Nálunk a nevét Gyergyai Albert XVI. századi híres széphistóriája Árgirus királyfiról s világszép Tündér Ilonáról tette népszerűvé: — Termete szép karcsú, magas állapotja, / Fejér az ö teste, mint hattyúnak tolla. / Istenasszony módra termett ábrázatja, / Gyenge, ékes, lassú zengedező szava. Ilyen lány nevét szívesen választották a szülők lányuknak, és választják ma is. A Lajos is az igen nép- szerű régi neveink közé tartozik. Ófrancia eredetű, s ilyen nem sok akad névanyagunkban. A francia történelem nem kevesebb, mint tizennyolc Lajost ismer. Közülük volt, akit szentté avattak (a XIII. században élt IX. Lajost), volt, akit nyaktiló alá küldtek (XVI. Lajost a nagy francia forradalomban), s volt, akivel nekünk, magyaroknak is szorosabb kapcsolatunk alakult ki, így például II. Rákóczi Ferencnek a Napkirállyal, XIV. Lajossal, az Árpádház után trónra kerülő Anjou-házról nem is szólva: IX. (Szt.) Lajos testvéréről, Károlyról, aki megalapítja a nápolyi és a magyar Anjou-házat. I. (Nagy) Lajos királyunk is a franciáknál annyira divatos nevet viselte. És most részletesebben Ismerkedjünk meg a Lajos név eredetével, amely eredetileg a germán-frankoknál Hlutwignak hangzott, s azt jelentette hírnév-f-há- ború. A franciában ebből a szóból Iilodwia, Hlovis, majd Lois lett, a régi magyar nyelvben, például egy 1255-ös oklevélben is ugyanígy fordul elő, csak a kiejtése volt más: a Lojs ejtésből a mássalhangzó-torlódás feloldásával Lojos lett, majd a két azonos o úgynevezett elhasonulásával Lajos, s ennek ma már egyáltalán nem érezzük harcias hangulatát. Az augusztus 24-i Bertalan nevet régebben nagyon kedvelték. Számos néphagyomány és népi hiedelem fűződik e naphoz: az ősz kezdetének, a kánikula végének tartják, s állítják, hogy amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz: ha vihar van, az jégre, hóra utal, ha sok eső esik, bő lesz a káposzta- termés. Egy biztos. Lassan valójában búcsúzik a nyár, s a következő hónapok névnapjait már az új bor mellett köszönthetjük. Fercsik Mihály GÖDÖLLŐI KIRLAF Gödöllő, Szabadság tér 10. % A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Piliér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. # Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
