Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

Termesztő és kutató gondja Hullik a szilva CEGLÉDI Az utóbbi években talán sosem volt akkora problé­ma a szilvafák vészes gyü­mölcshullása, mint az idén. Többen szóba hozták, a helyzet szinte katasztrofá­lis, mert alig tudunk ten­ni valamit ellene. Varázspálcát várnak, ami­kor a varázspálca-készítés módja egyébként is néhá- nyak kiváltságos képessé­ge. Még az agyondédelge­tett kutatók sem könnyen tudnak dolgozni, nemhogy a múlt mostohái. Ma is azok maradtak, nagyobb részben ... De visszatérve a szilva­hullásra, annyiban tarto­zott az előző ide, hogy tény­leg arról van szó, hogy a kérdést egy lehetetlenül túlbürokratizált társadalmi környezetben kell vizsgál­ni. Amire mondhatja a ter­mesztő, hogy nem érdekli, viszont mindjárt érdekelni fogja, hogyha megemlítem: a nyugati (emlegetett) pél­dák szerint ott komoly ösz- szeggel támogatják a ter­melők a kutatást. Nálunk ilyen nincs. Megkapni in­gyen az információkat, ku­tatni állami támogatás nél­kül : s hullik a szilva — kész az eredmény! Felszínes megközelítés­ben állítható, hogy a kuta­tó nem teszi a dolgát. Van ilyen is, ezt jobban észre lehet venni. De mi van az­zal, aki feltételes módban cselekedhet, mert annyi pénze sincs a kutatóhely­nek, hogy a szükséges mini­mális kiszállást biztosítsa magának. Íróasztal nélkül sem le­het meg a kutató, de leg­alább ennyire fontos a te­rület is, ahol például a szilvahullást alaposabban felvételezheti. És még ez lenne a legegyszerűbb kér­dés, hisz ilyen munkát az ötvenes évek elején is meg­Énekel, trombitál Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos trombitaművész (Barcza Zsolt felvétele) Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos a magyar lakodalmas rock királya Pest megyében is rövidesen bemutatkozik újdonságaival. Augusztus végén lát napvilágot dupla ka­zettája, amelynek két oldalán mulatós Lajcsi-nóták, örökzöld nosztalgiadallamok és két új szerzeménye lesz hallható. Az újdonságok közül kiemelkedik a Silenzo és a Keresztapa című film zenéje. Galambos Lajos több­ször szerepel a tv adásaiban popműsorokban, illetve önálló produkciókban is. A tervek szerint szeptemberben kiadja a Dáridó című újságját, amelyben a legnépsze­rűbb színészek nyilatkoznak életükről, munkásságukról. Lajcsi barátunk augusztus 11-én Soroksárra látogat, ahol régebbi műsoraival szórakoztatja a közönséget. A Pest megyei útjai során szeptember 21-én ellátogat Vácra a Madách Imre Művelődési Központba, majd másnap Ceg­léden mutatkozik be a közönségnek. Mindkét megyei helyszínen énekel és trombitál is. N. P. J. csináltak. Ugyanis utána következne a komoly labo­ratóriumi munka a megfe­lelő szakapparátus segítsé­gével, amit képtelenség ma óh bérért megtartani. Marad a különös kutatói készség, a hirtelen felisme­rések képessége, az empati­kus hajlam és a kitűnő ol­vasottság, a nyelvtudás. Ennyi maradt a régi men­talitású kutatónak, hogy legalábbis a „romon virág” — valaha virágozhassák. És addig? Addig szidhatják a termesztők a kutatókat, hogy hull a szilva a fáról... A szilvára igenis rossz idő járt természeti és társa­dalomtörténeti értelemben; az ár és a ráfordítás nincs szinkronban egymással, ke­vés van a fákon. A fajták nagy része igen rosszul vi­rágzott, a száraz, szeles és akkor még csapadékszegény idő miatt — a kötődés gyen­gének bizonyult. Ezt követően a gyümölcs­moly, majd a súlyos vörös foltosság, kisebb mértékben talán a monília is megza­varta a fák fiziológiai álla­potát. A fenyegető vírus pedig itt van. Ellene a ka­ranténon túl, eddig nem sokat tudtunk tenni. A mechanikai terjesztésének pedig számos tényezője van, amit nem lehet kiküszöböl­ni. Hisz a fákat metszeni, permetezni, kezelni és oly­kor (pénz híján) nem per­metezni kell. És akkor tá­madnak a szívó-szúró kár­tevők, amelyek a vírusos sejtnedvet átviszik az egészséges növényekre. Idegentermékenyülő faj­táknál elégséges, ha fertő­zött egyed pollenje kerül a virágokra, máris a kötődött gyümölcsök „jóvoltából” a vírusos góc megvan a nor­mális fejlődésű fán. A ví­rusmentesítés drága, igen nehezen fenntartható. Eny- nyit tudunk, s az előbb felvázolt gyümölcskutatási lehetőségek közepette alig tudunk többet tenni. A kutató „hangtára” gyarapszik legfeljebb a termesztők türelmetlen megnyilatkozásaival. Eny- nyire jók a szilvakilátások termesztőnek, kutatónak egyaránt... Burányi Dezső mm Mozink A Szabadság filmszínház­ban augusztus 19-én, hét­főn: Tremors (Ahová lépek, szörny terem) amerikai sci- fi. 20-án, 21-én, kedden, szerdán: Apócák a pácban (angol vígjáték). Az előadá­sok este 6 és 8 órakor kez­dődnek. Az autósmoziban augusz­tus 19-én, 20-án, 21-én, hét­főn, kedden, szerdán: Dark- man (amerikai horror). Az előadások este 9 órakor kez­dődnek. wfiiap XXXV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT A testület áldására várván Önállósodnak Abonyban 1973-ban önálló oktatási intézmény lett a kisegítő iskola. Akkor 108 enyhén szellemi fogyatékos gyermeket oktatták. Hat év múltával az intézmény el­vesztette függetlenségét és a továbbiakban a helyi So­mogyi Imre Általános Isko­la tagozataként működött. Most úgy tűnik, újra ön­állóvá válik. Mi áll az újó­lagos függetlenedés mögött? — erről beszélgettünk dr. Vass Jánossal, a tagozat vezetőjével. TÉNYEK Elbeszélése szerint az el­telt három esztendő alatt a tanulók létszáma csaknem megduplázódott, negyven- nyolcról kilencvenháromra emelkedett. Három évvel ezelőtt negyvennyolc gye­rek négy tanulócsoportban tanult. Mostanra kialakult nyolc önálló osztály és a két napköziscsoport is megduplázódott. Mindezzel párhuzamosan megkétsze­reződött az oktatók létszá­ma; míg korábban hatan oktattak, most tizenhár­mán. ELŐNYÖK — Von ennek a gyerek- létszám-növekedésnek va­lamilyen társadalmi, vagy egyéb háttere? — Ez jelentéktelen ténye­ző. Alapvetően két dolog­ról kell szót ejteni. A ko­rábbinál több tanulónk van a helyi nevelőotthon lakói közül, a másik: javult és jobban érvényesült az a szakmai munka, amivel a gyerek előkészítése, illetve a hozzánk való áthelyezése történik. — Ez az önállósági tö­rekvés milyen anyagi előnyökkel jár? — Anyagi előnye is lehet, de ennél jelentősebb a szak­mai. Enyhén értelmi fogya­tékos gyermekekkel fog­Kevesebb a szabálysértés? Számok és a valóság Egy három hónappal ez­előtt készült rendőri értéke­lés szerint az utóbbi két esz­tendőt tekintve jelentős emelkedésről tanúskodik az Abonyban történt bűncse­lekmények grafikonja. Fő­leg a vagyon elleni bűnese­tek száma növekedett. De vajon érvényes e ugyanez a szabálysértésekre ? Nos, a kérdésre kapott válasz, amit Skultéti József­től, a polgármesteri hivatal szabálysértési előadójától kaptunk, meglepően hang­zik: A szabálysértési ügyek száma, miként a megyében, Abonyban is csökkent. öt-<tíz esztendőre visszate­kintve, a tárgyalt esetek száma elérte, de leginkább meghaladta évenként a szá­zat. Sőt, előfordult, hogy a kétszázat. Most viszont jó­val száz alatt van. Az elő­Környezetünkben két pacsirtafaj elég gyakori­nak tekinthető, az egyik urbaniZálódott, a búbos pacsirta. A másik a me­zei pacsirta. Küllemben nem nagy különbség van közöttük, a természetük hasonló: mindkét faj hímjei nagyon szépen dalolnak. Az már nem is dalolás, hanem egysze­mélyes szimfonikus kon­cert, amikor az ég mély- merítésű bukkanóiból fel-feltűnik a káprázó szemnek a pacsirta. Igen, e dalos madár­kák nagyon szépen éne­kelnek. Kitűnően repül­nek, sokszor fél órát is egyvégtében lebegnek egyetlen magassági zó­nában, kicsit „fütyülve” a levegőzsákokra is. A koncertjük nem magáért Pacsirtaszólók való, a revírt jelölik ez­zel. Vagyis hogy ott má­sik hímnek nem illik tartózkodni, mert az már foglalt. A mezei pa­csirta a talaj színén költ, alig észrevehető helyen építi fészkét, például burgonyabokor mellé, oltványok közötti terü­leten, esetleg a tövises kerítések nyitott részein. Igen gondosan választ­ják meg a fészkelőhe­lyet, mert a rossz dön­tések végzetesek lehet­nek a kotló pacsirta, no meg a fészekalja szá­mára. Ha nincs jó álcá­zás, nincs szaporulat. Kevésbé veszélyezte­tettek a búbos pacsirták, mert a zárt települések­ben megváltoztatták a költési szokásaikat, így a házak tetőszerkezetén, falrésekben, kémény­nyaknál fészkelnek, aho­vá nehezen találnak a vércsék. Vagy ha mégis, könnyebben védhető a fészek, mint a talaj szí­nén. A mezei pacsirták szebben dalolnak, de a városi közlekedés csen- desedésével örömüket lelhetik bennük az itt la­kók, akik észreveszik a természet csodáit. Kora hajnaltól énekelnek a bú­bos pacsirták is, termé­szetesen az elszórt út- széli magvak, esetleg ro­varok mindig jó élelem­forrást jelentenek szá­mukra. Bámulatos ügyességgel repülnek, a legritkább esetben üti el őket jármű. Még fiatal fecskéket is gyakrabban kap el a kocsi eleje vagy teteje, mint pacsirtákat. „Pacsirta zeng a ma­gasban, gyűrűzik / hang­jától a levegő; lüktető / köröcskék pengetik a nap / feszes sugarait. / Zeng, zeng a pacsirta, óceánra / menekült kis kalózadó, / s azt sugá­rozza egyre, / fáradha­tatlanul, / hogy milyen rettenetes éjszakánként t egy magányosan dider­gő kökénybokor / alján virrasztani.” Kányádi Sándor írta e szép soro­kat, amelyek aligha szo­rulnak kommentárra. S. D. adó a csökkenés okát alap­vetően az ellenőrzés hiányá­ban vagy mérsékeltebb tel­jesítésében látja, s nem ab­ban, hogy az emberek meg­javultak, nem követnek el mulasztást. Az áruházi lopások állnak az első helyen, azzal a vál­tozással, hogy a feljelenté­sek immár nagyobb értéket képviselő tárgyaik eltulajdo­nításáról szólnak. Előszere­tettel vonzza a szarkákat a dohány- és italáru. Ám szí­vesen elviszik fizetés nélkül a húsféleségeket és egyéb élelmiszereket is. Jó pár évvel ezelőtt gya­koriak voltak a mezőőri, vagy a termelőszövetkeze­tekben történt társadalmi tulajdon elleni cselekmé­nyekről szóló bejelentések. Mostanában (az utóbbi 2-3 évben) mindössze három ilyen feljelentés történt. Hogy mi minősül szabály- sértésnek, azt a vonatkozó kódex tartalmazza, és ebben 237-féle esetet jelölnek meg, ami büntetést vonhat maga után. Ám ennek csalt egy töredékére történik bejelen­tés, illetve mindössze né­hány cselekményfajta ke­rül a szabálysértési hatóság elé. Történnek mulasztások, csak a szabályokba ütköző cselekedetek felderítetlenek, elbírátlanok maradnak. A vonatkozó rendelet sze­rint lehetséges lenne úgyne­vezett közterületi felügyele­tet szervezni. Erre azonban sem a pártállam idején, sem most nem került sor, pedig Skultéti József szerint cél­szerű lenne. Elsősorban a köztisztasági feladatok ma­radéktalan betartása miatt, hiszen a település egyes pontjain egész szemétdom­bok nőttek, és nőnek ki, ami nem új keletű gond Abony­ban. lalkozunk, és ez az oktató­nevelő munkában eltérő fi­gyelmet igényel, mint az általános iskola normál ta­gozatain. Ami az ügy anya­gi oldalát jelenti, az úgyne­vezett fejkvóta-megállapí­tásokat figyelembe véve az iskolánk, illetve tagozatunk az elmúlt tanévben 4,4 mil­lió forintot kapott. Ezt ter­mészetesen a Somogyi-is­kola költségvetéshez kap­csolták, amiből megfelelően részesedtünk. De szerintem, ha önálló gazdái lennénk a költségvetésnek, a belső el­osztás megfontoltabb len­ne. IGÉNY — Kedvezőbb? — Kedvezőbb. Egy álla­mi intézménynél egyáltalán nem mindegy, van-e gazdá­ja. Nem szakmaira gondo­lok, mert az van. Gazdasá­gira. Most megosztottak az anyagi javak. Szerintem az iskola célszerűbben tudja felosztani azt a pénzt, ami rendelkezésére áll majd. — S most, hol tart ez a folyamat? — Tulajdonképpen már másfél évvel ezelőtt elkez­dődött. Még a tanácsnak benyújtottam az iskola ön­állósodási igényét. Ám ez akkor — részben az átszer­vezések miatt — elmaradt. Az idén megújítottam a kezdeményezést és tudtom­mal az önkormányzat asz­talán van. Először egy olyan zavaró tényező tűnt fel, hogy az egész önállóso­dás mintegy másfél millió forinttal növeli az intézmé­nyünk költségeit, mivel új státusok létesülnek. Ez nem így van. A minap a kulturális és pénzügyi bi­zottság együttes ülésén bi­zonyítottam, nincs szó plusz másfél milliós kiadásról. A bizottságok megértették és az ott született döntés ér­telmében a szakmai önálló­sítás szeptember 1-jétől, a gazdasági pedig a követke­ző naptári év első napjától valósulna meg. Természete­sen mindehhez az önkor­mányzat képviselő-testüle­tének áldása is kell. Az említett két, önkor­mányzat mellett működő bizottság döntése értelmé­ben dr. Vass János egyelő­re a megbízott igazgató, a szék végleges betöltésére pályázatot írnak ki és maj­dani pályázók közül vá­lasztják ki a legalkalma­sabbat a direktori tisztség­re. <r.v—i CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, pf. 19. 270(1. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 2S­0353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (2») 10-703. Gy. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom