Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

Ara: 8,00 forint f xxxv. évfolyam, 201. szám '9M. AUGUSZTUS 28., SZERDA Kevesebb a nyugati, majdnem megszűnt a kék ti export Csökken a termelés, nő a munkanélküliség A m on őri példa HOGYAN BUKTASSUNK MEG EGY POLGÁRMESTERT Sötét képet mutat gazdasági helyzetünkről a Központi Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának fel­mérése az idei első féiévi eredményekről. Kiderül ugyanis, hogy az évek óta tartó pangás és a visszaesés nem állt meg, sőt felgyorsult. Január és június között az ipari termelés 11 százalékkal csökkent. A nem kon­vertibilis export szinte minden ágazatban a töredékére esett vissza, az 1990. első félévi 32 százalékára. Ugyan­akkor — legalábbis a mi esetünkben — a konvertibilis külkereskedelem se ad okot optimizmusra, hiszen a hie­delmekkel ellentétben ez is csökkent több mint 10 szá­zalékkal. (Cikkünk a 3. oldalon.) \ II .-r—- ..-fi Ml fm--,—«—iTÖrkój Bősé mzíépsső Araszolva Haladva . A Pest megyei székhelyű jogi személyiségű gazdasá­gi egységek száma fél év alatt mintegy 1000-rel nőtt, s június 30-án meghaladta a 3500-at. Továbbra is a kisméretű szervezetek gya­rapodtak igen gyorsan, az összesnek 70 százaléka 20 vagy annál is kevesebb főt foglalkoztat. Az újonnan létrejövő gazdasági egysé­gek teljesítménye erőtelje­sen javul, de ez nem képes ellensúlyozni a nagyválla­latoknál bekövetkezett visszaesést. Ezek közül csak az energetikai vállalatok fokozták teljesítményüket, de a többlet-energiafo­gyasztás sem örvendetes fejlemény. A megyében legnagyobb súlyú feldol­gozóipar termelése 18, az alapanyagtermelésé 27 szá­zalékkal maradt el a tava­lyi I. félévitől. Az értékesí­tés árbevétele ugyan növe­kedett, de az idei áremel­kedés — elsősorban belföl­di viszonylatban — jelentős mértékben meghaladta a korábbi évekét, s végső so­ron az eladások mennyisé­ge nem érte el (92,7 száza­lék) az egy évvel korábbit. Az -export 18 százalékos csökkenése gyorsabb volt a belföldinél. A konvertibi­lis elszámolású export csökkenését elsősorban a vegyipari termelés és kivi­tel visszaesése okozta. A könnyű- és az élelmiszer- ipar növekedést ért el eb­ben a relációban. Az építőanyagipari tevé­Sajnos nem rémhír, hogy a Fővárosi Levéltár augusz­tus 12. óta átmenetileg ugyan, de szünetelteti a kárpótlással kapcsolatos adatok. iratok kiadását. Benczéné Nagy Eszter, a le­véltár főigazgató-helyettese szerint intézményük azért döntött így, mert eddig nem tudtak dűlőre jutni az Országos Kárpótlási Hiva­tallal, hogy a levéltár kö­kenység mintegy egynegye­dével csökkent. A fenntar­tási munkák aránya emel­kedett a beruházási jelle­gűekkel szemben. A megye mezőgazdasági termőterülete valamelyest kisebb volt, mint egy év­vel korábban. A szántó mérséklődése döntően az állatállomány fogyásával párhuzamosan csökkenő szálas- és zöldtakarmány- terület mérséklődéséből adódott, mivel a gabona­félék, a legfontosabb ipa­ri növények, a burgonya és a zöldségfélék vetésterülete nagyobb volt a tavalyinál. Folytatódott a termést adó (Folytatás a 2. oldalon.) rülbelül ötszörösére nőtt munkájához kellő, mintegy 5.7 millió forintot tőlük megkapják. A főigazgató­helyettes szerint április óta többször is sürgették a kárpótlási hivatalt, hogy igényeiket mielőbb elégít­sék ki — egyrészt technikai berendezéseket, tetei ont, telefaxot, xeroxot, másrészt a pluszmunkáért 2 millió forintnyi bérkiegészítést Több Pozsonyban megje­lenő szlovák napilap szá­molt be kedden arról, hogy a Duna, illetve a bős- nagymarosi vízlépcső mo­delljén olyan árvízvédelmi kísérleteket folytatnak, amelyek a folyó magas víz­állásának esetén a dunaki­kértek —, de a hivatal csak szóban ígérte a megegye­zést, augusztus óta pedig már az igényelt 5,7 millió forint jogosságát is kétség­be vonta. Tehát patthelyzet alakult ki, amelyből Ben­czéné Nagy Eszter szerint napokon tjeiül várhatóan továbblépnek, hiszen a vi­tázó felek most már ér­demben tárgyalnak. A fő­igazgató-helyettes szerint az ügyfeleket a vita nem érinti, mert a kárpótlási törvény szerint a benyúj­tott kárigényhez később, 90 napon túl is csatolhatok a hiányzó igazoló okiratok, amelyeknek kiadását a Fő­városi Levéltár most szü­netelteti. A Pest. Megyei Levéltár vajon miként birkózik meg a kárpótlással kapcso­latos teendőivel? Melyek az első hetek tapasztalatai ? Er­ről kérdeztük Iléjjas Pált, a megyei levéltár igazgató- helyettesét. Továbbra is kiadjuk a je­lentkező ügyfeleknek a kár­pótláshoz szükséges irato­kat, nem húztuk le a rolót, még átmenetileg se. Az el­ső napokban a szokásosnál alig többen jelentkeztek, de a második-harmadik héttől átlagosan napi negyvenen keresnek meg bennünket. Van, akire tizenöt perc is elég, de van, akire öt óra is kell. attól függően, hogy hány ingatlanja és hány helyen volt az illetőnek. Sokszor fióklevéltárainkkal — Aszóddal, Váccal és Nagykörössel — is levelez- getnünk, telefonálgatnunk kell. hogy minden iratot be­szerezhessünk. Ráadásul (Folytatás a 2. oldalon.) liti tározó felvevőképessé­gét is vizsgálják. Ezzel párhuzamosan 12 olyan műszaki feltétel- rendszer vizsgálata is fo­lyik, ami a bősi erőmű úgynevezett ideiglenes üzembe helyezésének mód­ját tenné lehetővé. Josef Vavrousek cseh­szlovák szövetségi környe­zetvédelmi miniszter kéré­sére a D-váitozat modelle­zését is elvégzik. Ennek megvalósításához azonban a magyar partner hozzájá­rulása is szükséges, mert a D-változat. szintén a Duna- meder elrekesztésével és a dunakiliti tározó igénybe­vételével számol. Az A-, illetve B-változat modellkísérleteit már ko­rábban elvégezték. Megfi­gyelők szerint már az is haladást jelent, hogy a jel­zett feltételeket egyáltalán vizsgálják. Ismert tény, hogy mindez a bősi erőmű üzembe helyezése ellen til­takozó környezetvédők el­sődleges követelései között szerepel. Négyéves kisfiút ejtett túszul kedden Debrecenben Zatount Dja’mel algériai arab állampolgár: a Tócos kert Angyalföld tér 15. szám alatti VI. emeleti la­kásában tartja fogva a házfelügyelő Ács János ne­vű négyéves kisfiát. A túszejtő követelése, hogy kerítsék elő válófél­ben lévő feleségét, Zatount Évát (született Maczó Évát) és közös, az anyánál lévő gyermeküket. Az arab férfi ultimátumot adott a rend­őrségnek. Délután 16 óra 30 perc­kor véget ért az egész napos debreceni túszdráma. Ek­kor sikerült ugyanis a négyéves Ács Jánost fogva tartó Zatount Djamel algé­riai állampolgárt becsalo­gatni az Angyalföld tér IS. számú ház lakásának er­kélykorlátjáról, ahol azzal fenyegetőzött, hogy kidobja a lakásból a kisgyereket. A rendőröknek úgy sikerült becsalni a túszejtőt, hogy megígérték: a fogva tartott kisfiút saját gyerekére cse­rélik ki, és feleségét is be­engedik hozzá. Abban a pillanatban, ahogy az er­kély korlátjától betért a la­kásba, a kommandós ala­kulat