Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

I. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK BUDAJ/IDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA • PILISVÖRÖS V AR • BUDAKESZI • B1ATUR- BAGX • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK © SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ • PERBÁL • TÖK • TIN.NYE • ÜRÖM Phare-hitel Értékeink védelmében A megye természeti kör­nyezeti állapota komoly ve­szélyben van. Valamennyit segíthet az áldatlan hely­zeten az Európai Közössé­gek bizottságának döntése, amely szerint Magyaror­szág újabb tízmillió ECU-t kapott környezetvédelmi programokra az első ütem huszonötmillió ECU-s hi­telcsomagja után. A brüsszeli főbizottság ajánlásai alapján a honi környezetvédelem nagy le­maradása ellenére csak a legégetőbb gondok megol­dását tűzték ki célul. A kormányzat első helyen szerepelteti a levegő tiszta­ságának védelmét. A hitel­csomagból erre szánt keret 4,2 millió. A települési hul­ladékok szelekciós rendsze­rének kialakítására 2 millió ECU a pályázható összeg. Harmadik helyen szerepel — meglepően magas ke­rettel — az intézményfej­lesztő programcsomag (1,6 millió), maga mögé utasít­va a természetvédelmet (1 millió). Kérdésünkre vála­szolva a Phare-irodavezető elmondta: az intézményfej­lesztés programja magában foglalja a környezetvédelmi oktatás-képzést, az intéz­ményirányítást, a jogi és közgazdasági szabályozás kidolgozását, akár külső szakértők bevonásával is. A pályázatokra vala­mennyi témakörben euró­pai nívójú nyílt tendert kell kiírni, hisz ajánlatok egész Európából érkezhet­nek. Vállalatok is pályáz­hatnak .e keretprogramok­ra. Ajánlatuk elfogadása esetén a gazdálkodóegység- gek kedvező kamatozású kölcsönt kaphatnak a szer­ződés megkötése után. A pályázati pénzekkel való sáfárkodást az EK folya­matosan figyelemmel kísé­ri, már a tenderkiírás sza­kaszában is. így legkoráb­ban ez év októberétől, no­vemberétől hívhatók le pénzek a Phare-keretből. Kevés helyen található olyan értékes és változatos földrajzi, természeti kör­nyezet, mint Pest megye te­rületén. Mindezek nemcsak az itt élő emberek számára nyújtanak pihenési, sporto­lási lehetőséget, de jelentős az idegenforgalmi vonzere­jük is. A különleges lérmé- szeti értékek fokozott vé­delmet igényelnek, meg kell találni az urbanizációs ártalmaktól való megóvá­suk lehetőségeit. Az erózióval átlagos mértékben találkozunk Pest megyében, a terület­Asztalosok Herceghalmon Asztalosipari üzem épül Herceghalmon. A Rifa Kft. Budaörsről teszi át székhelyét, mert Herceg­halmon saját területet vá­sárolt egymillió forintért. Látszólag olcsón jutott az egyhektáros területhez, óm a tényékhez tartozik, hogy külterületről van szó, ahol a magasfeszültségű villa­mos vezetéket, továbbá a víznyomóvezetéket át kell még helyeztetnie a kít.- nek. Ezer négyzetméteres csar­nok épül, ahol 10-15 helyi embernek biztosítanak majd munkát. A kft. első­sorban exportra készít nyí­lászárókat. Ezekből jutott négy ablak ingyen a her­ceghalmi iskolának, továb­bá négy nyílászárót szin­tén térítésmentesen újítot­tak fel. Segít a rázató! Vannak, akiknek a tiltó tábla nem elég. Szabá­lyoknak fittyet hányva száguldanak át egy-egy településen, merthogy sietős a dolguk. S hogy az ott élők féltik magukat, s gyermekeiket az ilyen autósoktól? Ez az ő dolguk. Biatorbágyon másutt — külföldön — már bevált eszközzel kívánják megfékezni a száguldozókat. A Herceghalom felé vezető úton, mely egyelőre a Vörös Hadsereg ne­vet viseli, a falu bejáratánál bukkanókat építtet­nek. Vagy nevezzük rázatónak. Lényegében mind­egy minek hívjuk, a hatás a fontos. Aki arra jár autójával, kénytelen lesz lassítani, különben a kocsija bánja a sietséget. Ezzel remélhetően megoldódik egy régi probléma. Az arra járóknak, az ott lakóknak nem okoz több gondot az elsu­hanó kisebb-nagyobb jármű. Kénytelenek lesz­nek tudomásul venni, a megengedett sebesség negyven kilométer. Egyébként ezek az autóféke- zők hamarosan a Nagy és a Szent István utcá­ban lesznek fellelhetők. Mert az utak visszakap­ják régi nevüket. —bár. nek körülbelül a felén for­dul elő a talaj ilyenfajta romlása. Többek között a Szentendrei- és a Csépel- sziget károsodása jelentős, de találkozunk a talajfel­szín eltűnésével a Budai- és a Pilis hegység gyengén lejtős területein is. Sok gondot okoznak az egykor soderbányaként használt bányatavak, melyek rekul­tivációjáról használóik gyakorta nem gondoskod­tak. A felszíni és a talaj­vizek védelme a megyében azért is elsőrendű jelentő­ségű, mert majdnem há­rommillió ember napi víz- szükségletét elégítik ki. A nagy, központi vízkivételi művek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból képesek kielégíteni a fővá­ros és a megye igényeit. Másfelől a megyében 17 te­lepülés ivóvizei nem felel­nek meg az egészségügyi követelményeknek. Szeny- hyezettek a felszíni vizek is, a. Duna vízminősége a Köjál vizsgálatai szerint II. és III. osztályú. D. A. Kiállítás Biatorbágyon Segítő felajánlás Biatorbágyon augusztus 20-án az 1. számú általá­nos iskolában kiállítást szerveztek. A helyi Függet­len Falukör, és a Mozgás- sérültek Egyesületének tag­jai szervezték e jól sikerült rendezvényt. Hivatásos és amatőr művészek hozták el alkotásaikat, festményeiket, csont- és fafaragásokat, ke­rámiákat, de virágokat, ike- bana módon kötve, papír- hajtogatásokat is kínáltak a vásárlóknak. Mert a kiál­lított tárgyak jó része meg­vehető volt. Jöttek szép számmal az érdeklődők, s a vevők. A kiállítók minden eladott alkotás után az ősz- szeg tíz százalékát a Moz­gássérültek Egyesületének ajánlották föl. — Hogyan talált egymás­ra a két szervezet? — kér­deztük Győrit Ferencet, a helyi kép viselő-testület tag­ját, aki tevékenyen részt vett a Mozgássérültek Egye­sületének alapító munkája^ ban. — Júliusban —. válaszolt —, amikor, az első összejö­vetelt szerveztük, felkeres­tek a falukor egyes tagja). Felajánlották segítségüket, így került sor erre a kiál- i. lításra, ami már közös szervezéssel valósult meg. A Mozgássérültek Egyesülete megbízott vezetője, ördögit Gyuláné, és a Független Fa­lukor elnöke, Gál László tett nagyon sokat a kiállí tásért. Azt mondhatom, ba rátságos, családias légkör jellemezte a rendezvényt. A siker reményekkel tölt el a jövőt illetően. Ügy érzem, az a lelkes tenni akarás, ami most megnyilvánult — azon művészek részéről is, akik a felajánlást tették —, cső dálatra méltó dolog. Egy lé­pés afelé, hogy megmoz­duljunk egymásért. Lám, akadnak emberek, akik a hétköznapok rohanásai, két­ségei, elfoglaltságai köze­pette találnak arra módot, hogy segítsenek olyan -em­bertársaikon, akik nehe­zebb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. — Mennyi pénz gyűlt be az adományokból, s mire kívánják fordítani? — Megközelítően tízezer forint az, ami végül össze­jött. Az, hogy pontosan mi­re fordítódik ez a pénz, még nem dőlt el. Szeptember 13- án lesz a Mozgássérültek Egyesületének következő gyűlése, akkor megbeszélve az elképzeléseket, születik meg a döntés a felhasználá­sát illetően. Tervek vannak, hogyan lehetne a tagokat még inkább összefogni, mi­lyen rendezvényeket szer­vezhetnénk a jövőben, ki­ket tudnánk bevonni, segít­ségüket kérve, ebbe a mun­kába. Bár. nem nevezhető szó szerint munkának ez a segítség. Inkább vállalás, mely jó szándékból, önkén­tesen- fakad egyes emberek­ből. S úgy tűnik, számuk nem is oly kevés ... J. Sz. I. Megcsörrent a telefon Száznyolcvan magánlakás­ban és - 28. közűiéinél csör- rent meg a telefon Zsámbé- kon a legújabb fejlesztés eredményeként. Az egykor Zsámbékon, illetve Tökön megalakult önerős telefon- társaság maga készíttette el a kiviteli terveket, aminek alapján a MATAV alvállal­kozóval hajtotta végre a rendszer bővítését, A csalá­dok 35 ezerért, míg a közü- letek 150 ezer forintért ju­tottak vonalhoz. A tervek szerint összesen tíz nyilvános állomás létesí­tésére kerül még sor e prog­ram keretében. A telefon- fülkék már megérkeztek, hatot Zsámbék ellátásban mostohábbnak mondható részén állítanak majd föl, négyet pedig a szomszédos Tökön, Igaz ugyan, hogy a toki önkormányzat informá­cióink szerint még nem ren­delte meg a fülkéket, ho­lott azokat njár le is szállí­tották, s egyelőre Zsámbé­kon várják jobb sorsukat. A legújabb fejlesztés eredmé­nyeként a. két falu telefon- ellátása, ezer lakost alapul véve, jobb, mint a környék településein, ! (f. ' ) i. Uj teret avattak Egy régi kívánság vált valósággá Törökbálinton, A helybélieknek hiányzott egy hangulatos, zöld terület, ahol sétálni, beszélgetni le­het, a padokon megpihen­ve. A forgalmas Baross ut­cában, a posta és a harang­láb közötti szakaszon kis teret alakítottak ki, amit évelő dísznövényekkel tet­tek még hangulatosabbá. A teret Walla Józsefről, a te­lepülés egykori mecénásá­ról nevezték el, augusztus 20-án avatták föl, ünnepé­lyesen. E napon állították fel a névadó szobrát is. Ké­peink a téren készültek, némi ízelítőt adnak arról, milyen lett e pihenőpark. Az Ecce Homo szobrot, akárcsak a teret a Faluszé­pítő Egyesület újíttatta, épít tette. A szép környezet bű zonyára kellemes időtöltés­re csábítja majd a törökbá­lintiakat. Egy kis andalgás- ra, tercierére, s kisebb rendezvényeknek is ideális keretet biztosíthat. (Hancsovszki János felvételei) Solymári, vörösvári cserkészek Sarródon vertek tábort A Fertőd környéki Sar- ródon táborozott hatvan cserkész, közöttük solymá­ri és pilisvörösvári fiúk és lányok. A költségeket az önkormányzatok, a szü­lők, illetve az öregcserké­szek, valamint a szimpati­zánsok állták, valamint központi támogatásból fi­nanszírozták. A Pemü egy napkollektoros vízmelegítőt bocsátott a rendelkezésük­re, hiszen a cserkészek mindig olyan terepet keres­nek táborhelyül, ami tel­jesen natúr, azaz nincs ki­épített zuhanyozó hideg­meleg vízzel, sőt a lényeg éppen az, hogy a gyerekek maguk építsék meg a mos­dót, a konyhát, sőt a tábo­ri illemhelyet is. Az összefogás eredmé­nyeként még a német Bun- deswehrtől is kaptak kato­nai egységcsomagokat élel­miszerrel, esőköpennyel, és segítette a gyerekeket fel­szereléssel a Máltai Szere­tetszolgálat is. A változatos program­ban többek kozott madár­tani megfigyelés, madár- gyűrűzés, kerékpártúra, sok-sok kirándulás szere­pelt. A hagyományoknak megfelelően a tábort éjjel­nappal őrség vigyázta egy magasles-formájú őrhely­ről, amit ugyancsak a csert készek készítettek el. S ha már oly közel voltak kis­martoni társaikhoz, meg is látogatták őket. Az egyes őrsök — a hagyományok­nak megfelelően — külön­böző feladatokat végeztek, így készített elő az egyik, csapat egy erdei akadály- versenyt társaik meglepeté­sére. A solymári cserkésze­ket elkísérte a helyi csapat vezetője, Ungor András, aki a sarródi tábor egyik veze­tője volt. Végre véget ért! — mondta megkönnyebbülten a fiatalasszony. A sóhaj a kedvezményes húsakció le­futása után szakadt ki be­lőle. Mert arra nem volt ideje, hogy órákat álljon sorba —, a hírek szerint potyára — az olcsó hús re­ményében. A fővárosba jár dolgozni, a reggeli készülő­dés sietősen zajlik, ha el­megy a busz, nem ér be a hivatalba, kezdésre. A gye­rekeket a nagymamára bíz­za, és rohan. Férjével tele­fonon vált néhány szót nap­közben, mindketten ugyan­abban a gyárban dolgoz­nak. Az egyikük a műhely­ben, a másik az irodán. Régebben talán lett volna lehetőség arra, hogy kisza­ladjon a vállalat melletti üzletbe, és .beálljon a kígyó­zó sorba. Most nincs, új fő­nököt kaptak, aki fiatal, s bizonyítani akar. Az ilyen kijárásokat nem kedveli. Az ember meg manapság sohasem tudhatja. Keringe­nék a hírek arról, rosszul állnak a cég dolgai, nagy létszámleépítéseket is re­besgetnek a bennfentesek. Nem tudni, komolyan kell venni ezeket a szóbeszéde­ket vagy nem, megfontolni azért nem árt. Szóval a húsvásár elmaradt. Azt et­ték, ami otthon volt, a mélyhűtőben. Mikor elfo­gyott, csak azt várta, legyen vége ennek az egésznek. Mindennap munka után Pesten bevásárol, úgy megy haza. Most ez is hosszabb ideig tartott, alig győzte ki­várni a sorát a pénztár előtt. Neki sietnie kell, in­dul az autóbusz. Aki kita­lálta ezt az akciót, gondol­hatott volna azokra is, akiknek nincs idejük a vá­rakozásra. Lett volna né­hány bolt, ami régi áron kí­nálja a húst, úgy az is ve­hetett volna, akinek nem az a fontos, hogy olcsó* ha-- nem az, hogy legyen. S állítólag mindez folyta­tódik. A csirkével. Már most tart attól, mi lesz ak­kor. De talán jobb végig sem gondolni... —én BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— W óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somo­gyi B. u. «. PL: 311. ír. sz.: . 1446. Telelőn: 138-4761, 138 4067.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom