Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám

SZÍNVONAL ALATTI TELEPÜLÉSEK LEGALÁBB EGY SZAMARAT Kilencen hátrányban Kevesebb a kisgazda A Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igaz­gatóságának első félévi tá­jékoztatójában figyelemre méltó felmérést közölnek elmaradott településekről. A következőkben ezt közöl­jük. Támogatásra szór útnak A kormány a 75/1991. (VI. 1.) számú rendeleté­ben a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek fejlesztését és munkahelyteremtést szol­gáló támogatás juttatásáról döntött, melynek célja a gazdasági fejlődés alapjai­nak megteremtése, az inf­rastrukturális feltételek ja­vítása, a munkalehetőségek bővítése. A támogatásra bel- és külföldi, jogi és magánszemélyek, illetve társaságok megkülönbözte­tés nélkül pályázhatnak, meghatározott feltételek mellett. A hátrányos helyzetű te­lepülések közé soroltakból 9 fekszik Pest megyében, ahol a támogatás igénybe vehető. A 9 település: Ber- necebaráti, Ipolydamásd, lpolytölgyes, Kemence, Lei- kés, Nagybörzsöny, Perö- csény, Tésa és Vámosmiko- la, melyek kivétel nélkül a szlovák határ mentén, a Börzsöny vidékén találha­tók. Jellemzőjük a perifé­rikus fekvés, közlekedési elzártság, a nagyobb köz­pontoktól való távolság. E falvakban — az 1990-es népszámlálási adatok alap­ján — mindössze 7230 fő, és a megye területének 3,9 szá­zalékát foglalják el. Hosszú Idő óta fogy itt a népesség, 1980 óta 19 százalékkal vannak kevesebben. A la­kosság elöregedése foko­zottabb, mint másutt. Emiatt a természetes fogyás sokkal nagyobb, mint a vándorlásokból adódó csök­kenés. Csak 1989-ben 93- mal több volt a halálozások száma, mint az élveszületé- seké, költözések miatt még további 20 fővel csökkent az itt élők száma. A 60 éven felüliek átlagosan másfélszer anyian vannak, mint a 14 éven aluli gyer­mekek, de Tésán, ahol összesen 130-an élnek, több mint 5-szörös az arányuk. Ezen a vidéken az iparo- ■sodottság nem számottevő, a termőterületek kedvezőt­len adottságúak. A falvak felében van egy-egy ipar­telep, egyharmadában ter­melőszövetkezet, az előb­biek mindössze 240, az utóbbiak 110 főnek biztosí­tottak munkalehetőséget 1990-ben. Az ipari szerve­zeteknél és a termelőszö­vetkezetekben a munkaké­pes korú lakosságnak mint­egy harmada talált megél­hetést. A vizsgált településeken a lakosság alapellátása rendkívül alacsony színvo­nalú, elsősorban a közleke­dést, a kereskedelmi és a közművi ellátottságot te­kintve, Vasútvonal erre nem vezet, közcsatorna- és gázhálózattal nem rendel­keznek. Orvos nélkül A kereskedelmi ellá­tást elsősorban az élelmi­szerboltok és vegyes ipar­cikkboltok jelentik. 1990- ben az 1 főre jutó bolti kiskereskedelmi forgalom csak alig több, mint 20 000 forint volt, a megyei átlag egyharmada. A lakásépítke­zésekben is a térség elma­radottsága mutatkozik meg. Az utóbbi 5 évben 1000 la­kosra mindössze 3,5 lakás­építés jutott évente. Az oktatási, egészségügyi intézményrendszer sem mu­tat kedvezőbb képet, 3 köz­Dunakeszin megvásárolják Uborkaszezon a feldolgozó sorokon Hetek óta túlkínálat van a piacok zöldségesstand­jain uborkából. A háziasz- szonyak szerencséjére, en­nek megfelelően az árak is elfogadhatók. Mégis olyan híreik kelitek szárnyra, hogy a feldolgozóik, a konzerv­gyárak csak ímmel-ámmal veszik át. Ennek jártunk utána a Dunakeszi Kon­zervgyárban. Dr. Sági Lajos, a cég igaz­gatója cáfolta az értesülést, s elmondta, hogy korlátlan mennyiségben minden ex­port minőségű uborkát át­vesznek, fajtától függetle­nül, az előírt 5-8, valamint 6-9 centiméter közötti nagyságban. Eleddig 1500 tonnányit dolgoztak fel, de remélik, hogy szeptember közepéig még további ezer tonnányi kerülhet feldolgo­zásra. Mivel Dunakeszi tér­ségében, de úgy általában Pest megyében csak a kis­gazdaságokban foglalkoz­nak uborkatermesztéssel, ezért a konzervgyár kény­telen a megyétől távol eső területekről beszerezni az árut. Dr. Sági Lajos utalt ar­ra. hogy jól kiépített kap­csolatuk van két dunántúli ÁFÉSZ-szel, s azok révén minden további nélkül hozzájuthatnak az igényelt mennyiségű és minőségű uborkához. Az viszont igaz, említette, hogy elhúzódott a meggy és az őszibarack feldolgozása, sőt ez utóbbi még érésben van, s ezért abból a közeljövőben még jut a feldolgozó sorokra. A legnagyobb uborkafel­vevőjük ma a német piac, pedig évtizedeken át po­tenciális vásárlójuk volt a Szovjetunió. Mivel folya­matban van az új együtt­működési alapokra helye­zett külkereskedelmi kap­csolatok kiépítése a kor­mány részéről, ezért a du- nakesziek is remélik, hogy a jövőben különösen az uk­rán piac igényel majd je­lentős magyar élelmiszer- szállítmányokat. A dunavarsányí Petőfi Tsz élelmiszer-feldolgozó üzemében is javában tart a szó nemes értelmében az uborkaszezon. Már több tonnányi üveges csemege várja a vásárlókat. Érdek­lődő vevő van, csak az árai? nem kedvezőek az üzem számára. Uborkában pedig nincs hiány, hiszen Duna- varsányban és Dabason több hektárnyi szánitóföldön termelik az élelmiszer-fel­dolgozó számára a minősé­gi árut, (gyóesi) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO fel­kérésére a Központi Statisztikai Hivatal általános felmérési ké­szít a magyar mezőgazdaságról. Ennek során számba vették a kistermeléssel foglalkozó gazdaságokat is. Mivel hasonló jel­legű összeírásra már korábban is volt példa, az adatok össze­vetése a hazai mezőgazdaság fejlődésére vonatkozóan is szol­gálhat tanulságos eredményekkel. ségben nincs körzeti orvos és általános iskola, bölcső­de pedig egyik helyen sem működik. Valamivel kedve­zőbb a helyzet az idősek gondozása terén, több köz­ségben van idősek klubja, Vámosmikolán 110 férőhe­lyes szociális otthont tar­tanak fenn. Csökkenteni a lemaradást Az 1991. évi állami költ­ségvetésből ezen települé­sek által kapott, egy lakos­ra vetített normatív hozzá­járulás nagysága nem tér el lényegesen a megyei átlag­tól. Ezen felül 3 község, Bercenebaráti, Letkés és Nagybörzsöny összesen 3,5 millió forint kiegészítő tá­mogatásban is részesül, aminek a helyes és célirá­nyos felhasználásával re­mélhetőleg sikerül ezeknek a községeknek a hátrányu­kat csökkenteni. A statisztikusok kisgaz­daságnak számítottak min­den olyan háztartást, ahol legalább 1500 négyzetméte­ren művelnek földet, vagy ahol a konyhakert és a gyümölcsös együttes terüle­te eléri a 800 négyzetmé­tert. Gazdaságnak minősül­het az a háztartás is, ahol legalább egy szarvasmarhát, juhot, kecskét, szamarat, öszvért, bivalyt tartanak, esetleg van 50 felnőtt ba­romfi, 25 anyanyúl vagy más prémes állat, illetve 25 méhcsalád. A gazdaságok száma 147 ezerről 120 ezerre csökkent tíz esztendő alatt, ami már csak azért is meglepő, mert éppen ezek azok az évek, amikor egyre több jogsza­bály segítette a kisáruter- melést. A csökkenés elle­nére is Pest megyében ta­lálható az ország kisgazda­ságainak 8 százaléka, ami viszont azt is jelzi, hogy más megyékben is hasonló a tendencia. A Pest megyei kisterme­lők idén 39 és fél ezer hek­tár földet műveltek meg, s ez csak 2 ezer hektárral kevesebb a tíz évvel ezelőt­tinél. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy kisgazda át­lagosan 800 négyzetméter­rel művel meg nagyobb te­rületet. mint 5 évvel ezelőtt. A gazdaságok túlnyomó részének területe ennek el­lenére kicsi, még a 0,2 hek­tárt sem éri el, de tíz hek­tárnál nagyobb földön is csak összesen 1 százalékuk dolgozik. A kistermelők túlnyomó része a megye déli részén, Cegléd, Dabas, Monor és Nagykáta környékén talál­ható. — cs — ★ A statisztikusok száraz adat­sora mögötti jelenségekre lett volna kíváncsi munkatársunk, s fordult segítségért a Pest Megyei Földművelési Hivatal vezetőjéhez, a korábbi beosz­tásaiban mindig készséges dr. Tunyogi Andráshoz. Aki hall­va. hogy miről van szó, azt válaszolta, nem ismeri a fel­mérést, így nem is tud belőle következtetést levonni. A válasz teljesen logikus. S a hivatalvezetőnek alighanem akkor is igaza van, ha a rö­vidke jelentés végeredményét, azt, hogy 18 százalékkal lett kevesebb nálunk a kisgazda­ság, mint tíz évvel ezelőtt volt, azonnal közöltük vele. Tunyogi doktor ennek elle­nére sem akart — így telefo­non — elhamarkodott követ­keztetést levonni. Helyette — amúgy szakmai tanácsként —* sajtótörténeti emlékeit eleve­nítette fel. — Tudja, én még hallottam azokról az időkről, amikor az újságírók zsakettben jártak, és utánamentek a riportjaiknak. ., Istenem, de jó is lenne, ha visszatérnének azok a régi szép idők. Például a zsaket­tek, azok a hosszú, alul leke­rekített fekete férfikabátok csíkos nadrággal. Egészségnevelés a nevelőotthonban Rázós kérdések Az egyre nyomasztóbb munkanélküliség nem ke­rüli el szűíkebb pátriánkat sem. Megkérdeztük a P-est Megyei Tiszitorvosi Szolgá­lat egészségnevelési osz­tályvezető főorvosát arról, milyen problémáikat jelent az if jósáig egészségi kultú­rájában a szülőik egziszten­ciájának bizonytalansága. Szomorú a tény: a nevelő- otthonok zsúfoltsága mind nagyobb. — Pest megye sajátos helyzete meg az agglome­rációs problémák hátrá­nyos körülményeket te­remtenek a fiatalság jelen­tős részénél — kezdte a beszélgetést dr. Szabó Má­ria főorvos. — Mondhatom, aggasztóan növekszik a ve­szélyeztetett gyermekek és fiatalok száma, akiknél az egészségi kulturáltság is igen alacsony színvonalú. Ezzel együtt társadalmi be­illeszkedésük ugyancsak sok gondot okoz. © Mi jelenthet megol­dást? — A nevelőotthonok mű­ködési feltételei, a szerve­zeti felépítés és még a ne­velők jó szándéka mellett sem tudják biztosítani azt, hogy az élet minden terü­letéről megfelelő szintű is­meretet adhassanak és készséget fejlesszenek ki a gondozottaknál. Ezért indo­koltnak tartottuk, hogy a fóti gyermekvárosban 1988-ban megkezdett rend­szeres egészségnevelési fog­lalkozásaink tapasztalatai alapján egymásra épített, folyamatos, komplex prog­ramot dolgozzunk ki és ve­zessünk be a megye többi nevelőotthonában is. © Milyen célzattal? — Legfőképpen az állami gondozott gyermekek egész­ségi ismereteinek bővítésé­re, az egészséges életmód kialakítására, s természe­tesen a gyerekek társa­dalmi beilleszkedésének elősegítésére. © Ez nem tűnik könnyű feladatnak... — Nem is az. Először is felvettük a kapcsolatot a nevelőotthonok munkatár­saival; az abonyi, a szobi, a vácdukai intézetekkel, va­lamint a fóti gyermekvá­ros általános iskolás fiú- és lányotthionában szervez­tük meg a programot — mintegy 210 gyerek részvé­telével. Természetesen min­den esetben a helyi adott­ságoknak és igényeknek megfelelően kellett eljár­nunk — némiképp igazod­nunk minden iskola szel­leméhez és már bevált gya­korlatához. © Ezek után? — Minden intézmény ré­szére programcsomagot ál­lítottunk össze. Módszerta­munfcatársainik pedagógiai érzéke és felkészültsége, de annak örülünk, hogy kis ta­nítványaink érdeklődését sikerült felkeltenünk, s re­mélhetően igényük lesz az önnevelésre és az egészsé­ges életmódra. Ez pedig nem kevés. (Fekete) Lelki szemeimmel már lá­tom is, amint kisded gyerme­keim röhögése közepette 107 kilómat gyömöszölöm bele a kölcsönzői zsakettbe, előadva a Laokoon-szoborcsoportot, amint a nagy riport élőit megküzdök a keménygallérral és a man­dzsettával. Aztán felülök az omnibuszra. Vagy fiákért hí­vatok. És elérkezek a tett szín­helyére. És megszólalok. — Alázatos szolgája, tekin­tetes Tunyogi-úr! V. Nyitás a Baltikum felé A kormány a fegyverekről ni anyagokkal, videofil­mekkel, kiadványokkal, pla­kátokkal. A különféle ve­télkedőik győztesei részére sporteszközöket, könyveket és testápolási szereket biz­tosítottunk. Mondanom sem kell talán, a nevelőknek ugyancsak tartottunk egész­ségnevelési foglalkozásokat, mert sokszor rázós téma szerepeit a fiataloknak tar­tott előadások között, ilye­nek például a fogamzás, a fogamzásgátlás, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése, testünk felépí­tése. De a helyes táplálko­zás, a sport szükségessége, a személyi és környezeti higiénia fontossága és a balesetek megelőzése mel­lett önismereti kérdésekkel is foglalkoztunk. Ezek vol­tak: a párkapcsolat, a ba­rátság, a szerelem, sőt még a káros szenvedélyek meg­előzése, az egészséges élet­vezetés, s persze testünk felépítése, az egészség-be­tegség bő témakörei mind- mind terítékre kerültek. © Ezt a programot elő­ször az 1990—91-es tanév­ben kísérletként vezették be. Egyetlen esztendő alatt vajon milyen tapasztalato­kat szerzett a szakember, vajon szüségét érzi-e a folytatásnak. S egyáltalán, van-e mérhető hatása a munkájuknak. Tehát érde­mes volt-e a kísérletbe kez­deni? — A program kezdetén és befejezésként tudásszint- mérő tesztlapot töltettünk ki a gyerekekkel. Az érté­kelés bizonyította: az egy­másra épülő, megtervezett, változatos módszerű, folya­matos egészségnevelési munka kétséget kizáróan az ismertek bővítését eredmé­nyezte. Ezért azt mondha­tom, érdemes volt belekez­denünk. Mi sem igazolja munkánkat jobban, mint hogy mind a nevelőtaná­rok, mind a gyerekek ké­rik a kötetlen, önkéntesen látogatható óráink folytatá­sát. Talán a családias, őszinte légkör teszi, talán a A kormány csütörtöki ülésén határozatot hozott a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről a balti köz­társaságokkal — jelentette be a kormányülés szüneté­ben tartott tájékoztatón László Balázs szóvivő. Hoz­zátette: a nagyköveti szin­ten való képviseletről szóló okmányokat várhatóan hét­főn írják alá. A kormány több rendele­tet is alkotott a csütörtöki ülésen, így például újra szabályozta a polgári hasz­nálatú kézi lőfegyverek, valamint a gáz- és riasztó­fegyverek megszerzését, tartását és kereskedelmét. Az újonnan alkotott rende­let az európai gyakorlatnak megfelelően önvédelmi cél­ból lehetővé teszi a fegy­vertartását, de csak szigorú feltételek mellett. Ugyancsak rendeletet ho­zott a kormány a tartós használatúi fogyasztási cik­kek jótállásával kapcsolat­ban — elsősorban azzal a céllal, hogy a jótállási sza­bályok igazodjanak a pol­gári törvénykönyvben fog­laltakhoz. SZÁJTÁTVA Betűfemető Eladják a könyvesboltot. Ételbár lesz a helyón, így döntőit az önkormányzat, a vendéglős kínált a helyisé­gért a legtöbbet, ö kapta meg. Természetesen úgy, hogy a képviselő-testület nem ragaszkodik (mert megtehetné, csak akkor nem kellene a vendéglősnek) a „profilhoz”. Van a szomszédos községben könyvesbolt, elég az. Meg a fő-város sincsen messze. Aki olyan nagyon olvasni akar, ott van a könyvtár . . . Pakol tehát a boltos, kötegel, visszáruz a központnak, illetve, amire engedélyt kapott, csökkentett áron kínál ezt-azt. Ezt-azt: tegnapi fényes csillagokat. Nem, nem a párt­állam idejéből, hanem szó szerint tegnapról. Emlék­könyv Nagy Imréről. Az eredeti ár harminc százalékáért sem viszik el most. A szamizdat irodalom nagy szenzá­ciója volt az angol politológus könyve a kelet-európai helyzetről. Három darabot kapott a legális kiadásból a bolt, kettő megmaradt, most húszszázalékos áron lenne megvehető. S tovább. Trianon . . . Három mű is a témá­ról, ezek a visszáruba kerülnek, valahol, valamikor talán még vevőre találnak. S újabb, az előbbiekhez nem ha­sonlítható művek, például — kifejező cím! -- a Sperma- akció, 1(38 forint helyett százért. .. Szájtátva látom, mi­lyen hamar vezethet a betű útja a temetőbe, miként ele­gyednek az enyészet útján a csinált és a valóságos szen­zációk, az értékek és a bóvlik, a kurzusszerzők és a ma- radandóak. Betű szavunk első írott emléke a Bécsi Kódexben ma­radt fenn, azaz 1450 körül már betűztük a betűt. .. S azóta is tesszük ezt, már amikor, már akik. A legutóbbi két esztendőben könyvözön öntött el bennünket. Lám, a szabadság . . . örültem, örültünk. Csak éppen azt nem tudom, a betűtemetőknél ki áll, s aki, annak miként ille­nék viselkednie .. • MOTTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom