Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

3JL vonaóo i Egyre több az önjelölt „politikus”, „népvezér” Cegléden. .. .Ha valaki hokedlira áll és gyer­tyát tesz a fejére, azért még nem lesz irányt mu­tató világítótorony. — Miért nem jön a pápa Ceglédre? — Mert megtudta, hogy vannak olyanok a város­ban, akik p ápábbak (akarnak lenni) a pápá­nál. ★ Mint a karámból sza­badult csikók, úgy vág­tatnak fölénk a fekete sö­rényű felhők. Dübörög­nek, szikráznak patáik az égi síkon. Először ha­talmas cseppek — fé­nyes üveggolyók — csat­tannak az aszfalton, majd sűrű esőerdő áll­ja az emberek útját. Eresz alá húzódom, falhoz lapulok a Teleki utcában. Idős asszony tolja a kerékpárját, — vagy az viszi őt? Meg­áll, kendőjéről lesodor­ja a vizet. Hegyes csont- ujjain szétpattan egy- egy buborék. — Ver az isten min­ket ezzel a sok esővel — mondja közvetlen ter­mészetességgel,n mintha régi ismerősök volnánk. — Miért gondolja ezt? — Mert rossz népek vagyunk. Az a sok ma­rakodás! Lökdösik, gá­zolják egymást az embe­rek beszédükkel, mint azokkal a rengeteg autókkal. De hát... ne­kem már mindegy. Az a kis idő... — Ne mondjon ilyet! — Mit várhatok én még? Az uram három éve hagyta rám az öz­vegységet, gyerekem és unokám az ország másik szegletében élnek. Van egy kis kertem, abban piszmognék, ha az idő engedné. Zúdul a zápor, elveri egy időre a szavakat is. — Csak már kisütne — röpdös tekintete a fák lombjában —, akkor társat látnék magam mellett. Az árnyékom. Furcsán rándül mo­solyra a szája. S az eső már becsap az eresz alá is. Helyben termett pár­beszéd. — Miért ütöttél ar­cul?! — kérdi döbben­ten a törékeny Pedagó­gia. — Mert lefeküdtél id. Politikával! — mordul az éles arccsontú ifj. Po­litika. — De én nem akar­tam! ... Erőszakosko­dott. — Persze, a disznó! Gyere, majd én meg­mutatom neked, mi az öröm! — De én nem aka­rom! ... Szeretnék vég­re magamra maradni! — Azt mondtam, gye­re! Ne kelljen annyit rángatni téged! Sokan azért veszik szájukra Isten nevét, hogy istenítsék istente- lenségeiket. ★ Egykor bizalommal néztek egymás szemébe az idegenek is, ha szem­be vitt útjuk. Később el­fordították a fejüket. Manapság tőr villan a tekintetekben. — Asszonyom, kérem, fogadja el ezt a szál vi­rágot! — Mi?! Miért? — Olyan kedvesen, tisztán nézett... — Mit képzel?! Szem­telen! Az utcán, csak úgy? — Csak úgy ... — Hagyjon békén! Tizenkét éves lett. Nappal az utcán már el­húzza tőlem a kezét. De este, amikor ágya mellé ülök, összefonódnak uj- jaink. Talán még azzal indul messzi álomútjá- ra, hogy én is lekísérem, mindvégig. Hajnal, ne siess! Költői Ádám CEGLÉDI Otílián XXXV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Épen élt a testében (II.) 1991. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Ez borzasztó dolog A terhesség ideje alatt nem volt semmi gond a mag­zattal. Sajnos, az emberke mégis meghalt. A kismama és édesapja elmondta a történteket. Természetesen kiván­csiak voltunk az orvosok véleményére is. Dr. Pusztai Gézával, a szülészeti osztály megbízott főorvosával és dr. Zubek László kandidátussal beszélgettünk. Bevezetésképpen Pusztai főorvos kedvező képet raj­zol arról, hogy osztályukon minden kismamára nagyon gondosan ügyelnek. A szü­lés körüli első hat napban a halálozást az elmúlt más­fél évtizedben negyvenöt ezrelékről — ezer újszülött közül ennyi halt meg — napjainkban kilencre le­szorították. A világ egész­ségügyében élen járó Svéd­országban ez a szám nyolc, míg az országos átlag ti­zenöt. Ezt az arányszámot jelentősen befolyásolja a koraszülések alakulása. A ceglédi szülészeten az utób­bi másfél évben két és fél kilón felüli újszülött nem halt meg — kivétel a mos­tani sajnálatos eset. A jó eredményeket a terhesgon­dozás színvonalának eme­lésével érték el és az. egy­re korszerűbb műszerek alkalmazásával. Biztonságból Zubek tanár úr szerint a szülés körüli halálozás helybéli száma — amely sokkal jobb az országos át­lagnál — eléri a világszín­vonalat. Ennek ellenére akad rá példa — ahogy más országokban is —, amikor a legmodernebb készülékek sem jeleznek. Most ez tör­tént. — Amikor a kismama bekerült az osztályra, volt-e jel, ami azt sejtette, hogy a baba nem jöhet épen vi­lágra? — Pusztai Géza: — A kismamát a terhesgon­dozást végző kolléga biz­tonságból utalta be hoz­Pang az autópiac Pang az autópiac. Soha ennyi eladó autó, s ilyen kevés vevő nem volt az országban. Cegléden, s közvetlen környékén tucatnyi autóbazár, bontó kínálja a jobb-rosszabb járműveket, használt alkatrészeket. A vevő ritka, megbecsült vendég (Apáti-Tóth Sándor felvétele) zánk. A magzati szívhang vizsgálatánál a készülék papírszalagján olyan gör­bét észlelt, amiről ott, ak­kor nem lehetett megálla­pítani, hogy a baba bajban van, vagy épp alszik. Az osztályon nemcsak a szív­hangot néztük meg újra, kiegészítő vizsgálatot is vé­geztünk. Annál is inkább, mivel közeledett már a szü­lés napja. Semmiféle rend­ellenességet nem tapasztal­tunk. Ezt követően külön­böző időszakokban, rend­szeresen figyeltük a szív­hangot: jó volt. Aztán meg­indult a szülés. Az osztá­lyos kolléga először tiszta magzatvizet talált. Amikor az anya lekerült a szülő­szobába, az ott levő orvosok már mást észleltek. Ezért a fokozott biztonságot jelentő készüléket ráhelyezték a hasára, és azzal vizsgálták tovább a szívhangot. A szü­lések mintegy huszonöt százalékánál fordul elő, hogy nem tiszta a magzat­víz. Ezért ilyenkor nem szoktunk kétségbeesni, et­től még valaki szülhet egészséges babát. Nem csi­nálunk mindjárt császár- metszést ... — A kismama kérte, hogy minél hamarabb végezze­nek műtétet... — Mivel ez egy fokozott megterhelés az anyának — néha a magzatnak is —, ezért arra törekszünk, hogy minél ritkábban legyen mű­tét, amelynek megvannak a szövődményei és a veszé­lyei. Talán, ha... — Tudom, naiv elképze­lés, a beavatkozás idejét nem lehetett volna ponto­sabban kiszámolni? — Nem csak a laikusokban, még bennünk is felmerül a kérdés: — Mi lett volna, ha... ? Ez utólagos okoskodás. A szülés kezdetén nem talál­tunk olyan súlyos elválto­zást, ami indokolta volna, hogy előbb végezzük el a császármetszést. Amikor vi­szont elérkezettnek láttuk az idejét, nem késleked­tünk. Zubek László: Én fel­ügyeltem a szülőszobát. Nem lehetett korábban ész­lelni a műszerekkel a ve­szélyt. Amikor észrevettük, azonnal császármetszést csináltunk. — Mi volt a halál konk­rét oka? Pusztai Géza: A bonco­láskor megállapították, hogy az átlagosnál lénye­gesen kisebb súlyú méhle­pény nem tette lehetővé a magzat alkalmazkodását a szüléshez. Talán, ha két kiló hetvendekás ... élet­ben emeljük ki... Talán... — A beszélgetés elején kedvező számokkal büsz­kélkedtek. Ám azok Kazi Lászlónét nem vigasztal­ják ... Pusztai Géza: — Sajnos, számára ez az arány száz- százalékos.. — Mennyire érzik mor- bidnak a történteket? A kollégájuk biztonságból a kórházba küldte a kisma­mát. s a baba az orvosok ke­ze között meghalt. Ez ott­hon éppúgy végződhetett volna... Pusztai Géza: — Egy érett újszülött elvesztése minket legalább annyira megvisel, mint a szülőket. Még az Ötödik terhességnél is, nemhogy a legelsőnél. A kudarcunknak éljük meg, holott a kollégák mindent megtettek. Ez borzasztó dolog. Tőlünk a közvéle­mény mosolygós újszülöt­teket vár. Különben az emberek joggal — ahogy mi magunk is — vétkest keresnek. Amerikában és Nyugaton ezért hiányszak­ma a szülészorvos. Mert százszázalékos eredményt kívánnak. Ami lehetetlen. Sajnálják — A kismama azt mond­ta, vállal újabb terhessé­get, de erre az osztályra kezelésre sem szívesen jár­na ... Zubek László: — Kérem szépen, ez hozzátartozik a szabad orvosválasztáshoz. Vannak, akik bizonyos szempontból inkább Buda­pestre, Szolnokra, Kecske­métre mennek. Sokan vi­szont más településekről hozzánk jönnek. Sajnáljuk, hogy a kismama csalódott. Joga van, ahhoz, hogy egy másik intézmény orvosai­ban bízzon meg. Fehér Ferenc (Vége) Elmarad az ünnepi Gyorsan változó vilá­gunkat olykor(?) a hasznos és értelmes ün- neplési alkalmak is el­veszhetnek a gyanakvó szemlélet, a felületes is­meretek miatt. Talán ezért olyan mostoha a kilátása a Ceglédi ősz­nek is. Azon lehetett volna vitatkozni, hogy belső szerkezete jó-e, alkalmas-e, de elfeled­kezni — tudatosan ró­la, balgaság. Illik ma régre hivat­kozni; nos, e kulturális ünnepsorozat épp a ’45 előtti időkben gyökere­zik. Ezért nem vadonat­új keletű ötletem meg­ismétlem. Nem az a rossz, ami a közelmúlt­ban volt (mint kritérium alapján), hanem, ami eszmgi tartalmában volt torz. A Ceglédi ősz más volt, más lehetne. Mi­közben legyinteni illik, nem baj, ha az érintet­tek veszik a fáradságot, s utánanéznek a tartal­mi értékeinek és az egy­kori költségeinek is. A folklorizálódott „tények” és az érzelmek rossz ta­nácsadók. Mindez arról jutott eszembe, hogy idős ba­rátom, Ny. F. asztalán katonás rendben sora­kozik az utolsó tíz Ceg­lédi ősz programfüzete. Vajon miért gyűjtötte? ÉSDÉ Képviselői fogadóórák Augusztus 12-én, hétfőn délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 7-es választó- körzetnek dr. Kónya Mi­hály, a 8-as választókörzet polgárai részére Faragó Gyula képviselő tart foga­dóórát. Augusztus 13-án, kedden délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 6-os válasz­tókörzetnek Ecseri Károly képviselő tart fogadóórát. Elhanyagolt sírok A nyár nem kifejezet­ten a temetőlátogatások idénye. Sajnos van, aki keserű és szeretetteljes kö­telezettségből vagy éppen kíváncsiságból megy oda. Az utóbbi okból és a Kál­vária temető szobrainak állapota miatt néztem kö­rül ott a napokban. Tet­szőlegesen is választhat­tam volna, de két ezredes­re voltam kíváncsi. Csutak Kálmán és Földváry Ká­roly sírját látogattam meg. Különösen az előbbi ezre­des nyughelye nagyon sok problémát vet fel, de Földváry sírjához, emberi nagyságához sem méltó a küllem. Nagyon örülök, hogy a katonasírok szépek, tetsze- tősek a városban, de azért nagy nemtörődömségre Rejtély Fellelhető Cegléden, a Kossuth Művelődési Köz­pont egyik sarkán egy szemre is tetszetős hirde­tőtábla. Rajta a felirat: „Ez az ön hirdetési he­lye!” Kisiparosok neve, foglalkozása, lakcíme sze­repel . a táblán. Mennyi ? Pontosan harminckettő. Ám valamire felfigyeltem. Hónapok óta a helyzet nem változott. Három hely üres. Az emberben felve­tődik a kérdés: csak 32 kisiparos lenne Cegléden? Vagy ennyire jól megy az üzlet, hogy nincs szükség reklámra? vall, hogyha Cegléd két 1848/49-es hősünk porhüve­lyét is befogadta, nem be­csüli meg őket. A nagy változások idején bizony elmarad a tegnapról örö­költ, mégis maradandó ér­téket jelentő dolgaink megbecsülése — olykor­olykor ... Nem lehet egyetlen teg­napi, tegnapelőtti hős sem, akinek az emléke, kultusza előbbre kerülhetne — e tá­bornokok elé. A magyar történelem egyik legszebb korszakának szereplői vol­tak ők, éppen ezért nem lehet a helyzetet szó nélkül hagyni. S csak remélni szeretném, hogy hamaro­san ilyen cikkek írása tel­jesen feleslegessé válik, mert az emberek mozdul­nak s tesznek. Akkor elég lesz a dicséret... És ad­dig? S. D. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munka­társ: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 270(1. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22­(353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—n óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom