Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Pedig szépérzékünk fejlett Táblatalány A dombormű alatt ez ol­vasható: „Dezső Kázmér, Nagykőrös polgármestere 1924—1944. Országosan el­ismert szerepe volt a város gazdasági és kulturális éle­tének felvirágoztatásában. A lakosság tisztelte, szeret­te. és emlékét kegyelettel őrzi." A rendszerváltás egyre mélyülő hullámait észlel­hetjük. A minap az egyik nagyobb hullámverésnek köszönhetően emléktábla- váltás .történt a városháza bejáratánál. Mészáros Já­nost Dezső Kázmér váltotta fel. Amivel egyet is lehet érteni. Csakhogy. Bizonyos fenntartásaim megmarad­tak, részben a cserét illető­en. Ez Jß kisvárosi létünk­ből eredeztethető: kevés a saját termés! Általában a hozott anyag a választók. Kossuth apánk ama dicső Ittlétét persze hogy illett megörökíteni. De az elhe­lyezése nem volt szeren­csésnek mondható. Ugyanis a táblával aszimmetrikussá vált az épület arányos és méltóságteljes bejárata. Hosszú évtizedeken keresz­tül a fejlett szépérzékkel megáldott polgár egyre azon tűnődött, hogy lehetne ezt az aszimmetriát megszün­tetni. S erre két változat adódott. Az egyik szerint kellett találni olyan szemé­lyiséget, aki méltán és ma­radandóan díszítené a falat a bejárat másik oldalán. Ennek hiányában viszont csaäc az lett volna a megol­dás, ha a „turini remete” domborművé felkerül a ka­pu fölé, középre. Mert mi tagadás, az eredeti állapot fennmaradása esetén, a jámbor szemlélőnek hiány­érzete támad. Valaki hiány­zik a túloldalról! De ki? Talán Bállá Gergely ? Mert egyébként ő is volt va­laki! Ha nem is polgármes­ter, de főbíró! Az igen! Indul a fociüzem A napokban szakosztály- értekezletet tartottak a labdarúgók. Sajnos többen a jövőben nem vállalják a játékot. Petrezselyem munkahelyi 'elfoglaltságra hivatkozott, Csikós fáradt­ságára, Szabó pedig — Ka- rakas Ferenc edző szerint ■— sértődés miatt távozott. Virág jelenleg nem edz, de szükség esetén még egy évet vállal. Kecskés és Barcsai a szomszéd KSC NB Il-es csapatánál van próbajátékon, az edző sze­rint Kecskés megígérte, hogy marad. Barabás nem távozik a Váchoz. Tóth Norbert sérülése is javul, így ősztől rá is számít az edző. Az átigazolásra kisze­melt játékosok a követke­zők: Farkas Pál, Helvécia (középhátvéd), Szakter Ti­bor, CVSE (jobbszélső), Varga Béla, Tiszakécske (középpályás), Antal Zsolt, Törtei (balhátvéd), Sallai István, Törtei (középpá­lyás), Albert József (csa­tár), Erdélyből települne át. Érdekes, hogy Barna Csaba, a Bács megyei Izsák gólkirálya 80 ezer forintot kért volna a Kinizsitől, ezt azonban nem tudták telje­síteni, az Izsák viszont rög­tön a kasszába nyúlt. A szakosztályvezetés a régi maradt, Fleischmann Já­nos, Marosfi György és Pécsi Zoltán összetételben. Hetente négy alkalom­mal van tréning. Karakas Ferenc edző a tavalyi mód­szeren változtat, minimális a hosszútávfutás, ehelyett inkább labdával kapják a játékosok a terhelést. Edzés után a strandon für­dőzéssel lazíthatják meg­merevedett izmaikat a fo­cisták. A vezető edző azt is el­mondta, hogy augusztus 1-jén tárgyal • a szakosz­tályvezetéssel. Még egy évig Nagykőrösön szeretne edzősködni, de ennek az a feltétele, hogy az egyesület vezetése és az önkormány­zat segítsen abban, hogy egyfelől a jelenlegi játéko­sok vállalják a további szereplést, másfelől a ki­szemelt játékosokat le tud­ják igazolni. Ehhez pedig anyagi feltételek kellenek. Karakas reméli, hogy a gondok megoldódnak. Az ifjúsági csapat edzőjének a szakosztályvezetés Szabó Tamást szeretné megnyer­ni. Jelenleg az ifik a fel­nőttekkel készülnek. BARÁTSÁGOSAN Az 1990/91. évi megyei serdülő bajnokcsapat, a Nagykőrösi Toldi fociosztá­lya vendégül látta a né­metországi SV Sasbach if­júsági csapatát. Két barát­ságos mérkőzést játszottak egymással. Az első mérkő­zés eredménye 4-2 a Toldi javára. A gólokat Császár és Erdélyi lőtte. A máso­dik mérkőzést is a körösi fiatalok nyerték 3-0 arány­ban. Itt a gólokat Lengyel, Zsolnai és Erdélyi szerezte. Meszes Miklós tanítvá­nyai között nagy tehetsé­gek nevelődnek. Kiemelke­dő teljesítményt nyújtott: Császár, Hegedűs és Erdé­lyi gólerős, imponáló játé­ka. Augusztus 5-én a körösi játékosok viszonozzák a német csapat látogatását. Máté József Piaci jelentés Bőséges felhozatal Sajnos egy betű sem volt igaz abból, amit piaci hírei között a Pest Megyei Hír­lap pénteken közölt a nagykőrösi 2 forintos ubor­káról. A zöld nyári sava­nyúságnak való kilónként 10—15 forintért kellette magát a vásárlóknak, akik — akárcsak az eladók — szép számmal megjelentek a hétvégi garabós ünnepen. A zöldségpiacon a krumpli ára tovább csök­kent — 18 forintra. A vö­röshagyma 24-25, a kelká­poszta 18-20, a fehér ká­poszta 16, a karfiol 30—60, a görögdinnye 29-30, a fok­hagyma 120, a paradicsom 40, a gomba 180, a főző­tök darabonként 10—25, a zöldbab 25, a fejtett bab 100 forintba került. A gyümölcspiacon a sár­gadinnyét 30 forintért mér­ték, s az őszibarack ára — minőségtől függően — 25— 60 forint között mozgott. A sárgabarackot 40—60 forint között árulták. A meggy 60-65 forintra mondatott, s volt alma is, 25-30 forin­tért. A főzni való kukorica csöve 6 forintnál kezdő­dött, de az ügyesebbek még ebből is alkudhattak. A baromfipiacon a szo­kásos árak fogadtak, a to­jást 3 forintért kínálták. Tábla mégsem emlékezik róla! De más hírességünkről sem. Így azután Kossuth Lajos még egy kis ideig ár­válkodott. Csak szobrát köl­töztettük ide-oda. Mígnem valakinek felötlött a Ta­nácsköztársaság — polgári nevén kommün — egyik helyi áldozata, aki egy idei gén hatalom fegyvereitől vesztette életét. Ez volt Mé­száros János. Nosza, táblát neki! Ezzel azután egy ide­ig kiigazodott a többség szépérzéke. Nem csoda hát, hogy következett Dezső Kázmér. Aki helybéli is volt, meg hivatala szerint a helyhez .is kötődött, és meg­örökítésre is érdemes. Csak most meg a szöveg sete-suta. Első olvasatban az évszám élete tartamára értelmezhető. Pedig csak hivatali idejére vonatkozik. Ez lett volna a fontosabb? _ Soha másnál ilyen évszám- kettős még nem szere­pelt ... Bizony, bizony, a közvélemény nem sokat tud róla. Itt az ideje, hogy eme mulasztás is érdemben ki­igazításra kerüljön. S valói ban kegyelettel Őrizze em­lékét a város. Tóth Barnabás Új helyen a A Nagykőrösi Hírlap szerkesztősége elköltö­zött! Űj helyünk: Szé­chenyi tér 17., az ÁFÉSZ székhaza, a bejárat után jobbra az első iroda, ahol régebben a pénz­ügyi osztály dolgozott. Hirdetésfelvételünk ideje is megváltozik: kedden 10—13, csütörtö­kön 14—16 óra között várjuk. NA£Y£OROSI XXXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ A temetkezési vállalkozó szemüvege Emberek vagyunk A temetkezési vállalkozó, ha rossz a szeme, nem en­gedheti meg magának azt a könnyelműséget, hogy ott­hon hagyja olvasószemüve­gét — szól az intelem. Ko­molytalannak tűnhet, ám komoly következményei le­hetnek, mondhatnánk, akár vétlenül is elkövethet ke­gyeletsértést. Pataki Zol­tánt. meg lehet erről kérdez­ni. ö már tud egyet és mást e témáról mesélni. Igaz, ele­inte nem nagyon akaródzott neki szóval köríteni a na­pokban történt esetet, de aztán belátta, mivel így is, úgy is híre megy a dolog­nak, ártani nem árt vele magának, igaz, nem is hasz­nál. ■ Sajnos nem először for- ' dúl elő az a lehetetlenség, hogy a temetési ceremóni­án nem annak szól a bú­csúztató, aki a koporsóban fekszik, mivel a temetkezé­si vállalkozó emberei elcse­rélték a halottat. Az ilyesmi aztán vagy kiderül valami véletlen folytán, vagy nem, hiszen gyakran van az úgy, hogy a felravatalozás után már nem kérik a hozzátar­tozók felnyittatni a koporsó fedelét. Így volt ez nemrég áz egyik szertartáson is, ám Pataki úrról húsz perccel a temetés után már csörgött az idegesség facsarta hideg veríték. Rájöttek ugyanis, hogy akitől az imént vettek búcsút, az még ott pihen a kórház halottas kamrájá­ban. Aki viszont már a liánt alatt nyugodott, azért a ceg­lédi temetkezővállalat mun­katársai jöttek, hogy elszál­lítsák. .A végrendelkezésben ugyanis hamvasztásos te­metkezés szerepéit. — Most sem tudom pon­tosan, mi volt az oka — so­rolja Pataki úr —, de tény, hogy a hűtőkamra gépei erősen csöpögtctték a vizet. Átáztak az elhunytak ok­mányai, elmosódtak a be­tűk. Amúgy is rosszul látom az írást szemüveg nélkül, az meg sajnos nem volt ná­lam. A segédemmel azono- síttattam, ő meg valahogy rosszul silabizálta az elmo­sódott, ráadásul azonos kez- dőbetűjű neveket. Lényegé­NEVEKNEK MAGYARÁZATJA ^J^idrciy *3lonay cJlt onne Többen is szememre ve­tették, hogy meglehetősen önkényesen választom ki a hónapból azokat a név­napokat, melyeket magya­rázok, bemutatok. Sajnos nem tehetek semmit, mert havonként legkevesebb harminc névnapot számo­lunk, s én négyet-ötöt so­rolhatok fel a szűkös he­lyen. Ha mód lesz rá, jö­vőre új nevek magyaráza­tára vállalkozom. De nézzük augusztust! Kezdem Lőrinccel, akit a hó tizedik napján köszönt­hetünk. Abban mindenki megegyezik, hogy a szó la­tin eredetű. Egyesek sze­rint a Róma melletti Lau- rentum tartományról vette nevét, s azt jelentette: erre a vidékre való. A másik — s számomra ez a hihetőbb — magyarázat azt mondja, a babér jelentésű lauras szó származéka, s babérkoszo­rút, babérkoszorúval öve­zetiét jelent. Mindenesetre a Lőrincek fogadják el azt a magyarázatot, amelyik számukra kedvesebb. Tudom, ma már kevesen koccintanak augusztus 10- én, mert nem sokan viselik' a Lőrinc nevet, de valaha nagyon népszerű lehetett, mert Magyarországon a múlt század elején 12 hely­ség viselte a Szent Lőrinc nevet. Különben Lőrinc fontos időjósló nap is: eső­vel bő szőlő- és gyümölcs- termést ígér. Ha ezen a napon a keréknyomban megáll a víz, akkor szüret­kor bőven ereszt a prés. A dinnyére már nincs ilyen jó hatással. Még a szólás­mondás is úgy tartja: — A vén ember olyan, mint a lőrinces dinnye: semmire se jó. A Klárák (augusztus 12-én) neve szintén latin eredetű: a fényes, ragyogó, híres jelentésű clarus mel­léknév nőnemű alakjából keletkezett. A római egy­ház szentje, Szent Klára egy előkelő grófi család sarja volt, s tizennyolc éves korában tett szerzetesi fo­gadalmat Assisi Szent Fe­renc kezébe, s később édes­anyjával és két testvéré­vel együtt megalapították a hazánkban is népszerű klarisszák női szerzetesren­det. Nyújtsunk át a név­napjukon egy fényes kalá­rist á Kláráknak. Ilona — a hónap legje­lesebb névnapja —, a gö­rög eredetű Heléna, leg­valószínűbben a Nap, illet­ve fény jelentésű héliosz származéka. Ám itt .sincs egység, mert mások a Hold jelentésű szelénéből eredez­tetik. De hát akár „nap­fény”, akár „holdfény” mindenképpen fény és su­gárzás ! Nálunk a nevét Gyergyai Albert XVI. századi híres széphistóriája Árgirus ki­rályfiról s világszép Tündér Ilonáról tette népszerűvé: — Termete szép karcsú, magas állapotja, / Fejér az ő teste, mint hattyúnak tolla. / Istenasszony módra termett ábrázatja, / Gyen­ge, ékes, lassú zengedezó szava. Ilyen lány nevét szíve­sen választották a szülők lányuknak, és választják ma is. A Lajos is az igen nép­szerű régi neveink közé tartozik. Úfrancia eredetű, s ilyen nem sok akad név­anyagunkban. A francia történelem nem kevesebb, mint tizennyolc Lajost ismer. Közülük volt, akit szentté avattak (a XIII. században élt IX. La­jost), volt, akit nyaktiló alá küldtek (XVI. Lajost a nagy francia forradalom­ban), s volt, akivel nekünk, magyaroknak is szorosabb kapcsolatunk. alakult ki, így például II. Rákóczi Fe­rencnek a Napkirállyal, XIV. Lajossal, az Árpád­ház után trónra kerülő Anjou-házról nem is szól­va; IX. (Szt.) Lajos testvé­réről, Károlyról, aki meg­alapítja a nápolyi és a magyar Anjou-házat. I. (Nagy) Lajos királyunk is a franciáknál annyira di­vatos nevet viselte. És most részletesebben ismerkedjünk meg a Lajos név eredetével, amely ere­detileg a germán-frankok­nál Hlutwignak hangzott, s azt jelentette hírnév+há- ború. A franciában ebből a szóból Hlodwia, Hlovis, majd Lois lett, a régi ma­gyar nyelvben, például egy 1255-ös oklevélben is ugyan­így fordul elő, csak a kiej­tése volt más: a Lojs ejtés­ből a mássalhangzó-torló­dás feloldásával Lojos lett, majd a két azonos o úgy­nevezett elhasonulásával Lajos, s ennek ma már egyáltalán nem érezzük harcias hangulatát. Az augusztus 24-i Berta­lan nevet régebben nagyon kedvelték. Számos népha­gyomány és népi hiedelem fűződik e naphoz: az ősz kezdetének, a kánikula vé­gének tartják, s állítják, hogy amilyen Bertalan nap­ján az idő, olyan lesz az ősz: ha vihar van, az jég­re, hóra utal, ha sok eső esik, bő lesz a káposzta­termés. Egy biztos. Lassan való­jában búcsúzik a nyár, s a következő hónapok név­napjait már az új bor mel­lett köszönthetjük. Tercsik Mihály ben itt történt a tévedés, amit nagyon sajnálok, és csak magamat hibáztatha­tom érte, hiszen végső so­ron nekem kellett volna meggyőződnöm minden egyes mozzanatról. — Volt máskor is hasonló szerencsétlen esete? — Soha, isten ments! — Végtére is emberek vagyunk, tévedhetünk, csak­hogy a maga foglalkozásá­ban egyszer sem szabadna tévedni. — Ahogy mondja. Zokon se vehetném, ha a hozzá­tartozók ilyen-olyan hivata­los elégtételt követelnének, amire már volt példa má­sutt. Szerencsére ehhez nem folyamodtak. Sem az egy­ház, sem az illetékes polgá­ri hivatalok nem csináltak belőle kínos procedúrát, ami elég kellemetlen volt önmagában is. Már a teme­tés napján intézkedtünk, mindenki megnyugvására. Nekem viszont 4 ezer fo­rintom bánta, de ez már más kérdés ... M. .1. Ebzárlat A Pest Megyei Állat­egészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás nagykőrösi körzeti főál­latorvosa a város 1. és II. járásának területét július 30-tól ebzárlat alá helyezte. A dr. Kassay József körzeti főállatorvos ál­tal lapunkhoz eljutta­tott határozat indokló része közli, hogy . a jú­lius 27-én agyonvert róka — Tóth Ferenc pöcükdűlői tanyáján — veszett volt. Az ebzárlat ideje alatt a szokásos és lapunkban már többször ismerte­tett óvó rendszabályo­kat be kell tartani. Ezek közül most csak egyet írunk: a kutyákat, macskákat elzárva, il­letve megkötve kell tar­tani. Mozi Augusztus 5-én a nagy­teremben 6 órakor, a cif­rakerti parkmoziban 9 óra­kor: Eszelős szívatás. Szí­nes, szinkronizált amerikai horrorparódia. (Feleségül vettem a vámpír unoká­ját?) A videotéka ajánlata: Tábornokok éjszakája. Szí­nes angol film. j NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőr8s, Széchenyi tér 17. @ A szerkesztőség ve- zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. £ Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-338. 9 Hirdetésfel­vétel : kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. G Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom