Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
PROGRAMOK EGESZ HETRE Kel szék közül a földön Eladósodott iskolák Ezt látni, hallani kell Gondterheltek a tanárok, de főként a gazdasági igazgatók abban a négy Pest megyei középiskolában, amely idén ősztől várhatóan a megyei ön- kormányzat tulajdonába kerül. Ez az ősz azoknak az iskoláknak is alaposan feladja a leckét anyagilag, amelyek továbbra is a helyi önkormányzat tulajdonában maradtak, hiszen az energiaárak és a nyomdaköltségek növekedésével körülbelül a kétszeresére ugrott mindenütt a fenntartási summa. Az önkormányzatok, ahol tudják, kifizetik a saját településük iskoláinak számláit, ám a megye fennhatósága alá került négy iskolában még ennél is bonyolultabb a helyzet. Bonyolultabb és főként nehezebb a szükséges pénzt előteremteniük, mert a megyének a szükséges 400 millió forinttal szemben mindössze 150 millió áll a rendelkezésére, hogy abból az oktatást és az egészségügyet megye- •zerte finanszírozza. Ebből a 150 millióból sajnos csak egy kis szeletke jut a négy középiskola fenntartási költségeire. jAmikor kevesebb Az sem lehet véletlen, hogy a megye fennhatósága alá kerülő mind a négy oktatási intézmény szakmunkásképző. Szigetszent- miklóson a gimnázium és szakközépiskola, Biator- bágyon a szakmunkásképző és végül Dunaharasztin a Gárdonyi Géza — volt 201-es — Szakmunkásképző ás Szakközépiskola tartozik ezentúl a megyéhez. Hogy vajon miért éppen szakmunkásképzőket és nem gimnáziumokat passzoltak át az önkormányzatok a megyének, ezt alighanem könnyű megválaszolni. Ennek nyilván az az oka — s ebben a megyei önkormányzat népjóléti és művelődési irodájának illetékese is megerősített —, hogy a tiszta profilú gimnáziumok fenntartása általában kevesebbe kerül, mint a vegyes szakmunkásképzőké és szakközép- iskoláké. Ez utóbbiakban ugyanis a tanműhelyek és a gyakorlati oktatás, valamint az ingázó diákok útiköltségei is növelik az intézet fenntartási összegét. Csak meszelésre jutotta A tragikus az, hogy a magas fenntartási összeg miatt éppen a legjobban rászoruló szakmunkásképzőktől szabadulnak meg az önkormányzatok leghamarabb. Persze a helyi vezetők sem szeretnének végképp lemondani erről a négy iskoláról, de csupán afféle előleg, illetve kölcsön formájában hajlandók a zsebükbe nyúlni, hogy az iskoláknál pótolják a hiányzó milliókat. Ezzel a kölcsönnel viszont azt érték el, hogy az oktatási intézmények még a mostani tanévkezdés előtt alaposan eladósodtak a helyi önkormányzatoknak. Ezt csak azért tették, hogy a szeptemberi csengőszóra kicsinosított, kifestett, felújított tantermek és mellékhelyiségek várhassák a gyerekeket. A biatorbágyi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kimeszeltelte a tantermeket — mert így kevesebbe került —, új kollégiumi mosodát nyitott egy kicsempézett, átalakított műhelyben, és ugyancsak olcsó faburkolattal takarta el a salétromfoltokat a műemlék épületnek minősített iskola falain. Természetesen mindezt a lehető legolcsóbb munkaerővel, vagyis a saját gazdasági dolgozóival és a tanárokkal csináltatta. Itt az önkormányzat szerencsére elég mélyen a zsebébe nyúlt, és négymillió forintot adott kölcsön az immáron nem hozzá tartozó iskolának, amelynek sajnos kilencmillióra van szüksége. A szakmunkásképző most a megyei költségvetés beígért 150 milliójából szeretne annyit kapni, hogy abból visszafizethesse az adósságát. Hasonló a helyzet a du- naharaszti Gárdonyi Géza — volt 201-es — Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskolában, azzal a különbséggel, hogy ott kiKiállitás a Szentendrei Képtárban Munkássága — elkobzott vagyon Színeinek százféle árnyalata, szépsége teszi egyénivé Gráber Margit festőművész alkotásait. A művésznő szeptemberben tölti be 96-dik életévét. Születésnapját a Szentendrei Képtárban megnyíló kiállítással teszik emlékezetessé. Gráber Margit tanulmányait Kernstock Károlynál kezdte, majd lványi Grün- trnld Béla kecskeméti szabadiskolájában folytatta. Férjét követte a hosszú évekig tartó emigrációba. Éltek a Felvidéken, majd továbbköltöztek Berlinbe, azután Drezdába, onnan pedig Párizsba. Ez idő alatt formálódott és megérett az alkotó egyénisége, képi világa. Témái portrék, csendéletek, tájképek, enteriőrök, amelyek híven tükrözik művészet- felfogását, az együttérzés melegségét. Az élmény, a 4 gondolat mindig rajzi formát ölt nála. A Szépművészeti Múzeum már 1922-ben vásárolt tőle műveket. Ezek legalább megmaradtak, Ugyanis 1944-ig alkotott képeinek java része megsemmisült. Mégpedig amiatt, mert elkobozták mint vagyont. Csupán csak a vázlatokat ismerhetjük. Ezek is szerepeltek azon az életműkiállításon, amely három nyári hónapon át, Szekszárdon mutatta be Gráber Margit munkásságát. Kibővített anyag kerül a Szentendrei Képtárba, amelyet Benedek Katalin és Kiss Joakim Margit művészettörténészek válogattak össze. A művésznő ugyanis a harmincas évektől gyakori vendége Szentendrének, s 1943-tól tagja a Művésztelepnek. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által rendezett tárlatot szeptember 1-jén délelőtt 11 órakor nyitja meg Sümegi György művészettörténész, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője. lencmillió forint hiányzik az iskolakezdéshez és hatmillió-ötszázezer forinttal adósodtak el a nyáron a helyi polgármesteri hivatalnak. Az épületüket vagy tíz éve sem kívül, sem belül nem festették ki. Képzelhetjük, milyen lehet most a tantermek fala. Ekkora anyagi mínusz mellett érthetően ezen a nyáron még kevésbé gondolhattak tatarozásra vagy felújításra. Valójában nem az ingyenes tankönyvek és a kedvezményes étkezés formájában adandó kötelező szociális, illetve tanévkezdési segély növelte meg most ezeknek az iskoláknak a költségvetését, hanem elsősorban az energiaárak miatt emelkedett a kétszeresére a fenntartás és az üzemeltetés összege. Sóhajtva fizetnek A helyi önkormányzat rendszerint — ha sóhajtozva is — fizet, megelőlegezi a kölcsÖJit a már nem hozzá tartozó iskoláknak. Visszafizetni azonban ezt csak akkor képesek, ha a megyei önkormányzat körülbelül három hét múlva dönt, mennyit ad nekik. Addig pedig mi más marad a két szék közül a földre került iskoláknak? Várni, reménykedni, hogy vagy a régi gazda, vagy az új, de végül is kifizeti a számlát K. K. Szeptember beköszöntésével, a nyáriasan kellemes időjárás ellenére, a kulturális élet eseményei a szabad ég alól mindinkább a művelődési házak falai közé költöznek. A kellemes őszelő lehetőségeit csak itt-ott használják arra, hogy nyárbúcsúztató programjaikat — legalább részben — szabadtéren rendezzék. Verőcemaros él e lehetőséggel. A szombati íaluna- poc ezért, az ilyenkor már kihalt strandon horgászversennyel kezdik. E sport szerelmesei már reggel 6 órakor gyülekeznek a fürdő területén, ahol összemérhetik halfogó ügyességüket Sőt még azt is megmutathatják, hogy ki készíti közülük a legízletesebb halételeket. E vidám napkezdet után még sok változatos program várja a fa- iunap közösségét. A sportpályán lesz délelőtt 10 órakor a hőlégballon-bemutató, majd játék, verseny, sportvetélkedő következik. A napot — este fél 9 órai kezdettel — a batyúbál zárja, ami késő éjszakáig tart. Törökbálinton is kihasználják a kellemes őszidőt, ezért szombaton délután 4 és 6 óra között a könnyűzene kedvelői a DióskertA múlt életre kél Széles körű társadalmi összefogásnak volt köszönhető a Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum létrehozása Nagykőrösön. A múlt év januárjában megnyílt intézményért városa tett a legtöbbet. Először is felajánlotta e célra a Ilelmeczi utcai két tantermes épületet, amelyet a múlt század végén emeltek. Ezt azonban át kellett alakítani. Az ehhez szükséges tervrajzokat a Budapesti Műszaki Egyetem középülettor- vező tanszékének tanárai készítették el. A kivitelezéshc’z szükséges segédmunkákat nagykőrösi középiskolások vállalták. A megye számos oktatási intézménye egyszeri anyagi támogatást utalt át. A Nagykovácsi Általános Iskola meg régi bútoraiból ajánlott fel a berendezéshez. Segítséget kaptak Szigetmonostorról, Dunakesziről, Zsámbókról, Szigetszentmisklósr dl és Dabasról, valamint sok volt és jelenlegi tanártól, tanítótól, diáktól. Felsorolni sem lehetne mindenkit. Azaz tulajdonképpen ez mégis megtörtént. A nagykőrösi Arany János Múzeum jóvoltából napvilágot látott egy szép kivitelű, 436 oldalas kötet, amely a Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum részletes históriáját is tartalmazza. Beszámol a múzeum építéséről, szerepelnek benne a gyűjtemény létrehozói, támogatói, s olvasható benne Kö- peczi Béla akadémikus megnyitóbeszéde. Mindezekhez adattárat csatoltak, amely a mngye valamennyi településének iskolájáról közöl adatokat. Tájékozódhatunk belőle régi és új községekről, városokról. Nagy segítséget jelent a levéltári anyag és az irodalom- ajánlás, és a kiadványok ismertetése azok számára, akik lakóhelyük vagy iskolájuk múltját kutatják. Valamennyi iskola és könyvtár hasznát veheti tehát a korabeli kéneket, táblázatokat, egykori tanítóik-tan ár ok neveit, a kitüntetett pedagógusok adatait tartalmazó könyvnek, amelynek szerkesztője Farkas Péter. V. A. rr-\ 1 • • ^ s Az általános islto1 ankonywasar. Iákban a tanJ könyvvásárlással tulajdonképpen megkezdődött az 1991—92-es iskolai tanév. A reggeli órákban már hosszú sorokban kígyóztak a könyveket árusító helyek előtt. S ahogy azt már hosszú évek óta megszoktuk, a diákok ..nagy bánatára” most is valamennyi évfolyamból hiányzik egy-két könyv, míg a szülők pénztárcája a 80 százalékos emelést bánja. ben a Vidám fiúk pattogó muzsikáját hallgathatják. Cegléden, a Kaszinóban, új kezdeményezésként, szeptember 4-én este 6 órai kezdettel a város polgármestere teadélutánon beszélgetésre hívja meg a város lakóit. Jó alkalom ez arra, hogy a résztvevők elmondják személyes gondjaikat is. Azokat, amelyekre az önkormányzat segítségével kívánnak megolszeplember 1-jén és 2-án este 8 órai- kezdettel az Állami Népi Együttes folklórműsorával szerez kellemes perceket a közönségnek. A természet kedvelői is találhatnak programokat a hét végére. A Gyopár Természetbarát Szakosztálya szeptember elsején a Budai-he-' gyekbe, a pilisi jelvény- szerző könnyű túrára invi« dást találni. Arra is lehetőség nyílik, hogy a város- fejlesztés közös problémáit megbeszéljék. Élénkül a művelődési házakban a klubélet is. Ennek jele, hogy Pátyon vasárnap délután 5 órától a menedzserklub, hétfőn délután 5 órától az ifjúsági klub tartja évadnyitó összejövetelét. Változatos programot kínálnak a kiállítótermek is. Visegrádon a Mátyás Király Múzeumban különleges bemutatóra kerül sor. Amatőrfotók a századfordulón címmel a Habsburg- húz családi fényképalbumának érdekes felvételeiből rendeznek tárlatot. Leányfalun, a művelődési központban Balázs Imre erdélyi festőművész alkotásaiban gyönyörködhetünk. Szentendrén a művésztelepen rendez Páljános Ervin szobrászművész alkotásaiból tárlatot. A Szentendrei Képtárban Gráber Margit festőművész munkáit tekinthetjük meg. _ A fővárosban, a Pesti Vigadó nagytermében tálja az érdeklődőket. A’ 12 km-es kirándulás Pilisszántót, a Zajnát dombvidéket és a Kopár csárdát érinti. A résztvevők reggel 8 óra 10 perckor az Árpád hídnál a Volán-buszpályaudvaron találkoznak. A hétközi túraprogram keretében, szeptember 4-én a Pilis hegységbe — Pilisszentkereszt, Kétbükkfa-nyereg, Égett Hárs, Felső Ecse-hegy, Ráró hegy, Maróti-gerinc, Páli kút, Vaskapu, Esztergom útvonalra — vezetik a kirándulókat. A résztvevőket a reggel 7 órai találkozóra a Batthyány téri HÉV-végállomásra várják. K. Z. Vásárkalauz A hét végén, vasárnap négy helyen is — Albert- irsán, Cegléden, Érden és Gödöllőn — rendeznek autóvásárt. Sertésvásárra szombaton Gyálon kerül sor. Országos állat- és kirakodó- vásárt szeptember 1-jén, — vasárnap — Albertirsán és Tápiószecsőn tartanak. Ősztől tavaszig kert a lakásban Hódít a bonsai A természet búcsúzik a nyártól, rövidesen megkezdődik a levelek sárgulása, hullása, a virágok herva- dása. A kopár kert látványa elszomorító, ám újabban mégsem kell tavaszig nélkülözni a természet üde szépségét, mert hazánkban is mindinkább terjed eigy új divat, a bonsai. Ezzel az eljárással cédrusokat, fenyőfákat, különféle erdei fákat, sőt gyümölcsfákat — a természetben 10-20 méter magasra növő fákat — gyakran 30- 50 centiméteressé alakítanak, kicsinyítenek. Ezeket azután a fa nagyságával harmonikusan megegyező cserép- vagy porcelánedényben a szobában, tornácon, az udvaron vagy erkélyen tartják egymagákban vagy művészi csoportosításban. E kicsiny, de formájukban hatalmasnak ható — fajukra jellemző külsejű — fák rendkívül hosszú életűek. A törpefák nevelése olyan műveletek sorozatából áll, amelyeknek az a célja, hogy a növény fejlődése lelassuljon, de ugyanakkor mégis a felnőtt fához hasonlóvá váljék, sőt virágozzék és termést is hozzon. Ültetéskor éppen ezért erősen visszavágják a csemete főgyökereit és a vezérhajtásokat. Ezt 2-3 évenként minden átültetéskor megismétlik, s ily módon csökken a fa- víz- és tápanyagfelvétele. A lapos edényben — az egyébként is sovány, kevés földben sekélyen gyökeresedik — a fácska gyökerei, mintha vihar tépte volna ki őket, a talajból jócskán kilátszanak. A fiatal növény törzsét és ágait rátekert drót segítségével megfelelő alalcra formálják. Ha a törzs és az ágaik megerősödtek, letekerik a drótot, de közben a hajtásokat állandóan metszik, és a fa ágait, koronáját fajára jellemzővé alakítják. Ily módon éri el a bonsai- művészét, hogy a fák hasonlatosak lesznek a meredek sziklákon, a száraz, tápszegény talajon senyvedő, erős szelektől csavarodott törzsű, a sziklába kapaszkodó felnőtt társaikhoz. (v. a.) (Hanesovszki János felvétele)
