Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
Mitől Jobbak? Sokba kerül a fejlődés Kurblival mért távolság Azt mondják: a tejről már sem írni, sem olvasni nem lehet újat. Az utóbbi hónapokban mindent megírtak a tejjel kapcsolatos anomáliákról. A Dabasi Fehér Akác MGTSZ-ben járva mégsem állhattam meg, hogy a híres Dabas Tej mai „állapotáról” ne érdeklődjem. A Dabas Tej-csomagolású termékek, a Dabas névvel cégjelzett tejföl és túró után bizalommal nyúl a vevő az áruházak polcain. Hosszú ideig, amíg a tejüzem csak kisebb kapacitással múködött, valósággal hiánycikknek számítottak termékeik. A legenda szerint a Skála Budapest Nagyáruházban nemegyszer lehetett hallani a vásárlóktól: inkább várnak a Da- bas-tej megérkezéséig, mert annak a minőségében még nem csalódlak. — A tejüzem 1975 óta működik — mondja Kozma István, aki mindig a termelés irányításában vett részt, jelenleg pedig a gazdasági társulásként működő gesztor vezetője. — Űj üzemként indultunk, helyi gárdával és minden hagyomány nélkül. Talán az is jó volt az indulásnál, hogy az akkori községben nem voltak tej feldolgozói hagyományok, így senki illetéktelen nem szólt bele a munkánkba. Az alapvető ismeretekkel rendelkező szakemberek olyat igyekeztek produkál ni, ami aztán országos hírnevet is szerzett Dabasnak. A dabasi tejüzemben az első években húszezer liter tejet dolgoztak fel naponta, majd minden esztendőben tizenöt százalékos termelésnövekedéssel járultak a Fehér Akác MGTSZ eredményeihez. A Fehér Akác a vevők kiszolgálását olyannyira fontosnak tartotta, hogy amikor az üzem számára a saját és a társgazdaságokból beszállított tej nem bizonyult elegendőnek, akkor elkezdtek felvásárolni Ceglédről és Kecskemétről is tejet. Amikor a társgazdaságok- nál, a dabasi tehenészetben stabilizálódott a termelés, illetve a felvásárlás, a figyelmet a minőség javítására kezdték fordítani. — Az eredményeink köszönhetők — folytatja a beszélgetést Kozma István — az élelmiszeripar ágazatvezetőjének, Fogarasi Zsoltnak, aki a tejüzem igazgató tanácsának elnöke is. Ö még 1974-ben került ide, és bár dunántúli származású, mégis hamar megbarátkozott az itteni sík vidékkel. — Mi volt az, amivel megalapozhatták a Dabas Tej hírnevét? — Másfél évtizeddel ezelőtt nagy dolog volt, hogy harminc kilométeres körzetben megszerveztük a megtermelt tej begyűjtését és feldolgozását, biztonságos elhelyezését. Másik célunk viszont az volt, hogy a környék lakosait ellássuk tejjel és tejtermékekkel. Ha én most visszaemlékezem, bizony tizenhét évvel ezelőtt Dabason még nem lehetett kapni csomagolt tejet. Hetente csak egyszer volt az üzletekben csomagolt túró, vagy csomagolt tejfel. Néhány éven belül viszont a környék összes községe, mintegy húsz község megbízhatóan friss tejtermékekkel lett el látva. — Mitől jobbak a daba si tejtermékek az átlag nál? — Ezt a kérdést sokai és sokszor felteszik, de m nem nagyon szoktuk meg válaszolni. Azért én annyi megemlítenék, hogy viszonylag jó alapanyago gyűjtünk be. Korábban az! is megemlítettem volna, hogy viszonylag jó gépi berendezésekkel és viszonylag korszerű technikával üzemeltünk, elég jó technológiai fegyelemmel. Annyit el kell azért mondanunk, hogy korábban is, és ma is az üzemmel szemben komoly higiéniai követelményeket támasztanak a helyi vezetők. A tej az egyik legkényesebb termék és áru: életünk égjük fontos része. A dabasi tejüzemben főleg asszonyok dolgoznak, akik három műszakban is képesek ellátni a nehéz munkát. Ügy szervezik az otthoni és a háztáji munkát, hogy az üzemben ne legyen fennakadás. Deák Attila (Folytatjuk) A vacsrács nem akadály! Háromszor törteik be ide Feisöpakonybö! Újhartyánba Igazgató nélkül — Én nem érzem magam hibásnak semmiben — jelentette ki Tóth Antal, a felsőpakonyi általános iskola volt igazgatója, akit az újhartyáni önkormányzat az ottani általános iskola igazgatójává akart választani, Lauterné helyére. — Engem többen megkerestek a képviselő-testületből, még a plébános úr is itt volt, mindannyiszor gondolkodási időt kértem. Magam sem tudtam, mit tegyek. Ha itt, Felsőpakony- ban nem mérgesedett volna el a helyzet a tantestület és az önkormányzat között, nem mentem volna el. • De tudja ugye, hogy nem az érvényben levő jogszabályok szerint történt az új pályázat kiírása — és a választás sem? — Itt ellentmondásos jogszabályokról van szó. Én egyébként visszaléptem és a technikatanári állást pályáztam meg. • Ez a lépés egzisztenciálisan és anyagilag is hátrányos helyzetbe hozza. Nem lett volna jobb mégis Felsőpakonyban maradnia? — Én a munkát nem szégyelltem soha. A fizetésem pedig jóval több lesz, mint itt volt. @ Vjhartyánban többet keres egy technilcatanár, mint Felsőpakonyban az igazgató? — Nem csak technikát fogok tanítani, én leszek a megbízott igazgatóhelyettes is. O Mi lesz Majer György sorsa, akit Lauter Jánosné ki akart nevezni technikatanárnak? — Ő tulajdonképpen nem is akart technikatanár lenni, azért vállalta volna, hogy a felesége az ő helyére kerülhessen. így is megoldható a dolog, mert sem én, sern a megbízott igazgatónő — aki képesítése szerint tanítónő — (Lauterné megbízatását a tantestület döntése ellenére nem hosszabbította mc-g a képviselőtestület — a szerk.), nem tud teljes óraszámot teljesíteni, ezért nekem Majer Gyuri, neki pedig a felesége tud besegíteni. A felsőpakonyi általános iskola egyelőre igazgató nélkül maradt. Az önkormányzat meghirdette az állást, be is futottak az első pályázatok. A választásokig Bikki Mária igazgatóhelyettest bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. (pachner) Árvíz a pincékben Hatalmas zivatarral köszöntött be augusztus, méteres vizet hagyva minden mélyebben fekvő területen. Elsején a dabasi tűzoltóságot negyvenszer riasztották. Elsősorban magánházakhoz hívták ki őket, ahol a pincéket árasztotta el az égi áldás. Egyik tűzoltóautójukkal az újhartyáni Dabas és Vidéke ÁFÉSZ autójavítójánál találkoztunk, itt a szivattyú aknáját Öntötté el a víz. által szedett átalány miatt elégedetlen. Ugyanannyit fizetnek a fóliázok, mint azok, akik jóformán nincsenek is itthon, mert ingáznak. — A felsoroltakon kívül mit terveznek a közeljövőben? Gyalogos idegenek — Egy gyógyszertárat szeretnénk kialakítani, mert a lakosság egyre inkább igényli. Működik ugyan egy gyógyszerszoba az orvosi rendelőben, ennek azonban — a Köjál előírásai miatt — korlátozott a kínálata. Sürgős feladatunk az úthálózat és a helyi közlekedés fejlesztése is. A helyi közlekedés fejlesztését a gyalogos idegenek is sürgetik. Táborfalva ugyanis 10 kilométer hosz- szú! Pachner Edit (Viinola Károly felvételei) Ggyfél már van, az alkalmazottak még hiányoznak Gyógyíthatatlanul naiv vagyok. Azt hiszem, Európában élünk, hiába bizonyítja be a tapasztalat az ellenkezőjét. Még ma is rácsodálkozom a budapesti külső kerületek földútjaira, az ásott kutakra, vagy a derítögödrös illemhelyekre. Hiába látok akárhányat, negatív élményt jelent egy világváros peremén, vagy attól akár 10-20-30 kilométerre is. Ilyen élményben volt részem a napokban Táborfalván: kurblis telefon a polgármesteri hivatalban! Az ember felveszi a kagylót, teker egyet a kurblin, és máris jelentkezik a posta. A polgármesteri hivatal épületének egy másik helyiségéből. — A posta új épülete már készen van, néhány hete adták át a kivitelezők, de nem tudjuk egyelőre, mikor költöznek — sorolja a táborfalvai híreket Faragóné Kundra Erika jegyző. — Bővítjük az orvosi rendelőt, felújítjuk az óvodát, az elmaradt támogatás ellenére folytatjuk az általános iskola tornatermének építését. A rendelő bővítése előreláthatóan augusztus 20-ra készül el. Itt végre a fogorvos számára is lesz hely, eddig ugyanis a tábori részben rendelt. Sértőilős szomszédok — Milyen munkalehetőségeik vannak a táborfal- vaiaknak? Sokan maradtak munka nélkül? — Az itteni honvédelmi alakulatok sok polgári alkalmazottat foglalkoztatnak, de más munkahely — néhány káeftén kívül — nincs. Általában Pestre és Dabasra járnak innen dolgozni. Most 37-eft munkanélküliek, 20 nő és 17 férfi. — Ha munkahelyet nem is tudnak biztosítani, szociális segélyt, gondolom, igen. — A munkanélküliek is kapnak, de rajtuk kívül is sok a rászoruló. A legfőbb gondunk, hogy az igazán nehéz helyzetben levők szemérmesek, nem szívesen panaszkodnak. Ezért a népjóléti bizottságba olyan embereket választottunk, akik mindenkit ismernek a faluban, tudják, kinek milyen az anyagi helyzete. Olyanoknak is adunk segélyt, akik nem kérnek, de tudjuk, hogy szükségük van rá. így sem tudunk mindenkinek a kedvére tenni. Megsértődnek a szomszédok, utólag keresnek meg minket, hogy ők legalább annyira rászorultak volna a segélyre, mint aki kapott. — Az időseket hogyan segítik? — Itt Táborfalván nagyon sok idős ember él, 600-hoz közelít a 60 éven felüliek száma. Főállású szociális gondozónő látja el őket. Az óvodából viszik az ebédet, ami most 56 forint naponta, de nekik kedvezményesen 41 forint 20 fillér. Nem is annyira a fizikai segítséget igénylik, mint a lelki törődést. — Érezhető-e a közbiztonság romlása? — Igen, egj’re rosszabb. Néhány hete odáig vetemedtek, hogy fényes nappal, a tulajdonost sakkban tartva rámoltak ki egy butikot. A vasboltba harmadszor törtek be. Szeptembertől állandó, „saját” körzeti megbízottat kapunk — annak köszönhetően, hogy végre biztosítani tudunk számára egy szolgálati lakást. Van ugyan egy vagyonvédelmi csoportunk, de ismeri a jogaikat. Aztán nagy a falu, amíg ők az egyik végén járőröznek, a betörők a másik végén nyugodtan „dolgozhatnak”. Jog az önvédelemre — Itt csak az ellenőrzés fokozása segíthet — kapcsolódik a beszélgetésbe Lackó János polgármester, aki éppen egy megbeszélésről érkezett — A községben egyre több autós idegen bukkan fel. Ugyanakkor a vagyonvédő csoport tagjainak egyre inkább csökken a lelkesedése. Azt mondják, miért nem védekezhetnek, ha a bűnözők fegyverrel támadnak rájuk. Ha magánemberként joguk van az önvédelemre, a vagyonvédő csoport tagjaként miért nem? Kiszolgáltatottnak érzik magukat. — Sok helyen gond az ivóvíz biztosítása, úgy tudom, Táborfalvának nincs kiépített csatornahálózata. így csatlakozunk Európához? DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn i«-tőll7 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vili. kér., Sono- EVI B. u. C. sz. Pf.: 311. Ír. «Z. H4C. Telefon: 138-23S9/2Í3 — Jelenleg három — a ?VCS birtokában levő — .út látja el a lakosságot, az gyik vize azonban elhomo- .osodott, csak 30 százaléka ! asznál ható. Készül egy !yan kút, melynek a víz- ozama 1440 liter, de elfo- yott az erre szánt pénz, gyelőre nem tudjuk befejezni. Ezzel a kúttal biztosítani tudjuk majd egész Táborfalva ivóvízellátását. A lakosság egyébként nem a vízhiány, hanem a PVCS I. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ DAJAS5I KjCUtOD ................................................1-------------------------------------------M EGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A Dabas-tej kelendő (I.)
