Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
II. JÁNOS PÁL LÁTOGATÁSÁRA KÉSZÜLVE :ozo 3 GbIqb ezred Fontos feladatot kapott az aszódi honvédségi ezred: néhány más alakulattal közösen ők biztosítják II. János Pál pápa látogatásánál a lebonyolítás zavartalan technikai feltételeit. Erre a hírre kerestem meg őket, de beszélgetés közben rövidesen kiderült, hogy ez a megbízatás — bár kétségkívül látványos és felelősségteljes — csak egyike azoknak a munkáknak, melyeket az egyenruhások mostanában a polgári életben csinálnak. Mégpedig, mint a továbbiakban szó lesz róla, nem is könnyű körülmények között. Tény viszont, hogy mikor feladataikat végzik, nem szabad észrevennünk, hogy a katona netán fáradt, neki is lehetnek súlyos gondjai. Mostanában már ezek a gondok sem számítanak titoknak. A laktanyát Aszódon és környékén mindenki Petőfi Sándor nevével fémjelzi, de az alakulat az augusztus 2-i csapatzászlóátadási ünnepségen felvette a Galga önálló vezetést biztosító ezred nevet. A kapuban fiatal alhadnagy állítja ki a belépőcédulámat, és szól egy rangjelzés nélküli honvédnek, kísérje a hölgyet a parancsnok úrhoz! Megüti a fülemet a két, nagyjából egykorú fiatalember ma- gázódása és szóvá is teszem kísérőmnek, aki megmagyarázza: — Nagy különbség van ám a tisztesek meg a sorkatonák között. Én még csak ezután leszes őrvezető, ha minden jól megy. De azért szolgálaton kívül vannak, akikkel tegező- dünk... Az irodában Fejős János őrnagy, ezredtörzsparancsnok és Pócsmegyeri1 Gábor alezredes fogad. Mint elmondják; a Galga ezred sajátos feladata, hogy nagyobb rendezvényeknél a forgalomszervezéstől kezdve a menetek zavartalan elvonulásáig és az ellátásig, mindent biztosítsanak. Korábban a Varsói Szerződésből adódóan főleg katonai ceremóniákon végezték ezt, de most, hogy a rendszerváltás óta nyitottabb lett a hadsereg, egyre több feladatuk van a civil rendezvények lebonyolításával. A héten például Nyírbátorban 500 fiatal résztvevő számára gondoskodtak mindenről, a sátorállítástól egészen addig, hogy leban a katonák kérték, hogy járhassanak templomba. Megkapták az engedélyt, ami természetesen csak a szabadidejükre vonatkozhat, amikor nincsenek szolgálatban. De egyelőre úgy tűnik, kevesen élnek a lehetőséggel. A> gondok ellenére a Galga ezred által biztosított rendezvények színvogyen ebéd és naponta pár száz kilóval több kenyér kerüljön a helybéli üzletekbe. S egyéb rendezvények is lesznek még ebben a hónapban, egyik a vesebetegeknek, másik a mozgás- sérülteknek. Mindkettőnél közreműködik a Galga ezred. A pápalátogatáshoz pedig egyebek között tíz autót, hat motorkerékpárt adnak, természetesen a személyzettel együtt. A technikai eszközök felkészítése sem könnyű dolog, hiszen a gépjármű- park egy része már igencsak rossz állapotban van, alaposan kihasznált. Mint Fejős János őrnagy mondja, küszöbön a sorkatonák leszerelése, melyre augusztus 15-én kerül sor, és még ebben a hónapban jönnek az újoncok. Augusztusi feladataikat tehát fele létszámmal kell megoldaniuk. Ám nagy gondot fordítanak arra, hogy amikor jönnek az újoncok, családtagjaikkal is megismerkedjenek, beszélgessenek és kéthetenként mindenkit hazaengedjenek látogatóba. Sajnos az a tapasztalat, hogy manapság nemcsak fizikailag gyengébbek a bevonulok, mint például egy-két évtizeddel ezelőtt, hanem súlyos gondokkal is küszködnek. Egyik-másiknak, aki pályakezdő len ne, nincs munkahelye, vagy ha van, arra kell számítania, hogy mire leszerel, megszűnik. Ezek a gondok érezhetőek a fiatalemberek hangulatán. A közelmúlt nala magas, amit sok köszönő levél is bizonyít. Tudják, ha kapnak egy feladatot, azt nem lehet géemkába kiadni, mint némely vállalatnál, hanem saját maguknak kell elvégezni. Még akkor is, ha a vezetők számára olykor 24 órás a napi munkaidő. S augusztus 11-én, vasárnap lesz egy saját rendezvényük is. Tíz évvel ezelőtt leszerelt sorkatonákat várnak családjukkal együtt Aszódra, egész napos beszélgetésre, emlékidézésre. Alkalom lesz arra, hogy az egykori újoncok megmutathassák a gyerekeiknek: látod, itt tanult meg fegyverrel bánni az apukád. És talán majd tíz év múlva, a most bevonulok is szívesen látogatnak a laktanyába. Ga. J. Magyarországi templomok II. János Pál pápa magyarországi látogatása tiszteletére fotókiállítás nyílt magyarországi templomokról augusztus 5-én, Budapesten, az Országos Műemléki Felügyelőség aulájában. A magyar barokk templomok művészetét bemutató felvételeket Mihalik Tamás fotóművész, az 1945 után épült magyar templomokat bemutató képeket Hack Róbert fotóművész készítette. Felvételünkön az 1983-ban épült gyáli katolikus templom belső teréről készült Hack Péter-fotő. Szent István és Európa A díszkiadá a pápáé lesz Négynyelvű tanulmány- kötetet jelentetett meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A 11. János Pál pápa első magyarországi látogatása alkalmából kiadott magyar, latin, francia és spanyol nyelvű kötet hét tanulmányt, zömében az ELTE 1988. november 30-i emlékülésén, az István királyról elhangzott előadások szövegét tartalmazza. A könyvet J. Király István, a minisztérium munkatársa szerkesztette, szerzői hazai történészek, a korszak neves ismerői. A tanulmányok szerteágazó témakörrel foglalkoznak, de mindegyik középpontjában Szent István és Európa áll. István munkássága, életműve sok vonatkozásban ma is időszerű, mert tanulsággal szolgál olyan értelemben, hogy hazánk Európához kapcsolódása nem új jelenség, hanem csaknem egy évezredes múltra tekint visz- sza. A beilleszkedési folyamat időnkénti megszakadása nem jelentette, és ma sem jelenti azt, hogy Magyarország megszűnt volna Európa része lenni. A Szent István törvényei és Európa című tanulmány az első magyar király törvényeinek nemzetközi vonatkozásaira mutat rá, kifejtve, hogy az országépítő fő célja az egységes hazai jogrendszer megteremtése volt. Az államrend kiépítésénél azonban tartózkodott a külföldi minták szolgai másolásától. Törekedett azokat a sajátosan magyar viszonyokat figyelembe vevő tartalommal megtölteni. Az egyházszervező Istvánról szóló másik tanulmány munkásságát ugyancsak európai összefüggéseiben taglalja. Egyebek között leszögezi, hogy uralkodói jogainak legitimitását Rómától és nem Bizánctól kérte és kapta. Szemléletesen bizonyítja ezt koronája, amely 11. Szilveszter pápától származik. A keresztény Nyugathoz való csatlakozási szándékát jelezte az is, hogy követte korának uralkodói felfogását. Tíz egyházmegyét alapít, mivel önálló államról csak abban az esetben lehetett szó, ha legalább tíz egyházmegye, egy metropolita és egy király volt az adott területen. Ugyancsak fontos tanulmány foglalkozik a korona szimbolikájával, a Szent István köré szőtt legendák európaiságával is. A szerző részletesen elemzi a clunyi reformmozgalmat, amelynek célja az egyház átfogó megújítása volt, de taglalja a lotaringiai irányzatot és a zarándokok szerepét is. Foglalkozik a szentté avatáshoz fűződő úgynevezett nagylegendával. Végezetül kiemelhetjük az európai Szent Ist- ván-kép kialakulásáról, az államalapító címertani vonatkozásairól és a Duna-vi- dék kereszténységének kezdeteiről szóló elemző munkákat. A különböző kutatási területeket felölelő kötetet 25 színes és fekete-fehér fotó egészíti ki. A könyv díszkiadású példányát augusztus 17-én, ünnepélyesen nyújtják át a pápának. kk. A Coriolan és a IX. Az idei Beethoven-hang- versenysorozat utolsó koncertjét tartják szombaton este Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában levő hangversenyszigeten. A Magyar Állami Hangversenyzenekar tolmácsolásában Oliver von Dohnányi csehszlovák vendég karnagy közreműködésével ezúttal a Coriolan-nyitányt és a IX. szimfóniát hallgathatja meg a közönség. Martonvásáron egyébként az idén csak két koncertet tudtak megtartani, a július utolsó szombatjára tervezett hangversenyt ugyanis „elmosta” az eső. ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT (22.) A masszoréta kéziratok hitelesek A Bibliával kapcsolatban ismételten felmerül a kérdés, hogy a szövege változtatás nélkül jutott-e el hozzánk. A szent szövegeket egészen a könyvnyomtatásig kézzel másolták, és a kéziratok csak szűkebb körben voltak hozzáférhetők. Ebből adódóan, minden jószándék ellenére, hibák, elírások kerülhettek bele, sőt a tudatos változtatás sem kizárt, hiszen az ellenőrzés lehetősége korlátozott volt. Nem csoda tehát, hogy a szöveghűség problémája foglalkoztatja a Bibliát olvasó embert. Az Ószövetség egyes könyvei a Kr. e. IV. századtól kezdve nyerték el végső formájukat, és legtöbbjükön több nemzedéken át dolgoztak. Vagyis a szöveg hosz- szú ideig nem volt véglegesen lezárt. Annyi bizonyos, hogy a Kr. u. I. század végén, amikor a zsidóság meghatározta a szent könyvek gyűjteményét, a kánont, egyúttal a héber nyelvű Biblia mértékadó, hivatalos szövegét is rögzítették. Az Ószövetség eredeti, teljes héber nyelvű szövege csak a Kr. u. X. századból származó kéziratokban maradt ránk. Ezeket a masszoréták (hagyományőrzők), a zsidó rabbinikus tudományosság képviselői készítették, akik a Kr. u. 750 és 1000 közötti Időszakban Palesztinában és Babilonban tevékéhykedtek. Céljuk volt többek között, hogy az Ószövetség héber szövegét a kéziratok gondos mérlegelése alapján megtisztítsák a másolás során keletkezett hibáktól, és azt a legapróbb részletekig meghatározzák. Tevékenységüket azzal is végérvényessé tették, hogy megsemmisítették a korábbi kéziratokat, s .így a masszorétákat megelőző időszakból csak néhány héber nyelvű szövegtanú maradt. Felmerül a kérdés, hogy a X. századból való masszoréta kéziratok megbízhatóan adják-e vissza a majd egy évezreddel korábbi hivatalos tekintélyű szöveget. Meggyőző bizonyítékok igazolják a X. századi héber szöveg hitelét. A héber Biblia ókori, a Kr. u. II. századtól készült görög és latin fordításai és az Ószövetség idézetei a rabbinikus irodalomban az I. század végén elfogadott szövegtípust képviselik, ugyanakkor azonosak a masszoréta kéziratokéval is. A hitelesség szempontjából különösen fontosaik az 1947-től Qumránban feltárt kéziratok, illetve kézirattöredékek, amelyek a Kr. e. II. század és Kr. u. 70 közötti időből valók, s Eszter könyvét kivéve, az Ószövetség valamennyi írásából tartalmaznak részleteket. Közülük a legjelentősebb Izajás próféta 66 fejezetből álló könyvének teljes szövege. A qumráni kéziratok érdekessége, hogy még az egységes héber szöveget megelőző időszakban keletkeztek, de lényegében mégis megegyeznek a X. századi kéziratokkal. Az eltérések elsősorban helyesírási természetűek, mint ezt Izajás kézirata is igazolja. Az Ószövetség írásai Kr. u. 50 és 100 között keletkeztek, de teljes görög szövegüket legkorábban a IV. században készült Sinai és Vatikáni kódexből ismerjük. Vannak azonban a II. és IV. század közötti időszakból újszövetségi részleteket tartalmazó papiruszok, közöttük a 200 körül keletkezett Bodmer-papirusz János evangéliumának teljes szövegével. Az ókeresztény egyházatyák munkái is gyakran idézik az Újszövetséget. Lehetőségünk van tehát arra, hogy ellenőrizzük az újszövetségi írások szövegének hitelességét. A Biblia egészét tekintve elmondhatjuk, hogy Izrael és az egyház tudatában volt a hagyományozás felelősségteljes feladatának. Gondosan törekedtek a hagyományozott szöveg hűséges és hiteles megőrzésére, a másolásból eredő hibák javítására, s a hamisításnak nem hagytak lehetőséget. Az egész Ö- és Újszövetség magyar fordítása a reformációhoz kapcsolódik. Elsőként Károli Gáspár gönci prédikátor fordította le a teljes Bibliát magyar nyelvre, és nyomtatta ki 1590-ben Vizsolyban. Ezért hívják ezt a kiadást Vizsolyi Bibliának. Vallási értékén túl ez a fordítás az egyik hatásában is legjelentősebb nyelvemlékünk. Többszöri javítás után a reformáció hazai egyházainak ez a hivatalos bibliai szövege. Az egész Szentírás katolikus fordítását Káldi György készítette el és adta ki 1626-ban. Az utóbbi két évtizedben a katolikus és protestáns egyházak kiadták a Biblia mai magyar nyelvű fordítását is. Ma egyházi és más kiadásban is számos Bibliával foglalkozó munka jelenik meg. Különösen népszerűek az ún. képes bibliák, azaz a szentírási szöveg rövidített, kivontos elbeszélései. Főként azok számára hasznosak, akik nem járatosak a Bibliában, de nem pótolják az eredeti szöveg olvasását. A Biblia vallásos mű, a hit tanúja. Ugyanakkor igaz az is, húsz évszázadon át meghatározta az európai ember életének szinte minden rezdülését. Ezért kultúránk megértésének egyik feltétele a Biblia ismerete. Rózsa Huba, a budapesti Róm. Kát. Hittudományi Egyetem tanára