Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
A pópa Lengyelországban Jugoszláviai helyzetkép Nincs fegyvemyugvds 11. János Pál pápa kedden négynapos látogatásra Lengyelországba érkezett — jelentették a hírügynökségek. Az Alitalia olasz légitársaság különgépén érkezett egyházfőt Krakkó repülőterén Lech Walesa lengyel állanafő és Jan Krzysztof Bielecki kormányfő fogadta. Jelen volt Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása, valamint az ország püspöki kara. A katolikus egyház vezetője korábban 15 éven keresztül volt Krakkó érseke, mielőtt 1978-ban pápává választották volna. A szentatya néhány percet időzött a város temetőjében, ahol szülei és testvére sírját kereste fel. A katolikus egyház feje ezután felavatott egy rendelőközpontot a krakkói gyermek- kórházban. Keddre virradóra elemi erővel újultak ki a harcok Horvátország vegyes lakosságú területein. A Tanjug összesítése szerint Baranya, Szlavónia és Nyugat-Sze- rémség számtalan településén dörögtek a fegyverek, Borovo Szelő, Vukovar, Trpinje és Pélmonostor térségében aknavetőket is bevetettek a harcokban. Dárdánál aláaknázták a vasúti síneket, ismét megszakadt a vasúti összeköttetés Eszék és Pélmonostor között. A zágrábi hadtest parancsnoksága bejelentette, hogy a horvát belügyminisztérium alakulatai Glina térségében megtámadták a jugoszláv néphadsereg egyik járműoszlopát, két katonát megsebesítettek. A katonáik viszonozták a tüzet. Ebben a helyzetben szinte kilátástalannak tűnik a jugoszláv szövetségi elnökség által felállított tűzszü- neti bizottságnak az az erőfeszítése, hogy augusztus 18-ig mindenütt engedjék szabadon a „hadifoglyokat”. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a legutóbbi 24 órában 1700-zal nőtt Szerbiában a Horvátországból elmenekültek száma. A szerb Vöröskereszt adatai szerint a köztársaságban már 50 ezerre emelkedett a menekültek száma. Zágrábban viszont azt jelentették be, hogy eddig már csaknem 31 ezer menekült költözött Horvátország válságövezeteiből a köztársaság nyugalmasabb területeire. Ellőtték a „puskaport" Scud-hiány Az iraki rakétafegyverek felszámolását ellenőrző egyik ENSZ-bizottság vezetője hétfőn kijelentette: amennyire meg tudja állapítani, Iraknak nincs több Scud rakétája, s nem is tud majd ilyeneket gyártani. (Az AP amerikai hírügynökség szerint a bagdadi vezetés az öbölháború idején mintegy nyolcvan ilyen rakétát lövetett ki izraeli és szaúd-arábiai célpontokra, de ezek általában csak kisebb károkat okoztak.) Irakot az ENSZ BT tűz- szüneti határozata kötelezi a 150 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakétáinak elpusztítására, még június végén meg is semmisítettek 62 ilyen hordozó- eszközt. A mostani ENSZ- bizottság csütörtökön érkezett Irakba egyhetes helyszíni ellenőrzésre, s mint a testület vezetője, Wolfgang Buttler elmondta: a bagdadi vezetés részéről „nagyon jó együttműködést” tapasztaltak. Ufólföldi események - I egy memlatbaii J .................................. . ..............»«nn»wiiim«w......................................................... M ihail Gorbacsov szovjet államfő elrendelte egy olyan privatizációs hivatal létrehozását, amelynek feladata a szovjet állami vállalatok magánkézbe adásának felügyelete lesz. A Izrael szeptember első hetében hivatalosan benyújtja igényét egy tízmilliárd dolláros amerikai hitelgaranciára. A Sztrájkkészültségbe léptek a szovjet pilóták, béremelési és munkaidő-csökkentési követeléseik vannak munkáltatóikkal szemben. A Képtelen követelésnek nevezte a bolgár parlament elnöke Szerbiának Bulgáriával szemben támasztott második világháborús kártérítési igényét. A Ausztriában augusztus végével megszűnik a lengyel állampolgárok vízumkényszere. A Világpiaci árakon számol el egymással 1992- től Oroszország és Moldávia egy hétfőn aláírt kétoldalú gazdasági egyezmény értelmében. A Francesco Cos- siga olasz köztársasági elnök kedden váratlanul villámlátogatást tett Tiranában, ahol Ramiz Alia albán államfővel is tárgyalt. A Jelentős gazdasági segítséget és egy Mongóliának szentelt nemzetközi segélykonferencia megrendezését jelentette be tegnap Ulánbátorba érkezését követően Kaifu Tosiki japán miniszter- elnök. A Harminc évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án zárta le az NDK a Nyugat-Berlint övező szektorhatárokat, s kezdte meg körbefalazni a városállamot — ebből az alkalomból tegnap kegyeletadással emlékeztek meg az életüket vesztett kétszáz áldozat emléke előtt a Fech- ter-emlékműnél. mJECYZETWBKamam RENGÉSHULLÁMOK A „VÉCÉKÉN" A „VÉGVARAK” három kontinensen terültek el. Albánia Európában, Kuba Közép-Amerikában és Mongólia Ázsiában fekszik. Közös volt azonban sokáig politikájukban, hogy kitartottak a keményvonalas állampárti vonalvezetés mellett, amelyhez a biztosítékot a titkosszolgálat és a reá épült félkatonai, az egész társadalmat keresz- tül-kasul behálózó gépezet biztosította. Persze voltak köztük különbségek. A legjobban Albánia zárkózott el sokáig a fejlődéstől, s a sztálinizmus utolsó bástyájának számító Tiranából „revizionista árulóknak” neveztek mindenkit, aki megpróbált a reformok zászlaja alatt alkalmazkodni a XX. század végének realitásaihoz. Kuba egykor legendás hírű vezetői, akiknek a korrupt Bat- tista-rendszer elleni felszabadító harcai több, mint három évtizede kivívták a világ csodálatát, a külső fenyegetettségre hivatkozva, mind keményebbé változtatták a diktatórikus rendszabályokat, s szinte minden fogyasztási cikkre fokozatosan kiterjesztették a jegyrendszert, növelve ezzel a belső elégedetlenséget és feszültséget. Mongóliában pedig, amelyet sokáig azzal reklámoztak, hogy a feudalizmusból sikerült átugrania a kapitalizmust és egye2 **sJ£írlcm nesen a szocializmusba kerülhetett, ahol megkövesí- tett az alacsony színvonalú életforma, csupán a pártállam elitjének szovjet segítséggel való viszonylagos jólétével párosult. Miért mondjuk el éppen most mindezt? Azért, mert az elmúlt napok eseményei azt bizonyították, hogy az ezredfordulóhoz közeledő világunk változásainak rengéshullámai e „végvárakat” is többé-kevésbé megrázták, hiszen ma már letűnőben van a diktatúrák kora egész földünkön. Kezdjük talán az albán történésekkel. Itt újabb menekülési hullám hívta fel a nemzetközi figyelmet erre az országra. A világsajtó véleménye megoszlik abban, hogy mi van ennek az újabb exodusnak a hátterében. Vannak — s ez a legtöbb nézet —, akik azt gondolják, hogy maga a tiranai rendszer szervezte meg ezt a tömeges kivándorlási kísérletet, amelynek célpontja Olaszország volt. Amikor ugyanis az idei választásokon győzelmet aratott állampárt, az ellenzéki politikusokat is bevonta az újjáalakított kormányba, azt remélte, hogy ez megindítja a nyugati segítséget, s az ideáramló dollármilli- árdok nemcsak a csődbejutott albán gazdaságot szanálják, hanem levezetik az elégedetlenséget is, s megszilárdítják a felemás rendszert, amelyet a háttérből még mindig a titkosszolgálat irányít. A tiranai vezetőknek azonban csalódniuk kellett, s ezért szervezték meg — egyes kommentárok szerint — azt az új menekültáradatot, amelynek célja tulajdonképpen nagyobb nyugati segély kikényszerítése. Egyesek szerint jól számítottak, hiszen Olaszország amely a világ ötödik legnagyobb ipari állama, nem vállalhatta az újabb nem kívánatos bevándorlókat, s ezért kitoloncolni igyekezett valamennyiüket, s Itália külügyminisztere sürgősen Tiranába repült, s hogy megakadályozza a menekültek további invázióját Olaszországba. A diplomata azt ígérte, hogy három hónap alatt 100 millió dollárnak megfelelő élelmiszersegélyt küld a szkipetárok földjére, ahogyan Albániát a helyiek nevezik. Az Európai Közösség is élelmiszer-, valamint gyógyszersegélyt helyezett kilátásba. Súlyossá vált a „kubai végvár” urainak helyzete is. Miután vége szakad az „internacionalista szovjet segélynek” és szigorúan üzleti bázisra helyezik a korábbi kapcsolatokat, Fidel Castro heroikus áldozatválA kárpótlás és a külföldiek Nyitott kérdések sora Nem elképzelhetetlen, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján rövidesen sor kerül a kárpótlási törvény végrehajtási rendeletének módosítására. Az sem kizárt, hogy magát a törvényt is a társadalom igényeihez kell igazítani — értesült a Magyar Távirati Iroda az Igazságügyi Minisztériumban. Különösen a külföldieket érintő jogszabályrészletek tisztázatlanok, és a végrehajtási rendelet is több nyitott kérdést hagy e területén. A becslés szerint 1,5- 2 millió természetes személyt érint a kárpótlás, de közelítően sincs arra felmérés, hogy mennyien tartózkodnak közülük külföldön. Furcsa helyzetet teremt várhatóan az, hogy a kárpótlásra jogosult devizakülföldi az őt megillető kárpótlási jegyet privatizációs célra, tehát állami vagyon megvásárlására, illetőleg ingatlan-, lakásvásárlásra devizahatósági engedély nélkül használhatja fel. Ugyanakkor, ha egy ingatlan értékének egy részéig, akár 95 százalékig terjed ki a kárpótlási igény, a maradék 5 százalék készpénzzel történő vásárlásához mégis szükséges a devizahatósági engedély. sós lesz a kárpótlási jegyek másodlagos forgalmazása is, amennyiben külföldi is bekapcsolódik az ügyletbe. Elvileg semmi akadálya sincs, hogy a szabadpiacon esetleg olcsón, a névérték tört részéért megszerzett kárpótlási jegyet a külföldi cég — amennyiben magyarországi székhellyel működik — privatizációs célra: gyárak, üzemek megvásárlására fordítsa. Természetesen az senkinek sem érdeke, hogy a külföldiek jóval olcsóbban jussanak különféle vagyontárgyakhoz — fejtették ki a szaktárcánál. A visszás helyzet elkerülésére az ÁVÜ-nek több lehetősége is van, így például javaslatot tehet arra, hogy a kormány időlegesen függesszen fel egy-egy kárpótlási jegy-sorozatot. Ezen kárpótlási jegyek átmenetileg nem használhatók vásárlásra. Lehetőség van arra is, hogy az ÁVÜ kikösse: csupán 10 százaléknyi kárpótlási jegyet fogad el. Mindez egy más problémát is felvet. Nevezetesen: két vásárló közül kit kell előnyben részesíteni abban az esetben, ha az egyik kárpótlási jegyet használ fel a privatizálandó vagyon megvásárlására, a másik „csupán” készpénzt ígér. A jogszabály szerint ugyanis 10 százalék erejéig el kell fogadni a kárpótlási jegyet. Ez úgy is értelmezhető, hogy a vásárlás során hátrányt szenved az, aki nem képes felmutatni minimálisan 10 százaléknyi kárpótlási jegyet. Tervezik: a kárpótlási jegyeket a tőzsdén forgalmazott értékpapírokként lehet befektetni. Itt ugyancsak eltér majd a jogi szabályozás és a gyakorlat. A brókercégnek, melyet a befektető megbíz az értékpapír hasznosításával, nem kötelessége devizahatósági engedélyt kérni ügyfelétől, várhatóan ezt nem is teszi, hiszen az ellentétes lenne üzleti érdekével. Ugyanakkor ilyen megbízást csak devizabelföldi tehet meg engedély nélkül. Éppen ezért a szakemberek között élénk vita folyik arról, hogy a kárpótlási jegy végül miként viselkedik majd a tőzsdén — hangzik a szakértői vélemény. Csökkent az állatállomány Nőttek az értékesítési nehézségek A termőföld megszerzését illetően a kárpótlásra jogosult devizakülföldi nincs hátrányban a devizabelföldivel szemben — fejtette ki a tárca illetékese. A világon példa nélküli módon az árverés során nem az adott földterületre kell majd licitálni. A kárpótlási jegyeket a föld aranykoronaértékének megváltására fordíthatják az érintettek, az aranykorona-értékre licitálnak. Készpénz ez esetben nem használható. Az árverés után derül ki véglegesen, hogy kinek, hol, mekkora földet sikerült megvásárolnia. Várhatóan ellentmondálalásra szóló felhívásai, hogy a szigetország nélkülözések árán is átvészelje azt, ami ma a demokráciából és a piacgazdaság hiányából keletkezik, mind kevesebb megértésre talál. A fenyegetettségre való hivatkozás is mind csekélyebb támogatást kelt. Hasonlóképpen hatástalannak látszik azt a propaganda, hogy a Havannában éppen most megrendezett pánamerikai játékokon elért kubai elsöprő sportsikerek az ottani társadalmi berendezkedés magasabbrendűségét bizonyítanák. Valószínűleg ez a kiábrándulás okozhatta a Parlament elnökének azt a megnyilatkozását, hogy „hosszabb távon” nem elképzelhetetlen a többpártrendszer sem a szigetországban, bár ehhez esetleg több generáció élete is szükséges lesz... MONGÓLIÁBAN zajlanak a „végvárak” közül a leggyorsabban a jelek szerint a változások. Itt Kaifu japán miniszterelnök 200 millió dolláros segítséget helyezett kilátásba mostani látogatása során. Nippon üzletemberei nagy fantáziát látnak ebben az országban, hiszen jelentős feltáratlan olaj- és ásványkincsei vannak. Emellett a turistaforgalmat is növeli a mongó- liai életforma egzotikussága. Ulánbátor iránt az Egyesült Államok is érdeklődik. Ezt jól mutatja Baker külügyminiszter közelmúltbeli mongóliai látogatása és segélyígérete, a fejlődés meggyorsításához. Árkus István Az ország állatállománya az év első felében tovább csökkent, ennek ellenére ugyanakkor tovább növekedtek az értékesítési nehézségek — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági főosztályának most elkészült összeállításából. Az adatok szerint az országban június 30-án valamivel több mint 1,5 millió szarvasmarhát tartottak, 3,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az előző öt év júniusi átlagához képest még nagyobb, csaknem 10 százalékos az állománycsökkenés. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a szövetkezetek folyamatosan csökkentették szarvasmarha-állományukat, a kistermelőknél az egy évvel korábbinál 26 ezerrel — 8,7 százalékkal — több, összesen 325 ezer szarvasmarhát tartanak. Sertésből is csaknem 10 százalékkal kevesebb van az országban, mint a múlt esztendő első felének végén. A csökkenés a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál az átlagot valamivel meghaladta, a szövetkezeteknél több mint 20 százalékos volt. A kistermelőknél az állomány csak 6,9 százalékkal csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az év első felében gyors ütemben bővült a kisebb gazdálkodó szervezetek száma — a félév végén 42 400 működött —, teljesítményük nem tudta ellensúlyozni a nagyvállalatok termelésének csökkenését. Így ösz- szességében a nemzeti összteljesítmény tovább csökkent. A juhtenyésztők alkalmazkodtak a piaci igényekhez: csaknem egyharmadá- val csökkentették az állományt. Az egy évvel korábbiaknál körülbelül 34 százalékkal kevesebb a gazdálkodó szervezetek baromfiállománya is. Különösen a szövetkezetek tartanak jóval kevesebb baromfit, mint a múltban, egy év alatt csaknem felére csökkent az állományuk. A felvásárlást vizsgálva megállapítható, hogy vágómarhából az év első negyedévében 19,8 százalékkal többet, a második negyedévében viszont 10,4 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A féléves összehasonlításból kitűnik, hogy az elmúlt év első félévéhez viszonyítva az idén 3,1 százalékkal több vágómarhát vettek meg ugyan, de a vágásra került marhák súlya 4,4 százalékkal kevesebb volt. Egyértelmű a csökkenés — 16,5 százalékos — az előző év első feléhez képest a tehéntej felvásárlásában. Januártól június végéig mindössze 929 millió liter tejet vásároltak fel, ami a fogyasztás számottevő visz- szaesésére utal. Az év első felében az építőipari termelés 16 százalékkal, az áruszállítás 34 százalékkal, a mezőgazda- sági termékértékesítés 17 százalékkal csökkent. Az első félévben az ipar belföldi értékesítési árszínvonala 37,3 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 35,7 százalékkal haladta meg a tavaly január—júniusi szintet. Emelkedő árak Csökkenő termelés
