Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

Növekszik a Kárrendezési Hivatni ügyfélforgalma Helybe viszik a válaszokat Az első csendes napok után egyre élénkebb az ügyfélforgalom a Pest Me­gyei Kárrendezési Hivatal­ban. Dr. Fogd Mihály helyet­tes vezető elmondta, hogy naponta közel százan kere­sik fel személyesen Buda­pesten a Karinthy Frigyes úti irodát, s legalább ugyanennyien érdeklődnek telefonon. Eddig 115 kár­igényt nyújtottak be; a legtöbben föld után kérnek kártérítést. A sorban utána következik a ház, majd a vállalkozások iránti kére­lem. A hivatalvezető-helyettes elmondta, hogy az erősödő ügyfélforgalom ellenére fél­óránál többet általában senkinek sem kell várakoz­nia. Kialakult gyakorlat lett, mindenkit megkérnek, igyekezzen tömören, lé­nyegre törően összefoglalni a mondanivalóját, hogy a többiek informálására is jusson idő. Akadnak, akik nyolc-tíz ember ügyében is érdeklődnek, ugyanis a me­gyében néhány helyen az önkormányzatok nyugdíjas jogászokat alkalmaznak, akik összegyűjtik a kérdé­seket, s helybe viszik a ka­pott válaszokat. Vannak persze olyanok, akik bajosan igazodnak el a törvény betűi között, il­letve sok nehézséget okoz az is, hogy a leszármazot­taknak nem mindig egysze­rű a szükséges igazolások beszerzése. Sokuknak a Társadalombiztosítási Fő- igazgatósághoz, a földhiva­talba, a levéltárba is el kell menni. A megnövekedett forga­lom miatt általában az ada­tok feldolgozására már csak munkaidő után nyílik le­hetőség. Ezért elképzelhe­tő, hogv az ügyfélfogadási rend változni fog, s egy hosszított nyitva tartás után lesz olyan nap. amikor nem fogadnak ügyfeleket, csak a feldolgozással foglalkoznak. Erre a háttérmunkára szük­ség van, mert az adatokat számítógépre kell vinni, a postán érkező igényeket is értékelni kell, s előfordul­hat, hogy hiánypótlásra visz- sza kell küldeni egyes ké­relmeket. Az elkövetkező időszak­ban a kárrendezési hivatal­ban az ügyfélforgalom to­vábbi növekedésére számí­tanak. Lassan véget ér a szabadságolások időszaka, s azok is várhatóan megje­lennek az irodában, akik csak később szerezték be a szükséges adatlapokat. Dr. Fogd Mihály elmond­ta, hogy a közeljövőben munkatársaik Fótra és Vácrátótra — az ottani polgármesteri hivatalok ké­résére — is ellátogatnak, s ott válaszolnak majd a fel­merülő kérdésekre. Ez a fórumforma azért is prak­tikus. mert így egy infor­mációért az embereknek nem kell a fővárosba utaz­niuk, s a mai tarifák mel­lett az sem haszontalan, ha valaki a közlekedésre szánt forintjait megspórolhatja. (hargitai) Torgyán nem tűr antiszemitizmust Hogy mindenki tudjon itt éini Mai politikusainknál egy-egy interjú elkészítése előtt gyakran találkozunk kibúvók keresésével, elfoglaltságra való hivatkozással. Van azonban egy pártvezér, akit nem zökkent ki semmiféle konferencia, nagygyűlés, de még a néppel való találkozás sem. Mindig készséges, válaszol, kézcsókkal üdvözöl, s ha netán a beszélgetés színhelye egy kert, még zsebkendőt is terít a hírlapíró alá, a pázsitra, ö dr. Torgyán József, az FKGP párt­elnöke. Érden, a Benta Völgye Termelőszövetkezetben kértük egy konferencia és egy nagygyűlés között, vála­szoljon néhány valamennyiünket érdeklő kérdésre. • Mint ismeretes, az FKGP vezetői találkoztak a magyarországi zsidó hit­községeit vezetőivei. KI kezdeményezte ezt és miért? — Ügy ítélem meg, hogy a mi pártunk helyzete sa­játos. 1870 alapszerveze­tünk van, és rohamosan nő a taglétszámunk, tehát óriási tömegek állnak mö­göttünk. Ebből következik, nekünk az ország minden bújával-bajával foglalkoz­nunk kell, és ide tartozik a zsidóság problémája is. Bennük az utóbbi időben félelem alakult ki — hogy okkal vagy anélkül az más (Hancsovszki János felvétele) HAT NAP TAPASZTALATAI ötleteket adó barátság Olvasóink előtt sem Ismeretlen, hogy Tököl községnek németországi kapcsolatai is vannak. Tavasszal lapunk­ban is hírt adtunk arról, hogy például a főváros közeli településre ellátogatott Peter Kurt Würzbach, a Ham­burg melletti IUein-Bönnau polgármestere, a Bundes­tag képviselője. A tököllek már akkor hasznos tapasz­talatokat szerezhettek arról, hogyan kell célszerűen megszervezni az önkormányzati munkát. A kapcsolat folytatódott, g ennek eredményeképpen a képviselő-tes­tület Hoffman Pál polgármester vezetésével augusztusban viszonozta a látogatást, s hat napot töltött Schleswig- Holstein tartomány néhány kisvárosában. A küldöttség tagjai bár­merre jártak, tapasztalhat­ták; a németek nem felej­tették el, hogy a magyarok milyen érdemeket szerez­tek a két német állam egye­sítésében. A csoport akár­hol megfordult, a tartomá­nyi zászlók mellett minden­hol ott lengett, nemzeti lo­bogónk is. Klein-Rönnau- ban áll egy emlékmű, amelynek darabjait a berli­ni falból vitték a kisváros­ba, a fal lebontásának emlé­kére. A klein-rönnaui fogadás után a csoport ellátogatott egy Kiel melletti 7300 lako­sú kisvárosba, Raisdorf ba. Az ottani polgármester el­mondta, hogyan alakították ki 1965-től fokozatosan a város mai arculatát. A pa­rasztfaluból modern, váro­sias község lett, ipartelep­töttünk az új gazdák sze­mélyéről. A múlt hétvégén motorcsónakos villámellen­őrzésemen megállapíthat­tam: van már különbség. A maszekká vált hajók szépen lefestve, tiszta és rendezett környezet fogadja az utazókat. Még a matró­zok külleme és hozzáállása is javult. ■ S mi a helyzet a vál­lalat tulajdonában maradó kompokkal? — Vác, Dunakeszi állo­másokat semmiképpen nem adjuk ki a kezünkből. Szín­vonalemelkedésről, és érde­kes módon„ az árbevételek ugrásszerű javulásáról egy­aránt beszámolhatok. Nem üzleti titok, máris — az eddigi másfél hónap alatt — 40 százalékkal növeked­tek bevételeink ezeken a helyeken. Hogy az olvasók is értsék, ez a két állomás éppen annyit hoz a kony­hára, mint a korábbi 22 kikötőnk összesen. H Mi az eredmény titka? — Titok nincsen, van azonban egy számítógépes rendszerünk, ebbe táplál­tuk be a bevételt s a ki­adást. Most már napraké­szek vagyunk. Meg talán az is számít, hogy hetven em­bertől megváltunk. Nos, nemcsak mi, hanem azok az állomások ugyancsak, amelyek már magánkézben vannak. Ha a dolgozóink­nak jó munkáért jó fizetést tudunk adni. úgy gondolom, megbecsülik magukat. E hó közepén vállalkozási osztályt is szerveztünk. Üj munkatársaim feladata a cég menedzsmentjének kialakítása, hiszen az sem titok: reményteljes céljaink vannak. B Melyek ezek? — Hát először is — a part mentét pásztázó — és a kempingezőket élelmisze­rekkel ellátó — kofahajónk sikerét látva — kétheti eredményünk alapján — 10 évre bérbe vette azokat a MÉDIKOMP Kft. Persze, egy kis árukapcsolással, né­gyes csomagban kapták — Szob, Verőce, Kisoroszi és Dömös kikötőjével együtt. De dicsekedhetem ennél ko­molyabb üzletekkel ' is. Augusztus 20-án öí hajónk­ról lehetett a tűzijátékban gyönyörködni, ezen az egyetlen estén 70 ezer fo­rint tiszta bevételhez ju­tottunk. S tulajdonképpen el is érkeztünk a leendő fő profilunkhoz: a luxusturiz­must szeretnénk szolgálni, természetesen a honi fel­adataink mellett. Nevezete­sen flottánk készen áll, és az utazási irodák jövő évi ajánlataira vár. Szövetkez­nénk szállodákkal is, prog­ramjaink között szerepel a városnéző taxizás, a Duna­kanyar hajós bemutatása, szentendrei, visegrádi és esztergomi városnézéssel. Mindez lebonyolítható egy délelőtt alatt. Tervezzük egy charter szárnyashajó indítását Bécsig és vissza. Azokat a turistákat szeret­nénk segíteni, akik nem akarnak csomagokkal bum- lizni, reptereken várakoz­ni. Az osztrák fővárosból egyenesen a Hotel-Duna- part szállóba szállíthatjuk őket. B Meggyőző ez a sok öt­let. — Pedig még nincs vége. Hadd említsem meg egy német és a cégünk közötti vegyes vállalat alapítását a korányi hajógyár bevoná­sával. Építő-, szerviz- és ja­vítómunkákra szövetke­zünk, s ezzel szervesen il­leszkednénk a Duna—Raj­na—Majna csatorna hajózó forgalmába. Már nevünk is van: PRHV-Király motor- jachtszerviz Kft.-ként mű­ködünk ezután. B Végezetül még két kérdést. Elterjedt, hogy az esti sétahajókon sztriptíz­bemutatókat is tartanak, másrészt az a hír járja: ön megvásárolja szőröstül-bő- röstül a Pest Megyei Rév­hajózási Vállalatot. — Az ötleteket minden­esetre köszönöm. Nos, ha­jóinkon kívánságra folklór- programokat is bemuta­tunk, bármily műfajú ze­nekarok szórakoztatják a közönséget. Vetkőzószámok- ról nem gondoskodtunk. Ami a megvételt illeti: nagy megtiszteltetés, hogy bárki úgy véli, a pénztár­cámban kb. 200 millió la­pul. Fekete Ildikó pel, pihenőcentrumokkal, sportlétesítményekkel. A polgármester nem győzte hangsúlyozni a szolgáltató- ipar fejlesztésének elsődle­gességét és a környezetvé­delem fontosságát. A tökö­li képviselő-testület tagjai is meggyőződhettek arról, hogy ez nem üres szólam, mindenhol rendbe hozott ut­cákat, parkokat, virágos ab- lakú házakat láthattak. Az ipartelepet — átgondolt ter­vezéssel — a város szélére építették, s ott megtalálha­tó az inkubátorház is, ahol a kezdő vállalkozók hozzá­juthatnak a szükséges infra­struktúrához, telefonhoz, számítógéphez, telexhez. A tököliek a környezet- védelmi minisztérium meg­hívására a volt NDK terü­letén levő Schwerinbe is el­utaztak. A volt kelet-német területen még 300 ezer szov­jet katona állomásozik. A helybéliek — a magyaror­szági tapasztalatokat meg­ismerve — szeretnék meg­előzni a katonai létesítmé­nyek nagyarányú elszeny- nyeződését, s fokozatosan szállítják el a hulladékot. A szovjet csapatok kivonulá­sát úgy kívánják megszer­vezni, hogy az objektumok a lehető legkisebb mérték­ben károsodjanak. Elláto­gattak Goldbergbe is, ahol az ötezer lakosú község polgármesterével gyorsan sikerült kontaktust terem­teni, hiszen Tököl és az ott élők problémái szinte tel­jesen azonosak. A tököliek még számos helyen megfordultak, Trap- penkampban például meg­nézték a polgárok házát, amely modern irodáival mintát adhatna minden ma­gyarországi községi polgár- mesteri hivatal számára. Danasdorfban pedig egy korszerű szemétgyűjtő telep építését láthatták, amelyet majd 1992 áprilisában ad­nak át. A hulladékhasznosí­tás eredményeként gázt és áramot nyernek, így gazda­ságossá és környezetbarát­tá teszik a több kisváros vállalkozásával létrehozott szeméttelepet. A tököliek a hatnapos út után a viszontlátás, s a to­vábbi kapcsolattartás re­ményében búcsúztak ven­déglátóiktól. H. É. kérdés —, mi ezért kezde­ményeztük a találkozót. • Mit gondol, máért • félelem? — A zsidóság volt az an- beraségnek az a része, ame­lyet tömeges méretekben a közelmúltban megpróbál tak kiirtani, tehát nen tudjuk úgy tekinteni a fé­lelmeiket, hogy minden alapot nélkülöznek. Ha fél­nék a jobboldali veszély­től, és ezt a veszélyt netán felénk irányítják, nekünk kötelességünk az esemé­nyeknek elébe menni. Jó, ha tájékoztatjuk és meg­nyugtatjuk őket: ez a ve­zetés nem tűr el antiszemi­tizmust. Mi ez ellen hatá­rozottan fellépünk. • Befolyásolta-e önt a találkozó megszervezésé­ben az, hogy itt járt II. Já­nos Pál pápa? — Nem, ezt mi már ko­rábban fontolgattuk. Vélet­len, hogy éppen a pápa tá­vozása után találkoztunk. © Mit tudott ön Ígérni a zsidóság vezetőinek? Ké­rem, emeljen ki néhány dolgot. Úgy vélem, a párt sokat segíthet az említett félel­mek eloszlatásában, de ere­jében benne van az a le­hetőség is, hogy kormányzó párttá váljék egy esetleges következő választás alkal­mával. S mivel ez a lehe­tőség fennáll, előre tisztáz­ni kell minden ideológiai problémát és a magyarság jövőjével kapcsolatos kér­déseket is, amelyeket. egy hatalom csúcsán lévő párt­nak majd el 'kell rendeznie. Ezért volt fontos a talál­kozó. Itt említem meg azt is, hogy tévesen jelent meg a hír, miszerint én a Zsidó Viágszövetség meghívására utaznék Amerikába. Üzleti tárgyalásokra megyek, és ha már ott leszek, találko­zom velük is. • A tárgyaláson egyet­értettek abban, hogy a zsi­dóságot az 1813 előtt elszen­vedett sérelmekért kárpó­tolni kell, ez őket is meg­illeti. Hogyan képzeli el? — A rágalmakkal ellen­tétben ón nem Rákosi Má­tyásból írtam a diploma­dolgozatomat, hanem az 1947. február 10-i Párizs környéki magyar békeszer­ződés létrejöttének körül­ményeiről. így emlékszem arra is, hogy ez a szerző­dés a zsidóságnak teljes kártalanítást állapított meg. A nemzetközi rendel­kezéseknek két ország tett eleget, Ausztria és Görög­ország. Na már most, a kár­talanítás jogalapja meg­_van, ezt el nem ismerni a hatályos nemzetközi szer­ződésekkel való szemben­állás lenne. A zsidóság bölcs és belátó, tudja, hogy hazánk katasztrofális gaz­dasági helyzetben van. Ezért ők az ország teherbí­ró képességeihez mérten várják a kártalanítást. • Milyennek látja az együttműködés további le­hetős égéit? — Rendkívül szívélyesek voltak, kóser étellel, itallal kínáltak, nagyon jónak lá­tom a továbblépés lehető­ségeit. Megegyeztünk ab­ban, hogy minden fontos kérdésben konzultálunk. • Sokak szerint a zsidó­ság egy része a liberális pártokkal szimpatizál. Ügy gondolja, bogy lesznek kö­zöttük, akik a kisgazdák felé orientálódnak? — Igen. Biztos vagyok benne, hogy ez fgy van. A történelem a bizonyíték er­re. A zsidóság sok esetben a parasztság mellé állt. Amikor pártunk annak idején a legerősebb vojt, akikor is volt egy liberális szárnya, s ezt újra létre le­het hozni, ez nem volna haszontalan dolog. A pol­gárság egy olyan értékes része kapcsolódhatna be, amely a magyarság számá­ra eddig elveszett volt. Ki­emelném, hogy a mi pár­tunk ki merte mondani azt: nem megengedhető, hogy a zsidóság egy része ennek az országnak az el­hagyására kényszerüljön. A magyarországi zsidóság szerintem és vezetői sze­rint is elsősorban magyar volt. Meg kell nekik terem­teni a lehetőséget, hogy itt tudjanak élni, s mi ebben akarunk segíteni nekik. Arvaí Magdolna Az MDF-frakció rendkívüli ülése Pont került ■ügyre pal ezelőtt felvetette: anya­gi visszaélések merültek fel a frakció számítástech­nikai és információs rend­szerével kapcsolatban. A két hónappal ezelőtti pár­ton belüli vizsgálat nem találta e vádakat megala­pozottnak, de a képviselő megismételte vádjait, sőt a sajtóhoz fordult. Egy újabb vizsgálat állítólag megerő­sítette, hogy nincsenek visszaélések. Mivel azonban a frakció megítélése szerint Balás István ezzel az ügy­gyei az MDF-nek igen nagy kárt okozott, ezért a kép­viselők titkos szavazással, nagy többséggel úgy dön­töttek, hogy kizárják az el­nökség titkárát a legfel­sőbb grémiumból. A budapesti Gellért Szállóban vasárnap délután befejeződött a Magyar De­mokrata Fórum országgyű­lési képviselőcsoportjának rendkívüli ülése. Az eseményt követő saj­tótájékoztatón Kónya Imre, a párt frakcióvezetője a kétnapos ülés témáit is­mertetve elmondotta: An­tall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter tájékoztatót tartott, de az ülés legfőbb témája az egyéves parla­menti munka értékelése, valamint a tanulságok le­vonása volt. Mind a frakcióvezető, mind pedig Katona Kál­mán, a Számvevőbizottság, illetve Bánffy György, az Etikai Bizottság tagja nagy teret szenteltek a sajtótá­jékoztatón az úgynevezett Balás-ügynek. Mint isme­retes, Balás István elnök­ségi titkár néhány hónap­bártan 3 HSUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom