Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
Termesztő és kutató gondja Hullik a szilva CEGLÉDI Az utóbbi években talán sosem volt akkora probléma a szilvafák vészes gyümölcshullása, mint az idén. Többen szóba hozták, a helyzet szinte katasztrofális, mert alig tudunk tenni valamit ellene. Varázspálcát várnak, amikor a varázspálca-készítés módja egyébként is néhá- nyak kiváltságos képessége. Még az agyondédelgetett kutatók sem könnyen tudnak dolgozni, nemhogy a múlt mostohái. Ma is azok maradtak, nagyobb részben ... De visszatérve a szilvahullásra, annyiban tartozott az előző ide, hogy tényleg arról van szó, hogy a kérdést egy lehetetlenül túlbürokratizált társadalmi környezetben kell vizsgálni. Amire mondhatja a termesztő, hogy nem érdekli, viszont mindjárt érdekelni fogja, hogyha megemlítem: a nyugati (emlegetett) példák szerint ott komoly ösz- szeggel támogatják a termelők a kutatást. Nálunk ilyen nincs. Megkapni ingyen az információkat, kutatni állami támogatás nélkül : s hullik a szilva — kész az eredmény! Felszínes megközelítésben állítható, hogy a kutató nem teszi a dolgát. Van ilyen is, ezt jobban észre lehet venni. De mi van azzal, aki feltételes módban cselekedhet, mert annyi pénze sincs a kutatóhelynek, hogy a szükséges minimális kiszállást biztosítsa magának. Íróasztal nélkül sem lehet meg a kutató, de legalább ennyire fontos a terület is, ahol például a szilvahullást alaposabban felvételezheti. És még ez lenne a legegyszerűbb kérdés, hisz ilyen munkát az ötvenes évek elején is megÉnekel, trombitál Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos trombitaművész (Barcza Zsolt felvétele) Lagzi Lajcsi, azaz Galambos Lajos a magyar lakodalmas rock királya Pest megyében is rövidesen bemutatkozik újdonságaival. Augusztus végén lát napvilágot dupla kazettája, amelynek két oldalán mulatós Lajcsi-nóták, örökzöld nosztalgiadallamok és két új szerzeménye lesz hallható. Az újdonságok közül kiemelkedik a Silenzo és a Keresztapa című film zenéje. Galambos Lajos többször szerepel a tv adásaiban popműsorokban, illetve önálló produkciókban is. A tervek szerint szeptemberben kiadja a Dáridó című újságját, amelyben a legnépszerűbb színészek nyilatkoznak életükről, munkásságukról. Lajcsi barátunk augusztus 11-én Soroksárra látogat, ahol régebbi műsoraival szórakoztatja a közönséget. A Pest megyei útjai során szeptember 21-én ellátogat Vácra a Madách Imre Művelődési Központba, majd másnap Cegléden mutatkozik be a közönségnek. Mindkét megyei helyszínen énekel és trombitál is. N. P. J. csináltak. Ugyanis utána következne a komoly laboratóriumi munka a megfelelő szakapparátus segítségével, amit képtelenség ma óh bérért megtartani. Marad a különös kutatói készség, a hirtelen felismerések képessége, az empatikus hajlam és a kitűnő olvasottság, a nyelvtudás. Ennyi maradt a régi mentalitású kutatónak, hogy legalábbis a „romon virág” — valaha virágozhassák. És addig? Addig szidhatják a termesztők a kutatókat, hogy hull a szilva a fáról... A szilvára igenis rossz idő járt természeti és társadalomtörténeti értelemben; az ár és a ráfordítás nincs szinkronban egymással, kevés van a fákon. A fajták nagy része igen rosszul virágzott, a száraz, szeles és akkor még csapadékszegény idő miatt — a kötődés gyengének bizonyult. Ezt követően a gyümölcsmoly, majd a súlyos vörös foltosság, kisebb mértékben talán a monília is megzavarta a fák fiziológiai állapotát. A fenyegető vírus pedig itt van. Ellene a karanténon túl, eddig nem sokat tudtunk tenni. A mechanikai terjesztésének pedig számos tényezője van, amit nem lehet kiküszöbölni. Hisz a fákat metszeni, permetezni, kezelni és olykor (pénz híján) nem permetezni kell. És akkor támadnak a szívó-szúró kártevők, amelyek a vírusos sejtnedvet átviszik az egészséges növényekre. Idegentermékenyülő fajtáknál elégséges, ha fertőzött egyed pollenje kerül a virágokra, máris a kötődött gyümölcsök „jóvoltából” a vírusos góc megvan a normális fejlődésű fán. A vírusmentesítés drága, igen nehezen fenntartható. Eny- nyit tudunk, s az előbb felvázolt gyümölcskutatási lehetőségek közepette alig tudunk többet tenni. A kutató „hangtára” gyarapszik legfeljebb a termesztők türelmetlen megnyilatkozásaival. Eny- nyire jók a szilvakilátások termesztőnek, kutatónak egyaránt... Burányi Dezső mm Mozink A Szabadság filmszínházban augusztus 19-én, hétfőn: Tremors (Ahová lépek, szörny terem) amerikai sci- fi. 20-án, 21-én, kedden, szerdán: Apócák a pácban (angol vígjáték). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Az autósmoziban augusztus 19-én, 20-án, 21-én, hétfőn, kedden, szerdán: Dark- man (amerikai horror). Az előadások este 9 órakor kezdődnek. wfiiap XXXV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT A testület áldására várván Önállósodnak Abonyban 1973-ban önálló oktatási intézmény lett a kisegítő iskola. Akkor 108 enyhén szellemi fogyatékos gyermeket oktatták. Hat év múltával az intézmény elvesztette függetlenségét és a továbbiakban a helyi Somogyi Imre Általános Iskola tagozataként működött. Most úgy tűnik, újra önállóvá válik. Mi áll az újólagos függetlenedés mögött? — erről beszélgettünk dr. Vass Jánossal, a tagozat vezetőjével. TÉNYEK Elbeszélése szerint az eltelt három esztendő alatt a tanulók létszáma csaknem megduplázódott, negyven- nyolcról kilencvenháromra emelkedett. Három évvel ezelőtt negyvennyolc gyerek négy tanulócsoportban tanult. Mostanra kialakult nyolc önálló osztály és a két napköziscsoport is megduplázódott. Mindezzel párhuzamosan megkétszereződött az oktatók létszáma; míg korábban hatan oktattak, most tizenhármán. ELŐNYÖK — Von ennek a gyerek- létszám-növekedésnek valamilyen társadalmi, vagy egyéb háttere? — Ez jelentéktelen tényező. Alapvetően két dologról kell szót ejteni. A korábbinál több tanulónk van a helyi nevelőotthon lakói közül, a másik: javult és jobban érvényesült az a szakmai munka, amivel a gyerek előkészítése, illetve a hozzánk való áthelyezése történik. — Ez az önállósági törekvés milyen anyagi előnyökkel jár? — Anyagi előnye is lehet, de ennél jelentősebb a szakmai. Enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel fogKevesebb a szabálysértés? Számok és a valóság Egy három hónappal ezelőtt készült rendőri értékelés szerint az utóbbi két esztendőt tekintve jelentős emelkedésről tanúskodik az Abonyban történt bűncselekmények grafikonja. Főleg a vagyon elleni bűnesetek száma növekedett. De vajon érvényes e ugyanez a szabálysértésekre ? Nos, a kérdésre kapott válasz, amit Skultéti Józseftől, a polgármesteri hivatal szabálysértési előadójától kaptunk, meglepően hangzik: A szabálysértési ügyek száma, miként a megyében, Abonyban is csökkent. öt-<tíz esztendőre visszatekintve, a tárgyalt esetek száma elérte, de leginkább meghaladta évenként a százat. Sőt, előfordult, hogy a kétszázat. Most viszont jóval száz alatt van. Az előKörnyezetünkben két pacsirtafaj elég gyakorinak tekinthető, az egyik urbaniZálódott, a búbos pacsirta. A másik a mezei pacsirta. Küllemben nem nagy különbség van közöttük, a természetük hasonló: mindkét faj hímjei nagyon szépen dalolnak. Az már nem is dalolás, hanem egyszemélyes szimfonikus koncert, amikor az ég mély- merítésű bukkanóiból fel-feltűnik a káprázó szemnek a pacsirta. Igen, e dalos madárkák nagyon szépen énekelnek. Kitűnően repülnek, sokszor fél órát is egyvégtében lebegnek egyetlen magassági zónában, kicsit „fütyülve” a levegőzsákokra is. A koncertjük nem magáért Pacsirtaszólók való, a revírt jelölik ezzel. Vagyis hogy ott másik hímnek nem illik tartózkodni, mert az már foglalt. A mezei pacsirta a talaj színén költ, alig észrevehető helyen építi fészkét, például burgonyabokor mellé, oltványok közötti területen, esetleg a tövises kerítések nyitott részein. Igen gondosan választják meg a fészkelőhelyet, mert a rossz döntések végzetesek lehetnek a kotló pacsirta, no meg a fészekalja számára. Ha nincs jó álcázás, nincs szaporulat. Kevésbé veszélyeztetettek a búbos pacsirták, mert a zárt településekben megváltoztatták a költési szokásaikat, így a házak tetőszerkezetén, falrésekben, kéménynyaknál fészkelnek, ahová nehezen találnak a vércsék. Vagy ha mégis, könnyebben védhető a fészek, mint a talaj színén. A mezei pacsirták szebben dalolnak, de a városi közlekedés csen- desedésével örömüket lelhetik bennük az itt lakók, akik észreveszik a természet csodáit. Kora hajnaltól énekelnek a búbos pacsirták is, természetesen az elszórt út- széli magvak, esetleg rovarok mindig jó élelemforrást jelentenek számukra. Bámulatos ügyességgel repülnek, a legritkább esetben üti el őket jármű. Még fiatal fecskéket is gyakrabban kap el a kocsi eleje vagy teteje, mint pacsirtákat. „Pacsirta zeng a magasban, gyűrűzik / hangjától a levegő; lüktető / köröcskék pengetik a nap / feszes sugarait. / Zeng, zeng a pacsirta, óceánra / menekült kis kalózadó, / s azt sugározza egyre, / fáradhatatlanul, / hogy milyen rettenetes éjszakánként t egy magányosan didergő kökénybokor / alján virrasztani.” Kányádi Sándor írta e szép sorokat, amelyek aligha szorulnak kommentárra. S. D. adó a csökkenés okát alapvetően az ellenőrzés hiányában vagy mérsékeltebb teljesítésében látja, s nem abban, hogy az emberek megjavultak, nem követnek el mulasztást. Az áruházi lopások állnak az első helyen, azzal a változással, hogy a feljelentések immár nagyobb értéket képviselő tárgyaik eltulajdonításáról szólnak. Előszeretettel vonzza a szarkákat a dohány- és italáru. Ám szívesen elviszik fizetés nélkül a húsféleségeket és egyéb élelmiszereket is. Jó pár évvel ezelőtt gyakoriak voltak a mezőőri, vagy a termelőszövetkezetekben történt társadalmi tulajdon elleni cselekményekről szóló bejelentések. Mostanában (az utóbbi 2-3 évben) mindössze három ilyen feljelentés történt. Hogy mi minősül szabály- sértésnek, azt a vonatkozó kódex tartalmazza, és ebben 237-féle esetet jelölnek meg, ami büntetést vonhat maga után. Ám ennek csalt egy töredékére történik bejelentés, illetve mindössze néhány cselekményfajta kerül a szabálysértési hatóság elé. Történnek mulasztások, csak a szabályokba ütköző cselekedetek felderítetlenek, elbírátlanok maradnak. A vonatkozó rendelet szerint lehetséges lenne úgynevezett közterületi felügyeletet szervezni. Erre azonban sem a pártállam idején, sem most nem került sor, pedig Skultéti József szerint célszerű lenne. Elsősorban a köztisztasági feladatok maradéktalan betartása miatt, hiszen a település egyes pontjain egész szemétdombok nőttek, és nőnek ki, ami nem új keletű gond Abonyban. lalkozunk, és ez az oktatónevelő munkában eltérő figyelmet igényel, mint az általános iskola normál tagozatain. Ami az ügy anyagi oldalát jelenti, az úgynevezett fejkvóta-megállapításokat figyelembe véve az iskolánk, illetve tagozatunk az elmúlt tanévben 4,4 millió forintot kapott. Ezt természetesen a Somogyi-iskola költségvetéshez kapcsolták, amiből megfelelően részesedtünk. De szerintem, ha önálló gazdái lennénk a költségvetésnek, a belső elosztás megfontoltabb lenne. IGÉNY — Kedvezőbb? — Kedvezőbb. Egy állami intézménynél egyáltalán nem mindegy, van-e gazdája. Nem szakmaira gondolok, mert az van. Gazdaságira. Most megosztottak az anyagi javak. Szerintem az iskola célszerűbben tudja felosztani azt a pénzt, ami rendelkezésére áll majd. — S most, hol tart ez a folyamat? — Tulajdonképpen már másfél évvel ezelőtt elkezdődött. Még a tanácsnak benyújtottam az iskola önállósodási igényét. Ám ez akkor — részben az átszervezések miatt — elmaradt. Az idén megújítottam a kezdeményezést és tudtommal az önkormányzat asztalán van. Először egy olyan zavaró tényező tűnt fel, hogy az egész önállósodás mintegy másfél millió forinttal növeli az intézményünk költségeit, mivel új státusok létesülnek. Ez nem így van. A minap a kulturális és pénzügyi bizottság együttes ülésén bizonyítottam, nincs szó plusz másfél milliós kiadásról. A bizottságok megértették és az ott született döntés értelmében a szakmai önállósítás szeptember 1-jétől, a gazdasági pedig a következő naptári év első napjától valósulna meg. Természetesen mindehhez az önkormányzat képviselő-testületének áldása is kell. Az említett két, önkormányzat mellett működő bizottság döntése értelmében dr. Vass János egyelőre a megbízott igazgató, a szék végleges betöltésére pályázatot írnak ki és majdani pályázók közül választják ki a legalkalmasabbat a direktori tisztségre. <r.v—i CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, pf. 19. 270(1. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 2S0353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Telefon: (2») 10-703. Gy. F.
