Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

XXXVSt&Wói.itiiA 1991, AUGUSZTUS „ 15. szAivr LÍ>34flIUDA A termelők önkorlátozása Uborkaszezon nagyban Jelenleg az uborkaterme- lőknek önkorlátozáshoz kell íolyamodniuik — mondta Török Zoltán, a Földmű­velésügyi Minisztérium Ag­rár Rendtartási Főosztályá­nak főmunikatársa az ubor­ka-túltermeléssel kapcso­latban. E növényi kultúránál ko­rábban a termelés igen ki­fizetődő volt. Magasak vol­tak az átvételi árak, ez egyre nagyobb termelésre ösztönözte az egyéni gaz­dálkodókat. Ám a terület növekedése ad hoc jellegű volt, s nem számoltak a valóságos piaci helyzettel. Az értékesítési lehetősé­gek az elmúlt időben — főként a KGST piacainak összeomlása miatt — drasz­tikusan romlottak. A termés egy részét lőhet csupán a nyugat-európai országok­ban értékesíteni, mivel ezeken a piacokon nagy a konkurenciaharc mind az ipari feldolgozásra szánt, mind pedig a frissen fo­gyasztható áruknál. A ma­gyar termelők versenytár­saként jelentkeznek a spa­nyol és a bolgár gazdák, akik ugyancsak sok ubor­kát kínálnak, s emiatt ma­gasak a minőségi követel­mények, s nyomottak az árak. A minisztériumban a gon­dok enyhítésére megbeszé­lést folytattak az uborka­egyesülés képviselőivel. Szó volt arról, hogy a ter­melőknek egyesülésekbe, s majd szövetségbe kell tö­mörülniük ahhoz, hogy ér­dekeiket hathatósan kép­viselni és védeni tudják. Erre legalkalmasabb szer­vezet lehet a Kertészeti Terméktanács. A szerve­zetnek lenne a feladata, hogy megszervezze a ter­melők önkorlátozását is. Szeptembertől teljes árú az utalványos szén is Drága lesz, ha nem szállítja haza! Ki ne emlékezne a télvé­gi és kora tavaszi szén­hiányra, a tülekedésre, a sorban állásokra, meg a leg­különbözőbb kiskapuk ke­resésére. Sajnos, akkor vol­tak fűtetlen iskolák, egész­ségügyi intézmények, és persze szép számmal ma­radtak tüzelő nélkül csa­ládi házak is. Azután jött a rendelke­zés, a szénutalványokat május végéig be lehet fizet­ni, elő lehet jegyeztetni, s ami nem elhanyagolható, a régi áron. Mostanra a szén­nek is új az ára és sokan nem is mernek a hideg napokra gondolni. A telepeket megyeszerte megrohanták az emberek. Befizettek, százak álltak sorban, tájékoztattak akkor, ELKERÜLNI A KÖZVETÍTŐ KERESKEDELMET Szövetkeznek a gazdák Az utóbbi hónapokban lapunkban is figyelemmel kísértük a Nagykőrösi úton létesülő nagybani piac — melybe 15 hektárnyi föld­apporttal a gyáli Szabadság 'Termelőszövetkezet is be­szállt — sorsát. Többször is . elhangzott, hogy' a 800 mil- lió forintos költséggel épült létesítményben végre kul­turált körülmények között találkozhatnak a termelők és kereskedők. A nyitás óta közel három hét eltelt. Az eddigi ta­pasztalatokról Majer Já­nost, a nagybani piac ve­zető felügyelőjét kérdeztük. Elmondta, hogy a hírhedt Bosnyák téri piacot felvál­tó Nagykőrösi úti eddig be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Nagyobb a tér, mindenki találhat magának helyet, s mivel csökkent a várakozási idő, felgyorsult a zöldség- és gyümölcsfor­galom. Hozzátette, jó len­ne, ha az országban még AZ Ail ELLES ÚSZVA ATYAÁLLAM Sokasodik a megyében azoknak a települések­nek a száma, amelyeken rövid idő — egy, másfél esztendő — alatt a korábbinak o kétszeresére, há­romszorosára nőtt az állami segítség valamilyen formájára szorulóknak a csoportja. Az atyaálla- mot, tehát az atyáskodó hatalmat — azaz a polgárról gondoskodó, sőt, helyette gon­dolkodó hatalmat, elosztó és ellenőrző mecha­nizmust — sok jogos bírálat érte, éri. Az atyaál­lam valóban furcsa képződmény', ám tagadhatat­lan, a polgárok egy része megszokta, „majd az ál­lam” teszi meg ezt is, azt is őhelyette, őérte. Kárhoztassuk a polgárt? Lehetséges, csak éppen igazságtalan és értelmetlen. Attól nem változik a helyzet, ha a fejére fejünkre hull a kárhoztatás ... Keserves tanulási folyamat az, amikor a polgár —. munkanélküliként, segélyre szoruló nagycsaládos­ként, ingyenes gyógyszerellátást kérő nyugdíjas­ként — felfedezi a határvonalat, meddig tart (ha van) az atyaállami segítség, s hol kezdődik a ki-ki a maga gazdája terep. Amint a foglalkoztatottak körében is súlyos és még feldolgozatlan tapaszta­lat: nem számíthatnak másra, csakis magukra. Azt a biztonságot, s annak fejében a szerény megélhetést, melyet az atyaállam kínált a polgár­nak, elfújta a változások történelmi szele. Számí­tások szerint a megye aktív keresőinek már az egyharmadát(l) hozta új helyzetbe mindaz, ami a társadalomban és a nemzetgazdaságban zajlik, s ennek a folyamatnak nincsen vége, sőt... ! Gyor­sulásával kell számolni. Az atyaállam iránti óhajt nyersen szétoszlatja a reális valóság: a saját sors vállalíotása. Minden terhével. Minden lehetősé­gével. (M) 6—8 helyen létesülne ehhez hasonló) termelő—kereske­dő találkozóhely, s akkor nem kellene a gazdáknak Békésről és Csongrádról is Budapestre utazniuk, hogy a fővárosban értéke­síthessék az árujukat. Ezek hiányában azonban marad hát a Nagykőrösi úti, amelynek egyelőre nincsen versenytársa, mert az itt- ott alakuló nagykereske­delmi lerakatok még nem tekinthetők konkurenciá­nak. Azok a termelők, akik árujukkal a fővárosban ragadnak, igénybe vehetik a piac szolgáltatásait, s öl­tözőt, fürdőt bérelhetnek a helyszínen — viszonylag olcsó árért. Mint megtud­tuk. hamarosan bővül majd a létesítmény, két raktár és egy melegedő építése már folyamatban van. Amikor híre ment, hogy a nagybani piac átkerül a Bosnyák térről a Nagykő­rösi útra, sokan annak a reményüknek is hangot ad­tak, hogy az új helyszínen nem működnek majd a zöldségesmaffiák. Majer János úgy vélekedik, sem a múltban, sem most nem volt. illetve nem működik maffia a nagybanin. A ter­meinket senki sem kény­szeríti arra. hoffv az áru­jukat annak adják, akinek nem akariák. Számukra csak egy kényszerítő köW.il- ménv van. a terméküket értékesíteni kell. s hogv ezt mennyiért tehetik, azt a piaci viszonyok határozzák meg. A termelő trazdák számá­ra tehát az látszik a jár­ható útnak. ha a közvetítő kereskedelmet elkerülik, s mas"k szövetkeznek áruik eladására a lakossági pia­cokon. II. E. és ezt még most is rossz álomként emlegetik. Hogy mi a helyzet jelenleg, ami­kor itt az ideje a felké­szülésnek, a bespájzolásnak, az elszállításoknak, annak próbáltunk utánajárni. Százhalombattán a telep­vezető nyugodt, neki és vá­sárlóinak is jó a szája íze. — Elvitték az utolsó de­kát is. Mindenki időben jött és szállította, aki má­jusban befizetett. Ponto­san annyit nehéz rendelni, amennyire igény van, de igyekeztünk. Jelenleg még ötfajta szénből válogathat­nak a vásárlók, s van, úgy 70-80 mázsa a ‘kedvelt és keresett német brikettből is, de azt is viszik napokon belül. Nekünk nincs gon­dunk — hallhattuk Szíjár­tó Istvántól. Vácott már nem ilyen ró­zsás a helyzet. — Nem győztük május­ban a befizetéseket, most pedig nem tudunk lépni a széntől. Itt áll hegyekben és nem jönnek érte. Ügy látom, sokan spekuláltak, üzletet láttak a dologban. Jó volna, ha a lakosság érintett rétege napokon belül meg­jelenne és elszállíttatná a szenét, mert csőd felé ha­ladunk, de magának is árt, hiszen aki nem viszi el augusztus 31-ig, annak már csak új áron tudjuk átadni, vagy visszafizetjük a pén­zét. Hiányunk semmiből nincs, jelenleg tízféle szén van a telepen, átmenetileg egy-egy fajta hiányozhat, de az is napokon belül megoldódik — tájékozta­tott Juhász Levente, a vá­ci telep vezetője. Még a megye északi ré­szén hegyekben áll és út­ban van a szén, addig a déli részen például nincs német brikett, tudtuk meg Cegléden. — ígéret van, de kérdés, lesz-e ebből a közkedvelt és keresett jó szénből? A keretet megkapuk, fel le­het iratkozni, természete­sen az emelt áron. De, hogy kapunk-e? Az utalvá­nyok beváltása nálunk terv­szerű volt, először kiszol­gáltuk a nyugdíjasokat, azután a vállalati utalvány­nyal rendelkezőket, s ezek után jöhettek a készpénzes vásárlók — mondta el Szűcs Jenő helyettes telepvezető Cegléden. A tüzépeken dolgozók egybehangzóan beszéltek arról, hogy a megyében gyakorlatilag leálltak az építkezések. A megkezdet­teket folytatják, de a szo­kásosnál lassabban. Nincs pénzük az embereknek. —árvái— Az első félévben több mint 8009 külföldi állam­polgár nyújtott be beván­dorlási kérelmet — közölte az MTI érdeklődésére Do­bos Györgyné ezredes, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályának helyettes ve­zetője. Elmondta, hogy a kérel­mek 80 százalékát román állampolgárok adták be, több mint 6000-en, majd a szovjetek következnek 623- an, ezt követően pedig a kínaiak 200 beadvánnyal. Különösen figyelemre mél­tó a kínaiak érdeklődése, mert az elmúlt évben még csak egy-két bevándorló­val találkoztak, s most egyre többen kívánnak ha­zánkban letelepedni. Erre eddig 107-en kaptak enge­délyt, elutasítás egy sem volt, a többi kérelem most van elbírálás alatt, miután az ügyintézési idő 90 nap. Azzal kapcsolatban, hogy a X. kerületi polgármesteri hivatal szerint Kőbányán mintegy 2000—3000 kínai él, az ORFK illetékese fel­hívta a figyelmet: a kínai állampolgárok vízum nél­kül érkezhetnek az ország­ba, s csak 30 nap után kell engedélyt kérniük az itt- tartózkodás meghosszabbí­tásához. Az ORFK tudomá­sa szerint a hazánkban le­telepedő kínaiak többsége kft.-ket alakít, éttermeket nyit, illetve egyéb vállalko­zásokban vesz részt. Kőbá­nyán, a Pataky István Mű­velődési Házban pedig, a hírek szerint, információs irodát is nyitottak, hogy se­gítsék honfitársaik ma­gyarországi letelepedését. A Belügyminisztérium hatósági főosztályán el­mondták, hogy magyar ál­lampolgárság iránti kérel­met régebben évente mint­egy 3000-en adtak be, ta­valy már 10 ezren, az idén pedig több mint 20 ezren. Nyugat-Európa szimpátiával figyeli a magyar kormány­nak a jugoszláviai válság megoldására tett lépéseit — jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap, amikor a parlamenti pártok képviselőivel találkozott.. @ A magyar kormány 40 millió forint értékű segélyt kül­dött a moldvai árvízkárosultak támogatására. © Jövő év áprilisában magánkézbe kerül és részvénytársasági formában működik tovább a Magyar Hirdető — jelen­tette be a cég vezérigazgatója. ® A „vasfüggöny” le-, döntésének tiszteletére emlékoszlopot avatnak augusz­tus 24-én Hegyeshalom és Nickelsdorf között. A MEGYE ÉSZAKI EÉSZÉN MÉG ARATNAK Nem várja me ff Lőríncet a dinnye Az elmúlt években Pest megyében szokás volt, hogy augusztus hatodika környé­kén már befejeződött az aratás. Az. idén azonban az időjárás közbeszólt, s a megye gabonával bevetett területének húsz százalékán még lábon áll a termés. Jobban jártak a déli te­rületek gazdái, ahol élőbb elkezdhették az aratást, s még a csapadékos időszak előtt be is fejezhették azt. Az északi részen élők már kevésbé kedvező helyzet­ben vannak, hiszen a sok eső hatására a gabonatáb­lák elfeküdtek, megnehe­zítve ezzel a kombájnosok munkáját. A szakaszos ara­tás ellenére a termésátla­gok meghaladhatják a ko­rábbi évekéit, igaz, akadnak majd olyan gazdaságok is — ahol az időjárás nagyobb pusztítást végzett —, ame­lyek a kivételek közé ke­rülnek. A sok eső nem tett jót a rozsnak sem, a növény már sok helyütt lá­bon csírázik. A tavalyi szárazság ala­posan megtizedelte a kuko­ricatermést, az idén azon­ban a sok eső és a me­leg ideális volt e növény számára. Úgy tűnik, hogy kukoricából jó termésre le­het számítani, s ez az állat- tenyésztési kedvet is meg­növelheti. Ami az állattenyésztést illeti, az államigazgatás igyekszik biztosítani, hogy a szükséges törzsállomány rendelkezésre álljon. A na­pokban is folynak a ható­sági törzstenvészeli felül­vizsgálatok. Tegnap Szó- kolyán a juh-, ma Püspök- hatvanban a sertés-, augusz­tus 27-én pedig Gödön a baromfiállományt vizsgál­ják. A júliusi csapadéközön a gyümölcsök állóképességét is megviselte, csalc egy részük exportképes. A pia­cokat járva a vevők is lát­hatják, hogy az áraik is magasak. A dinnyének sem tett jót a sok eső, a szak­emberek véleménye szerint a szezonja az idén meg­lehetősen rövid lesz. Úgy­hogy aki kedveli ezt a népszerű nyári csemegét, ne habozzon, vásárolja meg már a mostani, harminc forint körüli áron, úgy tű­nik, nem érdemes Lőrinc napjáig várni. H. £.

Next

/
Oldalképek
Tartalom