Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-27 / 200. szám
Ő MONDTA Új rendőrség Damoklész kardja a fejünk felett: a munka- nélküliség. Érthető tehát, ha a Szabad Demokraták Szövetsége (is) kialakított azzal kapcsolatban egy tín. válságkezelő programot. Ennek egyik kidolgozójával, Köllő Jánossal beszélgetett a Figyelő (91/34.) munkatársa. Meglepett bennünket a madaras demokrata szájából elhangzott elismerés („nem rossz”), amelyet „az MDF-kor- mány által kidolgozott... foglalkoztatási törvény” kapott. Még jobban meglepett azonban bennünket K. J. szakértői szájából azoknak az elképzeléseknek a sora, amelyeket a liberálisok ebbe a programba korántsem liberális megoldási módokként belefoglaltak. Az még hagyján, ha K. J. is rátéved az ingoványos terepre, amelyen „politikailag nehezen védhető”, avagy védhető alapon ítéltetnek meg, dőlnek el kimondottan gazdasági természetű kérdések. Még abba is úgy-ahogy beletörődünk, amit a liberális szakértő korántsem liberális módon előfeltételez, azaz a kollektív csalás, szavai szerint a „tömeges visszaélés” lehetőségébe. Még azon sem akadunk fenn — holott alapos okunk lenne reá —, amikor a pártszakértő úgy véli, „ ... a segély maximális összegét az ítlagbér 100-150 százalékára kellene leszállítani”, bár ez erősen ellentmond az erősen teljesítménydifferenciált társadalomról dédelgetett liberális előképeknek. Ódzkodásunk akkor váltott át megütközésbe, amikor K. J. azt mondta, „a visszaélések ellen Munkaeröpiaci Rendőrség felállításával lehetne védekezni...” Tudjuk, tudjuk, hogy másutt létezik ilyen, csakhogy ennek ellenére is nem hangzik ez furcsán egy liberális szakértőtől?! Esetleg van még a tarsolyban egy-két további elképzelés további rendőrség ékről?! KLIENS Véradó nap a megyeházán Háromszor egymás után A megyei OTP dolgozói a vérvétel előtti vizsgálaton (Vimola Károly felvétele) Hagyomány már: évente véradó napot tartanak a megyeházán. Nem kivétel az idei esztendő sem, csak egyetlen szempontból: most az országos vérhiányra való tekintettel egy helyett három megyei vérvételi napot is szerveztek. Az elsőt augusztus 8-án a Pest Megyei Adófelügyelőségen 38 donorral, ezt követte a tegnapi megyeházi, s harmadikként a Rókus-kór- házban szeptember 17-én lesz véradás. Ami a tényeket illeti: tegnap reggel 8 és délután 1 óra között a várt 30-40 embernél többen, 54-en tartották oda a vénájukat, közöttük csupán ketten voltak „újoncok”, első ízben vért adók. A megyei önkormányzati hivatali és köztársasági megbízotti hivatali dolgozókon kívül sokan jöttek a Petényi Géza megyei csecsemőotthonból, a Parma Patika Gyógyszerkereskedelmi Vállalattól, a megyei tisztiorvosi szolgálattól, s még néhányan, akik előző alkalommal kimaradtak — az APEH-től, hogy segítsenek a vérre szorulókon. A hírek szerint ez alkalommal nem adtak vért a megyei intézmények első számú vezetői, ám, mint írtuk, még nem késő: mindenki, aki a humánus tetthez belső . késztetést érez, részt vehet a legközelebbi, szeptember 17-i, a Rókus- kórházban tartandó megyei véradó napon. Az Alkotmánybíróság ülése Kinek mi a jogállása Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén a nyilvánosság kizárásával kezdi meg — az igazságügy- és a honvédelmi miniszter kezdeményezésére — az alkotmánynak a köztársasági elnökre vonatkozó egyes rendelkezései értelmezését. Ezt dr. Holló András, a testület főtitkára közölte hétfőn délután az MTI érdeklődésére. Dr. Holló András elmondta: az igazságügy-miniszter előterjesztése arra Takjvédehni tanácskozás Gödöllőn Cselekedni kellene! Ma fejeződik be az a talajvédelemmel foglalkozó tanácskozás, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének talajtani szakosztálya szervezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A jelen lévő szakemberek ezen a kétnapos eseményen egyebek között a földvédelem szakigazgatási feladatairól és a privatizáció talajvédelmi követelményeiről kaptak tájékoztatást. Változatlanul élénken foglalkoztatja a mezőgazda- sági nagyüzemek és állami gazdaságok agrárszakembereit az, hogy miként tudnák az adott területeken a munkát úgy szervezni, hogy segítsék a szigorodó agrárkörnyezetvédelem aktuális feladatait. Mint ismert, a környezet- és talajvédelem egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmak. A megyében az utóbbi években sok helyütt vetődött fel az a kérdés, hogy a szélerózió mennyire nehezíti meg a gazdaságokban folyó talaj- védelmi munkálatokat. Napjainkban, amikor mind több szó esik a biogazdálkodás fontosságáról és előnyeiről, nem lehet szó nélkül hagyni azt a kérdést sem, hogy az utóbbi évtizedekben az erőltetett műtrágyázás következtében miként változott a termőtalajok minősége, mondhatni kémiai érzékenysége. A talajvédelem s annak együttes kezelése a növény- egészségüggyel, szintén szerepeltek a gödöllői tanácskozás napirendjén. összegzésként elmondható, ho|y a mindennapi tennivalókhoz igazodóan kívántak a szakemberek fórumot biztosítani a gondok feltárására, a talajok minőségének védelmére és a megoldás lehetőségeinek, módszereinek kialakítására. A szervezők, köztük a Talajvédelmi Alapítvány és a Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás konkrét javaslatokkal szándékoztak hozzájárulni a talajnak,, mint természeti forrásnak a megóvásához, termékenységének növeléséhez. Gy. irányul, hogy az Alkotmánybíróság foglaljon állást az alkotmány szövege alapján a köztársasági elnök személye sérthetetlenségének kérdésében. Azt szűkén kell-e értelmezni, azaz csak az elnök életének, testi épségének védelmét jelenti, vagy ennél tá- gabban értelmezhető, s kiterjeszthető a köztársasági elnök becsületének és méltóságának fokozott büntetőjogi védelmére is. A honvédelmi miniszter a hadsereg irányítására vonatkozó alkotmányi rendelkezések magyarázatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérdésének lényege: milyen jogállás és hatáskör illeti meg a köztársasági elnököt, az Országgyűlést, a kormányt és a honvédelmi minisztert a hadsereg irányításával kapcsolatban. A két nagy jelentőségű indítvánnyal feltehetően több teljes ülésen fog foglalkozni a testület — mondta dr. Holló András. Az Országgyűlés a balti államok elismeréséről A történelem nem tartott nyári szünetet Az országgyűlési képviselők számára véget ért a nyári szünet, a Parlament tegnap újra benépesült, a testület folytatta munkáját. Tekintettel az elmúlt hetek hazánk biztonságát is veszélyeztető eseményeire, több napirend előtti felszólalásra került sor, s elemezte a helyzetet Antall József miniszterelnök is, aki egyébként tegnap ismét telefonbeszélgetést folytatott Bush amerikai elnökkel. Antall József emlékeztetett arra, hogy már augusztus 20-án éjfélkor folytatott telefonbeszélgetése során felhívta Bush figyelmét arra, hogy veszély fenyegeti a balti köztársaságokat. Ezután a kormány felhatalmazta Jeszenszky Géza külügyminisztert Magyarország képviseletének megerősítésére a három balti országban, valamint arra, hogy készítse elő ezen országok megfelelő magyar- országi képviseletét. A miniszterelnök arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány a következő ülésén megtárgyal egy, az Országgyűlésnek benyújtandó határozati javaslat- tervezetet, amelyben a Parlament állásfoglalását kéri a balti politika megerősítésére. A kormány a határozati javaslatot sürgősséget kérve még ezen a héten benyújtja a Parlament elnökéhez, hogy az Ország- gyűlés illetékes bizottsága a jövő héten megtárgyalhassa azt, és a Parlament legrövidebb időn belül állást foglalhasson. Lettország, Litvánia, Észtország A kormány egyidejűleg kidolgoztatja a Külügyminisztériummal a diplomáciai kapcsolatok külön-kü- lön történő felvételével kapcsolatos feltételeket, és javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a diplomáciai kapcsolatok létesítésére. A miniszterelnök ezenkívül bejelentette: szeptember 2- án vagy 3-án a három balti köztársaság külügyminiszterei Budapestre látogatnak. A jugoszláviai válságot elemezve kijelentette: rendkívüli körültekintésre van szükség a Kelet-Horvátor- szágbari és Szlavóniában kialakult helyzet megítélésében. Közölte: a Magyar- országon tartózkodó menekültek száma meghaladja a Csak szállást keresők Menekültáradat Ügy tűnik, a Jugoszláviából hazánkba tartó menekültáradat szűkebb pátriánkban még nem érezteti hatását. Legalábbis erre utal, amit a Vöröskereszt Pest megyei titkárától, Szviatovszki Andrástól tudtunk meg: — Egyelőre elsősorban a határ menti megyéket érinti ez az ügy. Pest megyében nem tervezzük menekülttábor fölállítását, de ez nem jelenti azt, hogy az itteni vöröskeresztesek ne vennék ki a részüket segítségnyújtásból, ha szükség lesz rá. S nemcsak magánemberként, ruhával, takaróval, adománnyal, hanem a humanitárius szervezet tagjaiként a különféle akciókban való részvétellel is hozzájárulnának a gondok enyhítéséhez. — Most azonban úgy fest, hogy a menekülőknek csak igen kis hányada „menekült” a szó szoros értelmében, a zöm inkább csak a kritikus napokat átvészelni jött Magyarországra, keresett szállást rokonoknál, ismerősöknél, s szeretne mihamarabb hazatérni. Azokat, akikről nincs aki gondoskodjon, természetesen szállással, élelemmel kell segíteni, s nem kizárt, hogy ebből majd nekünk is jut feladat. tízezret. Az elkövetkező időszakban a harcok valószínűleg a Duna-vonalon is folytatódni fognak, és ez érinteni fogja a hajózást is. Orvos nélkül senki nem marad Szent-Iványi István (SZDSZ) a miniszterelnök felszólalása után — ugyancsak napirend előtt — azt javasolta: haladéktalanul ismerjék el a három balti állam önállóságát. Szabad György házelnök arról tájékoztatta a T. Házat, hogy Ugrin Emese kilépett a KDNP-képviselő- csoportból, és átlépett a független kisgazdákhoz. Ezt követően Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke (MDF) bejelentette, hogy mivel Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyetteseinek Antall József miniszterelnök által beterjesztett kinevezését, javasolta, hogy a bizottság a hatalmi hatáskörök tisztázása, a kinevezéseket akadályozó jogi problémák megoldása érdekében forduljon az Alkot- má nybírósághoz. Ezután a napirend szerint a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról készített jelentés általános vitája következett. Surján László népjóléti miniszter expozéjában kiemelte: a társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatban egy alapvető kérdésben van egyetértés a politikai erők között, mégpedig abban, hogy a rendszer reformra szorul. A kormányzat éppen azért terjeszt most a Parlament elé egy koncepciót, és nem kész tervezetet ebben a tárgyban, mert a részlet- kérdésekben igen eltérőek a vélemények, és egy ilyen jelentős kérdésben feltétlenül szükséges a nézetek előzetes egyeztetése. A javaslatok ismeretében még ebben az évben a ház elé kerül a törvény tervezete is. A miniszter cáfolta azt az elterjedt nézetet, amely szerint az új egészségügyi rendszerben bárki is ellátatlanul maradhat azért, mert nem képes megfizetni az ellátás költségeit. Nemzeti alapnyugdíj mindenkinek A koncepció javasolja a biztosítási ágak szétválasztását — első ütemben nyugdíj-, valamint beteg- és balesetbiztosításra, majd második lépcsőként önálló balesetbiztosításra. A nyugdíjrendszer átalakítására három variációt tartalmaz a koncepció. Ezekben eltérő mértékű hozzájárulás mellett, eltérő nagyságú nyugdíjra lennének jogosultak a biztosítottak. Mindegyik rendszerhez szervesen hozzáépülne az önkéntes biztosítások rendszere, és egy úgynevezett nemzeti alapnyugdíj gondolata. A miniszter kiemelte, hogy elengedhetetlen a nyugdíjak értékének megőrzése. A miniszteri expozét a pártok vezérszónokainak felszólalása követte. A KKDSZ országos értekezlete Elismerésért küzdve „A közgyűjtemények és a közművelődési intézmények tömegét a bezárás, a működésképtelenség, a jövő kultúráját veszélyeztető takaréklángos működtetés fenyegeti, megterhelve a hivatásukat végző dolgozók elbocsátásával, egzisztenciális félelmeivel” — hívta fel a figyelmet a jelen helyzetet elemezve Vadász János országos titkár, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének hétfőn kezdődött háromnapos országos értekezletén. A tanácskozás első napján az Alföld, a Tiszántúl és Észak-Magyarország küldöttei, a másodikon a Dunántúl, a harmadikon a főváros küldöttei ismerkednek meg az 1992. évi állami és önkormányzati Icölt- ségvetés művelődésfinanszírozásának terheivel. A résztvevők emellett megvitatják a készülő munkatörvénykönyv, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabály tervezetét, és kidolgozzák azokkal kapcsolatos állás- foglalásukat. Vadász János, a KKDSZ országos titkára az értekezlet első napján tartott tájékoztató jábarn kiemelte: szakszervezetük egyebek között azért küzd, hogy a közgyűjteményi és közművelődési tevékenység megkapja — társadalmi jelentőségéhez mért — elismerését. Ugyancsak szót emelnek a munkavállalók számára foglalkoztatási biztonságot és a megélhetéshez elegendő, reálértékét megőrző bérezés érdekében is. Az országos titkár egyúttal hangsúlyozta: ahhoz, hogy szavukat hallathassák, erős tömörülésként kell fellépniük érdekeik érvényre juttatásában. Ebből a meggondolásból a taglétszám növelésének fontosságára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. ^ÍMav 3