tagjai a szomszéd la­kás erkélyéről, illetve a fo­lyosói ajtó felől megrohan­ták a lakást. A reggel 19 óra óta fogva tartott kis­fiút épségben kiszabadítot­ták, és a mentők azonnal a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem gyermekklini­kájára szállították, ahol megfigyelés alatt tartják. Az épületet, ahol a túsz­ejtőt tartja fogva a rendőr­ség, mintegy kétezren ve­szik körül; a Tócos kertben lincshangulat uralkodik. A rendőrség felhívásának, miszerint biztosítsanak utat a rendőrkocsinak, amely elszállítja az arabot, a tö­meg délután öt óráig nem tett eleget. Puss, hegy élhess! Két esztendeje működik nyíregy­házi központtal a Magyar Szív- alapítvány. Célkitűzéseik közölt a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának csökkentése, és az egészséges élet­mód kialakításának támogatása szerepel. Jótékonysági futóversennyel kívánták a figyelmet e fontos problémára, s tevékenységükre irányítani. Tegnap az I. Európa Szívfutás résztvevői, akik az olaszországi Sang Pellegrino terméből vágtak neki a Nyíregyházáig tartó távnak, Pest megyét Érden érték el, ahol csatlakoztak hozzájuk a város amatőr és profi sportolói is: a helyi labdarágócsapat felnőtt és ifjúsági játé­kosai, valamint a Szalay Jenő vezette atlétikai szakosztály sportolói, a polgármesteri hivatal. Ott volt a futók között a polgármesteri hivatal több tisztségviselője is, élü­kön a kép jobb szélén futó Harmatit Béla polgármesterrel. Érdről több mint ötvenca vettek részt a nemes célú rendezvényen, futották végig a távot. (Hancsovszki János felvétele) AZ ÁR ELLER ÚSZVA HIVATKOZÁSOK Goromba megfogalmazás. Szemtől szembe hang­zott el. Az idős férfi a másik idős férfinak azt mondta, „ne hivatkozzon az áldozatok szükséges­ségére az, aki egymaga hatféle kárpótlási kérel­met adott be, s hogy a családja mennyit, azt csak a jóisten tudja”. Nagy csend lett. Ami illik is ah­hoz a helyhez, amikor értékek és érdekek szem­betalálkoznak. Cseppnyi az előbbi a mindennapok örökös ütkö­zéseiből. A megye családjainak 66 százaléka úgy vélekedik, hogy anyagi helyzete valamelyest vagy sokat romlott. Kérdés, ezeknek a családoknak mond-e valami lényegeset a folytonos hivatkozás például arra, hogy Európába tartunk? Nem sza­bad ilyen módon párosítani a fogalmakat? De bi­zony a valóságban mindenkor együtt hatnak az értékek és az érdekek! A mindennapok szembesí­tenek hivatkozásokat és tényeket, amint a beve­zetőben leírt esetben sok tanú (egy gyűlés részt­vevői) előtt, úgy általában sok a tanú: a társada­lom egy adott csoportja vagy éppen egésze. A megye, mint tipikus segéd- és betanított mun­kások tömegét a nemzetgazdaság rendelkezésére bocsátó terület, a leggyorsabban szegényedő társa­dalmi csoportokkal kényszerül számolni. Ebben a körben, a segéd- és betanított munkások táborá­ban (és ebben a táborban gyorsan emelkedik a munkanélküliek aránya) vajon miként hatnak a hivatkozások a nemzeti felemelkedésre, az erköl­csi megújulásra?! Félő, értékrangsoraink túlságo­san is magasra szárnyaltak a lét objektív feltéte­leihez mérten. A hivatkozások és a valóság e tá­volságának az a veszedelme, hogy rontja a hitelét, mert az elhihetőségét az értékeknek. A kevesebb, a szerényebb hivatkozás hatásosabb lehetne. Elér­hetőbbet állítana elénk. <M) A MEGYEI KÁRPÓTLÁSI HIVATALBAN Nyitott ajtók várják az ügyfelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom