Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

PILIN SZKY-ESTEK Metaforáktól a metaformákig A gödöllői művelődési központban Pilinszky-este- ket rendeznek szeptember­től decemberig. A Metafo­ráktól a metaformákig című sorozat — melynek vezetője Kuklay Antal teológus, mű­vészettörténész — minden hónap harmadik szerdáján jelentkezik. Az első alka­lommal szeptember 18-án, majd október 16-án, no­vember 20-án és december 11-én. A 18-tól 20 óráig tar­tó programokra szeptember elsejétől lehet bérletet, il­letve jegyet váltani a mű­velődési központ informá­ciójánál, vagy pénztáránál. A bérletek ára 300, a belé­pőjegyeké 80 forint, diá­koknak ötvenszázalékos a kedvezmény. Felhívás Augusztus 6-i számunk­ban írtunk a gödöllői ön- kormányzat által létreho­zott F. U. T. (Fuss — Ossz — Tornázz) Alapítvány cél­jairól. Lelkes Lászlóné ku­ratóriumi titkár az alábbi felhívást juttatta el. la­punkhoz. „A gödöllői városi önkor­mányzat által alapított F. U. T. Alapítvány kura­tóriuma felhívással fordul a város, valamint a környék­beli településele lakóihoz, intézményeihez, hogy pénz­adománnyal támogassák az asztmás és mozgásszervi megbetegedésben szenvedő gyermekek speciális úszás- oktatását és gyógyterápiá- ját. Az alapítvány gödöllői OTP-számlaszáma: 763-2722 (F. U. T. Alapítvány).” Hozzászólások írásunkhoz n em mara Tisztelt Cs. M.! Engedje meg, hogy vála­szoljak a cikkében feltett kérdésére. Nem tudtam, hogy az augusztus 5-i ren­delés elmarad. Miután er­ről értesítést kaptam, tájé­koztattam a várakozó bete­geket. Igaz ugyan, hogy nem úgy, ahogyan ön várta, fin nem intéztem el egy aj­tóra kitelt cédulával a tá­jékoztatást. Ehelyett igye­keztem mindenkit külön- külön meghallgatni és a problémájának, betegségé­nek megfelelően a számúra legmegfelelőbb rendelésre irányítani. Az én tapaszta­latom az volt, hogy az ott várakozók türelmesek, meg­értőéi: voltak. Egyetlenegy beteg távozott el úgy o rendelőből, hogy nem volt­hajlandó szóba állni velem, ezért nem tudtam problé­májában segítségére lenni (lehet, hogy ez ön volt.) Közlöm önnel, hogy az aj­tóra is kitettem a tájékoz­tatót. Amennyiben kicsit türelmes, ön is olvashatta votna. Engedje meg, hogy én is kérdezzek öntől, ön szerint'az egészségügyi dol­gozó nem olyan ember, mint a többi, nem lehet beteg? Végezetül, ha ön lenne az intézet vezetője, ezek után kit küldene el, az asszisz­tenst, az orvost, vagy netán mindkettőt? Dudásné Borcsányi Irén urol. assziszt. Gödöllő ★ A lap augusztus 13-i szá­mában megjelent Hoppon című jegyzethez dr. Papp Katalin, az egyesített egész­ségügyi intézmény igazgató cltah hí toppon Hm Mozi Petőfi: Go Trabi, Go! Színes, szinkronizált német vígjá­ték, 18 és 20 órakor. Frekvencia video: Terroristák, 10 órakor. A vártorony, 16 órakor, Szen­zációs ajánlat, 13 és 20 óra­kor. Aszód, autósmozi: Talpig zűrben. Színes, szinkronizált amerikai víg­játék, 21 órakor. Nagytarcsa, autósmozi: Belevaló papapótló. Szí­nes, szinkronizált amerikai vígjáték. Feledékeny szervezők Félreértés történt A Gödöllői Hírlap augusztus 24-i számában „Lába kelt a sörnek” című tudósításomnak az általam javasolt címe az lett volna, hogy „A Dunakeszi nyerte a Szent István Kupát”. Ezt a tényt azért tartom szük- ségesnek előrebocsátani, mert a rendezvénynek nem az volt a leglényegesebb eseménye, amit a gödöllői szerkesztő kiragadott az írásomból. Inkább az, hogy volt egy kétnapos kézilab- da-villámtorna, amelynek voltak nyertesei és voltak vesztesei. (Itt most csak a sportteljesítményre utalok!) Annak, hogy még egyszer visszatérek a tornára, az a magyarázata, hogy kiderült A Transfix Tüzeléstechnikai Kft megnyitotta üzletét Gödöllőn, a Kossuth Lajos u. 18, szám alatt. Kaphatók kéménybélelési anyagok, béléscsövek, idomok, tartozékok. Nyitva tartás: hétfőn 9-től 15, szerdán 12-től 18, pénteken 9-től 15 óráig. az igazság, és a most már nevén nevezhető a „sör- ügy’1. Történt ugyanis, hogy a rendezők minden vendég- csapatnak néhány üveg üdí­tővel és egy láda sörrel kí­vántak kedveskedni a torna kezdetekor. Az első ver­senynap utolsó meccsét a vácial: játszották, és mivel siettek haza, nem fogyott el a sörük. Kértük, adják vissza a reszlit — a mara­dék sört. Mi az öltözőnk­ben tároltunk sok minden mást. Majd másnap odaad­juk jogos jussukat — mondtuk. Erről sajnos el­feledkeztünk. A döntő napján a Vác és a Dunakeszi öltözött és für­dőit egy helyütt. A váciak okkal gondolhatták, hogy a tegnapról maradt hűsítő van a zuhany alatt, így nyugodt lelkiismerettel fo­gyasztották azt el. A félre­értés napokon belül tisztá­zódott, de cikkemet nem tudtam már utolérni, sőt a gyanított csapat vezetője sem jelzett vissza nyomo­zása eredményéről. (A vá­ciak időközben le is ren­dezték a dolgot a dunake- sziekkel.) A lényeg: nem a labdacsóró játékos csapata volt a hunyó, így szíves el­nézést kérünk a rosszul si­került célozgatásért! Markó Gábor főorvosa többek között az alábbiakat fűzte hozzá: „Mindig elfogadtuk a mun­kánk javítását célzó bármely kritikát, amit mindig - szemé­lyesen megbeszéltünk a beteg­gel, nem újságban cikkeztünk. Az ön sorai mögött azonban egyértelmű agressziós és nega­tív előfeltételezések húzódnak meg. Ezért csupán a követke­zőket kívánom elmondani: 1. Az orvos is lehet beteg. 2. Az asszisztens nem „jövő­belátó” — még orvosa betegsé­gét illetően sem. 3. Ha egy orvos hirtelen be­teg lesz, nem az az első reak­ció, hogy betegeit szerteküid- jük hanem megpróbáljuk ügyeiket elintézni, a rendelés­re helyettest keresni stb. (Ez munkánk legkevésbé látvá­nyos, „ajtók mögött” folyó szervezési része.) 4. A manuális szakmák as­szisztenseit s3,jnos arra kárhoz­tatta a sors, hogy rendelési Idő­től függetlenül „magányuk­ban” is dolgozzanak, hiszen ha ezt nem tennék, a szakma nem tudna műszeres beavatko­zást végezni. 5. Végezetül kívánom, hogy önnek senk* ne kívánja azt, hogy utcára kerüljön (mint ön tette ezt asszisztensünkkel) — természetesen, amennyiben olyan kvalitásokkal rendelke­zik, mint szóban forgó munka­társunk. Kívánok önnek jó egészséget, várva benignus (jóindulatú — a szerk.), jobbító szándékú észrevételeit is.” Jegyzetírónk megfogal­mazta válaszát az asszisz­tens levelére. Eszerint „le­velében sóit az ön, holott nem én vagyok a főszerep­lő, hanem a betegek (hogy megnyugtassam, nem vol­tam közöttük), akik el­mondták panaszukat.” A jegyzet szerint azt a bizo­nyos utcára kerülést a be­tegek fogalmazták meg, ami persze nem bizonyítja azt, hogy akkor nekik van iga­zuk. A szerkesztőben min­denesetre megmaradt a kér­dés — mivel ezt nem cá­folták —, miért, csak a ko­pogtatás után tájékoztatta a dolgozó a betegeket? GODQLLOI XVllí. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 23., SZERDA Lakossági fórumok előtt Tervezet a helyi adókról A helyi adók bevezetéséről adott tájékoztatást Gödöl­lőn a polgármesteri hivatalban dr. Gémcsi György pol­gármester és Lőrincz József, az adóiroda vezetője. Elöljáróban egy másik témáról, a tékáról szóltak. Mint ismeretes, s mint augusztus 8-i számunkban is írtuk, akik annak idején nem fizették be a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, azoknak ezt pótolniuk kell. Ez természetes, hiszen a tartozás elengedése azokkal szemben lenne igazságtalan, s azokban keltene jogos felháborodást, akik idejé­ben becsületesen befizették a rájuk eső részt. Mivel a befolyt összeget közös cé­lokra fordítja a város, egy­értelmű, hogy a terhekből is mindenkinek egyformán kell részt vállalnia. Az 1992-ben kivetésre ke­rülő helyi adókról júliusi ülésén tárgyalt először a képviselő-testület. Az ötfé­le elrendelhető adó közül a képviselők akkor hármat tartottak bevezetésre érde­mesnek: az építmény-, a telek- és az iparűzési adót. így hát ezekről készített rendelettervezetet az adó­iroda vezetője. A tervezete­ket helyhiány miatt csak rövidítve tudjuk közölni, teljes terjedelmükben a vá­rosháza hirdetőtábláján oí- . vashatók, tartalmazva a mentességek, engedmények körét és mértékét is. Az építményadó az ön­kormányzat illetékessági te­rületén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épü­letekre vonatkozik. Adó­alanyai magánszemélyék,' jogi személyek, gazdásági • társaságok és egyesületek lehetnek. Az építményadó nem vonatkozik — többek között — a 150 négyzetmé­ternél kisebb alapterületű lakásokra (vagyis a gödöllői lakások nyolcvan százalé­kára). a garázsok területé­ből 16 négyzetméternyi részre; szociális, egészség- ügyi, nevelési, oktatási in­tézmények céljára szolgáló helyiségekre, egyházi épü­letekre. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapieru- lete, mértéke 200 Ft m2 A telekadó az önkor­mányzat illetékességi terü­letén lévő beépítetlen belte­rületi földrészletekre vonat­kozik, az adóalanyok meg­Ismerősöm megállított a minap, s arra kért, nézzem már meg a most vásárolt rádióját, s mondjam meg: lehetséges-e, hogy csak 520 forintba került a Sokol? Megnyugtattam, hogy a ke­reskedő jól számolt, a ké­szülék is szól, tehát minden rendben van. Délután a fő­városban akadt dolgom, s amint az utcákat jártam, elnézegetve a kirakatokat, csodálkozva állapítottam meg: egy üveg márkás ital többszörösébe kerül a zseb­rádiónak. Nem fér a fe­jembe: micsoda dolog, hogy az italnak nagyobb az érté­ke! Életem első — fogalmam sincs róla, hány lámpás — készülékét, a valószínűtlen, a megfoghatatlan csodát elemista koromban Kausz József plébános úrnál, az aszódi gimnázium hitokta­tójának a lakásán csodál­hattam meg, valamikor a harmincas évek derekán. Valamiért beszabadultunk a papiakba, nyújtogattuk a nyakunkat, s figyeltük a zölden fénylő varázsszemet, és földbe gyökerezett lá­bakkal valósággal megkö­vültünk, amikor megszólalt. — Ki lehet benne? — ér­deklődtünk egymástól iz­gatottan, s amikor a tár­sainknak az utca porában elmeséltük a csodát, azok hitetlenkedve leintettek bennünket. Igaz, nem ez volt az el­ső találkozásom a rádióval. Távoli rokonként élt két idősebb magányos asszony a faluban — Vaigel Juliska néni meg a nővére, nekik volt úgynevezett detektoros készülékük, vagy ahogyan ők nevezték, lcagylós rá­diójuk. Néha-néha meghív­tak magukhoz, s a fülemre tehettem a kagylókat. A legelső alkalommal, lehet vagy ötvenöt esztendeje, kutyaiskolából közvetítettek műsort, mert a kutyák csa- holására még ma is emlék­szem, s mivel ugyancsak apró gyerekecske voltam, a Csodaként kezdte Mindennapi rádiónk hangok hallatán attól fél­tem: a dühös állatok eset­leg megharapják a fülemet. Nagyapám már ekkoriban emlegette, hogy olvasta a Pesti .Hírlapban — annak volt az előfizetője —, Ame­rikában a harmincas évek óta létezik televízió, de ki hitte el, és ki törődött ez­zel a fantasztikusnak ható hírrel? A rádió viszont mar itt volt. Magasabb antennával, mint a Kustra bíró legma­gasabb szalmakazla, és hallható, kézzel fogható, megtapinlható csodaként élt egy-egy házban. Kovács András kocsmá­jában is szólt egy készü­lék, s ha szépen megkértük, kitette a kocsma ablakába, és sokszor az otthoni szi­dást, verést is vállaltuk, hogy éjfélig hallhassuk a világ hozzánk érkező üze­netét. Zene, beszéd, szünet­jel s ezernyi híradás a for­rongó világból. Hallgattuk a közvetítést, amikor Mus­solini veje, Ciano gróf Bu­dapestre érkezett, s hallgat­tuk, amikor az „erdélyi be­vonulásról” közvetítettek örömittasan a riporterek. Az EMKÉ-ből sugárzott műsorból tudtam meg, hogy van Magyarországon egy rajkózenekar, s azt is a rá­dió hozta tudomásomra, hogy fényárban úszik az Andrássy út, a Lánchíd és budai vár. És 1942-ben megtörtént a csoda. Apám egy néprá­diót vásárolt, aztán jött Kovacsik Elemér villany- szerelő, és megszólaltatta a dobozt. Buttola Ede és tánczenekara játszotta az „Élt egyszer egy rút kis ka­csa” című, akkor nagyon di­vatos slágert. A háborúban — a győz­tesek — Összeszedték, aztán összetörték a rádiókat, de az ötvenes években már reneszánszát élte a rádió­zás. Kezdetben vala az úgynevezett vezetékes ké­szülék, ám ezen csak egyetlen műsort hallgathá- tott az előfizetője. Szóltak a dobozok reggeltől estig, pedig elsősorban a munka- versenyekről, az élenjáró dolgozókról kaptunk hírt, s a pártról zengett az ének. Igaz, a londoni 6-3-as győ­zelmünket már valamivel nagyobb és modernebb ké­szülék mellett szorongva hallgattam Galgahévízen Kepes Lászlóval, Katona Józseffel együtt. Ott volt és ott van a rá­dió az életemben, életünk­ben, az eszmélésünket se­gítve. Most, ha az írást be­fejezem, a szőlőbe indulok. Természetesen viszem ma­gammal Sangean márkájú elemes készülékemet, ami ■— azt mondják, és így érzem magam is — min­dent tud. Ügy van ez már, hogy együtt járunk, mert segít kikapcsolódni, segít az információéhségemet csillapítani. Nem kell hoz­zá más, csak három ceru­zaelem, talán harminc fo­rintért. F. M. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. O A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2103. Telefax és telefon: (23) 20-796. tg Szerkesztősé­gi fogadóira: hétfőn 10-től 13 óráig. 0 Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben. egyeznek az előbb felsorol­takkal. A telekadó alól mentesek — többek között — az építési tilalom alatt álló telkek; a telkeknek az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges ré­sze; valamint a szociális, egészségügyi, nevelési-ok­tatási intézményekhez, mű­emlék és egyházi építmé­nyekhez tartozó telkek egé­sze. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe, mértéke 10 Ft/m3. Az iparűzési adó az ön- kormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenységre vonatkozik, alanyai jogi személyek, gaz­dasági társaságok, egyesü­letek és egyéni vállalkozók. Az adó alól mentes — az italárusítás kivételével! — minden olyan iparűzési te­vékenység, amelynek éves nettó árbevétele nem ha­ladja meg az 500 ezer fo­rintot; a piaci és egyéb ki­csinyben! értékesítés; s egy évig a kezdő vállalkozó. Az adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás éves nettó ár­bevétele, mértéke az adó­alap 3 ezreléke. A helyi adók az érvényes törvény rendelkezése értel­mében továbbra is két részletben fizethetők: már­cius, illetve szeptember kö­zepéig. A magánszemélyek adókivetés útján, a vállala­tok, szövetkezetek, gazdasá­gi társaságok és egyéni vállalkozók pedig önadó­zás útján adóznak. A helyi adókat is érdemes lesz a tárgyévben befizetni, hiszen összegük csakis így jelent­het majd személyi jövede- lemadóalap-csökkentő té­nyezőt. A szakember véleménye szerint 1992-ben körülbelül 6 ezer adóalany lesz Gö­döllőn, tőlük a háromféle adóból 20-25 millió forint bevétel várható. A 800 mil­liós önkormányzati köljt- ségvetéshez képest ez el­enyésző összeg, mégis szük­ség lesz rá, mert az eddig meglévő, 1992-től azonban kieső jövedelmet pótol majd. A felsorolt adótípusok még csak tervek. A végle­gessé válásuk előtt az ön- kormányzat szeretné megis­merni a lakosság vélemé­nyét is. Ezért kérik tehát, hogy minél többen olvas­sák el a kifüggesztett rész­letes tervezetéket, majd vegyenek részt az adófóru­mokon. hogy véleményük­kel, javaslataikkal segít­sék a végleges terv kiala­kulását. Lakossági fórumok: Szeptember 9-én 19 őre­kor a blahai öregek nap­közi otthonában a 4-es választókerület lakóinak; szeptember 10-én 18 óra­kor a Szociális Segítő Szolgálat épületében a 7-es és 8-as választókerületnek; szeptember 12-én 18 óra­kor a besnyői Damjanich- iskolában az 1-es, 2-es és 3-as választókerületnek; szeptember 13-án 18 óra­kor a Hajós-iskolában az 5-ös, 13-as és 14-es válasz­tókerületnek; szeptember 16-án 18 óra­kor a művelődési központ­ban a 6-os, 9-es, 10-es, 11-es és 12-es választóke­rület lakói számára. P. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom