Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

Miről tárgyal ma a kormány? A posta mint lapnagykereskedö Visegrádot, Dobogókőt nehéz lesz megközelíteni A pápa első útja Esztergomba vezet Többek között a posta- törvénnyel és a munkavál­lalói résztulajdonosi prog­rammal foglalkozik a kor­mány csütörtöki ülésén. A készülő új postatör­vényre azért van szükség, mert a korábbi jogszabály 1964 óta van érvényben, s azóta jelentősen változtak a körülmények. 1990-ben a Magyar Posta szétvált, szükség van arra, hogy szá­mos tevékenységbe magán- vállalkozók is bekapcsolód­hassanak. Ehhez meg kell szüntetni az öröklött mo­nopolhelyzetet, és lehetősé­get kell biztosítani kon­cesszió útján a posta mű­ködési területét érintő vál­lalkozásokra. Az új tör­Nem az állami garancia- vállalás az egyedüli meg­oldás a borválság megoldá­sára — mondta az MTI ér­deklődésére a Földművelés- ügyi Minisztérium illetéke­se. Tóth Sándor osztályveze­tő hangsúlyozta: mielőbb privatizálni kell a borke­reskedelmet, amelyben az állami és szövetkezeti ré­szesedés még ma is mintegy 70 százalékos. Lehetetlen helyzet, hogy a volt NDK területére az idén és jövő­re 520 ezer hektó bort le­hetne vámmentesen kiszál­lítani, de a külkereskedők képtelenek a bort értéke­síteni. Elmondta, hogy az idei termés megközelítheti az 5 millió hektó bort, s a ko­rábbról tárolt készletek az év végére 2-2,3 millió hek­tolitert tesznek ki. A szov­jet piacon most valóban nehéz bort eladni, ezért az idei teljes borexport a ko­rábbi csaknem 2 millió hek­tóval szemben 700 ezet hektoliter körül várható. Gazdasági szempontból ör­vénytervezet már ebben a szellemben készült. Várha­tóan lehetővé teszi azt, hogy például a hírlapter­jesztésben a posta nagyke­reskedői funkciót lásson el, és a vele kapcsolatban álló árusok ne mint postai al­kalmazottak, hanem önálló kiskereskedőként tevékeny­kedhessenek. A munkavállalói résztu­lajdonosi program megkez­désére elsősorban azért van szükség, hogy a dolgozók is bekapcsolódhassanak a pri­vatizációba. Eddig ugyanis a tulajdonviszonyok átala­kítását meglehetősen bi­zalmatlanul szemlélték, jog­gal kívülállónak érzik ma­gukat. Ugyanakkor jogos az vendetes viszont, hogy nö­vekszik a belföldi fogyasz­tás: míg 1989-ben ez 2,2 millió hektó volt, addig az idén már 2,8 millió körül várható. Ha a szabályozók ösztönöznék, akkor 500 ezer liter valódi borpárlatot is elő lehetne állítani, s ak­kor máris megfelelő szint­re csökkennének a borkész­letek. Az FM illetékese óvott attól, hogy a termelők az idén szőlőkivágással vála­szoljanak az értékesítési nehézségekre, mert később nagyon sokba kerülne az újratelepítés, A minisztérium viszont támogatja azt a javaslatot, hogy a bor minőségének javítása érdekében a jelen­legi 6-8 hónapos technoló­giai átfutási idő megkétsze­rezésére a termelők ked­vezményes kamatozású hi­telekhez jussanak. Ezenkí­vül a minőség garantálásá­ra szigorú ellenőrzést kell bevezetni. „Aki nem ké­pes hibátlan, európai szín­vonalú bort előállítani, az inkább ne termeljen." az érvelésük, hogy az álla­mi vagyon felhalmozásához az elmúlt évtizedek során többségük jelentős mérték­ben hozzájárult. Eddig ezt a hozzájárulást vagyonje- jegyekkel, dolgozói részvé­nyekkel vagy árkedvezmé- nyes, esetleg részletfizetés­sel ismerhette el az állam. A program elfogadásával lehetővé válik, hogy a dol­gozók kedvezményes for­mában részvényekhez is jussanak a privatizálás so­rán. A program tervezett formájában csekély saját befektetéssel úgy biztosítja az együttes tulajdonszer­zést a dolgozók számára, hogy lehetővé teszi a vé­telár törlesztését a vállal­kozás nyereségéből, ehhez adókedvezményt biztosít. A részvényes dolgozók pedig egyénileg válnak tulajdo­nossá és így érdekeltté a nyereségben. A tulajdon le­hetőséget ad az osztalékjö­vedelemre, és bizonyos mértékű beleszólást biztosít a gazdálkodásba. A kedvez­ményt a vásárlásnál a tör­lesztés módjánál és techni­kájánál biztosítják. A kormány emellett fog­lalkozik a hazai alumí­niumkohászat tervezett visszafejlesztésével és az azzal kapcsolatos energia­takarékossági és környezet- védelmi intézkedésekkel. Előterjesztést halgattak meg a tankönyv- és jegyzetki­adás állami támogatásáról, a magyar állampolgárok külföldi állampolgárokkal történő házasságkötését meghatározó jogszabály mó­dosításáról. Szó lesz az ülésen a gyermekek és fia­talok jövőjét szolgáló há­roméves intézkedési prog­ramról. Ez még nem a vég. Még messze nem az. A férfinak vannak tar­talékai. Három szatyor a vagyona, futja még ciga­rettára, s zakója, sapkája sem alakult át az anyag­csere-kereskedelem során söröcskévé, leveskévé. A férfira nem illő a nincste­len szó, a férfi az élet számtalan színvonala közül még tartja a legalsót. Sőt. A férfi nem dologta- lan. Lehet, hogy munlsa- nélküli, lehet, hogy se­gélyből veszi a pakli cigit reggelenként, de dolga van a világban. Papírral a tér­dén, tollal a kezében nyom­A pápalátogatás előké­születeiről tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán az esztergomi városházán. Könözsy László polgármes­ter elmondotta, hogy augusztus 16-án II. János Pál első útja Esztergomba, az érseki székvárosba ve­zet. A szentiatya Ferihe­gyen helikopterbe száll és innen indul az ősi városba, ahol méltóképpen készül­tek fel a mintegy 100 ezer vendég fogadására. A Mindszenty téren, a főszé­kesegyház környékén az épületeket tatarozták, a várban parkokat alakítot­tak ki, rendbe tették az utakat, járdákat. Felújítják az Erzsébet parkot is, ahol a dunai kikötőben szár­nyashajón hagyja majd el Esztergomot a pápa. A pá­palátogatás tiszteletére a Várhegy déli bástyáján fél­évszázados szünet után is­mét lesz tűzijáték. A pol­gármester a továbbiakban elmondta: úgy döntöttek, hogy augusztus 16-án csak gyalog lehet közlekedni a városban. Ezért a külterü­leten 12 ezer személygép­kocsi parkolására jelöltek ki helyet. A távolsági autó­buszokat viszont fogadja majd a város. Kemenszki István, váro­si rendőrkapitány ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 16-án már hajnali négy órától este 20 óráig rendőri biz­tosításra számíthatnak az utasok Visegrádnál, Dobo­gókőn, Dorogon és a Táti úton is, és reggel 8 óra után már a helyi lakosok sem autózhatnak Eszter­gomban. Ladocsi Gáspár, az érse­ki hivatal megbízottja azt fa el az aluljárókban töl­tött éjszakák fáradtsága, bár lehet, hogy a föladat nagy­sága merítette ki idő előtt. Vajon mit ír? Ö lenne ko­runk kérvényezője, akivel újabb és újabb kérdőívet töltet ki a hivatal, hogy legalább az ingyenkonyhá­ra megkapja a belépőt? A jövő újságírója lenne 6, aki szerkesztőségéből ki­penderítve életszagú riport­ra készül? Álruhás Író, aki letelepedett az utcán heve­rő téma mellé? Családjától elvadult apa, aki már csak a papírostól könyörgi gye­rekeinek egy jó szavát? Végül is mindegy, marad­mondta el a sajtótájékoz­tatón, hogy a héten min­den plébániára elküldik az igényelt belépőjegyeket, és Eszak-Dunántúlról várják a legtöbb zarándokot. Kiegé­szítik, megnagyobbítják azt az oltárt, amelyet Mind­szenty József hercegprímás újratemetése alkalmából a bazilika előtti oszlopcsar­noknál építettek. A szigo­rú biztonsági előírásoknak megfelelően átrendezik a bazilika előtti szektorokat is, itt helyezkedhetnek el az érdeklődők az előre meg­váltott belépőjegyekkel. A program szerint a pápa 16 • Kérem, beszéljen előbb az elsőről. — Versenysportolói pá­lyafutás után főfoglalkozá­sú edző lettem, a legfiata­labb az országban. Nagyon szerettem azt a munkát, hét évvel ezelőtt mégis úgy ha­tároztam, hogy rendőr le­szek. • Miért? — A közmondás szerint a járt utat a járatlanért nem jón az ö titka. Kíváncsiak úgysem vagyunk rá, nem hajolunk le hozzá, nem kér­dezzük meg tőle. Ügyesen ellavírozunk mellette, vi­gyázva, ne botoljunk meg a lábaiban. S lehet, hogy ne­ki ennyi is elég. Ha nem rúgnak bele, ha nem söprik arrébb. Ha békén hagy­ják, hogy tehesse a dolgát. Mert, amíg teheti, amíg van dolga, addig nem jut a végállomásra. Amíg bírja a keze a tollat, addig közöt­tünk van. Ha bármily ala­csonyan is. — ja.— (Erdős! Ágnes felvétele) órakor pontifikái szentmi­sét a bazilikában, s ez al­kalomból egy eddig mú­zeumban őrzött Szent 1st- ván-korabeli harangot is megszólaltatnak. A négy püspökkel és csaknem 1500 együtt miséző pappal közösen bemutatott szertartás alatt a szent­atya 50 szerzetes nővért és ugyanennyi helyi lakost ál- doztat meg. A többi áldozni kívánó mintegy 100 áldoz- tató pap elé járulhat. A misét és a nap egyéb eseményeit a tv egyenes­ben közvetíti. szabad elhagyni. Én ezt sa­ját magamra fordítva al­kalmazom, nem szeretem a túlságosan kitaposott ösvé­nyeket. Vonzanak az új feladatok. 0 Ez motiválja a mosta­ni döntését is? — Igen. Nagyon jól érez­tem magam a korábbi mun­kakörömben. A BRFK-n dolgoztam, a XII. kerület­ben voltam a nyomozó alosz­tály vezetője. Jó társaság dolgozott együtt, nehéz szívvel váltam meg tőlük, és a megszokott munkám­tól, de úgy érzem, itt majd igazán nagy dolgokat lehet művelni. És én nem szere­tem a középszerűséget, semmilyen vonatkozásban. 0 Elődjének, Orlai Ibolya századosnak, aki Dunakeszi megbízott rendőrkapitánya volt, a terület polgármeste­rei vétózták meg a kineve­zését. Ön hogyan képzeli az együttműködést az önkor­mányzattal? — Ezt a kérdést feltette a bizottság is, amelynek tagjai elbírálták a pályáza­tomat. Akkor is azt mond­tam, hogy azonos a célunk: az állampolgárok közbiz­tonságának, közérzetének javítása. A saját területün­kön valamennyien ezen dol­gozunk, s ez a legjobb együttműködés. A beiktatási ünnepségen ott volt Lovászi Lajos Göd, és Tóth Sándor Főt pol­gármestere, valamint Né­meth István Dunakeszi al­polgármestere is. Dr. Ko­máromi István alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője kívánt eredményes munkát a Du­nakeszi Rendőrkapitányság új vezetőjének, és köszönte meg a századosból őrnaggyá előléptetett Orlai Ibolya eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a kapi­tányi kinevezések a megyé­ben ezzel befejeződtek, s eredményes, jó vezetőkre van szükség a jelenleg cseppet sem könnyű hely­zetben. Ga. J. Ö mondta Végzetes Teljes terjedelmében közölte a Beszélő (91:30.) azt a felszólalást, ame­lyet Solt Ottilia mondott el az Országgyűlésnek a szakszervezeti vagyon­ról folytatott és törvényt alkotással zárult ta­nácskozásán. Nagy bű­vészmutatvány ez a be­széd, hiszen azt kellene megértetnie, ami fából vaskarika, a Szabad De­mokraták Szövetsége nagy egyetértése azok­kal, akikkel máskülön­ben soha nem ért egyet: a kormánykoalícióval. Persze nem ez a ba­junk S. O. szavaival. Az sem, hogy megkap­ja a magáét az MSZP, a kormány, az MSZOSZ, Schamschula államtitkár úr..., szinte minden és mindenki, aki a képvi­selő asszonynak eszébe jutott. S. O. úgy véleke­dik, ahogy, az ő joga. Tiszteletben tartjuk. Csak éppen azt furcsáll­juk, hogy eszébe sem jutott S. O.-nak és kép­viselőtársainak (az SZDSZ-ben, hogy más pártokról ne tegyünk említést), jogszerű-e az, amit művelnek. S ha nem jogszerű (mert gya­níthatóan az), akkor ki­ket-miket szolgál? A munkavállalókat, a ta­gokat aligha. Egy szó erejéig sincsen kétsége S. O.-nak arról, jogsze­rűtlen eljárással miféle jog teremthető, ám be­csületére válik, hogy másféle kétségét el­mondta. így: „ ... én is tartok nagyon sok más képviselőtársammal együtt attól, hogy a szakszervezeti mozgalom végzetes meggyengülését eredményezheti önmagá­ban ennek a vagyonnak a zárolása”, a törvény- javaslat elfogadása. Kérdezhetnénk persze, miért szavaztak akkor úgy, ahogyan (igenlően), ha végzetes lehet a kö­vetkezmény, ám más­ként kérdezünk. Nem végzetes-e, ha politikai csaták áldozatává lök­nek oda több millió munkavállalót, érdekvé­delmi szervezeteikkel együtt? Ámde: ki hívta ki a végzetet a népfron­tos szavazással?! KLIENS A SZ9LŐKIVÁGÁS NEM MEGOLDÁS Csak időszakos a borválság Kinevezték Dunakeszi új rendőrkapitányát A második nehéz döntés Tegnap, 1991. július 31-én átvette hivatalát a Dunake­szi Rendőrkapitányság új vezetője; Weltner Sándor őr­nagy. Az ünnepség előtt pályafutásáról, terveiről kérdez­tem. Mint elmondta; ez volt a második nehéz döntés életében, amikor megpályázta az állást. A végállomás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom