Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-01 / 179. szám
ŐK JÓL CSINÁLJÁK, CSAK MÁSOK NEM A harminc nap szentírás „Rosszabbak ezek, mint a tanácsok" — csóválják a fejüket az ügyfelek. — „Nem működik ez így" — mondogatják bosszúsan. Jó ideje másról se beszólnak, mint hogy a hivatalok nehézkessége, a büiokrácia. a packázás soha nem látott méreteket ölt. Az önkormányzatiság szép eszméjét a végrehajtás során gyakran raegcsúfolják, az újonnan alkotott jó törvények sokszor megvalósíthatatlanok. Azelőtt a tanácsokat szidták, a tanácsi dolgozókat, akik hivatali hatalmukkal visszaélve gyakran mókuskerékben járatták az ügyfeleket. Ma a hivatali apparátusok ügyintézői hatalmukat veszítették, tehát visszaélni sem tudnak vele, ám dönteni sem képeseit. Döntési joga még a polgármesternek is alig-alig van, a hivatalos ügyek így ma szinte elintézhetetienek. A belföldiek bosszankodnak, szenvednek ettől, a külföldiek pedig, akik vastag pénztárcával, komoly tökével befektetéseket keresnek itt, szó szerint menekülnek az országból. A minden képzeletet felülmúló nehézkesség, bürokrácia még a legelszántabb vállalkozót is meghátrálásra készteti, a gazdaság pedig így előbb-utóbb leáll. Öl nyelvű színjáték Közép-E u ropd ért A közös múlt Valóságos „bábeli hangzavarral" indult: Cividale város középkori hangulatot idéző főterének öt sarkában egyszerre öt nyelvein adták elő Göncz Árpád „Magyar Médeia" című monodrámáját, öt színésznő magyarul, olaszul, németül, szlovákul és szerbhorvátul szenvedett a színpadon az euripidesi tragikus hősnő húszadik századi közép-európai megjelenítéseként, és a öt országból érkezett közönség saját sorsára ismert, a negyven év közös tragikumára — már ha a hangzavarban egy állaHabár ezek a panaszok nem annyira Pest megyére jellemzőek, hanem országos szintűek, mi mégis — lapunk jellegéből adódóan — Pest megyei polgármesterek véleményét kérdeztük erről, éspedig olyanokét, akik már régebben mint tanácselnökök is dolgoztak a közigazgatásban, illetve tanácselnökként nyerték el választóik bizalmát, és léptek elő pol gármesterekké. Első válaszadónk, Józsa László tápiógyörgyei polgármester nem értett egyet az észrevétellel, úgy vélte, nem megy lassabban a munka, mint régebben, sőt még javult a helyzet annyiban, hogy a döntések a legkisebbtől a legnagyobbakig a teljes nyilvánosság élőit születnek. — Persze konkrét esetek, hibák előfordultak régebben is, és most is. Ma jobb körülmények között dolgozunk, segít a képviselő-testület, és könnyebbséget jelent a hatásköri törvény megjelenése is. Rendelkezései értelmében ugyanis a hatáskörök jó részét a testület átadhatja majd a bizottságoknak, és az ügyek csak másodfokon kerülnek majd a testület elé. Ez természetesen* tovább könnyíti a munkát. Az ügyfelek ma valahogyan könnyebben általánosítanak, mint azelőtt. Juhász Ágostonná, Buda- jenö polgármester asszonya igen szellemesen válaszolt a feltett kérdésre: — Nálunk, a hivatalban nem tapasztalok ilyesmit, a lakosság elégedett. Ha azonban magánemberként, ügyfélként járok hivatalos ügyekben a különböző hatóságoknál, bizony nagyon érzem a magam bőrén is mindazt, amit az emberek sérelmeznek. Engem ugyancsak kioktatnak, nekem szintén összerándul a gyomrom az idegességtől. Ahol ismernek, tudják, ki vagyok, ott természetesen kedvesen, kollégaként fogadnak, lyen ... de idegen he• öniik mit tettek azért, hogy elégedettek legyen a lakosság a hivatal munkájával, olyannyira, hogy — mint hallottam — más területek már népszavazást is kértek, hogy közigazgatásilag Budajenőhöz tartozhassanak ? — Először is, nem szabad elfelejteni, hogy egy kicsi településen valamivel könyLuigi és Rhett Dennis neves amerikai táncmesterek dzsessztánckurzust tartanak Budapesten a Városmajori Gimnázium tornatermében augusztus 23-ig, a Perfekt Oktatási Kft. meghívására. Luigi fejlesztette ki a dzsessztánc új irányzatát, 4 ^^rfqp nyebb á helyzet, hiszen több időt tudunk fordítani az ügyfelekre, van türelmünk leültetni, és esetleg hosszabban elbeszélgetni vele. Dolgozóink jó szakemberek, és igen sokoldalúak. Gyakran olyan eseteket is el tudunk helyben intézni, amelyekkel máshol talán jogászokhoz küldenék a tanácskérőt. Ha készséges az ügyintéző, sok mindent kapásból, azonnal el tud rendezni. Az viszont igaz, hogy amit le kell írni, annak már nagyobb az átfutási ideje, hiszen számos kollégával egyeztetni kell, sőt esetleg a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A 30 napos válaszadási határidő azonban nálunk szentírás. Ami a hivatal légkörét, hangulatát illeti, a választások után mi leültünk, és a legapróbb részletekig megterveztük, hogyan fogadjuk az embereket. „Próbáld magadat a helyébe képzelni, attól a pillanattól kezdve, ahogy az épületbe belép” — mondtam a kollégáknak. Kidolgoztuk, hogyan segítsük a tájékozódásban, milyen feliratokkal igazítsuk el, miként tudassuk vele, kihez kell fordulnia. hogyan köszöntsük, és hallgassuk meg őt. Egy idő után észrevettük, hogy a jóindulatot, a tisztességes fogadtatást visszakapjuk az emberektől, szakmai tekintélyünk is gazdagodik általa. Nálunk ritka, hogy dolgavégezetlenül távozik valaki, de még egyszer hangsúlyozom, hogy körülményeink is kedvezőbbek. Nagyobb településeken, mint halljuk, egy-egy délelőttön akár 40 ügyfél is megfordul egy dolgozó szobájában. • Most könnyebb egy önkor- mányzati vezető dolga, mint a tanácsi korszakban? — Én akkor rengeteget dolgoztam, és ma is. Olyan munkakör ez, ahol naponta bizonyítani kell kifelé, és önmagunknak is. Eltelt egy év, sokat tettünk, jó dolgokat csináltunk, hasznos rendeleteket alkottunk, és pénzügyileg megalapoztuk végre a helyzetünket. Ugyanakkor látványos eredményeket nem tudtunk még felmutatni, érzésem szerint ez majd csak most következik. A jelenlegi év tehát annak lírikusán összefüggő technikáját. Az ő tanítványai voltak olyan világhírű sztárok, mint például Lisa Minelli, Barbra Streisand, John Travolta, a West Side Story eredeti Broadway- produkciójának csaknem mindegyik táncosa. Rhett Dennis magyar származású táncmester, Luigi munkatársa, a Broadway szinte mindegyik dzsesszláncstílusában képez előadóművészeket. csak előkészítése volt a most következő három esztendő sikereinek, amelyekre bizonyos, hogy számítani lehet. Pásztor Béla veresegyházi polgármester szerint, amit az ügyfelek kifogásolnak, az így van a világ minden részén. — Hogy régebben dolgoztunk jobban vagy most? Az ügyintézés szakmai, esetleg emberi, de semmiképpen sem politikai kérdés. A politika, illetve annak korszakai nem befolyásolják a szakmai szjnvona- lat. Aki lelkiismeretesen végzi a dolgát, az úgy tett régen is. • Talán annyiban politikai kérdés, hogy azelőtt a dolgozók dönthettek bizonyos kérdésekben, ma pedig a legapróbb ügyeket is — például ha Juliska néni 1000 forint szociális segélyt kér — számtalan fórumon kell végigfuttatni, sőt képviselő-testület elé terjeszteni. — Igen, ettől valóban kicsit lassabb az ügyintézés, de ugyanakkor ezáltal demokratikusabb is. Ezzel együtt mi a 30 napos határidőt komolyan vesszük, sőt igyekszünk jóval azon belül elintézni az ügyeket, illetve amit lehet, azt akár azonnal. Azért előfordul, hogy komplikáltabb esetekben túllépjük, de úgy vélem, hogy első fokon a leg- bonyolultab ügyek sem húzódhatnak tovább, mint 60 nap. • Ugyanilyen kedvezőek a tapasztalatai magánemberként 1st — Ritkán járok ügyfélként hivatalokban, de ha igen, arról valóban nincsenek jó tapasztalataim, bár volt rá példa, hogy elégedett voltam az ügyintézéssel. Nagyon hasonlít ez a New Jack City a New York Cityre. És ennek mélyebb oka van. A film, melyet Thomas Lee Wright forgatókönyvéből Mario van Peebles rendezett, New Yorkban játszódik. A város érdes részén, a néger gettóban, ahol az élet állandó veszélyben van, s ahol a bűnözés gyakorlatilag ellenőrizhetetlen és megszüntethetetlen. Nagyon sok filmet láttunk már ebből a témakörből. Nagyon sokan beszéltek már a négernegyedek nyomorúságáról, a kiszolgáltatottságról, arról, hogy ez a tanulatlan, munka nélküli, alacsony tudati szintű tömeg milyen melegágya mindenféle bűnözésnek, s hogyan szedik innen áldozataikat a kábítószer-maffiák éppúgy, mint az emberkereskedelem cápái. Ez a film olyasmire vállalkozik, ami — legalábbis szándékait illetően — túlemeli a szokvány négerget- tófilmeken. Itt ugyanis a középpontban a kábítószerkereskedelem áll, s annak is a legkeményebb, legveszedelmesebb, a közvetlen életveszedelmet jelentő fajtája, a crack. Tulajdonképpen egy karriertörténetbe ágyazva meséli el a film az iszonyúan veszedelmes, de iszonyatosan nagy pénzeket hozó kábítószer-beszerzés, -gyártás, -forgalmazás módjait, azt az utat, amelyet egy zseniálisan ügyes és gátlástalanul gonosz bűnölán valami eljutott füléhez. Ám a tíz nap után, hétfőn zárult első közép-európai színházi fesztivál mégis igazi siker. Magyarok, olaszok, osztrákok, délszlávok és csehszlovákok megértették egymást a színház és zene nyelvén. Érzéseik és élményeik közöseknek bizonyultak, mert létezik az a közös „mittel-európai” kulturális hagyomány, amelynek gyökereiből táplálkozva ez a rendezvény rangos és életképes lehet a jövőre. Elnök szerzők Cividale főterét még Julius Caesar alapította, a Keletre vezető római hadi- út állomásaként. Utána lakták a kétezer éves városkát longobardok, szlávok, germánok, olaszok. Az időközben Hexagonálévá bővült Pentagonále aligha találhatott volna alkalmasabb helyet a közös kultúra ápolására. Ez a „Mittelfest” bizonyult az első olyan rendezvénynek, amikor a közép-európai térség politikai, gazdasági, tudományos és egyéb együttműködése kilépett a zártkörű bizottságok és miniszteri ülések termeiből a közönség elé. A múltjával, asszonyi sorsával, kudarcaival, kényző, bizonyos Nino Brown befut. Nino, s a körülötte működő egész szervezet — néger. A kábítószer-maffiában ma döntő a feketék szerepe. A filmben az a különlegesség, hogy ezt kerek perec ki is nyilvánítja, vállalva a nyilvánvaló támadásokat is. De azok is feketék a filmben, akik a kábítószer-maffia ellen lépnek tel: a zsaruk. És a filmnek arra is van ereje, hogy kivételesen a zsaruknak drukkoljunk, mert amit a Nino Brown-banda művel, az valóban vérlázító, iszonyatosan veszedelmes és társadalmi méretekben is súlyosan veszélyes. Egyvalamit ront el a film, de szerencsére csak a végén rukkol ki vele: valami egészen vulgáris szociál- demagógiával akarja a kábítószerügyet a társadalom nyakába varrni. Az okok sokkal mélyebben fekszenek, sokkal bonyolultabbak, semmint hogy néhány frázissal elintézhetnénk: ki, hogyan, miért, mennyire felelős a kábítószer-szindróma ezért vagy azért a részéért vagy akár az egész kérdéskörért. A legegyszerűbb mindenért a társadalmat, pontosabban: a kapitalista társadalmat hibáztatni. Ezzel azonban semmit nem oldunk meg. A New Jack City igazi értéke így az a nagyon kemény kép. amit a kábítószerüzletről fest. Ebben jó. Szociálprédikációban nem. Takács István szerű megalkuvásaival számot vető „Magyar Médeia” tipikusan közép-európai tragédia. Mint ahogyan az Václav Havel — a másik államfővé lett színpadi szerző — „Falusi mulatsága” (ezt két nyelven, olaszul és csehül láthatta a fesztivál közönsége). Vagy a magyar— osztrák George Tábori „Mein Kampf” című gyilkos politikai szatírája, amit a bécsi Burgszínház művészei adtak elő. „Talán ez a Mein Kampf volt a feszti- nál legsikeresebb találata — mondja a fesztiváligazgató. — Sűrűsödött ugyanis benne Közép-Európa minden baja és betegsége: a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a totalitarizmus kialakulási mechanizmusa lépésről lépésre követhető volt; a másság, adott esetben a zsidók másságának kirekesztése, s végül, hogyan torzul ez az indulat emberellenes zsarnokságba.” Tábori azt mondta: ő a náci gondolkodás torzító tükrét kívánta nyújtani a nézőknek. Azok azonban mindenfajta totalitarizmusra ráismerhettek belőle. Saját közelmúltjukra, olykor jelenükre. F ezyverropogásban A nyelvek azonban nem elválasztották, hanem összekötöttek ezen a rendezvényen, reményt nyújtva a jövőre, annak ellenére, hogy a szomszédos JuA híres matyó hímzőasz- szonyról, Kis Jankó Boriról elnevezett országos pályázat végéhez érkezett. A Népi Iparművészeti Tanács által 1963 óta rendszeresen — immáron tizenkilencedik alkalommal — meghirdetett esemény iránt 128 alkotó érdeklődött; összesen 439 pályamunkát küldtek be. A bírálóbizottság 222 öltözéket, illetve lakástextíliát tartott alkalmasnak a kiállításra. A népi iparművészek közül tizenhatot részesítettek elismerésben — a három Kis Jankó Boridíjjal kitüntetett pályázóval együtt. A mezőkövesdi Kolláthné Szabó Erzsébet nyersvászon, lyukhímzéses matyó garnitúrájával érdemelte ki a díjat; a kalocsai Gól Csilla pedig kalocsai, szomorú pamukos kerek térítőjével. Erdélyi Tiborné budapesti népi iparművész túrái fehérhímzéssel díszített ' háromrészes női öltögoszláviában naponta dö rögtek közben a fegyvereit szerb és horvát nacionalis fák egymást gyilkoló indu latai nyomán. Ciril Jova nov, a Mittelfest egyik művé szeti vezetője azt mondta „Én szerb nyelven beszél európai vagyok”. És telje egytértésben tudott dolgoz ni a zágrábi horvát Nomze ti Színház művészeivel. Az „István, a király”, i magyar rockopera megér tésre talált a cseh, a szlo vák, a szerb és a szlovéi hallgatóságban. Mozarto mindenki élvezte. Kurtát Györgyöt, Bartókot és Lige tit már szűkebb kör, de vi tathatatlanul otthon voltai ők is a közép-európai kúl túrkör szellemét éltetni ki' vánó rendezvényen. A kom' munizmusból kilépő Közép Európa kulturális sereg szemléje és szellemi egy másra találása lehet időve ez a fesztivál, ha meggyö- keresedik. És a jelek arn vallanak, hogy életképes gyökeret ereszthet Kafka lázálmai Az 1992-es rendezvényi Franz Kafkának szentelik majd, Prága fiának, aki e monarchia lázálmait németül vetette papírra, és a fesztivál művészeti irányítója a magyar származású, de Bécsben dolgozó George Tábori lesz. Cesare Torna- seti, a trieszti egyetem professzora, a fesztivál igazgatója bővelkedik tervekben az első rendezvény sikere után. Hasonlóképpen Giorgio Pressburger, a mostani első fesztivál művészeti vezetője, olasz színházrendező, aki szintén magyar származású. „Ki tudja, talán színpadra vihetem Az ember tragédiáját is Cividalé- ban” — vallja be élete nagy álmát. zetével nyerte meg a zsűri tetszését. Sajnos a három Kis Jankó Bori-díjas közül egyik sem Pest. megyei, sőt, a többi díjazott közt sem akad szűkebb pátriánkbe- li. A magyar népi hímzések hagyományainak megőrzését és továbbfejlesztését szolgáló pályamunkák között azonban láthatjuk Pest megyei népi iparművészek hímzéseit. Mégpedig azon az augusztus 3-án délelőtt 11 órakor nyíló kiállításon, amelyet az értékesebb pályamunkákból rendeznek. A mezőkövesdi művelődési központban Benke Mária, Bózó György- né és Sára Jánosné túrái, Juhász Mária és Juhász Pálné galgahévízi, Lévai József né és Kunszt Veronika gödöllői, Papp Ferencné érdi, valamint Lajos Mózesáé őrbottyáni népi iparművészek hímzéseit is bemutatják. "* (v, a.) Barbra Streisand is tanítványa volt Szegő Krisztina h'Heti eilmiegyzejb New Jack City Bár a dubrovniki Pentagonále (Hexagonále) csúcsot is olyan sikersnk minősíthetnék, mint a Cividaléban megrendezett Mittelfestet. Egyelőre azonban csak reménykedhetünk abban, hogy a színház, a tánc és zene közös szellemisége, a „mitteP’-európai gyökerek a politikát is hozzásegítik egy idő után az együttélés és együttműködés szellemének és gyakorlatának érvényre juttatásához. Ahhoz, hogy Közép-Európa közelebb kerüljön Európához. Kis Jankó Bori-pályázat, megyei díjazottak nélkül