Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

I. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM DABAS I 1991. JŰLIUS 31., SZERDA MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Merre tart a nyomda ? (III.) Privatizálni kell... Sorozatunk előző két részében a Dabasi Nyomda gazda­sági igazgatóhelyettesei részletesen vázolták azokat a külső és belső hatásokat, amelyek nyomán most lépésre szánta el magát a vállalat. Vajon nem jár ez nagy meg­rázkódtatással, elsősorban az ott dolgozók szempontjá­ból? Egyáltalán mit jelenhet Dabason a privatizáció? — Korábban a régi nagy kiadók túlságosan hozzá­szoktak ahhoz, hogy az ál­lam pénzeli őket — mondja Trost László, a Dabasi Nyomda gazdasági igazgató- helyettese. — Figyemen kí­vül hagyták a piac törvény- szerűségeit. — Ezért halmozódtak fel eladatlan könyvhegyek? — Bizonyára a fizetőké­pes kereslet csökkenése mellett ezért is. Aztán va­lahogy úgy néz ki, hogy a a kiadók a privatizációs tö­rekvésekkel is szembehe­lyezkedtek. De ez semmi­képpen nem a mi aszta­lunk, ebben nem szeretnénk nyilatkozni. — Említette a privatizá­ciót: a Dabasi Nyomdában erre nem kerül sor? — A gondok megoldására jelen pillanatban és rövid távon csak a privatizáció nyújthat segítséget — kap­csolódik a beszélgetésbe Gémes László kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Hány ember jövőjét érinti majd Dabason az esetleges privatizáció? — Jelen pillanatban há­romszázhúsz dolgozónk van — válaszolja Bundás Ferenc műszaíki igazgató. — Túlnyomórészt dabasi lako­sok, de van, aki a kornyék­ről jár be. — Mit szólnak az embe­rek a privatizációhoz? — ök is érzik, bennük is tudatosodott — mondja Gé­mes László kereskedelmi igazgatóhelyettes —, hogy a tőkebevonásnak minden­képpen ez a járható útja. A vállalatfejlesztésnek más útja nincs, hiszen jelen pil­lanatban államigazgatási irányítás alatt állunk, a Művelődési Minisztérium felügyel bennünket. A mi­nisztérium távlati elképze­lései, tervei is arról szól­nak, hogy privatizálni kell. — Sokan úgy vélekednek, hogy a privatizácó együtt jár a nemzeti vagyon kiáru­sításával. — Nézze, egy privatizá­cióhoz nem biztos, hogy fel­. tétlenül külföldi tőkét kell igénybe venni. Bár nagyobb a valószínűsége annak, hogy számottevő tőkéhez részben vagy egészben külföldi for­rásból lehet jutni, de ez sem törvényszerű. De ve­gyük csak az ózdiak példá­ját: elvileg hárommiiliárd az értékük, gyakorlatilag az a hat-nyolcszázmillió, ami ennek a hárommilliárdnak a tényleges működtetéséhez szükséges, ami Magyaror­szágon ma nem áll az óz­diak rendelkezésére. Ezért hárommiiliárd megy ve­szendőbe. Nekem magán­emberként és hivatalosan is az a véleményem, hogy például Özd esetében nem visszacsinálni kellett volna az ügyet, hanem akár in­gyen is odaadni, csak hogy működőképessé tegyék, és kenyeret adjanak az ott élőknek. — Azoknál a cégeknél, ahol a működtetés feltéte­lei — a technikai elavultság miatt — nemadottak, csak a privatizáció segíthet — vélekedik Bundás Ferenc műszaki igazgató. — Gondoljon bele — ér­vel Gémes László kereske­delmi igazgató —: az or­szágnak két előnye van ab­ból, hogy jelen pillanatban a Dabasi Nyomda működik. Egyrészt, előállítunk olyan termékeket, amelyek érté­kek. Ezt akkor is előállíta­nánk, ha más lenne a tulaj­donos, csak legyen a ter­mékre fizetőképes kereslet. A Dabasi Nyomdának az árát egy külföldi féltől tisz­tességesen meg kell kérni — és az a nemzeti vagyon! A másik dolog: ez az üzem ma még jó áron privatizál­ható. De az időfaktort lé­nyeges figyelembe venni, mert lehet, hogy az idők so­rán leértékelődik. Függet­lenül attól, hogy mi jól vagy rosszul végezzük a munkánkat. Egész egysze­rűen abból adódóan értéke­lődik le, hogy elöregednek a gépeink, és nem tudunk folyamatosan fejleszteni. Idővel többet veszít a nem­zeti vagyon is az értékéből. Deák Attila (Vége) Megkérdeztük a gyóni lelkészt: Lesz-e egyházi iskola? A Parlament még csak a minap hozta meg a tör­vényt az egyházi ingatla­nok visszaadásáról, de máris összecsaptak a véle­mények, megindultak a találgatások. Most Koczor Tamást, a gyóni evangéli­kus lelkészt kérdeztük. — A Parlament döntése alapján hogyan látja tisz­telendő úr: egy olyan kis­település, mint Gyón, önál­lóan is „eltarthatna” egy­házi iskolát? — Nem hiszem, hogy nálunk fel kellene vállal­ni ezt az ügyet. Hat eszten­dővel ezelőtt kerültem ide, és már akkor adottak vol­tak a hitoktatás feltételei. — Hogyan oldották meg az iskolákban a hitokta­tást? — Az iskolai oktatás utolsó órájában, évfolya­monként kis csoportokban tartjuk az oktatást. — Az elmúlt tanévben hányán vettek részt? — Azt mondhatom, hogy százszázalékos volt a részvétel, sőt volt egy-két olyan gyerek is, aki nem evangélikus, nem vallásos, nincs megkeresztelve, de érdeklődő, és részt vett az oktatáson. — Milyen volt a kapcso­latuk a többi felekezettel? — Kifejezetten jónak mondható. — Visszatérve beszélge­tésünk tárgyához: lehet-e önálló egyházi iskola Gyó­nón? — Véleményem szerint csak akkor szabad ilyennel foglalkozni — tehát még tervezni is —, ha azt ma­gas színvonalon, az állami oktatást felülmúlva tud­juk megvalósítani. Ehhez ma nincs meg az anyagi fedezetünk. Irreális dol­gokkal meg nem kívánunk foglalkozni. Ugyanakkor beszámolhatok egy ehhez kapcsolódó szellemi vá­kuumról: sok szülő szeret­né, ha lenne az óvodában hitoktatás. Terveink sze­rint — és ez már egy sok­kal reálisabb cél lehet — szeretnénk a jövőben ilyen önálló óvodát létesíteni Gyónón. Mindenesetre tud­juk, hogy ez rengeteg pénzt követel, és ha az ön- kormányzat nem támogat­ja, akkor hosszú ideig to­vábbra is csak terv marad az egyházi óvoda létesítése. D. A. Szépség, erő, jó közérzet Fitness — otthon A szépség, erő, jó közér­zet minden ember vágya. S minthogy az anyatermészet e téren nem egyformán ké­nyeztet bennünket, a több­ségnek bizony meg kell dol­goznia a szép alakért, jó kondícióért. Természetesen nem akar mindenki Schwarzeneggeréhez ha­sonló izomköteget, egy ki­csit fogyni, egy kicsit erő­södni, frissebbnek lenni azonban jó lenne. Az egészség, a jó külső ugyan felértékelődött nap­jainkban, a fitnessklubok egyre népszerűbbek, még­is sokan vannak, akiknek „nincs idejük”, hogy rend­szeresen eljárjanak edzeni. Nos, erősíteni, gyakorla­tokat végezni otthon is le­het, s nem kevésbé hatéko­nyan, mint az esetenként oly drága klubokban. Az önállóság ugyan veszélye­ket is rejt, de nem nehéz megtalálni azokat az eszkö­zöket, gyakorlatokat, ame­lyekkel megfelelően, bal­eset nélkül lehet fitness­szerűen sportolni. Ehhez kértünk tanácsokat Vajas Istvántól. A hétszeres ma­gyar bajnok body builder javaslatai kezdőknek a kö­vetkezők. Alakítsuk át az étrendet úgy, hogy főként fehérjét, zöldséget, szénhidrátból pe­dig keveset tartalmazzon. A súlyzós edzéseket he­tente minimum két vagy három alkalommal végez­zük, s egészítsük ki egy-egy napon futással is. Két-há- romezer méteres kocogás már észrevehetően növeli az állóképességet. Alkalmanként egy-más- fél óránál ne tervezzük többre az edzést. Kezdjük egy kis bemelegítő gim­nasztikával, de figyelembe kell venni, hogy kettő-öt percnél tovább nem tart a bemelegítő hatás. A gya­korlatokat úgy kell össze­állítani, hogy valamennyi fő izomcsoportot megmoz­gassuk. Legyen benne te­hát váll- és hátizomgya- korlat, lábemelés, felülés, mint hasizomgyakorlat, lábizomra guggolást vé­gezzünk súlyzóval. Bi­cepszre, tricepszre egy- kezes súlyzóval dolgozha­tunk. A fekvőtámasz ki­tűnő mellizomgyakorlat, de nem csak az, mert a láb ki­vételével valamennyi iz­mot erősíti. Két-két gyakorlat elég izomcsoportonként, mivel minden gyakorlatot szériá­ban végzünk. Az ötször tí­zes szériák közt 30-60 má­sodperces pihenőket iktas­sunk. Végezetül pedig nincs más hátra, mint elhatároz­ni, és csinálni, csinálni, csi­nálni ... — a — OCSAN Nyári szünet Augusztus 1. és 15. kö­zött zárva tart az ócsai Egressy Gábor Szabad­idő Központ. Gondolnak azonban a vakációzó fiatalokra, ezért a hét­végi diszkó és a tini­klub ebben az időiben is változatlanul működik. ki Mozim Gyál, Dózsa: Augusztus 1-jén fél 6-kor: Egy ágy­ban az ellenséggel (szín. am. krimi), 2-án fél 6-kor: Dumbo (szín., mb. am. rajzfilm), 3-án fél 6-kor: A paradicsom ... (szín. fr. film), 4-én fél 6-kor:... és pokol (szín. fr. film), 5-én fél 6-kor: Nindzsák aranya (szín. jap. kalandfilm!. A BAJOR SÖRÖZŐBEN TALÁLKOZTAK Nosztalgia ’91 DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Paeiiner Edit. 9 Fogadónap minden hétfőn 14-töI 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2289/283 Nemcsak a húszéveseké a világ ... Ezt bizonyítja töb­bek között a Nosztalgia ’91 elnevezésű zenés, táncos összejövetel is, amelyet a hatvanas-hetvenes évek fiataljainak rendeztek az ócsai Bajor sörözőben. Az előkészületekről és a régi bulik hangulatáról Reiszki József szervezőt kérdeztük. — Nem ez az első alka­lom, hogy sok év után a hajdani fiatalok újra ta­lálkoznak. Ez már a negye­dik összejövetel, amit szer­veztünk. Kettőt az újhar- tyáni Tamás vendéglőben rendeztünk meg, egyet pe­dig 1988 szilveszterén a dabasi Motelben. Aztán három év kimaradt és most itt Öcsán hívtunk össze egy találkozót. — Milyen érdeklődést ta­núsították az emberek, miután megtudták, hogy lesz ilyen rendezvény? — Először még szinte tel­jesen egyedül maradtam a szervezésben. Házról házra jártam, és úgy invitáltam az embereket. De akkor még nem igazán tudták, miről is van szó. Manapság pedig már a mai fiatalság is kedvet kap az effajta ta­lálkozókhoz, bár kimondot­tan a 40 év felettieknek szerveztük. — ön szerint mi az alap­vető különbség a hatvanas­hetvenes évek és a mai fia­talok szórakozási lehetősé­gei között? — A mai fiatalság elké­nyeztetett. Amikor mi jár­tunk bálba, nekünk még nem voltak autóink, amik­kel furikázhattunk. És ha lekéstük a vonatot, mehet­tünk haza gyalog, függetle­nül attól, hogy a harmadik faluban laktunk. Szerintem zenében is nagyon külön­bözik egymástól a két nem­zedék. Nekünk még a szép dallamos számok tetszet­tek — és tetszenek ma is —, a mai fiatalok pedig mono­ton gépzenére táncolnak. Bár szerencsére vannak köztük olyanok is, akik a hatvanas, hetvenek évek zenéjét kedvelik. — Még egy kicsit a ze­nénél maradva: kik voltak a régi bálok, házibulik kedvenc zenekarai? — Mindenekelőtt a Beatles, a Rolling Stones, a Cream és Deep Purple, a magyarok közül az Omega, az Illés, bár ezt a felsoro­lást sokáig lehetne folytat­A beszélgetésbe a régi bálok, zenés-táncos összejö­vetelek egyik oszlopos tag­ja, Lang István is bekap­csolódott, akit a régiek „Cseles” becenéven ismer­tek. — Eddig egy kivétellel minden nosztalgiarendez­vényen részt vettem, és sze­rintem fantasztikus volt mindegyik. Újra találkozni a régi ismerősökkel, kezet fogni velük és mesélni az elmúlt évekről. Ha felhang- zanak az ismert melódiák, mindenki egy kicsit megint fiatalnak érezheti magát. Minden számról valami­lyen emlék, élmény jut eszünkbe, amit felidézhe­tünk így közösen. A rendezvényen ezúttal magnóról szóltak a kedvenc melódiák. A zenéért Köké­nyes Imre (Üjhartyán) volt a felelős, aki az országban az egyik legnagyobb sláger- gyűjteménnyel dicsekedhet. Hasonlóan az előző össze­jövetelekhez az ócsai Nosz­talgia is nagyon jól sike­rült. Rohanó világunkban ilyen találkozókra, zenés­táncos összejövetelekre szükség van. Jó volna mi­nél több hasonlót szervez­ni. Csengődi Erika Alsónémediek Nagyajtán A közelmúltban Alsónémedi képviselői rangos rendez­vénysorozaton vettek részt Nagyajtán. Számos hazai és külföldi résztvevő jelenlétében a községközpontban leplezték le Kriza János költő-püspök mellszobrát. A falu nagy szülöttje emlékének tudományos üléssel is tisztelegtek. A meghívott előadók között volt többek között a budapesti Széchényi Könyvtár igazgatója és Kulinyák Rezsőné, Alsónémedi könyvtárosa is. A szo- boravatón Alsónémedi polgármestere, dr. György Ba­lázs köszöntötte az egybegyűlteket, és szólt a Nagyajtá- val kialakított testvérfalui kapcsolatról is. Az ökume­nikus istentiszteleten Juhász Sándor tiszteletes mondott köszöntőt. A nagyajtai művelődési házban a némedi gyerekek balladaszavalata tette színesebbé az ünnepi műsort. Varga László alsónémedi videósa, kamerájával örökítette meg a testvérfalu ünnepét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom