Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
Göncz Árpád Finnországban A finn gazdasági élet vezető képviselőivel találkozott keddi programjának nyitó eseményeként Göncz Árpád köztársasági elnök. A reggeli órákban megtartott gazdasági miniszimpózium magyar elnöki nyitó- előadásának legfőbb mondanivalója: a gondok ellenére a magyar gazdaság és társadalom megteremtette a feltételeket a külhoni befektetők magyarországi invesztícióinak biztonságához. A magyar gazdaság fejlődésének és jövőbeli növekedésének kulcsa a privatizáció — hangoztatta a finn üzleti élet képviselői előtt a magyar államfő. Különös hangsúllyal szólt arról, hogy a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen a külföldi befektetők jelenléte, Egység és kétség Gorbacsov lemond? Egybehangzó hírügynökségi források szerint Mihail Gorbacsov szovjet államfő kedden a szovjet parlament előtt azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha a Szovjetunió szétesik, és a köztársaságok visszautasítják az új szövetségi szerződés aláírását. — őszintén elmondom mindenki előtt, önök, a nép, az ország előtt, hogy támogatom az alaposan megreformált államszövetséget, de abban a formájában, ahogyan erről márciusban a népszavazáson döntöttek. Ha ez nem így lesz, inkább lemondok — idézi a szovjet államfőt az ÁFP francia hírügynökség. Mint arról az AFP beszámol, a szovjet parlament rendkívüli ülésén Gorbacsov elnök felhívta a köztársaságokat, az állampolgárokat: őrizzék meg a Szovjetuniót mint szuverén államok szövetségét. Antali József fogadta a szhvén külügyminisztert Változatlan elvi álláspont Antall József miniszter- elnök kedden hivatalában fogadta Dimitrij Rupel szlovén külügyminisztert. A szlovén diplomácia vezetője tájékoztatást adott a jugoszláviai válságról és Szlovéniának a válság rendezésével kapcsolatos elképzeléseiről és külpolitikai lépéseiről. Hangsúlyozta, a válság oly mértékig kiéleződött, hogy azt csak nemzetközi erőfeszítéssel lehet megoldani. A magyar kormányfő ismertette a magyar kormány elvi álláspontját, ami a válság kitörése óta változatlan. A szlovén külügyminiszter köszönetét mondott Antali Józsefnek a magyar kormány eddigi erőfeszítéseiért és tárgyalási készségéért. A találkozón jelen volt Bagi Gábor, hazánk zágrábi főkonzulja. ★ Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter kedden a Parlamentben találkozott a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival. Tájékoztatta a bizottságot arról, hogy Szlovénia megkezdte önálló, szuverén útját: Litvánia elsőként hivatalosan is elismerte az államot. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt az első lépést nem a szomszédos Magyarország tette mag. Hangot adott azon reményének, hogy hazánk mielőbb elismeri a köztársaságot. Beszámolt arról is: a válság- helyzet megoldására biztonsági és együttműködési konferencia összehívását javasolják Jugoszláviában, amelyen valamennyi tag- köztársaság, valamint a föderációt elhagyó köztársaság képviseltetné magát. Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke — előre- bocsátva, hogy a testület még nem foglalkozott a legutóbbi eseményekkel, így saját és pártja véleményét tolmácsolja — rámutatott: az utóbbi napokban a jugoszláv válság nemhogy fékeződött volna, hanem az ország teljesen elmerült a polgárháborúban. Mindez a szomszédos országok számára sem lehet közömbös, s lassan elérjük azt a határt, amikor mar nem lehet az eseményeket jugoszláv belügy- ként kezelni. Úgy ítélte meg a továbbiakban: minthogy valamennyi félnek szerepe van az összetűzések polgárháborúvá fa- julásában, a megoldást is közösen kell keresniük. Szlovénia függetlenségével kapcsolatosan kiemelte: küszöbön állunk az elismeréssel, de figyelembe kívánjuk venni a többi tag- köztársaság véleményét. Csak ezt követheti a magyar hivatalos elismerés. A bizottsági elnök véleményével egybecsengett az SZDSZ, MDF és a Fidesz nézete is: gyakorlatilag befejezett tény, hogy Szlovénia független ország. Hazánknak azonban tekintettel kell lennie a térségben élő magyarok helyzetére, s valamennyi köztársasággal jószomszédi kapcsolatokra kell törekednie. A MEGYEI KÁRPÓTLÁSI HIVATALBAN Nyitott ajtók várják az ügyfelet (Folytatás az 1. oldalról.) ezeket a papírokat ajánlott levélben szükséges kiküldenünk az ügyfélnek, ami minden egyes esetben harminckét forint költséget jelent. A pluszkiadásokra az Országos Kárpótlási Hivatal a Művelődésügyi Minisztérium közvetítésével 280 ezer forintot ígért nekünk, mint minden egyes megyei levéltárnak, ezenkívül 260 ezer forintot a személyi feltételekre. Sajnos, ebből még semmit nem kaptunk meg. Igaz, egyelőre napi nyolcórás munkaidővel is bírjuk az iramot, mindössze a heti háromszori ügyfélfogadásunkat kellett heti ötszörire növelni. Eszerint hétköznapokon reggel fél 9-től déli 12 óráig fogadjuk az BC&ifSidg eseményeik egy mondat!»««» A német kormány az Európai Közösségek keddi külügyminiszteri értekezletét követően tegnap határozta el: 52 év szünet után ismét diplomáciai kapcsolatokat létesít Lettországgal, Litvániával és Észtországgal. A II. János Pál pápa felhívást intézett Stepan Mesic jugoszláv elnökhöz, s az EK külügyminiszteri tanácsának elnökéhez: Jugoszlávia békéjéért s a köztársaságok önrendelkezési jogáért síkraszállva. A Az ukrán parlament elnöksége betiltotta a köztársaság kommunista pártját — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Gediminas Vagno- rius litván kormányfő nyilatkozata szerint a köztársaság hamarosan létrehozza saját védelmi minisztériumát, és megszervezi saját védelmi erőit. A A román kormány kedden, röviddel kikiáltása után elismerte a Moldovai Köztársaság függetlenségét. A Belgrádban tegnap este megkezdődött a szövetségi elnökség ülése, melyen a súlyos horvátországi helyzetről tárgyaltak. HAMAROSAN valószínűleg át kell rajzolni Európa térképét. Még nem lehet tudni, hogy mikor írják alá az új szovjet szövetségi szerződést, s hány független állam jelenik majd meg az egykori 15 tagországból állt birodalom helyén. A megbukott puccskísérlet előtt kilenc tagállam nyilvánította ki abbeli szándékát, hogy kész részt venni egy olyan laza államszövetségben, amely széles körű függetlenséget biztosít a helyi hatalmi testületeknek, s a központ jogai főleg a külképviseletre és külbiztonsági feladatok ellátására és az egyes tagállamok közötti gazdasági és politikai koordinációra összpontosulnak. Az a tény azonban, hogy az államesínykísérlet meghiúsításában az Orosz Föderációnak oly rendkívüli szerepe volt — s politikusai arra használják ki a győzelmet, hogy minél nagyobb befolyást teremtsenek Moszkvának azokban a kormányzati szervekben, amelyek a szövetségi szerződés aláírását, majd az azt követő új választásokat előkészítik — sok tagköztársaságban azt a félelmet ébreszti fel, hogy új virágkorát éli majd a nagyorosz nacionalizmus — mint a világsajtó sok kommentátora rámutat. Ez késztette tehát arra, hogy azok a köztársaságok, amelyek a puccskísérletet megelőzően "Jegyzet EURÓPA ÚJ TÉRKÉPE? Gorbacsov tervezetének fő támogatói voltak — így például Kazahsztán — most kinyilatkoztassák függetlenségüket. Az bizonyos, hogy a szerződés szövegét, amelyet a kilenc, az unióban maradni szándékozott tagállam vezetőivel előzőleg már egyeztettek, az új helyzet fényében át kell dolgozni. S hogy mennyi hatásköre lesz ezek után a központnak, s az új, kisebbé vált államszövetség elnökének, illetve egyáltalán hány mai tagállam vállalkozik végül is a megállapodás aláírására, egyelőre még nem látható előre. Pickering amerikai ENSZ- nagykövet mindenesetre már azt jósolgatta, hogy a jövőben esetleg felül kell majd vizsgálni, hogy kinek adják — esetleg Oroszországnak — a Szovjetunió jelenlegi biztonsági tanácsbeli helyét az öt nagyhatalom sorában. Persze, ez még nem a hivatalos Washington mostani álláspontját tükrözi. Az amerikai politika irányítói aggódnak amiatt, hogy a Szovjetunió gyors széthullása anarchiát teremt, s a volt tagállamok közötti háborúk sorát eredményezi, ennek beláthatatlan következményeivel. Ezért nyilatkozott hétfőn oly óvatosan Bush elnök a balti államok azonnali elismerése ügyében. Pedig a washingtoni álláspont közismert ebben az ügyben. Az Egyesült Államok sohasem ismerte el Litvánia, Észtország és Lettország bekebelezését a szovjet birodalomba. A három balti ország közül — melynek összlakossága is alig több, mint hatmillió — a jelenleg hárommilliónyi lélekszámú litvánok játszották a főszerepet. Ök voltak azok, akik már a XIV. században Gedimin és Olgerd hercegek vezetésével Belorusszia, Ukrajna túlnyomó részére és Nagy-Oroszország egyes te-s rületeire is kiterjesztették hatalmukat, s a középkor egyik legnagyobb államát teremtették meg. Később azután, csakúgy, mint a másik két balti állam, hol orosz, hol svéd, hol lengyel' fennhatóság alá kerültek, s csak a két világháború között sikerült megteremteniük önálló állami létüket, és elérniük, hogy a Népszövetségbe is felvegyék őket. A Molotov—Ribbentrop paktummal, amely szovjet érdekszférába utalta a balti államokat, megpecsételődött sorsuk, s a Szovjetunió tagállamaivá váltak. Ezen csak a gorbacsovi peresztrojka által elindított fejlődés módosított némileg. Tavaly márciusban Litvánia, amelyben az orosz betelepülők száma a negyven év alatt sem- érte el a 20 százalékot, független állami létének kikiáltására szavazott. Ezt Gorbacsov semmisnek nyilvánította, s ezután megkezdődött a küzdelem litván részről békés eszközökkel, a szovjet belügyi fekete sapkások oldaláról viszont erőszak alkalmazásának kísérletével. A függetlenség hívei itt, Vilniusban alkalmazták először az élő emberi láncot a szovjet páncélosok és ejtőernyősök ellen parlamentjük megvédésére. Sok halottja volt ennek a hősi ellenállásnak, s ez hasonló küzdelemre ösztönözte Lettországot, ahol a betelepült oroszok nagy száma miatt a helyiek aránya alig haladja meg az 50 százalékot, s Észtországban, ahol az orosz nemzetiség ma 30 százalékos. Ezekben a balti államokban óvatosabban manővereztek a függetlenségi erők, de a népszavazásokon a döntő többség itt is az önállóság mellett voksolt. A puccsisták bukása felgyorsította az önállósági küzdelmet. Moszkva ma már a jelek szerint elismeri a balti államok jogát az önálló államiságra, s Vilnius hétfőtől vízum- kényszert vezetett be. Litvánok ellenőrzik a nyugati határokat, látják el az útlevélvizsgálatot. Mind több állam ismeri el őket, és a két másik balti országot. Valószínűnek tartják, hogy ez a folyamat jellemző lesz és az ENSZ idei közgyűlésén a világszervezet is megszavazza majd tagságukat. Árkus István ügyfeleket, a délután a kutatásoké. O Az emberek általában napközben a munkahelyükön dolgoznak, és csak délután érnek rá önöket felkeresni. Ha csak délelőtt van fogadóóra, emiatt nem kell kétszer jönniük az ügyfeleknek? Miért nem teszik át délutánra a fogadóóráikat? — Ha így tennénk, akkor még este nyolckor is bent rostokolhatnánk, mert mindig akadna egy-egy későn jövő, aki miatt nem tudnánk a nyolcórás munkaidőnket tartani. Ha pedig túlóráznánk, erre egyelőre nincs pénzügyi keretünk, mert mint mondtam, még nem kaptunk, arra pénzt. Így tehát érdeklődők, figyelem: a levéltár csak délelőtt 12 óráig fogad! • Mi nehezíti a munkájukat? — Nemcsak az, hogy gyakran sokfelől kell beszereznünk az okiratokat, hanem főképp az, hogy bizonyos korszakokban igencsak slendrián, zűrzavaros volt a dokumentálás. Ez főként az 1950 előtti időszakra, a községházák rendtartására vonatkozik, de az egykori okiratok járási szintű dokumentációja is igen sokszor nehezen nyomon követhető, nem tudjuk, hol lapulnak a keresett iratok. $ Mi iránt érdeklődnek leginkább az ügyfelek? — Elsősorban a földtulajdonuk, másodsorban a házuk, harmadsorban az üzlethelyiségük iránt. Főleg ez utóbbival van gondunk, mert az egykori iratokon legtöbbször nem szerepel, hány négyzetméteres is volt a ház részét képező kérdéses üzlet. A kártérítés mértéke pedig a négyzetméterektől is függ. • Felkészült a Pest Megyei Levéltár a várt nagy ügyforgalomra? — Tartaléknak két-három levéltárosunk van, főleg olyanokra számítunk, akik innen mentek nyugdíjba. Idegent betanítanunk nem érdemes erre a munkára, mert mire végeznénk, már túl lennénk a határidőn. A három levéltári fiókunkban és nálunk összesen 25 kutatónk, szakemberünk van, ez egyelőre elég, de ha kell, később bevonjuk a nyugdíjas levéltárosainkat is. Eddig körülbelül háromszázan jöttek hozzánk kárpótlással kapcsolatos iratokért. Ebből is látszik, egyelőre szó sincs a több tízezres várt rohamról. De ha mégis bekövetkezne, addigra talán megkapjuk az ígért pénzt, amelyből meg tudjuk fizetni a pluszmunkákat is. K. K. Az inflációt nem tudják követni a bérek Csökken a termelés, nő a munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról.) gyümölcs- és szőlőültetvény területcsökkenése. A rendkívüli meleghez párosuló kiadós záporok következtében a várt rekordtermésekről a kalászosok esetében már nem beszélhetünk. Bár az eddigi betakarítási adatok a legtöbb kultúra esetében magasabb hozamot mutatnak az elmúlt évinél, de az aratás elhúzódása, az ilyen esetben fellépő jelentős pergé- si veszteség kedvezőtlenül befolyásolhatja az átlagtermések alakulását. A megye állatállománya június 30-án a mezőgazda- sági szervezeteknél valamennyi faj esetében elmaradt az elmúlt évitől. A 78 ezer szarvasmarha, a 150 ezer sertés és a 48 ezer juh 8, 13, illetve 20 százalékkal volt kevesebb, s tyúkféléből feleannyit sem tartottak, mint tavaly. Jelentős visszaesést mutat a nagyüzemek áital kistermelőkhöz kihelyezett állatállomány is. Elmaradtak az elmúlt évitől a felvásárlási adatok. A vágojuh kivételével valamennyi állatfaj és termék kereslete csökkent. A foglalkoztatottak száma minden anyagi ágban csökkent, legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodásban, valamint az építőiparban. Az iparban az átlagosnál mérsékeltebb volt a létszámfogyás, de itt néhány szervezet élt azzal a lehetőséggel, hogy átmenetinek ígérkező kapacitás-kihasználat- lansági gondjait áthidalandó, a kritikus területeken dolgozóit az adott munkakörre előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja. (A II. negyedévben az ipari létszám egytizede dolgozott csökkentett munkaidőben.) Június végére a megyében több mint 12 ezerre nőtt, egy év alatt megduplázódott a munkanélküliek száma. 1991 közepén több mint 9 ezer Pest megyei ember részesült munkanélküli-segélyben, mintegy egyötödük számára már több mint fél éve ez jelentette a biztos anyagi forrást. A megyében dolgozók bruttó átlagkeresete összességében közel egyharmadá- val, az inflációnál szerényebb mértékben nőtt. 1991. I. félévben a kiskereskedelmi árak együttesen 38,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. így bár a kiskereskedelmi forgalom értéke mintegy egytizedével nőtt, mennyisége egyötödével kevesebb volt a tavaly I. félévinek. Az idényjellegű termékek árainak átlaga 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbiét.
