Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
NEM CSAK A TB / a telephely AZ ÁLLAMALAPÍTÁSRA EMLÉKEZTEK Kőfallal, vérttel, hittel Dr. Skultéty Sándor átadja az új kenyeret űr. Szabad Györgynek (Hancsovszki János felvételei) Ugrik Mint már arról lapunkban hírt adtunk, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közzétette 74 legnagyobb adósának a nevét. A címlistán két Pest megyei cég is.. szerepel, egyiicőj ükről, a Pestvidéki Gépgyárról már szombaton szóltunk. A toplistán ugyan néhány hellyel hátrább áll, de azért a jelentős adósságállománnyal rendelkezők között foglal helyet Budaörsön a költségvetési üzem is. A 31 millió 218 ezer forintos tb-hátralék összegyűlésének okáról Kiss László főmérnököt kérdeztük. Elöljáróban röviden annyit mondott, nem fizettek, mert nincs pénzük. Majd hozzátette, nemcsak a főigazgatóságnál nem egyenlítették ki a számlájukat, akadnak még más hitelezőik is, akiknek egyelőre szinten nem tudtak fizetni. Becslésük szerint az adósságuk már elérheti a 100 millió forintot. Kiss László elmondta, hogy a: tetemes hátralék az utolsó öt évben jött össze. A főmérnök nem akarta taglalni, mi vezetett az eny0 Mekkora az az adóteher, amely most a mezőgazdaságot terheli? — kérdezte a Falutévé riportere Horváth Gábort, a MOSZ titkárát. — Egy olyan számadatot mondhatok, amit persze lehat vitatni, de nem a nagyságrendjét illetően. A támogatások és az adók egyenlegét tartalmazza az egész élelmiszer-gazdaságra. Ez mintegy 50 milliárd forint befizetés; Ha úgy nézem, hogy mennyi az adó, akikor az közel 100 milliárd, de mintegy 50 milliárd forintnyi támogatást is kapott ebben az évben a magyar mezőgazdaság. ® Ez sok vagy kevés? — Attól függ, mihez viszonyítjuk. Talán a legjobb viszonyítási alap, hogy mennyi jövedelem marad adózás után az élelmiszer- gazdaságban. Erre pontos számunk van, s ez összehasonlítható ezzel az 50 mil- liárddal: mintegy 33—35 milliárd forint. Äz egész élelmiszer-gazdaságban — adózás után — ennyi jövedelem marad. • Ez azt jelenti, hogy jó adófizető a magyar mező- gazdaság ? — Tudjuk, hogy a gazdaságok, üzemek egy része fizetési gondokkal küzd, és azt gondoilom, hogy év végére bizony adóhátralékuk fog keletkezni. Hogy eddig (nincs elmaradás, vagy ha van is, csak csekély összegű, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az adórendszerben figyelembe ve- Bztk a mezőgazdaság sajátosságait. s így az első félév »em adófizető időszak. 9 Az adórendszer változásáról sok szó esik. Vajon segítene-e az, ha kisebb mértékű■ lenne az adóteher, vagy szükséges átdolgozni az adórendszer egész szisztémáját? — Azt gondolom, hogy mind a kettő a célt szolgáló jó eszköz lehetne. A probléma azonban az, hagy a Pénzügyminisztérium által előkészített, s az érdekegyeztetőik által rendelkezésünkre bocsátott tervezet hén szólva is nehéz pénzügyi helyzetükhöz, csak annyit jegyzett meg, az okok összetettek. A Budaörsi Költségvetési Üzemnél úgy tűnik, már inkább előre tekintenek. A tervük az, hogy a telephelyüket — amely 2,8 hektáron fekszik — épületekkel, közművekkel együtt értékesítik. Becslések szerint az eladásból 500 millió forint is befolyhatna, amiből kiegyenlíthetnék a tartozásaikat, a fennmaradó összeg pedig az átalakítandó költségvetési üzem induló tőkéje lehetne. A legfrissebb hírek szerint egy amerikai cég is jelentkezett, s komolyan érdeklődik a budaörsi telephely iránt. Ha az eladást nyélbe ütik, akkor lehet szó az üzem szervezetének átalakításáról. A főmérnök még nem tudta megmondani, hogy milyen társasági formát választanak majd. A Közgazdaságtudományi Egyetemen működik egy Economist nevű kft., amely tanulmányozza, hogy melyik lenne a legideálisabb forma számukra. A főmérnök elmondta azt egy cseppet sem ígéri az adók tömegének csökkentését, sőt: kifejezetten adóemelési törekvéseket látok. Országos szinten az össz- nemzeti termelés értékéből — a GDP-ből — 62 százalék a költségvetés elvonása országos szinten. Az új adókoncepcióban az elvonás mértékének csökkentését nem tervezik, s ebből következik, hogy a mezőgazdaság terhein sem fognak e téren könnyíteni. ESEMÉNYRŐL tovább nincs jelenteni való, ezért a messziről érkezett tudósító átvált: igyekszik közelebb hozni a magyar olvasó számára oly egzotikus ország embereinek mindennapi életét. Így már másnap reggel elindul a kartúmi pályaudvarról a gyorsvonattal, amely 25 kilométeres - óránkénti sebességgel halad a keskeny nyomtávú síneken a sivatagos területeken át észak felé. De az utas egyébként részesülhet az expresszvonatok minden kényelmében. A kis fülkében három ventilátor kavarja a levegőt, s az ablak halványkék festése felfogja a nap perzselő sugarait. Nézem az egyhangú tájat, s újra eszembe idézem programom szervezőjének előző esti tájékoztatását Szudán térképe előtt, „ön a Nilus völgyében utazik majd állandóan észak felé. Sendiben, mintegy 150 kilométerre Kartúmtól megszakítja utazását, s két napig egy ügyvéd vendége lesz. Majd további másfél száz kilométerre innen, Atbarába érkezik, ahol egy orvosnál fog megszállni. Értesítés*- kaptak. Várják a vonatnál.” Lehet vagy 40-45 fokos a hőség, amikor Sendibe megérkezem. Magas, szépszál, sötétfekete bőrű, harminc év, körüli férfi vár, arcán törzsének jele: pofacsontjaitól a szája széléig húzódó három-három forradás. is, hogy a jövőben, az átszervezés után már csak szolgáltatótevékenységet kívánnak folytatni a városban, építőipari munkákat egyelőre nem vállalnak, mert az rossz üzletnek bizonyult, s azzál is tetemes veszteséget szedtek össze. Az átalakulás várhatóan létszámváltozással is jár, s a mostani háromszázból az előrejelzések szerint mintegy százötvenen maradhatnak a cégnél. Kiss László hozzátette, a telephelyeladást, a hitelezők kifizetését, és a szervezeti változást még az idén nyélbe leéli ütni. Ami pedig a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot illeti, Ígéretük szerint szeptember végén egy sokkal népesebb listát tesznek közzé, amely már több mint háromezer cég nevét tartalmazza majd. Ázokét, akiknek tartozása meghaladja az, egymillió forintot. Az OTP kintlevőségé egyébként már közel negyven- milliárd forint, s várható, hogy a nem fizető cégek ellen szeptemberben fel- számolási eljárásokat is kezdeményeznek. H. É. Az külön kérdés, hogy milyen adórsnidiszera elemek működnek a mezőgazdaságban. Azt tudnunk kell, hogy váltás előtt áiM a magyar mezőgazdaság. A tulajdon- viszonyok terén ez különösen érvényes, de azt hiszem, a szövetkezetek átalakítása is nagyon lényeges fordulat. Nagyon fontos lenne, hogy ezeket a változásokat az adórendszer is segítse, ne pedig lassítsa, akadályozza. Az ügyvéd háza, az utcáról nézve, ugyanolyan skatulyaszerű, dísztelen építménynek tűnik, mint amilyeneket eddig Szudánban láttam. A lakószobák azonban, belül, már az első pillantásra elárulják, hogy tulajdonosuk jómódú ember. Amíg a falusi házak szobái Szudánban olyan alacsonyak, hogy az ember alig mer kiegyenesedni bennük, itt magas, tágas helyiségeket találok. Nem döngölt agyagpadlón kopognak lépteim, hanem parkettás szobákban, süppedő szőnyegeken járhatok. Kényelmes rekamiék, fotelok, állólámpák, gazdagon faragott mintázatú szekrények — mind megannyi hivalkodó jele a jólétnek. Az ablakok viszont kicsinyek, és napközben is állandó a félhomály. Mindenfelé ventilátorok sokasága kavarja szüntelenül a levegőt. A vacsorára vendégeink is érkeznek, köztük az Unionista Párt helyi vezetője. Házigazdám az asztalhoz invitál bennünket, s tapssal ad jelt szolgájának a vacsora tálalásához. A fiatalember fején egyensúlyozva hoz be egy hatalmas tálcát, amelyet tarka, pi(Folytatás az 1. oldalról.) pest köztársasági megbízottja is. Sinkovits Imre Kossuth- díjas színművész szavalta Vörösmarty Mihály Szózatát, majd dr. Skultéty Sándor köszöntötte a megemlékezés közönségét, hangsúlyozva: István király tanításai ma is útravalóul szolgálhatnak a nemzet minden fiának. Ünnepi beszédet mondott ezután dr. Szabad György, Az Országgyűlés elnöke mondott beszédet ros-sárga-kék mintás gyékénytakaróval fedtek le. Amikor a házigazda szertartásosan leemeli a leplet, a vendég orrát hirtelen a legkülönfélébb, számára ismeretlen fűszeres ételek átható szaga csapja meg. A kenyér kisebb darabokra vágva sorakozik a tálca szélén, kés, kanál, villa viszont nincs. Asztaltársaim kenyérdarabokat fognak, s belenyúlnak hol az egyik, hol a másik tálba, benyomják a kenyeret a sűrű mártások valamelyikébe, és uj- jaikkal ügyesen mellészorítva, húsdarabokat is emelnek ki. Mint megfigyelhetem: hüvelyk- és mutatóujjukkal ragadják meg a mártogatásnál a kenyérdarabokat, és középső ujjúkkal fogják mellé a húsrészeket. A tálcán kétféle, bőséges mártással elkészített apróra vágott hússal tarkított, amolyan pörköltféle látható. Megíz- le’em: olyan erős fűszeres ízeket érzek, amelyeket soha eddig nem tapasztaltam. Egy harmadik tálban, mintha véres hurka lenne, valamilyen Szósszal. Ez még fűszeresebbnek bizonyul, mint a pörköltféleségek. Húsos, makaróniszerű a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke. Mint mondotta, egy nomád nép számára az államalapítás egy új kor nyitányát jelentette, a stabilizálódás lehetőségét, azt, hogy nem csak a papoktól tanultak az emberek fákat, szőlőt gyökereztetni, új mö~- dón és új eszközökkel földet művelni, hanem azt is megtanulták, hogy ezen a tájon egy nemzetnek lehet és érdemes meggyökereznie. Megtanulhattuk azt is, hogy a legnagyobb teljesítmény nem az ellenség megalázása, hanem annak elérése: minél kevesebb legyen az ellenség, amelyik veszélyeztetni meri a családot, a nemzetet, mert van erő, mely megismerteti, „alapozásba” ágyazott sült- csirke-darabok teszik változatosabbá az étlapot a negyedik tálban. Bele-beienyúlok a közös tálakba, ugyanúgy, mint asztal társaim, de persze, még gyakorlatlan vagyok az ilyen kés, villa, kanál nélküli evésbeh. Emellett persze a gyomrom is habo- rog. Hiszen egy tálból kell ennem olyan emberekkel, akiket jóformán nem is ismerek. Elgondolom, hogy mily rendkívüli a szokások hatalma. Itt, a jólét közepette, a modern bútorokon ülve, ugyanúgy fogyasztjuk a vacsorát, mintha mindez egy törzsfőnöki sátorban történne, mondjuk néhány száz évvel ezelőtt... AKKOR ESTE még csak csipegetek, s a nagy hőségre hivatkozom, és a rendkívül fárasztó utazásra, amely étvágyamat elvette, de másnap délben már kevéssé zavarnak a közös tálak. Pedig nagyjából ugyanazokból a mártásokból eszem, amelyektől előző esté még oly óvatosan tartózkodtam. A különbség csupán annyi, hogy sült csirke helyett, kis rudakra vágott, nyárson sült birkahús van a tálcán. S a birkahús ettől kezdve elmaradhatatlan kísérőm lett Szudán északi részében tett utamon, mindennap, reggelire, ebédre, vacsorára valamilyen formában birkahús került az asztalra. Árkus István (Következik: 7. Dr. Munir betegei) nem egy horda vert időleges tanyát itt. Ez az erő abban rejlik, hogy képesek vagyunk otthonokat teremteni, értéket gyarapítani, államot keríteni magunknak, és képesek vagyunk ezt az államot kőfallal és vérttel, ha kell, hittel megvédelmezni. Dr. Szabad György rész? letesen szólt ezután a megyerendszerről, mely, mint mondotta, hivatott a központi és a helyi akarat, a központi és a helyi érdek kiegyensúlyozására, ösz- szeegyeztetésére, így fejlődésre ösztönözhet. A jelenről szólva az Országgyűlés elnöke a törvényhozás szerepét elemezte az ország stabilizálásában, a társadalom dinamizálásában, s kiemelte: a demokrácia négy alappillére — a szabadon választott Országgyűlés, az ennek felelős kormány, az igazságszolgáltatás és az önkormányzatok sora — áll, de még erősítésre szorul. Az átmenetet szakadék fölötti keskeny pallón való átkeléshez hasonlította; középütt egyensúlyozva haladunk a cél felé, amikor a „patronált börtönlakóból’' önállóan gondolkodó és cselekvő emberekké válunk. (A szónoklatot hosszan tartó taps követte, s bár néhányan utólag a folyosón hangot adtak hiányérzetüknek, hogy épp a résztvevőknek feladatul jutó törvényességi felügyeletről nem szólt dr. Szabad György, elismeréssel adóztak előadói bravúrjának: reggel ugyanis az őt szállító autó a Budapest Szálló előtt karambolozott. Személyi sérülés nem történt, ám 100 ezer forintos anyagi kár keletkezett az állami Mer- cedessel való ütközéskor.) Az ünnepi megemlékezésen végül új búzából sült kenyeret és a Magyar Köztársaság címerével ékes szalmakoszorút adott át dr. Skultéty Sándor dr. Szabad Györgynek, Sinkovits Imre olvasott fel részleteket István királynak fiához írott intelmeiből. V. G. P. Nem számíthatnak az adóterhek csékkenéséro A gazdák jó adófizetők A KORABELI TUDÓSÍTÓ JEGYZETEIBŐL (6.) Vacsoravendégség Sendiben
