Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
XXXVSt&Wói.itiiA 1991, AUGUSZTUS „ 15. szAivr LÍ>34flIUDA A termelők önkorlátozása Uborkaszezon nagyban Jelenleg az uborkaterme- lőknek önkorlátozáshoz kell íolyamodniuik — mondta Török Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Rendtartási Főosztályának főmunikatársa az uborka-túltermeléssel kapcsolatban. E növényi kultúránál korábban a termelés igen kifizetődő volt. Magasak voltak az átvételi árak, ez egyre nagyobb termelésre ösztönözte az egyéni gazdálkodókat. Ám a terület növekedése ad hoc jellegű volt, s nem számoltak a valóságos piaci helyzettel. Az értékesítési lehetőségek az elmúlt időben — főként a KGST piacainak összeomlása miatt — drasztikusan romlottak. A termés egy részét lőhet csupán a nyugat-európai országokban értékesíteni, mivel ezeken a piacokon nagy a konkurenciaharc mind az ipari feldolgozásra szánt, mind pedig a frissen fogyasztható áruknál. A magyar termelők versenytársaként jelentkeznek a spanyol és a bolgár gazdák, akik ugyancsak sok uborkát kínálnak, s emiatt magasak a minőségi követelmények, s nyomottak az árak. A minisztériumban a gondok enyhítésére megbeszélést folytattak az uborkaegyesülés képviselőivel. Szó volt arról, hogy a termelőknek egyesülésekbe, s majd szövetségbe kell tömörülniük ahhoz, hogy érdekeiket hathatósan képviselni és védeni tudják. Erre legalkalmasabb szervezet lehet a Kertészeti Terméktanács. A szervezetnek lenne a feladata, hogy megszervezze a termelők önkorlátozását is. Szeptembertől teljes árú az utalványos szén is Drága lesz, ha nem szállítja haza! Ki ne emlékezne a télvégi és kora tavaszi szénhiányra, a tülekedésre, a sorban állásokra, meg a legkülönbözőbb kiskapuk keresésére. Sajnos, akkor voltak fűtetlen iskolák, egészségügyi intézmények, és persze szép számmal maradtak tüzelő nélkül családi házak is. Azután jött a rendelkezés, a szénutalványokat május végéig be lehet fizetni, elő lehet jegyeztetni, s ami nem elhanyagolható, a régi áron. Mostanra a szénnek is új az ára és sokan nem is mernek a hideg napokra gondolni. A telepeket megyeszerte megrohanták az emberek. Befizettek, százak álltak sorban, tájékoztattak akkor, ELKERÜLNI A KÖZVETÍTŐ KERESKEDELMET Szövetkeznek a gazdák Az utóbbi hónapokban lapunkban is figyelemmel kísértük a Nagykőrösi úton létesülő nagybani piac — melybe 15 hektárnyi földapporttal a gyáli Szabadság 'Termelőszövetkezet is beszállt — sorsát. Többször is . elhangzott, hogy' a 800 mil- lió forintos költséggel épült létesítményben végre kulturált körülmények között találkozhatnak a termelők és kereskedők. A nyitás óta közel három hét eltelt. Az eddigi tapasztalatokról Majer Jánost, a nagybani piac vezető felügyelőjét kérdeztük. Elmondta, hogy a hírhedt Bosnyák téri piacot felváltó Nagykőrösi úti eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nagyobb a tér, mindenki találhat magának helyet, s mivel csökkent a várakozási idő, felgyorsult a zöldség- és gyümölcsforgalom. Hozzátette, jó lenne, ha az országban még AZ Ail ELLES ÚSZVA ATYAÁLLAM Sokasodik a megyében azoknak a településeknek a száma, amelyeken rövid idő — egy, másfél esztendő — alatt a korábbinak o kétszeresére, háromszorosára nőtt az állami segítség valamilyen formájára szorulóknak a csoportja. Az atyaálla- mot, tehát az atyáskodó hatalmat — azaz a polgárról gondoskodó, sőt, helyette gondolkodó hatalmat, elosztó és ellenőrző mechanizmust — sok jogos bírálat érte, éri. Az atyaállam valóban furcsa képződmény', ám tagadhatatlan, a polgárok egy része megszokta, „majd az állam” teszi meg ezt is, azt is őhelyette, őérte. Kárhoztassuk a polgárt? Lehetséges, csak éppen igazságtalan és értelmetlen. Attól nem változik a helyzet, ha a fejére fejünkre hull a kárhoztatás ... Keserves tanulási folyamat az, amikor a polgár —. munkanélküliként, segélyre szoruló nagycsaládosként, ingyenes gyógyszerellátást kérő nyugdíjasként — felfedezi a határvonalat, meddig tart (ha van) az atyaállami segítség, s hol kezdődik a ki-ki a maga gazdája terep. Amint a foglalkoztatottak körében is súlyos és még feldolgozatlan tapasztalat: nem számíthatnak másra, csakis magukra. Azt a biztonságot, s annak fejében a szerény megélhetést, melyet az atyaállam kínált a polgárnak, elfújta a változások történelmi szele. Számítások szerint a megye aktív keresőinek már az egyharmadát(l) hozta új helyzetbe mindaz, ami a társadalomban és a nemzetgazdaságban zajlik, s ennek a folyamatnak nincsen vége, sőt... ! Gyorsulásával kell számolni. Az atyaállam iránti óhajt nyersen szétoszlatja a reális valóság: a saját sors vállalíotása. Minden terhével. Minden lehetőségével. (M) 6—8 helyen létesülne ehhez hasonló) termelő—kereskedő találkozóhely, s akkor nem kellene a gazdáknak Békésről és Csongrádról is Budapestre utazniuk, hogy a fővárosban értékesíthessék az árujukat. Ezek hiányában azonban marad hát a Nagykőrösi úti, amelynek egyelőre nincsen versenytársa, mert az itt- ott alakuló nagykereskedelmi lerakatok még nem tekinthetők konkurenciának. Azok a termelők, akik árujukkal a fővárosban ragadnak, igénybe vehetik a piac szolgáltatásait, s öltözőt, fürdőt bérelhetnek a helyszínen — viszonylag olcsó árért. Mint megtudtuk. hamarosan bővül majd a létesítmény, két raktár és egy melegedő építése már folyamatban van. Amikor híre ment, hogy a nagybani piac átkerül a Bosnyák térről a Nagykőrösi útra, sokan annak a reményüknek is hangot adtak, hogy az új helyszínen nem működnek majd a zöldségesmaffiák. Majer János úgy vélekedik, sem a múltban, sem most nem volt. illetve nem működik maffia a nagybanin. A termeinket senki sem kényszeríti arra. hoffv az árujukat annak adják, akinek nem akariák. Számukra csak egy kényszerítő köW.il- ménv van. a terméküket értékesíteni kell. s hogv ezt mennyiért tehetik, azt a piaci viszonyok határozzák meg. A termelő trazdák számára tehát az látszik a járható útnak. ha a közvetítő kereskedelmet elkerülik, s mas"k szövetkeznek áruik eladására a lakossági piacokon. II. E. és ezt még most is rossz álomként emlegetik. Hogy mi a helyzet jelenleg, amikor itt az ideje a felkészülésnek, a bespájzolásnak, az elszállításoknak, annak próbáltunk utánajárni. Százhalombattán a telepvezető nyugodt, neki és vásárlóinak is jó a szája íze. — Elvitték az utolsó dekát is. Mindenki időben jött és szállította, aki májusban befizetett. Pontosan annyit nehéz rendelni, amennyire igény van, de igyekeztünk. Jelenleg még ötfajta szénből válogathatnak a vásárlók, s van, úgy 70-80 mázsa a ‘kedvelt és keresett német brikettből is, de azt is viszik napokon belül. Nekünk nincs gondunk — hallhattuk Szíjártó Istvántól. Vácott már nem ilyen rózsás a helyzet. — Nem győztük májusban a befizetéseket, most pedig nem tudunk lépni a széntől. Itt áll hegyekben és nem jönnek érte. Ügy látom, sokan spekuláltak, üzletet láttak a dologban. Jó volna, ha a lakosság érintett rétege napokon belül megjelenne és elszállíttatná a szenét, mert csőd felé haladunk, de magának is árt, hiszen aki nem viszi el augusztus 31-ig, annak már csak új áron tudjuk átadni, vagy visszafizetjük a pénzét. Hiányunk semmiből nincs, jelenleg tízféle szén van a telepen, átmenetileg egy-egy fajta hiányozhat, de az is napokon belül megoldódik — tájékoztatott Juhász Levente, a váci telep vezetője. Még a megye északi részén hegyekben áll és útban van a szén, addig a déli részen például nincs német brikett, tudtuk meg Cegléden. — ígéret van, de kérdés, lesz-e ebből a közkedvelt és keresett jó szénből? A keretet megkapuk, fel lehet iratkozni, természetesen az emelt áron. De, hogy kapunk-e? Az utalványok beváltása nálunk tervszerű volt, először kiszolgáltuk a nyugdíjasokat, azután a vállalati utalványnyal rendelkezőket, s ezek után jöhettek a készpénzes vásárlók — mondta el Szűcs Jenő helyettes telepvezető Cegléden. A tüzépeken dolgozók egybehangzóan beszéltek arról, hogy a megyében gyakorlatilag leálltak az építkezések. A megkezdetteket folytatják, de a szokásosnál lassabban. Nincs pénzük az embereknek. —árvái— Az első félévben több mint 8009 külföldi állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet — közölte az MTI érdeklődésére Dobos Györgyné ezredes, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának helyettes vezetője. Elmondta, hogy a kérelmek 80 százalékát román állampolgárok adták be, több mint 6000-en, majd a szovjetek következnek 623- an, ezt követően pedig a kínaiak 200 beadvánnyal. Különösen figyelemre méltó a kínaiak érdeklődése, mert az elmúlt évben még csak egy-két bevándorlóval találkoztak, s most egyre többen kívánnak hazánkban letelepedni. Erre eddig 107-en kaptak engedélyt, elutasítás egy sem volt, a többi kérelem most van elbírálás alatt, miután az ügyintézési idő 90 nap. Azzal kapcsolatban, hogy a X. kerületi polgármesteri hivatal szerint Kőbányán mintegy 2000—3000 kínai él, az ORFK illetékese felhívta a figyelmet: a kínai állampolgárok vízum nélkül érkezhetnek az országba, s csak 30 nap után kell engedélyt kérniük az itt- tartózkodás meghosszabbításához. Az ORFK tudomása szerint a hazánkban letelepedő kínaiak többsége kft.-ket alakít, éttermeket nyit, illetve egyéb vállalkozásokban vesz részt. Kőbányán, a Pataky István Művelődési Házban pedig, a hírek szerint, információs irodát is nyitottak, hogy segítsék honfitársaik magyarországi letelepedését. A Belügyminisztérium hatósági főosztályán elmondták, hogy magyar állampolgárság iránti kérelmet régebben évente mintegy 3000-en adtak be, tavaly már 10 ezren, az idén pedig több mint 20 ezren. Nyugat-Európa szimpátiával figyeli a magyar kormánynak a jugoszláviai válság megoldására tett lépéseit — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap, amikor a parlamenti pártok képviselőivel találkozott.. @ A magyar kormány 40 millió forint értékű segélyt küldött a moldvai árvízkárosultak támogatására. © Jövő év áprilisában magánkézbe kerül és részvénytársasági formában működik tovább a Magyar Hirdető — jelentette be a cég vezérigazgatója. ® A „vasfüggöny” le-, döntésének tiszteletére emlékoszlopot avatnak augusztus 24-én Hegyeshalom és Nickelsdorf között. A MEGYE ÉSZAKI EÉSZÉN MÉG ARATNAK Nem várja me ff Lőríncet a dinnye Az elmúlt években Pest megyében szokás volt, hogy augusztus hatodika környékén már befejeződött az aratás. Az. idén azonban az időjárás közbeszólt, s a megye gabonával bevetett területének húsz százalékán még lábon áll a termés. Jobban jártak a déli területek gazdái, ahol élőbb elkezdhették az aratást, s még a csapadékos időszak előtt be is fejezhették azt. Az északi részen élők már kevésbé kedvező helyzetben vannak, hiszen a sok eső hatására a gabonatáblák elfeküdtek, megnehezítve ezzel a kombájnosok munkáját. A szakaszos aratás ellenére a termésátlagok meghaladhatják a korábbi évekéit, igaz, akadnak majd olyan gazdaságok is — ahol az időjárás nagyobb pusztítást végzett —, amelyek a kivételek közé kerülnek. A sok eső nem tett jót a rozsnak sem, a növény már sok helyütt lábon csírázik. A tavalyi szárazság alaposan megtizedelte a kukoricatermést, az idén azonban a sok eső és a meleg ideális volt e növény számára. Úgy tűnik, hogy kukoricából jó termésre lehet számítani, s ez az állat- tenyésztési kedvet is megnövelheti. Ami az állattenyésztést illeti, az államigazgatás igyekszik biztosítani, hogy a szükséges törzsállomány rendelkezésre álljon. A napokban is folynak a hatósági törzstenvészeli felülvizsgálatok. Tegnap Szó- kolyán a juh-, ma Püspök- hatvanban a sertés-, augusztus 27-én pedig Gödön a baromfiállományt vizsgálják. A júliusi csapadéközön a gyümölcsök állóképességét is megviselte, csalc egy részük exportképes. A piacokat járva a vevők is láthatják, hogy az áraik is magasak. A dinnyének sem tett jót a sok eső, a szakemberek véleménye szerint a szezonja az idén meglehetősen rövid lesz. Úgyhogy aki kedveli ezt a népszerű nyári csemegét, ne habozzon, vásárolja meg már a mostani, harminc forint körüli áron, úgy tűnik, nem érdemes Lőrinc napjáig várni. H. £.
