Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

Cor Beeső v ön feloszlatásra szólítja a KB-t Főtitkár nélkü Hadüzenet nélküli háború Horvátországban „Azonnal véget kell vetni az öldöklésnek" (Folytatás az 1. oldalról) gabb környezetében is, és ha nem hagy fel a kompro­misszumokkal, akkor vég­leg elbúcsúzhat az elnöki széktől — vélekedett a szovjet publicista. Gennagyij Geraszimov egykori külügyi szóvivő, aki jelenleg a Szovjetszkaja Kultúra című hetilap poli­tikai szemleírója, a külföl­di véleményeket idézve megállapítja: — Gorbacsov egy másik országba tért vissza csütörtök hajnalban. Ha valóban határozott lesz, mint ahogy annak kell len­nie, akkor valamit javíthat helyzetén, talán visszanyer valamit elvesztett népsze­rűségéből. A szovjet kommunista párt küszöbönálló kimúlá­sa nem meglepő és üdvöz­lendő. A Szovjetuniónak most igazságos és demok­ratikus alternatívát kell ta­lálnia — hangoztatja az a közlemény, amelyet a brit miniszterelnöki hivatal ho­zott nyilvánosságra azt kö­vetően, hogy Moszkvában bejelentették Mihail Gor­bacsov lemondását az SZKP éléről. Neil Kinnock, az ellen­zéki Munkáspárt vezetője szerint Gorbacsov lépése újabb bizonyítékát adja o szovjet vezető nagyságának. A Brit Kommunista Párt vezetője, Nina Temple azt mondta, hogy Gorbacsov döntése annak a folyamat­nak az elkerülhetetlen kö­vetkezménye volt, amelyet ő indított el több évvel ez­előtt. Mihail Gorbacsov lemon­dása pártfőtitkári tisztéről semmiben nem befolyásolja a német kormány és a szovjet államfő közti poli­tikai kapcsolatot — jelen­tette ki szombaton Bonn­ban Dieter Vogel, a német kormány szóvivője. Bonn számára az a fontos, hogy Gorbacsov az államfői posztot tölti be — tette hozzá. Az ellenzéki Németorszá­gi Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének képvi­selője szerint Gorbacsov távozása az SZKP éléről felgyorsítja a reformok fo­lyamatát a Szovjetunióban. A lemondás az egyetlen lo­gikus lépés volt — idézte Comelie Sonntagot az AFP francia hírögynökség. Roland Dumas francia külügyminiszter szombaton felszólította az Európai Kö­zösséget, hogy az EK kül­ügyminiszterei a lehető leggyorsabban találkozza­nak a Szovjetunióban kiala­kult új helyzet megvitatá­sára. Mihail Gorbacsov lemon­dása a szovjet reformfolya­mat felgyorsulását jelenti, s ezt figyelembe kell ven­nünk — hangsúlyozta Du­mas a France Info francia rádióadónak adott nyilat­kozatában. A francia diplo­mácia vezetője közölte, hogy már elküdte a kül­ügyminiszteri találkozóra tett javaslatát tartalmazó levelet Hans van den Broek holland külügymi­niszternek, az EK soros el­nökének. Joao de Deus Pinheiro portugál miniszterelnök arra szólította fel a Nyuga­tot. hogy azonnal adjon je­lentős gazdasági segítséget a Szovjetuniónak az új re­former vezetés helyzeté­nek megszilárdítása érdeké­ben. Georges Marchais, a Journal du Dimanche cí­mű párizsi vasárnapi új­ságnak adott nyilatkozatá­ban Gorbacsov és Jelcin viszonyát érintve „arrogáns és türelmetlen viselkedés­sel” vádolta meg Borisz Jelcin oroszországi állam­főt. Szerinte erre utalnak az orosz elnöknek a kom­munista párt és több újság betiltására vonatkozó egyes intézkedései. A Spanyol Kommunista Párt, amely üdvözölte Mihail Gorbacsov visszatérését a hatalomba, most bírálta a szovjet el­nöknek az SZKP tevékeny­ségének korlátozására ho­zott intézkedéseit, „teljesen esztelennek” minősítve azo­kat. Ezt Francisco Frutos, a titkárság koordinátora közölte. Szerinte az SZKP működésének megzabolázá- sa nemcsak hogy nem szol­gálja a munkások érdekeit, hanem a felelősség alóli kibújással ér fel. Francisco Fernandez Or­donez spanyol külügymi­niszter a DPA hírügynök­ség jelentése szerint rádió- nyilatkozatában viszont a régi rendszerrel való szakí­tásnak nevezte Mihail Gor­bacsov lépését, mondván, hogy az összhangban áll az ország politikai fejlődésé­vel. Achille Occhetto, az olasz Baloldali Demokrata Párt (volt OKP) főtitkára helyénvaló döntésként érté­kelte Mihail Gorbacsovnak az SZKP KB feloszlatására vonatkozó felhívását, hi­szen szerinte „a szovjet kommunista párt már ha­lott”. Mahatir Mohamad malaj­ziai miniszterelnök meg­győződését fejezte ki, hogy Mihail Gorbacsov vezetése alatt fényes jövő vár a Szovjetunióra — olvasható a Kuala Lumpur-i külügy­minisztérium szombaton nyilvánosságra hozott köz­leményében. Bronislaw Geremek, a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke va­sárnap úgy vélekedett, hogy Mihail Gorbacsov lemon­dása a kommunista rendszer végét jelenti a Szovjet­unióban. A franciaországi látogatáson tartózkodó len­gyel politikus a Sud-Radio körzeti francia rádiónak elmondta, hogy Moszkva most lép a fejlődésnek ar­ra az útjára, amelyen a kelet-európai államok — Lengyelország, Magyaror­szág és Csehszlovákia — 19S9 óta haladnak. Jorge Insunza, a Chilei Kommunista Párt vezetősé­gének tagja viszont szom­baton Santiagóban úgy nyi­latkozott, hogy a Borisz Jel­cin, az Oroszországi Föde­ráció elnöke vezette folya­mat „ellenforradalmi, anti­demokratikus — majdnem fasiszta jellegű”. A kom­munista párt volt egyébként az egyetlen olyan chilei po­litikai mozgalom, amely nem ítélte el a Mihail Gor­bacsov elleni puccsot. A spanyolországi látoga­táson tartózkodó Volodia Teitelboim, a Chilei KB fő­titkára ugyanakkor vasár­nap a peresztrojka lelkes támogatójának mondta ma­gát — ám nem tanácsolta, hogy ideológiai tankönyv­ként használják a szovjet példát. A hét végén is folytató­dott az SZKP szervezeti rendszerének és létszámá­nak a csonkulása. A központi bizottság tit­kársága vasárnap beszün­tette tevékenységét. Az er­ről szóló nyilatkozatot az ideiglenesen felfüggesztett Pravda egyik munkatársa juttatta el az oroszországi rádióhoz. A KB titkárságának nyi­latkozata szerint a testület sajnálja, hogy a KB és a titkárság néhány tagja részt vett az államcsínyben. A nyilatkozatot aláírók azt állítják, hogy már a puccs első napján kapcsolatba akartak lépni Mihail Gor- bacsovval, de ez csak szerdán sikerült. Felkérték Mihail Gorba- csovot, Borisz Jelcin orosz- országi elnököt és a köztár­saság vezetőit, hogy enge­délyezzék a KB plénumá­nak összehívását, amelyen a párt működésének to­vábbi feltételeit tárgyalnák meg. A lemondási és kilépési hullám vasárnap is folyta­tódott. Lemondott tisztéről Nyikolaj Gyemen tyej, a belorusz legfelsőbb tanács elnöke. Napok óta élesen támadták őt amiatt, hogy nem volt képes ellenállni a puccsista hatalomátvétel­nek. Anatolij Sevcsenko, az Ukrán Kommunista Párt főtitkárhelyettese közölte, hogy Ukrajnában az utóbbi három napban tízezrek lép­tek ki a kétmilliós tagságú UKP-ból. öngyilkosságot követett el szombat éjszaka Szergej Ahromejev marsall, Mihail Gorbacsov elnök vezető ka­tonai tanácsadója — jelen­tette be vasárnap Karen Karagezjan szovjet elnök] szóvivő, aki részleteket nem közölt. Az AP amerikai hírügy­nökség szerint a hatvan­nyolc esztendős tábornok, aki korábban a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke volt, általában ke­ményvonalas véleményt nyilvánított bel- és külpo­litikai kérdésekben, ám úgy tudni róla, hogy nem vett részt a puccskísérletben. Luka Bebic horvát védel­mi miniszter szombati tele­víziós nyilatkozatában fel­szólította Horvátország egész lakosságát és a jugo­szláviai horvát közösséget „a szerb terroristák és a ju­goszláv hadsereg által meg­szállt haza” védelmére. Az AFP hírügynökség je­lentése szerint a horvát vé­delmi miniszter drámai hangvételű felhívásában ki­jelentette, hogy „hadüzenet nélküli háborút indítottak ellenünk, amely fenyegeti Horvátország területi integ­ritását, s emberi és anyagi veszteségekkel jár”. Kilátásba helyezte, hogy Horvátország általános moz­gósítást fog elrendelni, ha a szövetségi hatóságok au­gusztus 31-ig nem hagynak fel a „Horvátország elleni agressziójukkal”. A védelmi miniszter kö­zölte, hogy területvédelmi egységeket állítanak fel a 30 000 főt számláló rendőr­ség és a nemzeti gárda meg­erősítésére. Elkeseredett harcok rob­bantak ki vasárnap délben a horvátországi Vuková- ron és Borovón, ahol a hadsereg a zágrábi rádió jelentése szerint harcko­csikkal és aknavetőkkel tá­madta a horvát erőket. A támadás közvetlen előzménye az voít, hogy Borovóban aknára futott és felrobbant egy katonai jármű. Az ezt követő ka­tonai akciók során a zág­rábi jelentés szerint tizen­egy sebesültet szállítottak a vukovári kórháziba. Há­rom személy életét vesztet­te. A szemben álló felek kö­zött háromórás csatározás után tűzszünet jött létre, ám a harcok ennek ellené­re tovább folytatódtak. Horvát részről azt állítot­ták, hogy a katonai alaku­latok betörtek a lakásokba, és bántalmazták a polgári személyeket. Állítólag a hadsereg harckocsikkal lőtt szét egy parkoló autó­buszt és több teherautót. A vukovári harcokról a hadsereg eddig nem közölt semmit sem. Kemény harcok zajlottak Otocac helységben is. a szerb fegyveresek 120 mil­liméteres aknavetőkkel lőttek a horvát állásokat. A zágrábi hadtest vasár­nap közleményben cáfolta azt a horvát jelentést, amely szerint az egyik lak­tanyából tüzet nyitottak Pelrinja rendőrállomásá­ra. A katonai közlemény szerint éppen a horvát erők kezdtek támadást a Sama­rica laktanya ellen, és a katonák csak viszonozták a tüzet. Szintén cáfolták azt a hírt, hogy a petrlnjai lak­tanyából korábban dezer­tált egy nagyobb létszámú csoport, mert a katonáknak nincs mit enniük. A kato­nai közlemény szerint Pet- rinjában csupán egyetlen katonaszökevényről tud­nak, és az ellátás normá­lis. ★ Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint szom­baton magához kérette Ju- goszlávia bonni nagyköve­tét, akivel közölte, hogy a jugoszláv hadsereg által tá­mogatott öldöklésnek azon­nal véget kell vetni. — Amennyiben erre nem ke­rül sor, Németország komo­lyan fontolóra veszi, hogy jelenlegi határai között el­ismerje az elszakadásra tö­rekvő két tagköztársaság, Horvátország és Szlovénia függetlenségét, s ez esetben az Európai Közösség többi tagállamait is hasonló lé­pésre fogja buzdítani. Gyászolják a szocializmus anyját Megszabadulni a komperszágsorstóf A kelet-európai országok a nyugati integrálódás nagy reményével kerültek ki a múlt heti válságból — írta vasárnap az Observer című brit újság. — Ezt erősíti, hogy keleti határaikon hi­hetetlenül megnőtt a de­mokrácia és a stabilitás esélye. A lap idézte Göncz Árpá­dot: — Magyarország vég- re-valahára megszabadul­hat kompországsorsától és esélye van az Európába va­ló tényleges integrációra. Az Observer szerint az el­nök ezzel Ady Endrére utalt, aki azt mondta, hogy „Magyarország olyan, mint a komp, örökké Kelet és és Nyugat között utazik, de azzal az érzéssel, hogy nem valahová megy, hanem tá­volodik a másik parttól”. — Prágában és Budapes­ten a parlament szokatlan egységben újíthatja fel munkáját a szovjet fordu­latok nyomán. Pozsgay Im­re — az egykori „magyar Gorbacsov”, jelenlegi füg­getlen ellenzéki képviselő — például — megdicsérte a magyar kormány viselkedé­sét a válság alatt — folytat­ta a lap. A The Sunday Telegraph szerint helytelen volna, ha a Közös Piac ezután is csak másodosztályú státust szánna Magyarországnak, Lengyelországnak és Cseh­szlovákiának, hiszen az ki­zárná őket Európa közpon’i politikai és gazdasági ügy­intézéséből. — Ha nem lép­hetnek be gyorsan — bár ugyan miért ne? —, akkor legalább gyorsan ígéretet kell kapniuk a teljes jogú tagságra — hangoztatta a lap. Az Observer szerint Kí­nában, Vietnamban és Eszak-Koreában mindeköz­ben nem csupán egyszerű veszteséget siratnak, hanem a „szocializmus anyját” gyászolják. — A legnagyobb csapást Kínára mérte a for­dulat, ám Kubában is ve­szélybe került Fidel Castro rendszere, hiszen a szovjet élelmiszer-, üzemanyag- és fegyverszállítások most már bármelyik pillanatban megszűnhetnek — írta az Observer. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Németország és Oroszország parlamentjének liberális és szociális demokrata irányzatú képviselői szombaton Prágában lerakták az úgynevezett demokratikus szolida­ritás nemzetközi hálózatának az alapjait. A Szent Ist­ván király ünnepe alkalmából magyar főpapi misét tar­tottak vasárnap délben a bécsi belvárosban lévő Ste- phans-dómban. A A moszkvai államcsíny idején az ame­rikai katonai vezetés világszerte fokozott készültségbe helyezett egyes csapatokat, ám gondosan elkerülte, hogy az intézkedésnek észlelhető jelét adja — jelentette szom­baton a The Washington Post. A Jerzy Makarczyk len­gyel külügyminiszter-helyettes szerint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország azt szeretné, ha október végéig nyélbe ütnék a három állam közös piaci társult tagságáról szóló megállapodást. A A moldvai parlament kedden kihirdeti a köztársaság függetlenségét — közölte vasárnap a moldvai rádió. A A közép-keleti térség hely­zete és az arab—izraeli konfliktus megoldási módja állt egyebek között azoknak az ammani tárgyalásoknak a középpontjában, amelyek vasárnap kezdődtek Jasszer Arafat palesztin vezető és Husszein jordániai uralkodó között. Tízmilliós végrehajtásra számít A sztriptíz kacsa, de folklór, az van Az elmúlt hónapokban többször beszámoltunk már a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vál­lalatnál bekövetkezett változásokról. A csődről, a kiűtról. Számot adtunk arról, hogy kofahajójuk járja a partokat, s még arról is: próbaképpen né­hány átkelőállomásukon olcsóbbak lettek a komp­jegyek. E rövid időszak változá­sainak hátterében Varga István, a vállalat új igaz­gatója áll. — Amikor átvettem a céget, csak 18 és fél milliós hiányról volt tudomásom. Most már pontos számada­tokat mondhatok, kicsikét több lett az összeg, potom 30 millió, ami hibádzik. Ahhoz, hogy elkerüljük a csődeljárást, kénytelen vol­tam póthitelt felvenni, 30 milliót. Az adósságaink fe­lét augusztus 28-ig föltét­lenül ki kell fizetnünk. Egyszerűen nincs más meg­oldás. Persze, az OTP kő­kemény feltételekkel, 38 százalékos kamattal bocsát­ja mindezt a rendelkezé­sünkre. Mégis el kell fo­gadnunk. ■ Mik a fejlemények, a régi vezetés által sebtiben ratifikált szerződések ügyé­ben? — Sajnos a sejtéseim — úgy tűnik — bejöttek. A megvizsgált kft.-alapító ok­iratok közül csupán egyet tudtunk némi változtatás után továbbra is engedé­lyezni. A többieknél min­den esetben szabálytalansá­got találtunk. Egyszerűen nem vették figyelembe elő­deim a kötelezően előírt, a cég részvételét minimális 51 százalékban előíró ren­delkezéseket. Magyarán a vállalatnak ezekből az ügy-' letekből csak hátránya származhatott. ■ Körülbelül mekkora a kár? —'■ Közelítő értékeket mondhatok, összesen 3,3 millió árbevételhez jutot­tunk e területekről, míg 13-15 milliósnak kéne len­nie a tényleges forgalmi értéknek. A feltűnő érték- eltérés miatt kénytelen va­gyok ezeket az adás-vételi szerződéseket megtámadni, peres útra vinni. Legalább tízmilliós végrehajtásra szá­mítok. Törvényes lehetősé­gem kínálkozik erre. D A már korábban el­kezdett privatizációs elkép­zelésekből mi valósult meg az elmúlt időszakban? — Tizenegy révátkelőt magánkézbe juttattunk, köztük igen fontos és for­galmas csomópontokat is. Szob, Dunaújváros, Lórév és a Határcsárda kikötői immár magánkézben van­nak. Alaposan felkészülve, versenyeztetés útján dön­Külföldi események - emv mondatbiin

Next

/
Oldalképek
Tartalom