Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

I. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 28., SZERDA D U KAJAJ Kj?£írian SZENTEN DREI-SZIGET CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS # FÓT • GÖD RÁCKEVE SZIGETSZENT­EGV ÉLETET TETTEK RÁ Kudarcok és sikerek árán Kitartó, dolgos emberek, és értik a mesterséget. S jö­hetett bármilyen fordulat, változhatott a nagypolitika, ők ugyanúgy piacoztak, mert bölcsen tudták, hogy az ő ter­mékeikre mindig szükség van. A nagyvárosok környé­kére települtek, ahol nyugodtan gazdálkodhattak, de kis úttal értékesíthették áruikat. A bolgárkertészeknek ma is hírük van. Pedig nincs más titkuk, mint végtelen szorgalmuk. — Mi azt tartjuk — tes­sékel beljebb Hrisztov Pet- ko felesége, Margit néni —, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda van. Tudni kell a módját, hogy miként kell vele bánni, s akkor azt ad­ja, amire számítunk. A föld kényes jószág: kíméle­tes kezelést igényel, nem szabad kiszipolyozni, pi­hentetni kell, s beletenni az értékes tápanyagokat. Lát­ja? Nálunk sincs minden ágyás bevetve. Egyelőre várunk, legközelebb tavasz- szal ültetünk, addig nyug­szik a föld. dent itt tanultam meg. Elő­ször nemigen lelkesedtem, de ahogyan komolyodtam, egyre jobban belemélyed­tem. A gazda helyesel. Ha va­laki, ő tudja, mit miként kell csinálni, hiszen szinte gyerekként, tizenöt évesen kezdte a kertészkedést. Ek­kor szánta el magát a nagy döntésre, hogy elhagyja Gabrovo környékén élő csa­ládját, s Halásztelken, az akkori Herminatelepen kez­di önálló életét — Grigorov Dénes bolgárkertész alkal­mazottjaként. — Nagy volt a család, nehéz a megélhetés — me­séli a nyílt tekintetű, hetve­nes férfi —, így a gyerekek hamar szétszóródtak. Én is úgy éreztem, nincs mit kezdjek otthon, s egy pár bocskorral nekivágtam az útnak. Másodmagammal jöttem, s nem teljesen is­meretlenül; az itteni gazda anyám falujából szárma­zott. Nem felejtem el, hó­napszámban dolgoztam, s ti­zenkilenc pengőt kerestem — ez nem volt rossz pénz abban az időben. A máso­dik évtől aztán osztalékot kaptam, vagyis a nyereség meghatározott részét. Ti­zenkét évet dolgoztam a kertésznél, s közben megta­nultam a mesterséget. Az én családomban senki nem foglalkozott földdel, min­— A hat hold földet, amin 1956-tól elkezdtünk dolgozni — folytatta elbe­szélését Hrisztov Petko —, béreltük. Paprikát, paradi­csomot, zöldséget, kelká­posztát termesztettünk, s közben spórolgattunk. Hosz- szú idő alatt jutottunk odáig, amire egy hold föl­det vettünk, 1967-ben tör­tént ez. Sokan azt hiszik, itt ömlik a pénz. No, hát nem éppen így van, tavasztól nyárig kell megalapozni a megélhetést, s persze fi zetni minden rezsit. Aki nem szolidan és takaréko­san él, nem húzza ki így az évet. Pláne ma. Egyre emelkednek az árak, a ve­tőmagért, műtrágyáért, a növényvédő szerekért több­szörösét adjuk ki az évek­kel ezelőttinek, piac pedig nincs. Kevés az emberek pénze, sajnos nem megy az üzlet. Ugyanakkor a keres­kedők hatalmas százalékok­kal viszik fel az árat, min­denki látja, hogy nem jól van ez így. Hrisztov Petkóné a ker­tet mutatja. Hat fóliaház van, minthogy azonban a téli fűtés költséges lenne, csak salátát, zellert és ka­Fóton is tudják Kellenek a találkozók Találkozni jó. Kellenek az emberi kapcsolatok. Amíg naponta bejárunk a munkahelyre, nem hiá­nyoznak a kollégák. Olykor még tehernek is számíta­DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-4067. 8 nak, mert nem egyezik a véleményünk. Vitatkozunk a feladatok megosztásán, megoldásán. Aztán, ha már ránk szakad az otthoni ma­gányosság, keressük a tár­sakat, a társaságot. Meg kell osztani az örömöket, az aggodalmakat, a szomo­rúságot. Mindent, mindent ki kell beszélni magukból. Ehhez pedig hallgatók kel­lenek. Kérdezni is muszáj. A feleletet a kortárs, sors­társ, jó barát adhatja meg. Ennyi minden jut az eszünkbe egy nyugdíjas-ta­lálkozóról, amit legköze­lebb szeptember 3-án, 14 órakor rendeznek a fóti művelődési központban, ahová várják a nagyközség nyugdíjasait. ralábét termesztenek, korai paprikával és paradicsom­mal nem foglalkoznak. Csupán a palántanevelő ház­ban megy a fűtés folyama­tosan, e sérülékeny, töré­keny növényeknek ugyanis állandóan meleg kell. Je­lenleg négyszáz négyszögöl a kert, ha több lenne, sok lenne. Háború, házasság, gyere­kek. A lórévi asszonnyal úgy döntöttek, végleg Ha­lásztelken települnek le, s önállóak lesznek. A feleség mindenben támogatta az urát; megtanulta nyelvét, társa lett a kertészkedés­ben, s még arra is futotta erejéből, hogy a gyerekeket megtanítsa apjuk nyelvére. Mert hogy néz az ki, hogy a rokonokkal ne tudjanak szót érteni! — Eltelt az idő, fogytán az erőnk — mondja a ker­tész —, nem bírunk többet. De ha képesek lennénk is egy nagyobb kert megmű­velésére, nem tudnánk a portékával mit csinálni. Ma az a furcsa helyzet állt elő, hogy könnyebb vala­mit megtermelni, mint el­adni, ma azért fáj az ember feje, hogy rajta ne marad­janak a nagy rezsivel, drá­ga pénzen előállított cik­kek. A piacon szinte lehe­tetlen eladni, ha nem len­nének a környékbeli vevők, egyáltalán nem érné meg kertészkedni. A házaspár minden baj ellenére örömmel csinálja, amit csinál. Egy életet tet­tek erre — amire jutottak, kizárólag kettejük munká­jának eredménye. S a mai napig számukra a kert a minden. Va. É. Segítség a családoknak A nagymamákat is pótolja a nevelőszülő A nevelőszülői hálózat jelen­leg nem működik jól, és ennek az egyik alapvető oka, hogy a vér szerinti szülő és a nevelő­szülők kényszerszerepekbe kényszerülnek, és ez nem se­gít, hanem akadályozza a gye­rekek nevelését. Másrészt a gyermekvédelem intézményi rendszere miatt nem a gyer­mek áll a középpontban, ha­nem azok a sémák, amelyek­kel a problémákat megkísérlik megoldani. Ezt felismerve az önkor­mányzatok felkérték a Ne­velőszülők Országos Egye­sületét és a Mentálhigiénés Intézetet egy új, az egyéni sajátosságokra figyelő szol­gáltatás létrehozására. Meg­vizsgáltuk a külföldi ne­velőszülő-hálózatok műkö­dését, abban bízva, hogy a modern eredményeket a hazai viszonyokhoz formál­va segíteni tudunk a rá­szorultakon. Különösen a kaliforniai modell tűnt kö- vethetőnek. Ennek az a lé­nyege, hogy a nevelők és a vér szerinti szülők kapcso­latot tartanak egymással. Ez főként azokban az ese­tekben érdekes, mikor a gyermek csak ideiglenesen kerül ki a megszokott kör­nyezetéből. Egy áthidaló megoldással segítenénk a szülőt, hogy visszafogad­hassa gyermekét. szer lépcsőzetes felépülése miatt olyan érzelmi meg­próbáltatások érik a gyer­mekekét, hogy mire a ne­velőszülőhöz kerülnek, ak­kor is sérültté válnak lelki­leg, ha harmonikus csalá­di környezetiből érkeznek. Attól a pillanattól kezdő­dően, amikor a szülő meg­érzi, valamilyen okból nem tudja ellátni szülői felada­tait, a gyerek elveszíti sta­bil helyzetét. A gyerekek rögtön az átmeneti szülők­höz kerülnének. Ezzel fo­lyamatos lenne a kapcso­lat az igazi és az átmeneti otthon között. Ez nem nagy találmány, a hiányzó nagy­mamákat helyettesítené a nevelőszülő. Tehát ugyan­úgy próbálnának működni, mint az igazi családok. D. A. Szigetszentmiklós Folytatódnak korszerűsítések A régi falusi részen tö tént útkorszerűsítési műi kák 1991. június végén b fejeződtek, azok műsza átvétele megtörtént, költségvetésben előre Iá ható tartalék, valamint Fókusz Kisszövetkezet vá lalása, mely szerint munkát elvégzik úgy, haj 1992. januárban kell fize ni, lehetővé tette a folyt: tást. Az utak szilárd burki lattal való ellátása ott al tuális, ahol a közművi készen vannak. így a ga dasági és városfejlesztő bizottság az alábbi javasl; tot terjeszti elő, ismerve kisszövetkezet 462 Ft/nég zetméter árajánlatát is. H: tározati javaslat: Szige szentmiiklós város képvisi lő-testülete az alábbi ufe korszerűsítését végezteti e Csépi út 265 m, Galagonj u. 296 m, Orgona u. 252 r Csaba u. 233 m, Jókai 400 m, Csokonai u. 300 : hosszan. Igen sok esetben fordul elő, amikor a szülő átmeneti ideig nem tudja nevelni a gyermekét. Például megbe­tegszik, baleset sérültjeként kórházba vagy okozójaként börtönbe kerül. Az ő gyer­mekeiket ugyanúgy kezelik, mintha 'kitették volna őket az utcára. Egy olyan közvetítőiroda létrehozása, amely a bajba kerülő és a segíteni akaró családok egymásra .találását koordinálná, igen hamis­nak bizonyult. Nagyon fontos a nevelő­szülői hálózattal való jó kapcsolat. Jelenleg a rend­Színek, ötletek, nyárvége Az események tükrében — Hogy vagy? A kérdés szokványos, gyakran általános. Illik rá pár szót válaszolni, udvari­asan visszakérdezni: — És te, hogy vagy? Ha az ember szabadság­ról érkezik meg, s történe­tesen meleg nyár végi na­pon, akkor kedvetlenül vá- laszolgat. Hangulatilag az sem kedvező, ha a közben érkezett leveleket, meghí­vókat áttekintve arra jön rá, hogy érdemes dolgokról maradt le. Ilyennek tekintem itt most a Vácra települt Ba­lázs Imre jeles erdélyi fes­tőművész kiállítását, melyet a leányfalui művelődési házban nyitottak meg Közepes fogás, kapás A dunakeszi tőzegtava­kon az elmúlt hét végén rendezték meg a MÁV du­nakeszi horgászegyesületé­nek szervezésében a gyer­mek-, az ifjúsági és a felnőtt- versenyt. A három kategóri­ában induló versenyzők közepes fogás, kapás mel­lett különösebben nagy eredményt — azaz nagy ha­lat még véletlenül sem mutathattak fel. A gyerme­kek vetélkedőjében az első helyet Venczel Dániel ti­zenkét éves diák (bal oldali felvételünk) szerezte meg, egy 900 grammos pontyot kapva horogvégre. Teljesít­ményéért első díjként egy szép horgászbotot kapott. A felnőtteknél Molnár Mihály (jobb oldali felvétel) szerezte meg az első helyet, öt ponty összsúlya 4 ezer 805 gramm volt. Díjazásként ugyancsak egy horgászbo­tot, s ráadásként pedig egy orsót vehetett át a kategó­ria győzteseként. Kép és szöveg: Petényi István augusztus 20-án. Csak d csérni tudom a rendező figyelmét és ízlését, örü lök, hogy az alkotó magár talál környezetünkben. Őrt lök annak is, hogy mé semmiről sem maradtam 1< s talán mások számára fontos, hogy szeptember 8-i naponta 10—18 óra közöl még megtekinthető Báláz Imre leányfalui tárlata. Azon viszont már va mit sajnálkoznom, hogy visegrádiaknak csak a j ötletét dicsérhetem. Ner láthattam a helyi April; Lajos Általános Iskola és : parajdi iskolások augusztu si bemutatóit. A vendé; gyerekek augusztus 18-ái este a Székely lakodalmas mutatták be. Tizenkilence dikén Áprily Lajos: Álom i vár alatt című verses mesé jét adták elő együtt, a pa rajdi és a visegrádi gyere kék. Nem akárhol, hanem; i királyi palota kőtárában. Így van ez. Az ember el megy a szabadsága idejéi világot látni. Vizek partjái hűsölni, más vidéken, má élményeket megszerezni Közben olyan dolgok tör ténnek idehaza, melyekrö jó hallani, még jobb let volna részesének lenni. An- nak örülni, hogy nem for­mális, üres kapcsolatot születnek. Mindkét oidalor szépségélménnyel, értékel cseréjével gazdagítják í baráti közösségeket. K. T. L Péter-Pál Galéria Regős Anna munkái A szentendrei Péter- Galériában augusztus 31 Torday Aliz nyitja meg c élőt 11 órakor, Regős A\ textiltervező kiállítását. Beatrice és sramli Szigetszentmiklóson a Kék tó szabadidőparkban augusztus 30-án, pénteken este 20 órakor a Beatrice ad koncertet. (Esőnap szep­tember elsején.) Jegyek a városi könyvtárban kap­hatók. Továbbra is minden pén­teken este sramlizene is szórakoztatja a szabadidő­parkba betérőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom