Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-12 / 188. szám

NAGYKŐ ROSI wma XXXV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ Kertbarátok tanulmányúton Kevés munkást láttak A kertbarátkor a minap autóbuszos kiránduláson járt, Dávodon. Az út célja a Duna—Tisza köze szép tájainak bemutatása, a ka­locsai tejüzem munkájának megismertetése és végül a dávodi termálfürdőben a melegvíz élvezete volt. Az útra negyvenötön in­dultak, és az autóbusz Kecskemét—Jakabszállás— Bocsa—Soltvadkert—Kecel ■—Kalocsa—Bátya—Dusnok —Sükösd—Érsekcsanád— Baja—Bátmonostor—Nagy- baracska—Csátalján jutott el Dávodra. A körösi em­ber éles szeme észrevette, hogy a több mint 170 kilo­méteres útvonal mellett a búza-, az árpa-, a napra­forgó-, a kukoricavetések, a gyümölcsösök, a szőlő, az erdők és a mezők váltako­zásában csak Soltvadkert és Kalocsa közelében dol­goztak emberek a földeken. A soltvadkerti ember a szőlőjében tett-vett, és a kalocsai paprikások kapál­tak ültetvényeikben. A kiránduló csapat tag­jai a kalocsai tejüzem vendégei voltak. Az üze­met működés közben is be­mutatták, bár a gépek za­ja miatt nem mindenki ér­tette, hogy mit is mond a kalauzoló szakember. Az Kertészkedoknek A szamócáról A szamócát sok helyen epernek, földiepernek neve­zik, bár ez a név nem jó, mert az eper fán terem és merőben más növény, mint. a szamóca, a botanikusok is más családba sorolják. A szamóca a föld egyik leg­elterjedtebb növénye, akár a vadon termő, akár a kerti fajtájáról van szó. Megta­lálható Izlandon, de min­dennapos Dél-Amerika leg­délibb részein is. A _ kerti szamócát Európába Észak- Amerikából hozták át és Anglia kertjeiben termesz­tették először. Amikor az angolok megismerték és megízlelték, azt mondták róla, „hogyha a minden­ható Úristen akart volna a szamócánál jobb gyümöl­csöt is teremteni, bizonyára teremtett volna. De nem teremtett.” Az l?ÖÖ-as évek elején Chiléből hoztak át Francia- országba egy igen nagy gyümölcsű fajtát, amelynek az volt a hátránya, hogy nagyon fagyérzékeny volt. Az észak-amerikai és a chi­lei fajták kereszteződéséből egy fagytűrő és ízletes fajta jött létre, ez a fajta lett a mai kerti szamócák nagy részének az őse. Ezután el­terjedt az egész földrészen. Térhódítását annak köszön­heti, hogy gyorsan termőre fordul, évenként rendszere­sen terem és nagy mennyi­ségben is igen könnyen sza­porítható. Szaporításának ideje augusztusban van, de ha jó minőségű és bőven termő töveket akarunk, akkor a szaporítás előkészületeit most kell megtenni. Első teendő, a szamócaágyás ki­jelölése a kertben. Széltől védett helyen legyen, mert a szél hamar összekuszálja és tönkreteszi az indákat, ezzel együtt a termést is. Az ágyás ne kerüljön mé­lyedésbe, ahol a tavaszi utófagyok idején a legala­csonyabb a hőmérséklet. Szép színű, jó zamatú ter­mést csak napos, meleg he­lyen kapunk, de ha ilyen helyünk nincs, ültethetjük félárnyékba is, ezt is jól tű­ri. Öntözéssel sokkal jobb eredményre számíthatunk, ezért a hely kijelölésénél gondoljunk az öntözés lehe­tőségére is. A kiválasztott területet bőségesen trá­gyázzuk meg, és jó mélyen ássúk fel. Válasszuk ki az anyanövényeket is. Tartsuk szem előtt, hogy minden élőlény — legyen az növény vagy állat — jó és rossz tu­lajdonságait az utódaira. továbbörökíti Széli László Piaci jelentés Húsboltok, sorok A hétvégi hetipiacon a legnagyobb sor a húsbolt előtt állt — inkább re­ménységből, mint valódi várakozásból. Ez a tény az egész forgalomra rányom­ta bélyegét, ugyanis az emberek más húsboltok előtt is sorállással foglal­koztak, s hagyták a zöld­ségeket magukra ... A gyümölcspiacon hihe­tetlenül drága a dinnye, csak azokon lehet csodál­kozni, akik vesznek be­lőle. A görögdinnyét 28 forintért kínálták — Lő­rinc előtt egy nappal, s úgy, hogy a város másik végén, a zöldségboltban 21 forint volt —, a sárgadiny- nyét meg 22-re tartották. Az őszibarack sem népgyü­mölcs már, hiszen 32—70 forintra mondták. De itt újabb különlegesség volt, a nép a 40 forintos előtt to­longott, a 32 forintos előtt meg elment. Az almát 15— 40. a ringlót 35, a főzni va­ló kukoricát csövenként 5— 8 forintra tartották. A zöldségpiacon a krump­li újra olcsóbb leit, 16 fo­rintért is lehetett már venni. A karfiol 40—60, a fokhagyma 120—150, a‘ kel és fehér káposzta 15, a zöldbab 12, a tök 6, a pap rika 8—30, a gomba 180 forintba került. Paradicso mot 10—30, uborkát 10—16 forint között kínáltai, a fejteni való babot meg 70 forintra tartottál*. A kari- lábé darabja 6 form', volt. A tojás ára 4 forint volt. üzepi figyelmességéből saj­tot, túrót és tejet is kap­tak. Később a városban a kalocsai népházat tekin­tették meg, amelynek ki­állítóhelyiségeiben a kalo­csai hímzést lehet látni, történeti fejlődésében. Hajnald Lajos kalocsai érsek hírét vette, hogy a faluban sok asszony hal meg, és a falu nem alkal­mazott orvost még 1080- ban sem. Arra a kérésre, hogy vegyenek föl, a köz­ség azt válaszolta, hogy eleve el.van rendelve, hogy mindenkinek meg kell hal­nia, így orvosra nincs is szükség. Amikor az 1950-es évek­ben a bajai vasútvonalat Dunapataj és Baja között kialakították, a magaspart átvágásánál körösi embe­rek is dolgoztak a vízágyú­nál. Ez a berendezés onnan koponyákat és középkori őrlőköveket mosott ki, és ezt Nagykőrösre hozták. Míg ezekről szó esett, meg is érkeztek Dávodra 12 órakor. Egy korszerűen épített vendéglőben ebédel­tek, majd ezután a fürdés következett. Utána Hajó­son a borpincéknél álltak meg, ott pincehidegen itták a valódi hajósi bort. Hazafelé Soltvadkertnél már sötétben kanyarodott az autóbusz a Kecskemét­re vezető útra, és mondták a szép magyar dalokat Ha­jóstól Nagykőrösig. Vidá­man vettek egymástól bú­csút a kiránduláson részt vevők, akik még napokig beszéltek a történtekről. Dr. Balanyi Béla A Uj étterem Kőcseren Vadhúst is kínálnak A vendéglátóipar fejlesz­tése Kocséron sem tartozik a legsürgetőbb feladatok közé, de egy étterem létesí­tése azért mindenképpen jeles eseménynek számít a faluban. Annál is inkább, mivel a főutcán a minap megnyílt Vadászcsárda ne­vezetű vendéglő a hírek szerint régi hiányosságot szüntet meg. A községben eddig nem volt olyan ven­dégmarasztaló intézmény, ahol — ha szabad így fogal­mazni — tisztességes ebédet rendelhetett volna az itt időző idegen vagy a hely­béliek. Az ÁFÉSZ bezárta a régi söntést, és lemondott a he­lyiség használatáról. Bálint István, az ismert vendéglá­tós vette bérbe, ennek fejé­ben havi 25 ezer forintot fi­zet a tulajnak. A volt krics- mi helyiségeit kifestették, szépen berendezték, barát­ságos kinézetű étterem ké­pét mutatja. — Azt rebesgetik — igaz, a cégtábla is sejteti — hogy majd valami különlegesse- get szolgálnak fel itt a ven­dégeknek. — Nos, annyiból lesz csak sajátos a szolgáltatás, hogy vadhiísból készült ételeket is tálalunk, a környék ven­déglőiben az ilyesféle étkek nemigen szerepelnek az ét­lapon. — Gondolja, hogy az ínyencek tolongani fognaie a drága vadpecsenyére? — Hogy drága-e vagy sem, azt majd eldöntik a vendégek. Egyébként egy kiadós őzpörkölt 120 forint­ba jön, holott egy kiló őz­comb, most úgy 600 forintot ér. Nem is annyira az étel­különlegességekre helyez­zük a hangsúlyt, egy ilyen intézményt akkor lehet vonzóvá tenni, ha kulturált szórakozásnak, vendéglá­tásnak teremti meg a fel­tételeit. Ez hiányzott eddig a faluból. Éppen ezért nem lenne értelme magas árakat szabva csak a pénzesebb vendégekre apellálni. Sze­retnénk egyéb szolgáltatá­sokat is állandósítani, lako­dalmakat, bálokat, zenés es­teket rendezni. Olyan szín­vonalon, hogy a kocsériak- nak ne jusson eszükbe más­hová menni. —ay Hozzászólás cikkeinkhez Példát mutatnak Mint hajdani diákpolgá­ra a városnak, mindig nagy érdeklődéssel olvasom a nagykőrösi oldalt, figyelve a szívemnek oly kedves vá­ros életének alakulását. Az augusztus 7-i szám vezető cikkét Kiss János polgármester írta, válaszol­va a Szocialista Párt helyi elnökének. Ami miatt tollat fogtam, az egy megjegyzés csupán: a polgármester úr írása azt a kulturált, a városért fele­lősséget érző hangot és ma­gatartást tükrözi, aminek a helyi politikában manapság oly nagy hiányát érezzük. Nagykőrös — ha általá­ban is úgy mennek a dol­gok, mint a Kiss és Varga urak közti „írásváltás” tük­rözi — példát mutat szá­mos településnek a politizá­lás hogyanjára. Varga László Dalas Az lÉerka sorsa Az uborkától idén he­veny gyomoridegességet le­het kapni. No, persze most sem az kerül veszélybe, aki megeszi, h?nem az, aki sokat vetett belőle. Nyársapáton például majdnem minden­ki e növénytől várta háza tája gyarapodását, ki száz négyszögölön, mások 2-3 holdon Beszélik, van, akinek nemcsak a gyomra, de a szíve sem bírta már az uborkapiacon elszenvedett stresszt, kórházba vitték. Nem is lehet csodálni, a savanyúságnak való, a nagyecetes mérethatáron, túl eladhatatlan, az ipar ez utóbbi mérettartomány­ban is csak a tételek 20 százaléka erejéig veszi meg. Az ÁFÉSZ felvásárló­telepeiről nemrégen Hat­vanba is szállították a ter­mést, így a kisecetesért 16 forintot tudtak fizetni. Üjabban a hatvani gyár is besokallt, emiatt tovább zuhant az ár 13 forintra, ami azért is bosszantja na­gyon a termesztőket, mert tavasszal a helyi konzerv­gyár 17 forintot garantált. A csemegeuborkáért jelen­leg 38 forintot adnak. Az időjárás megviselte az ültetvényeket, támad a peronoszpóra, de a gazdák már nem sokat törődnek vele. A környéken az in­dáknak eresztették a horo- lót, ne szívják a földet. A szezon immár véget ért. Mozi Augusztus 12-én a nagy­teremben 6 órakor, a cifra­kerti parkmoziban 9 óra­kor: Belevaló papapótló. A neveletlen nagybácsi nevel? Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. A videotéka ajánlata: El­za és kölykei. Színes, szink­ronizált angol film. Alternatívan! SÍÉ Hí WlliPillllllPlIBW Ha drága a vonatjegy — márpedig sokba kerül az! — vigyen magával az ember gördeszkát, s vágjon neki az­zal az útnak... (Erdősi Ágnes felvétele) »PORTHÍREK Atlétáink sikerei Pest megye nyílt atléti­kai pályabajnokságát a fő­városban rendezték, ame­lyen a társadalmi sportkö­rök mellett a diáksportkö­rök is képviseltették ma­gukat, s több korcsoport­ban mintegy hatszázan ve­télkedtek. A Nk. Konzerv­gyár Kinizsi SE sportolói közül heten bajnokságot nyertek és még további hat fő állhatott közülük dobo­góra. Felnőtt férfiak. Magasug­rásban: 1. Brandt Tamás 192 centiméterrel (III. osz­tályú szintű eredmény és egyben városi csúcs). Tá­volugrásban: 2. Brandt, 694 cm (III. osztályú.) Hármas­ugrásban (ebben a század­ban negyedszázad eltelté­vel most volt először körö­si versenyző!): 2. Brandt 14,16 méter (II. osztályú szintű!). Gerelyhajítás: 1. Szűcs Ambrus 55,60 m (III. o.); diszkoszvetés: 1. Palo­tai János 38,40 m (III. o.), a minősítés érdekében a ré­gi atléták is beugrottak. Súlylökés: 3. Szűcs 11,65 és 4. Bi’andt 11,08 m. Felnőtt nők, magasugrás­ban: 1. Brandt Beáta 150 cm. Serdülő A korcsoportos leányok, gerely: 1. Pörge Rita 44,80 m (ifjúsági arany­jelvényes szint). Serdülő A korcsoportos fiúk, gerely: 1. Szabó Ká­roly 64,46 m (aranyjelvé­nyes szint). Távol: 6. Sza­bó 540 cm. (Nála idősebbek között). Serdülő B, 11 éves fiúk, gerely: 2. Bodzsár Sándor 38,12 m (bronzszint). 13 éves fiúk, gerely: 2. Mocsai Gellért 32,54 és 4. Mézes Róbert 25,90 m. Serdülő B, 15 éves led­nek, gerely: 1. Barcsay Zsuzsanna 34,92 m (ezüst­szint). 14 éves leányok, disz­kosz: 4. Sarkadi Szilvia 20,76 m, súly: 5. Sarkadi 820 cm. 13 éves leányok, gerely: 3. Deák Györgyi 25,78 m, súly: 4. Horváth Mariann 875 cm, távol: 6. Horváth 415 cm. 80 méteres síkfutás előfutamában: -3. Hajdú Krisztina 11,3 má­sodperccel. Üjabb két korcsoportban Cegléd adott helyet az álta­lános iskolás diákolimpia kisterületi atlétikai össze­tett viadalának. Erős volt most is a mezőny. Általá­ban e területről nyerik a megyei vetélkedőket. Na­gyon jó ■ pályán túl gyors volt a verseny ritmusa. Szá­monként általában hat csa­pat volt. Fiú II. korcsopor­tos négypróbában: 5. Nk. Arany-iskola, a leányoknál: 5. Nk. Koissuth-isk. (itt na­gyon erős volt a mezőny). Fiú I. korcsoportos három­próbában : 3. Nk. Kossuth- isk. (Bárány, Mondi, Mol­nár, Kiséri, Hengán, Soós), dicséretesen. Egyéni össze­tettben a két számot meg­nyert Bárány József a to­vábbjutó harmadik helyen végzett. S. Z. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. (0 A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. © Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon : (20) -51-3S8. 0 Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. @ Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom