Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-18 / 194. szám
Kapjon annyit, amennyit fizetett... Aláírói jövő nyugdíjkoncepció? Azt, hogy a nyugdíjrendszernek változnia kell, ma már senki sem vitatja. Viszont azt, hogy miként változzon, szinte mindenki. Világos: egy társadalom akkor becsüli önmagát, ha nem teszi számkivetetté, kiszolgáltatottá a mához egy élet munkájával alapot teremtöket — a nyugdíjasokat. Ehhez pedig elengedhetetlen: értékőrző legyen az idős kor biztonságát jelző summa. Több koncepció is „lábon van”, a három hivatalosnak nevezhető (a pénzügyé, a népjólété és a társadalom- biztosításé) mellett a közelmúltban ismertettek egy negyediket is az Ország- gyűlés szociális bizottsága előtt. Szerzői: Gaál László, a gödöllői Agrosystem Kft. programozó matematikusa és Csitos László, a Városföldi Állami Gazdaság munkaügyi osztályvezetője. • Mennyiben tér el az önök elképzelése a „hivatalosaktól”? Csitos László: — Más koncepciók valamiféle elosztási rendszerváltoztatást tűznek célul, tehát ugyanazt a tortát akarják más és más szeletelés! arányok szerint felosztani, miközben maga a torta egyre zsugorodik, a nyugdíjat fedező járulékbefizetés csökken. Mi úgy gondoljuk, jobb lenne, ha érdekeltségi alapon mindenki az általa befizetett járulék arányában lcapná a nyugdíjat, méghozzá a többi elképzeléssel ellentétben egy élet befizetései adnák ehhez a számítás kiindulópontját. Most az utolsó öt évből a legjobb három számít a nyugdíj-megállapításkor. Ez gyakorlatilag — az infláció miatt — rendszerint az utolsó három év. • Miért rossz így? — Gondoljunk csak bele: ha valaki 39 évig dolgozott, s ebből 36 évig nagyon jól keresett, de az utolsó időre „lerobbant” (nem ritka eset), akkor igazságtalan hátrányba kerül Vagy vegyük a fordítottját: van, ak: kényelmesen lazsál évtizedekig, az utolsó időben pedig jó álláshoz jut, ő meg igazságtalanul magas nyugdíjat kap, még ha ez is ve- •zít értékéből az idővel. • Az önök elképzelése szerint mekkora szolgálati időt kell figyelembe venni? — Legalább 20 évet, vagy »kár az egész életteljesít' ményt. • Hogyhogy? Gaál László: — Jelenleg Jo év a minimális szolgálati idő, 42 év a maximális. Ez a két szám lehetővé teszi, hogy bármekkora szolgálati idővel számoljunk. A számításunk szerint, ha valaki végigdolgozza a teljes 42 évet, és mindvégig minimálbért kap, akkor a mini- málnyugdij illeti meg, ha ennék a dupláját kereste, akkor a minimál nyugdíjnak is a kétszerese jár neki. A szolgálati idő figyelembevételére (bármekkoráéra), még mindig feltételezve, hogy csak mimmálnyugdíjra Jogosult az illető, az alábbi képlet szolgál: minimál- nyugdíj X a ledolgozott évek száma '42. • De ma is van hasonló időszorzó... — Ez igaz, csak éppen a mi rendszerünkben minden ledolgozó» esztendőnek azonos a súlya, nem csupán az utolsó ötből a legjobb háromé dominál. így az emberek érdekeltté válnak abban, hogy egész életükben saját munkájukkal, járulékbefizetéseikkel teremtsenek alapot idős napjaikhoz. S van még egy előnye a mi módszerünknek: értékőrzővé teszi a nyugdíjat. De ehhez — hogy érthetővé váljék, újabb magyarázat kell. • Kérem, magyarázzák el ezt is az olvasóknak! — Ha egy életút eredménye az, hogy a minimálbér utáni járulék háromszoro- rosát fizette be valaki a társadalombiztosítás" kasszájába, akkor ez azt jelenti, hogy a mindenkori mini- málnyugdíj háromszorosa illeti meg. Akkor is, ha közben az infláció ötvenszeresére nő, s ezzel a minimál- nyugdíj is megötvenszere- ződik. Nos, ebben. az esetben az ötvenszeres összeg háromszorosa lesz az illető nyugdíja. • Tehát végső soron a biztosított befizetéseitől függene a nyugdíj nagysága? Csitos László: — Annyira, hogy a nagyobb jövedelműek lehetőséget kapnának arra is: többlet-nyugdíj járulékot fizessenek, s így növeljék az előbb említett szorzót. Ez már csak azért is indokoltnak latszik, mert mind több a vállalkozó, akikről pedig tudjuk, hogy olykor sikeresek, olykor nem, s így az ő idős koruk biztonsága is megteremthető. Arrói nem is beszélve, hogy ezen az úton a mostaninál több pénzhez jutna a társadalombiztosítás. Amelyik a mindenkori járulék- befizetésekből állja a mindenkori nyugdíjat... • Mi történne azokkal, akik a rövidebb munkain- tzony, esetleg a munkanélküliség miatt még az 1-es szorzót sem érnék el. azaz például 0,7 jönne ki átlagélettel jesítménynek? — ök a minimális nyugdíj 0,7-szeresét kapnák. Ez persze csak a nyugdíjuk lenne, s nem jelenti azt, hogy szociálpolitikai juttatásokra, ha rászorulnak, nem lennének jogosultak. 0 Ha jól értem, akkor a rendszerük tulajdonképpen meghosszabbítja a nyugdíj idejére is a korábbi jövedelemkülönbséget. Nem ígu van? —■_ így is fel lehet fogni. Meg más módon is. Egyrészt a kisebb jövedelmű ember is fordíthat a jövedelméből nagyobb arányú summát (legalábbis elvileg. A szerk.j a nyugdíj járulék befizetésére, másrészt az sem elhanyagolható, hogy a biztosítási rendszer dolga: onnan jusson pénzhez, ahol van. Végül a mai általános mentalitás az, a munkáltatók és a munkavállalók is igyekeznek kibújni az adózás, a járulékbefizetés alól. így az emberek érdekeltté válnának legalább az utóbbiban. Fura vágyálom: ha a rabló is befizetné a rablóit százezer forintot — saját nyugdíjára. Igaz, ez már rendőrségi ügy lenne, de így legalább a lopott pénz nem luxusfogyasztásra menne, hanem visszaforogna a gazdaságba ... 0 Van a világon valahol ilyen nyugdíjrendszer, amely működik? — Erre két válaszunk is van. Az egyik a tervezetünket elolvasó népjóléti minisztériumi szakemberé, akitől tudjuk, hogy hasonló a rendszer Svédországban, csak ott a nyugdíj alapja a létminimum, és Németországban is, ahol az alap az átlagkereset. Mindkettőnél a miénkhez hasonló pont- rendszer, szorzórendszer működik. A másik válaszunk egy társadalombiztosítási főigazgatósági szakemberé, aki a beadványunkra azt írta: „Tudomásom szerint az európai és a tengerentúli nyugdíjrendszerek a javaslathoz hasonló megoldást nem ismernek.” Mi inkább az utóbbival rokonszenvezünk, mert ami valóban új, az az ötletünk: legyen a nyugdíj alapja a nyugdíj járulék. Így korrekt, kiszámítható zárt rendszer lenne a nyugdíj- rendszer ... • S hogyan látják a javaslatuk jövőjét? — Meghallgattak bennünket a Parlament szociális bizottságában, szétosztottuk a javaslatunk egy- egy példányát. Vitára — akár a többi javaslat esetében — eddig még nem került. sor. De úgy hisszük, a másik három „hivatalos'’ verzió mellett negyedikként a miénk is az Országgyűlés napirendjére fog kerülni. .. V. G. P. Körbe-körbe a kenyér körül Ünnepre befűtött kemencék Állami ünnepünk miatt a hétvégén a szokásos munkarend felborult, a háromnapos pihenő előtt a szombat sem számított szabadnapnak. Ennek ellenére a szombat reggeli forgalom inkább a hétvégét idézte, s néhány telefon a megyében lévő vállalatokhoz is meggyőzhetett arról, hogy erre a napra már sokan szabadságot vettek ki. Vannak azonban olyan szakmák, amelyeknek képviselői szabadsággal nem nyújthatják meg a pihenést, hiszen a kereskedelemben, a tej- és sütőipari vállalatoknál ünnepek előtt legnagyobb a hajtás. A pékek nem ismerik a háromnapos ünnep fogalmát „— mondták Dunaha- rasztiban, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályán. Náluk most péntek estétől hétfő délutánig folyamatosan sütik a kenyeret. Lehet árvíz, Biatorbágyi jótékonyok A szépségek vására A humanitás jó példájával szolgáltak azok a bia- torbágyiak, akiknek szorgalmazására júliusban megalakult a mozgáskorlátozottak szervezetének helyi csoportja. A szép kezdeményezést saját ügyének tekintette az önkormányzat is. S bár szűkös helyzetükben csupán szerény összeggel — mindössze IS ezer forinttal — alapozhatták meg az új szervezet munkáját, jó példájukkal megmozgatták a helyi lakosok segítőkészségét. Az egyesület csaknem félszáz gondozásra szoruló mozgáskorlátozottjának felkarolására máris számos felajánlás érkezett a polgárok köréből. A pénzbeli segítség mellett több helyi iparos felajánlotta, szükség esetén különböző munkák vállalásával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a mozgás- korlátozottak otthonai több kényelmet biztosítsanak lakóiknak. Példás az is, hogy augusztus 20-án az 1. számú általános iskolában a Biatnr- bágyon élő képzőművészek — keramikusok, ikonkészítők, festőművészek, fafaragók — vásárral egybekötött kiállítást rendeznek. Az ott eladott dísztárgyak ellenértékének 10 százalékát a mozgássérülteknek juttatják. Az új szervezet szeptember közepén tartja első. programkészítő ülését, amelyen részletesen megtárgyalják, hogy az összefogással miként tudnak további segítséget nyújtani az arra rászoruló biatorbágyi mozgáskorlátozottaknak. K. Z. Csattog a csacsicsapat Csaesicsalád.ját büszkén mutatja a bácsi, míg szomorúan bandukol a kocsi előtt csacsipapa, csacsimama és csemetéjük. A valódi szamárlétrában csattogó csacsicsapatot Ráckevén kapta lencsevégre fotóriporterünk (Hancsovszki János felvétele) taxisblokád, vagy éppen állami ünnep, nekik akkor Is szállítani kell. Ráadásul ilyentájt még több a dolguk, hiszen az ünnepekre mindenki többet tartalékol, x a hozzájuk tartozó budai, ráckevei és dabasi körzetben még sok víkendezö is megfordul, akad majd vevő a több mint húszfajta kenyérre és péksüteményre. Szombaton teljes volt "a nagyüzem a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat ceglédi központjában is, ahol Ágoston László igazgató csak amiatt aggódott, hogy a tavalyi kétezer mázsával szemben az idén a kereskedelmi partnereik csak ezer- hatszáz mázsát rendeltek az ünnepek előtt. Ez húsz- százalékos csökkenést jelent, holott az adatok azt mutatják, hogy egy év óta csak öt százalékkal esett vissza a környéken a kenyérfogyasztás. Az igazgató hozzátette, félő, mivel — a figyelmeztetésük ellenére — a boltok kevesebbet rendeltek, most kenyérhiány lesz a ceglédi térségben. Akkor megint azt mondhatják, bezzeg a sütőipar nem készített elegendő pékárut. A ceglédi kenyeret pedig sokan szeretik, tizenhat mintaboltjukban közvetlenül is lemérhetik a vevők véleményét. A slágerük a finom lisztből készült házias jellegű termék, amelyet a vevők csak keresztes kenyérnek mondanak, mivel a vekni tetejét egy kereszt díszíti. Aki megkóstolja — állítják kedvelői —, a régi, otthon készült kenyér ízeit fedezheti fel. Ez nem is csoda, mert úgy készül, hogy a dagasztáson kívül mindent kézzel végeznek a pékek. Az igazgató hozzátette, ennél a fajtánál csak a kiváló minőségű az elfogadható, ha csak jó a keresztes kenyér, már nem kerülhet forgalomba. Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat gödi üzemében egy asszony éppen azon bosszankodott, hogy ők nem kaphatnak szabadnapot, ezért a pápa körútját a tévén keresztül sem kísérhetik figyelemmel, A munkáskézre pedig'Gödön is szükség van, mert az üzemben sok a beteg, tudtuk meg a kerepestarcsai központban. A kenyérre viszont szükség van, hiszen az ünnepek alatt a Duna-parti településeken is több rendezvényt tartanak, s ez megnöveli az igényeket. Vasárnap dóiig ’sütnek, tehát várhatóan a boltokban nem lesz hiánycikk a fehérvári kukoricás, a kétki- lós félbarna, a kerepestarcsai házi és az Erzsébet kenyér. H. É. Vannak felhasználatlan pénzek Nyitnak az iskolák, de hogyan? Már június végét írtuk, amikor az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú fejlesztési feladatainak 1991. évi cél- támogatására megalkotta a törvényt. Ezt követően döntöttek, ki mire kap állami céltámogatást. A megyében több település kapott a folyamatban lévő alapjQkú oktatást segítő létesítmények, tantermek, tornatermek, kiszolgáló egységek befejezéséhez. Most, hogy már két hét sincs az új tanév megkezdéséig, kíváncsian érdeklődtünk, mi lett ezekkel a pénzekkel, ki hogyan használta fel, hol tartanak a beruházások. Nagybörzsöny aprócska település a megye északi részén. Ok mindössze másfél millió forint céltámogatást kaptak. Keni/ Gyula polgár- mester elkeseredetten beszélt a fel nem használt pénzről. — Nálunk az iskola korszerűsítése 1989-ben indult. Olyan meggondolás vezérelt, hogy egy helyre kell tenni az iskolát, hiszen három helyütt volt oktatás. A tervek szerint ez a beruházás az akkori költségvetés szerint 25 millió forintra rúgott volna, s elkészült belőle a pince szintje. Ügy terveztük, hogy a tantermek megépülnek, és azzal a gondok is megoldódnak. Ma azonban már látjuk, nagy fába vágtuk a fejszét. Soha nem lesz elég pénzünk. Ezen a céltámogatásként kapott összegén hamarosan megvesszük a nyílászárókat, aztán maid jövőre vagy azután folytatjuk, ha tudjuk. Az összeg gyakorlatilag semmi az összköltséghez. Foton a helyzet sokkal jobb. Ök gazdagabbak lesznek szeptembertől hat tanteremmel, amelyek tágasak, világosak és a napokban átadják. Tóth Sándor polgár- mester tájékoztatta lapunkat, hogy a munkák a meghatározott időre elkészültek. Olyan megoldást választottak, hogy a lapos tetős épületre ráhúztak egy emeletei és egy magas tetőt, így megakadályozták a tornaterem korábbi beázását is. Az államtól kapott 5,3 millió forint céltámogatás nekik sokat segített. Szerettük volna megtudni azt, hogy például Szob hogyan használta fel a 4.8 milliót vagy Dabas a 4,8 milliót, de sajnos falakba ütköztünk. A szobi hivatalban senki nem volt, aki tájékoztatni tudott volna, szabadság, testületi ülés, területi ■munka s hasonlók miatt. Dobáson pedig a titkárnő kerek perec elutasított, illetve a telefonon történő tájékoztatást. kifogásolva kérte. menjünk oda. Hosszas kérés, könyörgés után kapcsolta a jegysönöt, aki szintén mélyen hallgatott, s ígérete» tett másnapra — ami munkanap volt. ugyan —, de akkor viszont senki nem vette fel a kagylót, úgy tűnt, az-egész hivatal kivonult. Talán megnézték a beruházást? á. in.
