Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
A monori példa A PARLAMENTI ERŐVISZONYOK MIT SEM VÁLTOZTAK Hogyan buktassunk meg egy polgármestert Hogy egy polgármestert majdan meg lehessen buktatni, először is meg kell választani. Ez Mo- noron, hosszas pártközi alkudozások után, második nekifutásra sikerült annak idején: SZÖSZ- és Fidesz-színekben dr. Rados Mária körzeti orvost kiáltotta ki a képviselő-testület polgármesternek. Nem sok idő telt el, s meg is bánta. Januárban már zárt ülésen tárgyalta, hogy nem jó az együttműködés a testület és a polgármester között, nyilvánosságra hozták nyilatkozatukat, megfogalmazva benne a legszükségesebb intézkedéseket, melyek alapján dolgozni szeretnének — hangsúlyozva a polgármester kikerülhetetlen felelősségét. A nagy machinátor Kis időre csend és látszólagos béke lett, de mára már nyilvánvaló: végleg bekövetkezett a szakadás. Dr. Rados Mária ugyan váltig hangoztatja, hogy alkalmasnak érzi magát a polgármesteri poszt betöltésére, s Vadász Ivánban látja a nagy machinátort, aki ki akarja mozdítani a helyéről —, ezt azonban a testület kikéri magának. S érvel: dr. Rados Mária még az SZDSZ—Fidesz-frakciót is szétrobbantotta. Akik a választásokon legfőbb támogatói voltak, ma már képtelenek együtt dolgozni vele. A korábban tapasztalható pártoskodásnak nyoma sincs, mára már pártállástól függetlenül tizenöt képviselő állítja: a helyzet tarthatatlan. Hárman tartózkodtak a szavazástól, a többiek azonban egyértelműen amellett álltak: dr. Rados Máriát egy hónapra fel kell függeszteni állásából, fegyelmi vizsgálatot kell indítani ellene, polgár- mesteri hatáskörét a minimumra korlátozni — működése ugyanis a város kárára van. Nyilvános testületi ülésen született a döntés. A testület ez alkalommal nem tárta fel részletesen az indokokat, hiszen ezekről korábban már oly sok szó esett: a polgármester önkényes intézkedéseiről (egyebek között arról a másfél milliós jutalomosztásról, melyet a pénzügyi vezető ellenkezése dacára az apparátusnak juttatott), a testület döntéseinek végrehajthatatlanságáról, a képviselők lejáratásáról. Utóbbi volt az utolsó csepp a pohárban: a sülysápi polgármesteri találkozón dr. Rados Mária nyilvánosan vonta kétségbe a testület feddhetetlenségét. Korrumpálás gyanúja Nem így volt — állította a nyilvános ülésen utóbb a polgármester —, a találkozón jelen lévő dr. Marton Aurél félretájékoztatta képviselőtársait. Mindazonáltal Vadász Iván és Sípos István képviselők ellen fegyelmi eljárás megindítását kérte, mert a létesítendő telefonközpont kapcsán igenis felmerült a korrumpálás gyanúja. (Ezek után a két képviselő határozottan szólt: ők maguk is kérik e fegyelmi vizsgálat lefolytatását.) A polgármester ragaszkodik állításához: a kétfős „MDF-mag” iparkodik eltávolításán — bábot akarnak a helyére állítani. Holott a testület szinte egységesen szavazta meg a polgármesteri hatáskörök olyan mértékű leépítését is, amelyből nyilvánvaló: dr. Rados Máriának magán az egy szál polgármesteri széken kívül más nem marad a kezében. Ehhez viszont ragaszkodik. Csak bírósági ítéletet hajlandó tudomásul venni — jelentette ki. Kulcsait és a folyó ügyeket ugyan a nyilvános ülést követő második napon átadta az alpolgármesternek, de marad a hivatalban — nem mond le. Vissza a bélyegzőt A képviselők az említett ülésen arról is döntöttek, hogy dr. Rados Mária nem folytathat orvosi gyakorlatot a monori rendelőintézetben. Korábban erről is többször esett már szó oda és vissza, a polgármester asszony a testület nemje ellenére is munkába állt abban a rendelőben, amelynek felügyeletére, ellenőrzésére ő maga hivatott — s ez minden érvényes törvénnyel ellenkezik. Most határozattal igyekszik érvényt szerezni akaratának a testület, kötelezve dr. Rados Máriát az orvosi bélyegző visszaadására. Monor önkormányzata patthelyzetbe került. Dr. Rados Mária nem mond le, annak ellenére, hogy — mint elmondta — Vadász Iván kijelentése szerint „kikínozzák” hivatalából. A testület most azt fontolgatja: feloszlatja önmagát, s akkor elölről kezdődhetnek a választások. K. Zs. ÄMmkjdöIt van, de még mm beszélünk róla Nem olyan nagy az az ellentét « hsczédy János a megyei kézgyűlés új feladatairól Lassan vége a nyárnak, a vakációnak, jönnek a szürke, gondoktól terhes hétköznapok. A megyeházán is, ahol dr. Inczédy Jánossal, a Pest Megyei Önkormányzatok Közgyűlésének elnökével beszélgettünk arról: miféle teendőkkel kell mostanában megbirkóznia a megyének. ® Nem érzi úgy, hogy testületüknek súlyosak az adósságai? — Jómagam a megválasztásomkor úgy gondoltam, hogy minden ügyben gyorsabban haladunk majd előre. Ám a törvények hiánya miatt — kivált az intézményekre vonatkozó, feladat- és hatásköröket tisztázó jogszabályokról van szó — bizony minden igyekezetünk ellenére is csak viszonylag kevés ügyben tudtunk határozni. A vagyonról szóló törvény például csak szeptemberben lép életbe, így azután most még az sem egészén világos, mivel gazdálkodhat a megye, s mely intézmények, ingatlanok illetik a települések önkormányzatait. Pedig sok milliárd forintról van szó. © Sokak számára az sem világos, mi is a megyei ön- kormányzat dolga. — A hatásköri törvény szerint a megyei önkormányzat feladata a középfokú ellátást adó oktatási, egészségügyi és szociális intézmények fenntartása, működtetése ... @ És a tulajdonlása? — Éppen ez az, ami egyelőre nem tisztázott. Számos intézményt nekünk kell fönntartanunk, de ezek tulajdonjoga a településeké. Most aztán döntsük el, hogy mire köteles az „ingyenes használó”, és mire a tulajdonos. Ki újítsa fel az épületeket? Ki kössön ezekre biztosítást? A használónak van-e joga, s ha igen, mennyire, megváltoztatni egy iskola profilját? Tény: a helyzet a megye és a települések között vitákat szülhet. 0 Nem felhőtlen ezek szerint a helyi önkormányzatok és a megye viszonya? — Az ellentét szerintem nem akkora, mint ahogyan azt egyesek értékelik, s ahogyan annak a sajtóban is hangot adnak. Természetes, hogy a megye legkülönbözőbb részein megválasztott testületi tagok olykor bizalmatlanok egymással és az újraformálódó hivatallal szemben is. Ezt a közös munka, egymás jobb megismerése idővel csökkentheti. Biztos vagyok abban, hogy rövidesen a közgyűlés egésze és a hivatal között is jolbb munkakapcsolat alakul majd ki. A helyi önkormányzatok és a megyei ön- kormányzat egyenrangúak, mellérendeltek. Ugyanannak az egymillió embernek a szolgálatát kapták felAz ide-oda ülögetésből egyszer azért rendszer lesz Amikor az Országgyűlés azzal foglalkozott, ami a dolga, azaz törvényt alkotott, kiürült a terem, az ügyeletes felszólalókon és a notórius tévénézőkön kívül csak kevesen tudták, miről is van szó. Ámde a vakációs hangulatból lassan visszazökkenő honatyák gondoskodtak róla, hogy az érdeklődők összességében mégiscsak élvezzék a belpolitikai előadást. rendelkezései ellen. Szabad György Kazeinok jelezte, tárgyalásokat kezd az éhségsztráj kólókkal, arról azonban lapzártáig nem érkezett jelentés, hogy sikerült-e a menüben megállapodni. Mindjárt az elején azt, hogy Horváth Tivadar eddigi szabaddemokrata képviselő „megtért” a kereszténydemokratákhoz, belátta, hogy nem az ellenzéki kisebbségben, hanem a kormánypárti padsorokban, a kereszténydemokraták között a helye. Arról, hogy erkölcsös-e az ilyen cselekedet, ismét kerekedett egy eldöntetlen vita. Mármint arról, hogy tisztességes-e, ha égy pártszínakben, listán mandátumhoz jutott képviselő függetlent kreál magából, a kereszténydemokrata pártfőtitkár egyszerre csak kisgazdává válik, vagy egy magát liberálisnak hirdető honatya kideríti magáról, hogy lelke mélyén mindennél fontosabb nála, hogy keresztény, s nem is szeretne másók között ülni. Nem klik nekik A parlamenti erőviszonyok ettől persze mit sem változnak. Még akkor sem, ha néhány MDF-es renitensről még mindig az a hír járja: nem ízlik nekik a pártfegyelem, s időnként — szerintük Lakitelek szellemiében — szeretnének ellentmondani. Lehet, hogy az ide-oda ülögetésből ősszel rendszer lesz, de ez, úgy látszik, mit sem árt. Antall József miniszterelnök tekintélyének, aki éppúgy kioktatta a meglepő felszólalásaival gyakran derültséget fakasztó volt MDF-es, most független Dénes Jánost, adatul. Ez lehet az egyetértés alapja. @ Mi a legsürgetőbb megyei teendő? — Említettem a vagyon kérdését. A vagyoni helyzetünkről szóló beszámoló szeptember 20-án, a következő ülésen első olvasatban a testület elé kerül. A másik fontos ügy a megyei koncepcióé. © Ez mire vonatkozna? — A megyei önkormányzat politikai és gazdasági szerepét szeretnénk először tisztázni, s később bővíteni a megyei fejlesztési, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastruktúra-gyarapítási, szociálpolitikai, oktatási, idegenforgalmi, ifjúságpolitikai tervekkel. Világossá kell válnia, hogy milyen is az új közigazgatási, önkormányzati rendszer. Jó lenne, ha az önálló, ám olykor magányosan küszködő települések egymásra találnának, ha közösen oldanák meg gondjaikat. Bízom benne, hogy a mai túlzásokon idővel úrrá lesz a józan ész ... © Önnek nem nehéz egyedül? Május 5-e óta nincs a megyei közgyűlésnek alelnökc. — Valóban nem sikerült a szavazatok megosztottsága miatt alelnököt választani a július 1-jei közgyűlésen. © S most van olyan jelölt, akit szívesen látna az alelnöki székben? — Természetesen van. De erről hadid ne beszéljek ... V. G. P. mint a Fidesz frakcióvezetőjét, Orbán Viktort. Dénes honatya azt kifogásolta, hogy a hazánkból kivonuló szovjet katonaság most a Kárpátalját még mindig megszállva tartja. Dénes úr felszólította a kormányt, a Parlamentet, hogy vonják le a szükséges következtetéseket. Levonták. Lévén közöttük számos történész, politikus és értelmes paraszti ésszel megáldott polgár, egyből tudták, hogy a határon túl az egy másik ország. S ott ál- lomásoztatja katonáit, ahol tudja és akarja. Ezért hördült fel a Ház, s magyarázta el a helyzetet szokásos nyugalmával a miniszterelnök is. Ilyen tanáras válasszal aligha lehetett elintézni Darvas Iván (SZDSZ) kérdéséi: mit szól a miniszterelnök ahhoz a Spiegelben megjelent interjúhoz, amiben egy szerb csetnikve- zér azt állítja, hogy ők- is Magyarországon vásároltak fegyvert — következésképpen —, Jugoszláviában most mindkét oldalról a mi géppisztolyainkkal ölik egymást. A miniszterelnök nem kívánt, reagálni egy cset- nikvajda handabandáira, egyszerűen szamárságnak titulálta azt. Ilyen komolytalan ügyben a kormány nem fog megszólalni, de az ellenzék — szerinte — visz- szautasíthatta volna azt, ahelyett hogy más műsorokban felelőtlenül rosz- szakat mondanak a magyarországi fejlődésről. Erre viszont Orbán Viktornak lett volna mondandója, de hogy mi, azt már lehet, hogy sohasem tudhatjuk meg, mert az elnöklő Vörös Vince tőle szokatlan módon belefojtotta a szót. A tévénézők így persze szegényebbek lettek egy elmés szócsatával, de az előadást azért élvezhették tovább, hiszen olyan zűrzavar alakult ki a teremben, hogy Botos Katalin tárca nélküli miniszter percekig nem tudott belekezdeni a bank- rendszerről szóló előadásába. Igaz amikor meg belekezdett, a honatyák többsége ki is ment cigarettázni, meg uzsonnázni, mag beszélgetni, meg ... A képviselő is emiber. Néha neki is meg. kell pihenni. Scnysrú helyzet Ha esetleg az olvasó elfelejtette volna, a törvény- alkotók eredeti _ programja szerint a társadalom- biztosítás átalakításának vitája volt az e napi program, de erre még mindig nem kerülhetett sor. Az egyik képviselő, Sípos Imre (FKGP) a mezőgazdaság sanyarú helyzetére emlékeztetett, s nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a földet pedig meg kell művelni. Ennél is szívhez szólóbb vollt Torgyán József kisgazdapárti elnök, aki megrázó szavakkal ecsetelte, hogy amíg itten folyik a szócséplés, addig a Parlament előtt tizenöten, köztük idős és szívbeteg emberek éheznek. Éhség- sztrájkkal tiltakoznak a kárpótlási törvény egyes Volt még napirend előtti felszólalás, de ettől próbáljunk eltekinteni, mert azért napirend is volt. Néhány sürgős tárgyalásra vonatkozó indítvány elfogadása után arról döntött a Ház, hogy rövidesen, valószínűleg már csütörtökön szavaznak a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a balti államokkal. A társadalombiztosítási önkormányzat vitája már lényegesen csendesebb mederben folyt. Először a vezérszónokok ismertették pártjuk álláspontját. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, túlságosan nagy lenne a kormányzat befolyása a tb működésére. Az általános vitát e témáról ezután elnapolták, s következett az új államháztartásról szóló törvényjavaslat. Kupa Mihály pénzügyminiszter ugyan azt állította, hogy a tervezet szerint csökken az állam beleszólása a gazdasági folyamatokba, s hogy tisztázódik, ki miért felelős, de ezt az ellenzéki képviselők sorozá- tosan kétségbe vonták, azt állítva, hogy a költségvetési pénzek elosztása továbbra is alku tárgya marad, hogy ily módon biztosítva legyen a kormány befolyása. Az MSZP és a független képviselőik jelezték, hogy a vita későbbi szakaszában kívánnak felszólalni, így ezt a törvény- javaslati vitát is elnapolták. Az MNB mint rt. Sok vihart kavart áz utóbbi hónapokban, hogy a kormány, mint a hazai pénzintézetek főrészvényese túlságosan is beleszól és belelát a bankok gazdasá-. gi tevékenységébe. Az új banktörvény segíthet is, ronthat is a jelenlegi helyzeten. Botos Katalin tárca nélküli miniszter mindenesetre a banktörvényről szóló expozéjában amellett állt ki, hogy a bankfelügyeleti kormányszervnek ellenőriznie kell a kereskedelmi pénzintézeteket. Annál is inkább, mert Angliában is hasonló a rendszer. A bizottsági előadók közül a kormánypárti többség enyhébb, az ellenzék súlyosabb kritikával illette a törvénytervezetet. Az ellenzéki szónokok mindenekelőtt azt kifogásolták, hogy a bankokon keresztül á kormány túlságosan nagy befolyást kíván gyakorolni a gazdaságra, s ez ellentmond a piacgazdaság szabályainak. A Magyar Nemzeti Bankról szóló általános vitában új momentumként legfeljebb az hangzott el, hogy az állami pénzintézet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezze ki, s hogy a jegybank kamatpolitikáját kormányzati egyetértéssel alakíthatja ki. Az MNB pedig részvénytársasággá alakulna. Cs. A.
