Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

Nótázás a tűz lángjai mellett Körösfői gyerekek Gödöllőn A Szocialista Párt gödöl­lői szervezete tavaly a ro­mániai forradalom után az erdélyi Kalotaszeg egyik gyöngyszemét, Körösfőt (románul Izvorul Crisulni) kereste fel. A küldöttség ifjúsági és gyermekirodai­mat, valamint Bibliákat vitt magával. A választás azért esett Körösfőre, mert a híres Gödöllői Művészte­lep vezetője, Körösföi Kriesch Aladár művészi előnevét e falucskáról vet­te fel, melynek népművé­szeti remekeit mindig nagy tisztelettel csodálta. Szám­talan festményen, szőnyeg­tervén használta fel a kö­rösfői motívumokat. E látogatás alkalmával a gödöllői szocialisták meghívták a körösföi gye­rekeket egy gödöllői nya­ralásra. Az erdélyi küldött­ség — 13 gyerek és 2 pe­dagógus — július 13-án ér­kezett Gödöllőre. A ven­déglátók a határtól autó­busszal hozták el a ven­dégeket, akiknek elszállá­solására segítőkész gödöl­lői családok vállalkoztak. • Amint azt Gáli Ernővé és Lakatos András, a kö­rösfői gyerekeket kísérő két pedagógus elmondta, az. alig több mint ezer la­kosú falu iskolájából a gyerekek, kiválasztása a ta­nulmányi eredmény alap­ján történt. A kedves vendégek és vendéglátóik számára gaz­dag program tette emléke­zetessé az együtt töltött napokat. Ellátogattak a Parla­mentbe, végignézték a Hadtörténeti Múzeumot és ellátogattak" az állatkertbe is. Természetesen megis­mertették a vendégekkel Gödöllő nevezetességeit is. Nagy érdeklődést váltott ki a múzeumban a sok látnivaló, a Gödöllői Mű­vésztelep kiállítása, az Er- zsébst-szoba és a termé­szeti kiállítás is. A Gras- salkovich-kastely, a babati istállókastély és a mária- basnyői templom megte­kintése is szerepelt a prog­ramban. Az egyik délelőtt Isa- szegre kirándult a kis csapat, ahol a helybeli szo­cialisták kalauzolták őket Az isaszegi csata emlék­művénél megismerhették a csata történetét, majd az erdőben lengyel' és magyar honvédsírokat kerestek fel. A Gödöllői Művésztelep történetét, alkotásait vetí­tett képes előadáson ismer­tette a vendégekkel az ala­pító művész unokája, Kö­rösiéi László. Egész napos program volt az egri autóbusz- kirándulás, ahol a vár megtekintése igen meg­mozgatta a gyerekek fan­táziáját. . A körösfői gyerekek egv kedves és színes műsorral köszönték meg a vendég­látást: Kalotaszeget ismer­tették meg a házigazdák kai. Az utolsó délután közös szalonnasütéssel búcsúztak egymástól vendégek és vendéglátók. A tűz láng­jai mellett hangulatos nó- tázás is folyt, ahol néhány szép erdélyi dallal is meg­ismerkedhettek a gödöl­lőiek. Hamar elrepültek az együtt töltött napok, me­lyek új barátságokat szőt­tek és folytatták azt a kapcsolatot Gödöllő és Körösfő között, amelynek gyökerei a század elejéig nyúlnak vissza. Ezt a ba­ráti kapcsolatot most' rhár rendszeresen szeretnék ápolni a gödöllőiek és a körösfőiek egyaránt. Eltiltva a volántól Ittasan vezettek Négy ittas vezető ügyé­ben hozott ítéletet, a na­pokban a Gödöllői Városi Bíróság. . Vigh János, Kerepestar- csa, Rét u. 12. sz. alatti ■ lakos úgy vezette gépko­csiját, hogy vérében 2,59 ezrelék alkohol volt, amely nála súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot eredmé- - nyezett. A 37 éves férfi ko­rábban is volt már büntet­ve ittas vezetésért. Ezúttal 15 ezer forint pénzbünte­tésre ítélte a bíróság, s 1 év 6 hónapra eltiltotta a közúti gépjárművezetéstől. Molnár Attila, Kerepes- tarcsa, Szilasligeti út 14. sz. alatti lakos, többszörös visszaeső, ezúttal úgy veze­tett, hogy vérében 2,25 ez­relék alkohol volt. Ez nála közepes fokú alkoholos be­folyásoltságot eredménye­zett. A bíróság önálló mel­lékbüntetésként 1 év 6 hó­napra eltiltottá a közúti gépjárművezetéstől. Fésű János, Kerepestar- csa, Vécsey u. 8. sz. alatti lakos háromszor volt már büntetve ittas, júrrnűveze tés miatt. Ismét ilyen ál lapotban közlekedett sze­mélygépkocsijával, amikor is a HÉV szilasligeti meg­állója közelében árokba borult. Vérében az eset időpontjában 2,88 ezrelék alkohol volt. A bíróság 15 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s 1 év 6 hónapra el­tiltotta a közúti gépjármű- vezetéstől. Tóth Tamás, Bag, Tóth Á. u. 1. sz. alatti lakos Tú­ra lakott területén alkoho­los állapotban vezette autóját, nekiütközött egy álló gépkocsinak. Két uta­sa a baleset következtében 8 napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett. A vádlott vérében a cselek­mény idején 1,43—1,63 ez­relék alkohol volt. A bíró­ság 15 ezer forint pénz- büntetésre ítélte a húszesz­tendős fiatalembert, s 1 év 6 hónapra eltiltotta a köz­úti gépjárművezetéstől. Mind a négy ítélet jog­erős. XVÍÍÍ. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1991. JÚLIUS 20., HÉTFŐ Önkormányzat — körjegyzőséggel Egresen még álom a fáz — Vácegres csak 1950-től — a tanácsok megalakulásá­tól — 1973-ig volt önálló közigazgatási egység, majd Galgamáesa társközségé leit — mondta találkozá­sunk alkalmával Dudás Já­nos, a község polgármeste­re, és így folytatta: — Fa­lunkat egy 1284-ben kelt oklevél Sidó néven említi. A Zsidó nemzetségtől ka­pott nevét a negyvenes évek elejéig viselte, A tanácsok megalakulása előtt Váckisújjalu és Vác- egres alkotott körjegyzősé­get, tehát önálló tisztviselői gárdája nem volt a telepü­lésnek, csak az ötvenes évek elejétől 1973-ig, vagyis ad­dig, amíg a közös tanácsok megszervezését valahol ott fölül cl nem határozták. Vácegrest nagyon szor­galmas emberek lakják. So­kan ingáznak a fővárosba, de még többen dolgoznak a háztáji gazdaságban. És eb­ből az utóbbiból pénzelnek. Megnézheti bárki a falu ké­pét, s látja, hogy milyen összkomfortosak, rendezet­tek a lakóházak, milyen tiszták az utcák. — Nem volt nekünk kü­lönösebb bajunk Gálgamá- csával, de azért az. hogy az önálló önkormányzat mel­lett döntöttünk, jelzi, hogy egyenrangú állampolgárok akarunk lenni a hazánk­ban, s nem kívánjuk, hogy gyámkodjanak felettünk. visznek bennünket. Sajnos, ebbe a „munkaerő-tobor­zásba7’ nagyon sok ártatlan ember is beleesett. Voltak olyanok, akiket igazi magyar érzelmű embereknek is­mertünk, de valaki ráfogta, hogy barátságos volt a megszálló németekkel vagy dicsérte a Volksbundot, máris rákerült a listára. ; 1945. január 2-án negyvenhetén — nők és férfiak — katonai kísérettel elindultunk hosszú, kínnal és ke­servvel teli utunkra. KálkápoHnán voltunk hat napig, aztán vagonba tereltek bennünket, s utaztunk Sztali- ■ nóba. Először mezőgazdasági munkát végeztettek ve- T lünk, majd az esztendő második felétől már a bányá- ;* ba vezényeltek bennünket. Nagy nyomorúságunkban úgy éreztük, hogy a németségünk miatt kell bűnhőd­nünk, de csakhamar rájöttünk, hogy a munkatáborba kerültek olyan magyarok is, akik mindig harcot foly­tattak a Volksbunddal szemben, s a nevük sem volt németes hangzású. De velünk együtt szenvedtek a Szovjetunió polgárai közül is sokan, akiket kényszer- munkára ítéltek. . Napokig lehetne az ott eltöltött hónapok, évek ke­serveit sorolni. 1947 nyarán jöltünk haza — az elhurcolt negyven­hét helyett már- csak negyvenen —. hogy az akkor tartott választáson a Magyar Kommunista Pártra sza­vazzunk. — Most megvagyok — mondja a 66 éves Ecker Da­niéi —, de bizony tengernyi volt a kín., amin társaim­mal átmentünk. Eljutottunk odáig, hogy máma köny- nyebb. Csak az a baj, hogy én is, meg a felebarátaim is, hozzátartozókkal, rokonokkal együtt közben idegi­leg kikészültünk. Sokan éltünk, élnek úgy, hogy ha egy hangos szót hallunk, elkezdünk remegni. Itt be­lül. Nincs semmi bajunk, de rettentő nagy árat kellett ezért fizetnünk. És minden szenvedés, megpróbáltatás ellenére is — a németségünkről hallgatunk. Szinte tit­koljuk, Ha nem mondjuk, azért a félelem valahol a lelkünk mélyén lakozik. Ki segíthetné a szorongás feloldását? Talán az önkor­mányzat egy német nemzetiségi közösség (klub) lét­rehozásával, a művelődési ház egy nemzetségi ha­gyományokat őrző népi együttes megszervezésével, az iskola a nyelvoktatással, esetleg a testvéri kapcsolatok kiépítése egy német településsel. És talán az egyház is intenzívebben jelen lehetne mindennapjainkban, mint a nemzeti öntudatunk védelmezője, anyanyelvűnk erős bástyája. És természetesen mindannyian, akik itt élünk, Ikla- don, oldhatnánk a bezártságot, s megválthatnánk né­metségünket. Fercsik Mihály Az ikladi németek megpróbáltatásairól AKIT A KÍGYÓ MEGMART... Az ikladi német nemzetiségi tájház korhű bútorait, berendezési tárgyait éppen egy Amerikából hazalá­togatott család nézegette, amikor Ecker Dániel gond­nokot kerestem, aki a látogatókkal németül beszélge­tett, s azt magyarázta, hogy igaz, van a falunak a tör­ténelmi múltját őrző gyűjteménye, van az iskolában németnyelv-oktatás, ki-ki - szabadon vallhatja - magát német nemzetiségűnek, de az igazság az, hogy az itt élő svábok minél rövidebb időn belül be akarnak olvadni a magyarságba. És ez nem ikladi jelenség. A hazai svábság asszimilálódni akar. Csak azon lehetne vitat­kozni, hogy mennyire őszinte ez a törekvés. Az amerikás magyarok megköszönik a tájékoztatást, bejegyeznek az emlékkönyvbe, elismeréssel szólnak a látottakról és távoznak. Ecker Dániellel leültünk az udvaron levő kispadra, s folytatjuk a beszélgetést. — Régi mondás, hogy akit a kígyó megmart, az a gyyíktól is fél — hallom beszélgetőtársamtól. — Minket az 1945-ös éveket követően túlságosan is lehe­tetlenné tettek. Nem akarom felemlegetni, hogy a ha­zai sváósággal szemben milyen törvénysértő módon alkalmazták a kollektív bűnösség elvét, pedig nem igaz, hogy a németség nagy tömegében bűnös lett vol­na. A kitelepítés sem a bűnösöket sújtottta a legkövet­kezetesebben. A bűnösök és a megtévesztettek mel­lett igen gyakran az ártatlanok is áldozatul estek a változást követő időszak revánshangulatának. IIdádról nem volt tömeges kitelepítés. Az elképze­lések szerint öt családnak kellett volna elhagynia a falut, de végül cs.ak két családot telepítettek át Né­metországba. A nagypolitika játszott közbe: Németor­szág nem fogadott már családokat, Csehszlovákiában is leállították a magyarok áttelepítését. — Az igazi megrázkódtatás 1944 decemberében érte a falut. Elekor készült el a lista — az oroszok parancsá­ra — azokról a 18 és 45 év közötti személyekről, akik német vezetéknévvel bírtak (Ecker, Braun, Klenk stb.), és nem voltak betegek, sem terhesek. A GPU tisztje egy magyar policáj. kíséretével mindenkit meg­látogatott, s közölte, hogy rövid ideig tartó munkára 1991. január 1-jétől önálló a gazdálkodásunk, és elmond­hatjuk, mint apáink, a szán­tóvetők mondták: magunk vetünk magunknak, de ma­gunk is akarunk aratni. Gazdaszemmel járunk a fa­luban, ahol gazdaként kí­vánunk élni. Természetesen önálló hivatali apparátu­sunk nincs, talán nem is szükséges. Körjegyzőséget alakítottunk Gaigamácsá- val, Kelemen Jánosáé dr. Németh Júlia jegyző min­den kedden 8-tól 12-ig fo-- gadónapot tart. Elmondta a polgármester, hogy a képviselő-testület héttagú, valamennyien füg­getlen jelöltként kapták meg a szükséges szavazato­kat. Az átlagéletkoruk 41 év. Mindannyian rendelkez­nek középiskolai végzett­séggel, s tevékenységük legfőbb jellemzője a tenni akarás, ám vágyaiknak, ter­veiknek gátat szab a szű­kös költségvetés. — A kiadásokra fordít­ható összeg 11 millió forint — mondta Dudás János. — Az általános iskola felső ta­gozatos tanulói Galgamá- csán tanulnak, ezért a má- csai iskola kiadásaihoz 4,2 millióval járulunk hozzá. Az alsó tagozatosok helybeli oktatása 1,8 millióba kerül. A körjegyzőség működteté­se 1,1 milliót visz el. Az óvoda költségei meghalad­ják a 2 milliót. Szerencséjükre 1990-ről volt 1,4 millió maradvá­nyuk, ezért az idén 1,8 mil­liót fordíthatnak az utak korszerűsítésére. A polgármester komoly gondként emlegeti a szo­ciálpolitikában jelentkező feszültségeket. Vácegrcs la­kosságának 20 százaléka ci­gány, akik között sokan él­nek olyanok, hogy házat építettek, s azt korszerűen berendezték, sosem kopog­tak segélyért, soha nem üt­köztek a törvénnyel. De vannak, akik az életet mun­ka nélkül, dologtalanul sze­retnék élni, s az államtól várják a segítséget.----Ki tudja ma még, ho­gyan birkózunk még a mun­kanélküliek növekvő szá­mával? Ma még csak 24 személyről tudunk, de azt nem tudjuk, mi lesz hol­nap. A polgármester küzd a naponként jelentkező gon-' dokkal, s ezt eseténként nehezíti az értetlenség, a közömbösség, ám alapjában véve bizakodó: — A vezetékes vízre fel­vett lakossági kölcsönt két év múlva visszafizetjük, s talán akkor indíthatjuk a gázprogramot. Tervezzük a szennyvízelvezetéshez szűk-. séges csatornarendszer meg-- építését is. Felújítjuk a mű­velődési házat, kialakítjuk a polgármesteri hivatalt. Minden terv megvalósítá­sának zálogát a fiatalokban látja a polgármester. Büsz­kén szól a szlovák hagyo­mányokat őrző népdalkö­rükről, néptánccsoportjuk­ról, a hétvégi diszkókról, a rendezvények látogatottsá- ságáról, a nemzetiségi folk- lórfesztiváion nyert dí­jakról. — Tudom, nem könnyű az út, amelyre az önállóság vállalásával ráléptünk, de talán könnyebben haladunk rajta, ha csak magunkért, a vácegresiekért dolgozunk — zárja beszélgetésünket. Fcrcsik Mihály Döntöttek a pályázatokról Közösségek támogatása Egyesületek, közösségek ön­kormányzati támogatásáról döntött legutóbbi ülésén a gö­döllői képviselő-testület. Az e célra idén elkülönített 400 ezer forintra az év során két alka­lommal lehet pályázatot be­nyújtani. A támogatás célja: segíteni azokat a csoportokat, amelyeknek kulturális, illetve közéleti működéséhez bizonyos összegű pénzre van szükségük. A szerdán meghozott dön­tés értelmében ezúttal a kö­vetkezőik kaptak támoga­tást: Mozgáskorlátozottak Gö­döllői Szervezete: 50 ezer; Erkel Ferenc-népdalver- seny: 24 500; Városi Nyug­díjasok Egyesülete: 20 ezer; „Életet az éveknek!” Gö­döllői Szervezete: 16 500; Madártani Egyesület: 15 ezer; Kamarazenekar: 14 ezer; Eszperantó Szövetség Gödöllői Csoportja: 6 ezer forint. Tízezer forintot kapott a Nagy Sándor Képzőművé­szeti Kör, a Gödöllői Vá- róspolgárok Egyesülete, a Gödöllői Nyugdíjas Erdé­szek K’ubja, a Tájak-Ko- rok-Múzeumok Egyesület Gödöllői Csoportja, a Teleki Pál Egyesület, a Gödöllői Diákszínpad, a Diákönkor­mányzati Fórum, a Napvi­lág Életreform Klub, a Duflex Fotográfiai Stúdió, a Városi-Egyetem Vegyes kar. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér lö. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 21C0. Telefax és telefon: (28) 20-7SG. ® Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-íőI 13 óráig. © Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Mozi Frekvencia video: Rémecskék, 10 órakor. Vissza a jövőbe. II., 16 óra­kor. Kutyám, Jerry Lee, 13 és 20 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom