Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
Drága helyiség riasztja a vállalkozói Bérletből élő önkormányzatok Mondják, manapság az ön- kormányzatok két malomkő között őrlődnek, mert egyfelől segíteniük kellene a helyi vállalkozók boldogulását, másrészt viszont a kiadandó üzletek bérleti díja az egyik pénzforrásuk. Tökölön például a képviselő-testület nemrégiben Vizsgálta felül a bérleti díjakat, s megállapították, hogy a tavaly január elseje után kötött szerződések reálisak, amelyek viszont ez idő előtt születtek, azok aránytalanul hátrányos helyzetbe hozzák az önkormányzatot. Az új díjakat az épületekre és a területekre már az övezeti besorolás szerint — bel- vagy külterületen fekszik-e s közművel ellátott-e — szabták meg. Hoffmann Pál polgár- mester elmondta, hogy az új díjtételeket csak jövő január elseje után kívánják bevezetni, de annak előkészítését már az idén megkezdik. A polgármester hozzátette, elképzelhető, hogy lesznek olyan esetek, amelyek egyedi elbírálást igényelnek majd. Az önkormányzatnak gondot jelent az is, hogy akadnak olyan területok, amelyeket bérlői Egyszerűsítve bonyolultabb Egy gonddal több Október elsejétől lekerül a telefonszámláról a tv- előfizetési díj, és azt külön, vagy OTP-átutalással, vagy a postai kézbesítőnek kell befizetni. Mint Kovács József, a posta-vezérigazgatóság postatechnológiai osztályának vezetője az MTI tudósítójának elmondotta, ez a lépés a posta részéről kényszerhelyzet. A Magyar Postától különvált Magyar Távközlési Vállalat ugyanis arra hivatkozva, hogy egyszerűsíteni kívánja számviteli rendszerét, nem vállalja tovább a tv-díjak saját számlájára való átutalását. Ebben a helyzetben a Magyar Posta Vállalat nem tud mást tenni, mint a korábbi kényelmes és biztonságos fizetési rendszer megszűntével a díjakat, több mint százezer előfizető esetében külön számla ellenében a hagyományos módon, a kézbesítővel beszedetni. Erről a Magyar Posta Vállalat levélben értesíti ügyfeleit. Kovács József elmondta, hogy ez a megoldás a postának külön kiadást is jelent a magyarázkodáson kívül, ám a kialakult helyzetben egyelőre nem tudnak mást tenni. Az MTI tudósítója azt is megtudta, hogy televíziódíjként kéthavonta több mint 3 milliárd forintot fizet be a lakosság. Az adminisztráció még nehézkes Szociális és válságtérkép Június 1-jétől a Népjóléti Minisztérium érvényes jogszabály alapján kisegítő szociális juttatásként az ország összesen 3200 települése közül 2200 kap tejutalványt. Ezeket a három legjobban rászoruló csoportba tartozó lakosoknak, — vagyis a rendszeres szociális vag'y nevelési segélyezetteknek, valamint a hadirokkant-pénzellátásban részesülőknek — a helyi önkormányzatok legtöbb helyen már májusban szétosztották. Az ezer település, amely nem kapott tejutalványt, zömében olyan, ahol nincsenek igényjogosultak, de sajnos akadnak olyanok is, amelyek az önkormányzat figyelmetlensége vagy lassúsága miatt még nem kapták meg az életet jelentő kuponokat. Egyhavi tejutalvány 300 forintot ér és hét jegyből áll. Ilyen utalványt hét hónapon keresztül kaphatnak a rászorulók, utána az önkormányzatnak december 10-éig újból be kell adnia az igényeket 1992-re, de már egész évre. Az önkormányzatok ész- szerűségi okokból nem egyszerre, hanem általában havonta adagolva adják oda az utalványokat. Például a hátrányos helyzetűnek minősített, közigaz4 gatásilag közös Kemence- Bernecebarátiban minden hónap 2-án kapja kézhez a 29 ínséget szenvedő jogosult. Tejutalványt jelenleg 167 ezer 571 magyar állampolgár kap, de hogy ebből hány a Pest megyei, ezt csak néhány hét múlva, a számítógépes adatfeldolgozást követően tudják megmondani a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozók Otthonának módszertani osztályán, illetve a Népjóléti Minisztérium válságirodáján. A minisztérium a számítógépes adatok feldolgozását követően szociális és válságtérképet készít, amely alapján az ország legveszélyeztetettebb körzetei behatárolhatók lesznek. Az igénylők száma a pót- igények beérkezésével a határidő lejártáig, vagyis szeptember 30-áig még némileg módosul majd. Nyilván lesznek új jogosultak, de lesznek településeik, ahol a régiek kiesnek. A Pest megyei önkormányzatok vezetőinek és a tejutalványokkal foglalkozó szociális vagy más bizottságoknak csupán annyi a teendőjük, hogy ha eddig elmulasztották az igények bejelentését vagy módosítani akarják az eredetit, a szeptember 30-ai póthatáridőig küldjék el az illetékes helyre azt. Ha nem így tesznek, gondoskodásuk hiányát éppen a legszegényebbek sínyli k meg. —kk— még 1985-ben tíz évre, díjfizetés nélkül kaptak meg. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a bérleti díjak ügyében is az úgynevezett fontolva haladást kívánták megvalósítani, mert azt szeretnék, ha a község kedvező terep lenne a vállalkozások számára. Jelenleg Tökölön negyven vállalkozót tartanak nyilván, de nem elképzelhetetlen, hogy a paletta bővüljön és színesedjen, esetleg műteremnek, művészcsoportoknak is helyet adjanak. Nem mondtak le a vállalkozókat segítő inkubátorházak létesítéséről sem. Nemrégiben Németországban is hasznos tapasztalatokat szereztek, a volt szovjet épületek üresedése után helyprobléma nem lesz, s ha sikerül bankot és biztosítót gesztorként megnyerni, akkor az ötlet megvalósítható. Dunakeszin azon kesergett Németh István alpolgármester, hogy kevés bérlemény maradt az önkormányzat tulajdonában, mivel a tanácsi rendszer az üzlethelyiségek többségének kezelői jogát különböző vállalatoknak adta át, s így a hasznot azok a cégek söprik be. Az alpolgármester elmondta, hogy a saját bérleményeik kiadásánál igyekeznek elfogadható összeget kérni. Az idén még nem emeltek, de majd a piaci árakat követni kell, hiszen se olcsóbban, se drágábban nem szeretnék kiadni a helyiségeket, mint az reális lenne. A bérleti díjakból nem gazdagodik meg a visegrádi önkormányzat sem. Hadházy Sándor polgármester szerint ugyanis csak néhány üzlethelyiségük van kiadó, amelyeket nem lakásként hasznosítanak. Inkább az idegenforgalomból befolyó bevételekre számítanak, igaz, ez összefüggésben van a vízlépcsőkárok helyre- állításával is, ami háromnégy évig is elhúzódhat, s számításaik szerint csak akkor lendülhet fel igazán a forgalom a Dunakanyarban. Lehetőségeik szerint ezért igyekeznek a helyre- állítást elősegíteni. Mivel egyelőre még- helyi adókat sem vetettek ki, most a központi támogatásból és más adó bevételekből kell létezniük, ami csak a megélhetéshez elég, a fejlesztésre már nem futja. H. É. A TIZENNÉGY LEGSZENNYEZETTEBBTEIEFUEÉS Bio- vagy méregkertészet? A vállalkozói kedv élénkülésével, a környezet- védelem népszerűsödésével egyre többen próbálkoznak biokertészkedéssel, hiszen az embereket érthetően sarkallja a vágy, hogy természetes körülmények között termelt zöldséghez, gyümölcshöz jussanak. A biokertészek azonban csupán arra gondolnak, hogy semmiféle vegyszert vagy növényvédő szert ne használjanak. Arra a legritkább esetben figyelnek, hogy annak a településnek, ahol biokertészetük van vagy lesz, milyen fokú a légszennyezettsége. Holott — s ezt ökológiai szakemberek újabban nem győzik eléggé hangsúlyozni — a szennyezett levegő legalább akkora kockázati tényező a biokertészetben, mint a vegyszer vagy a növényvédő szerek. Hogy ez nem csupán kiagyalt feltevés, azt mind több adat, vizsgálat támasztja alá. A szennyezett levegő hazai mérésének egyik szaktekintélyét, dr. Domokos Györgynét, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársát, aki harminc éve foglalkozik ezzel a témakörrel, kérdeztük. □ Milyen ma Magyar- ország, ezen belül Pest megye légszennyezettsé- gi helyzete? — A Budapesti Műszaki Egyetem Magyarország egész területéről 1973 óta rendszeresen űrfelvételeket kap, amelyekről a légszeny- nyeződés mértéke leolvasható. A 16 naponként készülő felvételeket a nemzetközi Interkozmosz űrkutatási programhoz kapcsolódva a Sziufall Dakota űrközpont Fucinol műholdállomása segítségével a földfelszínt kutató' Land SAT TM 5-ös számú műholdállomás közvetítésével juttatják el hozzánk. Ezek alapján pontos képet kapunk Magyarország légszennyezettségének mértékéről, alakulásáról. Sajnos megállapítható, hogy Pest megye az ország majdnem legszennyezettebb levegőjű megyéje. A fő ok nyilvánvalóan Budapest közelsége. Súlyosbítja a helyzetet, hogy e megye területe egyúttal a legsűrűbben lakott, ha a fővárost is hozzászámítjuk. A képek elemzése alapján Magyarországot összefüggő, fátyolszerű szennyezett légréteg borítja, amelynek vastagsága 40 és 100 méter között váltakozik. □ A környezetvédelemmel foglalkozó hazai illetékes szervek hasznosítják-e az önök adatait? — Sajnos nem eléggé. Elsősorban a Környezetvédelmi Minisztériumtól várnánk, hogy igényelje és felhasználja az űrfelvételeinkBuddhista tanácsra Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás- szövetség elnöke augusztus 9-én befejezte a huszonnyolc napja tartó éhségsztrájkot. Ezalatt 12 kilogrammot fogyott, és az első — éhezés nélküli — napot tibeti levessel és teával kezdte — buddhista tanácsra, és még egy hétig hasonlókat fog fogyasztani bői levont következtetéseinket, de egy tavalyi óvatos érdeklődés óta semminemű jelét nem adták ennek. Pedig a kelet-európai országok, sőt Nyugat- és Kelet-Európa ökológiai összehangolásában és a talajvédelemben is sokat tehetnénk. Egyetlen magyar- országi megye űrfelvételeit 30 ezer forintért kapjuk meg, ez tizenkilenc megye esetében nagyjából 600 ezer forint kiadást jelentene a minisztériumnak. Am úgy látszik, vagy nincs erre pénzük, vagy nem tudom, miért nem kell nekik. Mi átfogó adatokkal rendelkezünk, a minisztérium pedig inkább a nem az egész országot átfogó, a részleges környezetvédelmi felmérésekkel törődik. □ Aminek például a biokertészet issza a levét. meg a lakosság, vagyis mi, akik megesszük a szennyezett levegőben termett zöldséget, gyümölcsöt. Pest megyében melyek a legszennyezettebb levegőjű települések? — A legfrissebb műholdas adatok szerint azonos mértékben a legszennyezettebb Cegléd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Érd, Göd, Gyál, Százhalombatta, Szigethalom, Szödliget, Tárnok, Törökbálint, Üllő, Vác és Ve- csés. A legtisztább levegőjűeket most hadd ne soroljam fel, nehogy kedvet csináljak ezzel a légszennyezőknek. A légszennyezettség mértékét ötfokozatú skálán mérjük, a Köjál is ezt használja. A legenyhébb fokozatot a lakosok opálos, derengő, gyöngyházfényű levegőként érzékelik. A másik véglet pedig a sötétszürke vagy gyakran fekete folt. A 705 kilométer magasból készített űrfelvételek tanúsága szerint nekünk mindegyik fokozatból jut. Pest megye igen előkelő második helyezést is a magáénak mondhat. Százhalombatta Budapest után a második legszennyezettebb levegőjű magyar település. Most júliusban a DKV és a DHV számára fejeztünk be ezzel foglalkozó környezeti hatástanulmányt, mondhatom, elszomorító eredménynyel. □ Tehát például Dunaújvárosban vagy a tizennégy legszennyezettebb településen ne legyen biokertészet? — Az emberi szervezet szerencsére egyénileg különböző mértékben reagál a légszennyeződésre és a szennyezett levegőjű környezetben termelt mező- gazdasági terményekre. Ezért nem mondhatom, hogy legyen vagy ne legyen. Azt mindenesetre nem árt jól az emberek agyába vésni, hogy a szennyezett levegő egészségkárosító kockázati tényező, méghozzá korántsem elhanyagolható mértékben. Kocsis Klára Kár tülekedni, bőven van idő! Szombattól, augusztus 10-től hatályos a kárpótlási törvény. A jogszabályt ugyanis a július 11-1 Magyar Közlöny közölte, s a 30. paragrafus szerint a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A kárpótlás iránti kérelmeket szombattól számítva 90 napon belül, azaz november 8-ig kell eljuttatni az illetékes területi kárrendezési hivatalokhoz. A határidő elmulasztása „jogvesztéssel’* jár, azaz nincs mód a késve beadott igények elfogadására. Póthatáridőt tűzhetnek azonban ki a kárrendezési hivatalok az időben benyújtott, ám hiányos kérelmek kiegészítésére. Az illetékes hivatalok az igények elbírálása során az államigazgatási eljárás általános szabályait követik, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő — a kérelem benyújtásától számított — hat hónap, s ezt a hivatalok vezetői egy ízben, legfeljebb három hónappal meg is hosszabbíthatják. Mint már arról lapunkban ős hírt adtunk, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal augusztus 12-én, hétfőn Budapesten, a Karinthy Frigyes út 3. szám alatt kezdi meg működését. (Postacím: 1519 Bp., Pf. 230., Tel.: 185-2411, 185-2048, telefax: 185-0456.) A hivatal leendő munkatársai most a hét utolsó napjaiban már költözködnek az új helyükre. Ren- dezkedés közben értük utol a vezetőt, dr. Sztáray Mihályt is. A hivatalvezető elöljáróban elmondta, hogy a már múltkoriban beharangozott kárpótlási egységcsomagokat csak hétfőtől lehet megvásárolni a Fehérvári úti, 112. számú postahivatalban, amely 200 méterre található a megyei irodától. Remélhetőleg ezt követően már hamarosan a megye egész területén kapható lesz a nélkülözhetetlen csomag. Sztáray doktor hozzátette, bár a hivatal hétfőn nyolc órakor nyit, a tumultus elkerülésére érdekeltek ügyintézés lépésként nem árt, ha az figyelnek az menetére. Első mindenkinek meg kell vásárolnia az egységcsomagot, s a konkrét kárigényét postán, ajánlottan, a megfelelő okmányokkal ellátva kell feladnia, vagy személyesen elvinnie a hivatalba. Nincs értelme tehát annak, ha valaki levélben előzetesen jelentkezik, ezzel nem nyer időt az illető, inkább veszít, s az effajta megkeresés nem ér célt. A hivatalvezető hozzátette, senkinek nem kell idegeskednie, türelmetlenkednie, hiszen a kárigény bejelentésére 90 nap áll mindenkinek a rendelkezésére. Dr. Sztáray Mihály elmondta azt is, hogy szakértőik személyesen is adnak felvilágosítást, s tartják a kapcsolatot a levéltárakkal, földhivatalokkal, ön- kormányzatokkal. Technikailag ugyancsak felkészültek a feladatokra, az országos számítógépes rendszernek is tagjai. H.É.
