Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám
VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT NEM IVÓVÍZ! Ki a szennyező? Elképzelni is rossz, mi lenne, ha a lourdes-i forrás vizéről kiderülne, nitrátos, ezért nem fogyasztható... A váci Hétkápolnánál csordogáló forrásnál nem látta senki megjelenni Szűz Máriát, csupán a szobra díszíti. Ezért az arra járók nem is csodatevő ereje miatt, hanem csupán szomjuk o!- fására hajolnak le a hűs italért. Pedig — és ezt sokan nem tudtuk — a megengedettnél nagyobb a nitrát-, a szulfit-, a klorid- és a magnéziumtartalma és a keménysége is túl nagy. Ezért fogyasztásra nem alkalmas. A fölfedezés nem új keletű, idestova harmadik éve így van. Még a Köjál állapította meg 1989-ben, amikor annak rendje és módja szerint félkérte a kommunális költségvetési üzemet, helyezzenek el egy „Nem ivóvíz!” feliratú táblácskát a forráson. Hogy ezt senki nem vette észre? Persze, mert röviddel a tábla föltétele után illetéktelen kezek eltávolították. Most, hogy újra kinn a tiltó felirat, sokan keresték meg a város környezetvédelmi felelősét, Bíró Györgyöt, adjon magyarázatot. Ráadásul hamarosan itt a váci búcsú ideje, amikor ezrek fordulnak meg a ligetben, akik többsége számít a Inni nem ajánlatos, csak kezet mosni (A szerző felvétele) hűsítő kortyokra. Ali lesz most? Bíró György csak megerősíteni tudja a kérést, ne fogyasszanak a forrás vizéből. Még felnőtteknél is okozhat gyomorpanaszokat, s a gyerekeknél egészen tizenéves korig fejlődési rendellenességekhez is vezethet. Elsősorban a nitráttartalom, ami figyelmeztető lehet. A többi káros anyagot ugyanis képes a szervezet kiüríteni, s azok hányar - * Uj várostérkép Ä számok zavara Megörültünk a nagyalakú, színes, Vác ’91 feliratú, városcímerrel díszített térképnek. Valóban, a hiánycikkek közé tartozott. A Dunatours 1978-as, szerényebb külsejű kiadványán tizenhárom év alatt átlépett az idő. Az újdonságot szemlélve azután rájöttünk, hogy nemcsak az emberek számára okoz gondot napjaink történelme, a nyomdai termékek is nehezen tartanak lépést a változásokkal. Félszáz hirdetés öleli körül a térképmezőt, de ezek szövege és az utcajegyzék nincs mindig szinkronban. P. R. ★ Igen megörültünk az új várostérkép „recenziójának”' — természetesen nem a benne szóvátett hibáknak —mert ez jó alkalom VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányí László krt. 15. • A szerkesztőség vezetője: Borgó János. # Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet. 3 Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, valamint a váci hirdetőirodában (Jókai utca 9.) hétfőn él kedden délután 14-től 17 óráig. arra, hogy közreadjuk az utcaelnevezésekkel kapcsolatos, szerkesztőségünk által összegyűjtött észrevételeket. (Ha téves megjegyzéseket is találnak bennük az illetékesek, a figyelem felkeltésére mindenesetre alkalmasak...) Egy, a körkérdést magánszorgalomból feltevő olvasó mondja, hogy húsz ember közül egy sem tudta, melyik a Zöldfa utca. (A budai vendéglő utcájára tippelt valaki.) Nem is tudhatják, hiszen olvasónk sem talált ilyen utcanév- táblát. A számozás zavarára is felhívták figyelmünket. A (volt) Erdős Bernét utca a 4-es után 26-tal folytatódik a közben lévő zsákutca miatt, amelyet most Istenmalmi utcának kereszteltek. Tehát végleg eltűnnek a számok 4 és 26 között a most -már Zöldfa utcában? És ha eltűnnek, mit csináljon az ott lakó sok száz ember? A volt Haraszti Ernő utca a Nagymező nevet kapta. A táblák itt is hiányoznak ... Felvetődött az is, \ hogy volt „valami’* ’döntés a dr. Csányi László körút ügyében, mégpedig az, hogy a továbbiakban Csányi kőrútként használandó. A kérdést felvető ehhez kapcsolódva még egy kérdést tett fel: vajon miért körút? da nem is közelíti a nitrátét. Kéz- és arcmosásra természetesen ezután is használhatják) A búcsú idejére azonban intézkedni kell, hogy lajtos kocsik szállítsanak ivóvizet a területre. — Tudnak-e, sejtenek-e valamit a szennyezés okáról? — kérdeztük. — Közvetett módon több helyen is sérült a forrás vízgyűjtő rétege és a föld alatti vonala fölötti agyagréteg. S mivel a lehetséges szennyező üzemek, mint a Chinoin vagy a Taurus is, lejjebb vannak, így nem jöhetnek szóba. Sokkal inkább felmerül a mezőgazdasági eredét — válaszolta a környezetvédelmi szakember. — A Köjál feltételezése szerint a Kossuth Termelőszövetkezet állattartó telepe éppen a. forrás vízgyűjtő területe fölött volt, s a beszivárgott trágyáié juthatott el a vízig. De ez még csak feltételezés. A táblák eltűnése azonban tény. A három év alatt •többször is eltűnt, így nem is került a köztudatba, milyen veszélyes lehet a fogyasztása. Igaz, arról nem tudnak, hogy valaki az otthoni ivóvizét is innen szerezte volna be, nagy mar- monkannákkal szállítva el. Végül a táblagyűjtőknek szól egy rövidke üzenet Lefeszegetés nélkül is hoz-. zájuthatnak, bővíthetik gyűjteményüket, ha Bíró Györgyöt megkeresik. O ugyanis megígérte, ha a forráson hagyják, tőle kaphatnak másikat. Dudás Zoltán JEGYZET Téves m Az újságírásnál alapvető követelmény a pontos tájékoztatás, természetesen mégis előfordulhat, hogy az újságíró téved. Vagy egyszerűen félreért valamit, esetleg nem ellenőriz minden adatot, nem tájékozódik elég széles körben. A korrekt zsurnalisztika ezekben az esetekben — anélkül is, hogy bárki követelné — kiigazítja a téves állítását. Az újságot azonban nem kizárólag a hivatásos hírlapírók sorai töltik meg, helyet kapnak benne az olvasók levelei. Vannak, akik rendszeresen írnak lapunknak és lapunkban. Ók tulajdonképpen „természetes kiválasztódással” lettek a hírlap külső tudósítói: közérdekű témákról szólnak, ismeretet terjesztenek. (Például megismertetik a város múltját a ma itt élőkkel — s nincs olyan lokálpatrióta, aki ezt ne akarta-követelte volna már régen ...) Persze ahogy egy hivatásos újságíró tévedhet, tévedhetnek a. levélírók is. Nemegyszer fordult elő, hogy lapunk hasábjain vitatkoztak egy-egy téma értői — felsorakoztatva érveiket és ellenérveiket... Olvasóink levelei természetesen szubjektivek is. Mint ahogy szubjektiven nyilatkozik egy-egy inter jtíalanyunk,'de saját szempontjai vezérlik egy intézmény, vállalat képviselőjét is, amikor kifejti véleményét. Ameddig nézetek, vélemények „csapnak össze”, és a vita kulturált marad, nagyon is rendben van a dolog. A baj akkor kezdődik, amikor nem véleményekkel száll valaki vitába, amikor névvel vagy név nélkül, telefonon vagy levélben a véleményt mondót pocskondiázza. Ügy tűnik, hogy ez újra divatba jött, s megint — vagy még mindig? — a legnagyobb „ütőkártya" az illető múltja... A vádakból a szerkesztőségnek is jut, szerintünk igaztalanül. Ugyanis, nem tartjuk nyilván, és nem is óhajtjuk megtudni, hogy a nekünk levelet írók milyen pártállásnak vagy milyenek voltak. Továbbra is csak a levelek tartalmával kívánunk foglalkozni, s ha úgy ítéljük meg, hogy azok közérdeklődésre tartanak számot, akkor közöljük. Ezzel szemben nem óhajtjuk közölni azokat az írásokat, amelyek személyeskedésen kívül mást nem tartalmaznak. Mert véleményünk szerint, ha valakit tolvajnak tartanak, vagy a régi rend visszaállításáért mesterkedö- ■ nek vélnek, akkor nem hozzánk kell fordulniuk, hanem a rendőrséghez ... B. J. Merénylet? Költözik a Pest Megyei Munkaügyi Központ váci kirendeltsége. Ám ahhoz, hogy működéséhez megfelelőek legyenek a feltételek, némi átalakítást kell végrehajtani az oktatási központ második emeletén. Többek között, két párt — a KDNP és a Kisgazdapárt — váci szervezetének irodáit át kell költöztetni két másik helyiségbe, amelyeket eddig az MSZP városi szervezete használt. Folyik az átalakítás. Az MSZP már kiköltözött, a KDNP és az FKGP még nem költözött be. Az üresen álló egyik szobába egy kavics csapódott be. Jókora darab — akkora, hogy akár az MSZP, akár a KDNP, akár az FKGP aktivistáját leteríthette volna. Mellesleg két ablaktáblát ütött át... Mivel sérülés nem tört- tént, csupán egy megoldandó rejtély maradt: elkésett-e a „merénylő”, vagy elhamarkodottan hajította el a követ? — nos. Csalidban, békességben Száz év Szép kor, mondjuk, ha valaki már betöltötte a kilencvenedik évét, s nem tudom, hogy érzéseink között ilyenkor mi az uralkodó. Talán az irigység, hogy nekünk ez már nem adatik meg? Talán a remény, hogy mi is megérhetjük ezt a szép kort? Hogy Anna néni, Rózsa Sándorné, mennyire találja szépnek századik születésnapját, arra nem kaptunk választ. Ült ka- rosszékében, hallgatta Bartos Ferenc polgár- mester köszöntő szavait, nézte, az ajándékba kapott virágcsokrot, gyümölcskosarat, forgatta Göncz Árpád köztársasági elnök levelét. Láthatóan tetszett neki, hogy körülötte forog minden, hogy ott van mellette a család, s né- ■ hány idegen is, aki szintén csak vele foglalkozik. Nyugodt, bölcsen békés arcából élénk. szempár figyelte a szokatlan mozgást... A július 30-i köszöntést megelőzte a családi összejövetel a Báthori utcai lakásban. Anna néni nagy családdal dicsekedhet: négy unokája, tíz dédunokája és három ükunokája van. Az egyik unokájától tudtam meg, hogy Rózsa Sándorné, a nagymama, férjével együtt Pencen élt, földműveléssel foglalkoztak. Tizennyolc éve, hogy elvesztette férjét, s amikor egyedül maradt, lánya és annak házastársa vette magához. Azóta lakik itt, a Báthori utcában. És szerencsére, a közelben lakik két unoka is... Hogy mennyire szép kor a századik év, nem tudom. De hogy szere- tetben és békességben élte meg egy évszázados születésnapját Vác legidősebb polgára, az egészen biztos.,, (b.) Kórusz József képeiről Értéke a mértéke A szobi Börzsöny Múzeumban a festőművész önálló tárlata szeptember 30- ig tekinthető meg. A Dunakanyar monumentalitása Zebegénynél meghitté válik, a' tájvarázsnak ezt a fenségét ragadta meg művészetében Szőnyi István. Felejthetetlenül, a remekművek színvonalán. Ezt a mértéket, ezt az irányt kapta örökségbe Kórusz József. Ö Veszprémben született 1927-ben, a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. A Mester búcsúzása pillanatában, 1960-ban érkezett Zebegénybe, kisebb-na- gyobb megszakításokkal azóta is itt dolgozik, ez a vidék jelenti műveinek gazdag, kimeríthetetlen forrásvidékűt, motívumainak gyűlhelyét. Mélyen megalapozott rajztudását ez a lelkűiét, ez a táj adományozta, e táj biztosította bensőség kormányozza. Ö is megtalálta festői otthonát a Börzsöny hegytömbjének dombokká szelídült térségében. 1968-tól a zebegényi szabadiskola egyik tanára, alapító tagja a Rézkarcoló Alkotóművészek. Közösségének, számtalan fiatal festőt és grafikust segített pályájára. Tudásával, Szőnyitől tanult, átvett és folytatott mély humanitással, melynek fokmérője az emberi jó szándék és a minőség. Mesteréhez hasonlóan Kórusz is kifejezi azt a színes békét, mely e táj pompája. Tegnap is, ma is. Csak mestere távozott, a természet végtelen ünnepe itt maradt végérvényesen. Azzal gazdálkodik űgv, hogy képzelete a Pilis nyúlványaitól az Ipoly partjáig terjed, a folyótól elszakadó dombok 1 belső rétegeit is feltárja az évszakok színeinek hallatlan bőségében. Elmélyültsé- ge révén a tónusokban visz- szaadja a táj végtelen melegségét, báját, áramló harmóniáját. Föltárja a részletek rejtett csöndjében a lét áradó gazdagságát. Egy fa, szigetcsúcs, felhőjárás, erdőbe vezető ösvény, fennsík elegendő ahhoz, hogy festőileg értelmezze a kozmosz Zebegényre is rátelepedő karakterét. Mindez portréiban is gyökeret ver, a táj mindenségből kölcsönzött szépséges nagyvonalúsága az arc formáiban is fénylik a tört színek festői pontosságában. Kórusz József művészete méltó a Dunakanyar esztétikumához, Szőnyi István mérté*ké- hez és önmagához. Losonci Miklós A Duna Menti Regionális Vízművek Duna-balparti üzemigazgatósága értesíti fogyasztóit, hogy a víz- és csatornád íj számlázással kapcsolatos Ügyfélfogadási rendjét a következők szerint szabályozza: hétfőn és szerdán 7-től 12 óráig, csütörtökön 7-től 14.30 óráig áll a fogyasztók rendelkezésére.
