Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
I. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1991. JŰLIUS 37., SZOMBAT D U HAJA J K^Cívíav »ZENTENDREl-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT MIKLÓS * FŐT • GOD Szigeti tájkép 1991 Modern idők régi gondjai Kombájnok után kémlelek a síkságon, de egy sem tűnik tel. Más irányba, más táblák felé kellett volna indulnom — gondolom magamban, miközben a Szentendrei-sziget déli csúcsa felé haladok. Az országút mentén viszont hol itt, hol ott pillantok meg még lábon álló, vagy inkább fekvő gabonatáblákat. Alaposan megtépázva viselik a közelmúlt viharos napjainak nyomát, s kérdés, el tudja-e végezni munkáját rajtuk a gép? Kézi erővel szoktak dőlt gabonát aratni, de ki tudja: akadna még annyi kaszás, aki le tudna aratni Póesmegyer és Szigetmonostor közelében? A gazdasági források egyike és legfon tosabbja errefelé is a növénytermesztés. Ezt követi a gyümölcs, legfontosabb szereplőként az eper. Érlelhetne több csonthéjast, vagy szőlőt a Duna fölött ragyogó nap, ám ez kihagyott lehetőségnek látszik a tájon. Ha nem gondoltak rá eddig, félő, hogy nem gondolnak ezután sem. Korlát és lehetőség Az idei esztendő is sok dilemmát okoz a falusi embernek. Ha a malacot nem lehet eladni, akkor minek kukoricát termelni? Ha baj van a gabona értékesítésével. kérdés: érdemes-e annyi költséget fordítani talajművelésre, a Fővárosi Vízművek kútiai miatt itt olyan fontos öntözésre, gépekre, üzemanyagra. Vagy javulnak-e a szamócatermesztés pozíciói azután, hogy a költségek évről évre emelkednek, a felvásárlási árak viszont stagnálnak? Így lenne ez talán a csonthéjasokkal is, ha rövid távon nézzük a dolgot. A jövőre gondolva, talán másként is alakulhatna a táj arculata. Magyarországon manapság sokan feledkeznek meg közvetlen környezetük sajátosságairól, lehetőségeiről és korlátáiról. Meg lehet kockáztatni azt a nézetet is: a szükséges és lehetséges idegenforgalom kilátásait hajlamosak vagyunk túlbecsülni. Az országban látható, megismerhető és ismertethető érték a külföldet gyakran járó ember tapasztalatai szerint sokkal kevesebb idehaza, mint ahogy azt magunk iránt elfogultan képzeljük. Másrészt: a nagyipari módon fejlesztett idegenforgalom túlterhelné az infrastruktúránkat, túlnépesítené falvainkat, városainkat, s ez kifárasztva vendéget és vendégfogadót, végül kiábránduláshoz, esetleg mélyponthoz vezet- .ne. Svéd érdekeltségi Lehetőségeit keresi falu és város, az ország. Ezt keresi Szigetmonostor is, melynek lakossága szeretne jól, ha lehet, még jobban élni, s hozzájutni ahhoz, ami az övé. Ilyen például az a sóder- és homokbánya. melynek megnyitásán fáradozik az önkormányzat. Szakembereket Megmozdult a falu Adományokból újítják fel Dunavarsány katolikus templomát foglalkoztató, szakmai profilú cégnek adnák ki művelésre úgy, hogy fele-fele arányban osztozhassanak a nyereségen. Ezzel nagyon jól járna a község, A másik jelenlegi, a munkálatok végleges befejezése után még inkább a jövőbeni lehetőségek egyike a község közigazgatási területén svéd érdekeltséggel létesült golfpálya. .Veszélyes labda Am ennek a bonyodalmait is rendezni kell. Ma még példát szolgáltat arra, hogy nem szabad mindjárt kapva kapni azon. ami az első pillantásra túl fényesnek, kecsegtetőnek látszik. Jobb inkább a tulajdonos pozíciójából, ésszerűen bánni a birtokolt javakkal, s úgy dönteni arról, mint egyszeri és vissza nem térő lehetőségről, hogy később ne kelljen megbánni. Mócsai János polgármester még ma is csóválja a fejét, amikor arra gondol, bogy a Füzeserdőnek nevezett területet négyszögölenként két forintért adta bérbe a korábbi vezetés, vagyis a községi tanács. Igaz, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan ott a föld. ám a tulajdonnak akkor is árat kell szabni. Szabtak is most, négyszögölenként 90 forintot, amiért megveheti a cég. Nyilatkozatukat az önkormányzat határozatát követő kilencven napon belül várják, s ez a terminus hamarosan lejár. Keményebb dióként lehet majd feltörni a másik problémát, amitől idegesek a monostoriak. A százötven holdon fekvő golfpályát ugyanis úgy kerítették körül a bérlők, hogy arról senkit sem kérdeztek meg. A három utat érintő vonalak így kettőt elvágtak. Nagy kerülőkkel, egy szabad úton. Korány felé jutnak ki a községbeliek a Dunára. Tárgyalni kell, megoldást találni, mert a golfosok korábban azzal érveltek: muszáj elterelni a forgalmat, mivel veszélyes a megütött labda. Embereket találhat el, életveszélyes sérüléseket okozhat. Modem idők szokatlan gondjai. Kovács T. István Akit a falu megszólított Váltás után a községházán Tóth Sántl or fóti polgármester egyszer már megfogadta, hogy nem vállal közéleti szerepet. Csakhogy a természetét senki sem tudja már megváltoztatni a férfikor delén túl. Fenn- költ szavak sem iílenének hozzá arról, hogy ha a falu szólít valakit, akkor. .. Azt hiszem, számára ez természetes, de jobban szeret prózai, racionális válaszokat adni, mint így fogalmazni. Aki még nem ismeri, azt hinné, tollba akarja mondani a kérdésekre adott válaszait, pedig csak arról van szó, hogy ©lőbb minden szót alaposan meggondol. Feszült pillanatok tanúi lehettünk tavaly az önkormányzati választás alkalmával, amikor arra kérték, mégis-induljon, aztán politikai manőverek csapdájába került, s más lett a község vezetője. Népszerűsége azonban nem csökkent, mert az emberek ismerték, sőt elismerték másfél évtizedes munkáját, szerepét a község fejlesztésében. Ez a népszerűség hozta vissza néhány. héttel ezelőtt a régebben tanácselnöki, most polgármesteri székbe. Azután, hogy utódja és elődje Méret Sándor belefáradva a sok-sok, helyi krízis rendezgetésébe, leköszönt hivataláról. — Milyen érzés ismét a község élére állni? — kérdeztem Tóth Sándortól, arra is célozva: olyan testülettel kell együtt dolgoznia, melyben talán ott ülnek a vöit választási ellenfelek is, — Sok mindenen felül kell az embernek emelkednie — válaszolta a rég-új vezető, aki vallja, hogy nem sértődhetett meg. — A képviselő-testület tagjai jóakaratú és útkereső emberek — mondja Tóth Sándor, s hozzáteszi, hogy miután közülük sokan éltek távol a közélettől, természetesen nem tudták még megszerezni a szükséges tapasztalatokat, mert nincs még gyakorlatuk. Nehezíti a dolgukat, hogy az önkormányzati munka feltételeihez sok olyan jogszabály hiányzik még, melyek nélkül a gyakorlott vezető is csak az óhajok szintjén közelíthet meg némely dolgot. Többen fogalmaznak ma úgy, hogy a fóti önkormányzat hibája volt eddig: túl sok időt pazarolt el egy egy kérdés megoldására, sok energiájába került az az iskolavita, amelynek célja az 1. Sz. Általános Iskola ökumenikus egyházi intézménnyé való átszervezése lett volna. Igaz ugyan, hogy a falu jelentős része mélyen vallásos, ám ezt a döntést mégsem akarta olyan arányban a lakosság, mint azt korábban gondolták. Sok volt a fárasztó politikai csatározás, a személyeskedés. amire most a polgármester azt mondja: a falu érdeke, hogy ezek megszűnjenek, a fő energiát a lényegi kérdésekre fordítsák, s ez lehetséges. — Ki lehet kerülni ebből az állapotból? — Természetesen. Mert amikor a kezdeti tapasztalatlanságot említem, ugyanakkor azt is meg kell állapítanom: van itt szellemi tőke is. Sok művelt, jó szakember jutott szerephez a testületben, akik egyes részterületeken kitűnően el tudnak igazodni. Az a fontos, hogy aki valamilyen kérdéssel foglalkozni kezd, azt fogadjuk megértéssel. A vele vitába szállók lehetőleg ne politikai oldalról igyekezzenek támadni. A vezetés módszereit is érintve így fogalmazott a polgármester: Ki kell alakítani a lehetséges feladatköröket. Megosztani a megosztható munkát a bizottságok és az apparátus között. Nagyon fontos feltétel a bizalom, melyet meg kell adnunk mindenkinek, aki a közös ügyet szolgálja. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy egyes testületi tagok túl sokat vállaltak magukra, míg mások még — lehet, hogy önhibájukon kívül — keveset nyújtottak. Mindenkinek meg kell tennie a magáét, s ehhez segítséget is kell adnunk. — Foton sohasem mondott fel a tisztségviselőknek az önkormányzat, nem kérte, hogy újra pályázzák meg az állásukat — mondta Tóth Sándor. — Tény, hogy volt idő, amikor a tisztviselők kerekedtek a politikai testület fölé, erről nem lehet szó. Pontosan el kell határolni a szerepeket, s ezen a működési szabályzatunk megfelelő kialakítása is segít majd. Am nagyon lényeges, hogy egymás dolgába ne akarjanak beleavatkozni, világosan lássuk, hol húzódnak a politikai és a szakmai feladatok határai. Ezzel kapcsolatban önmaga szerepére is kitérve közölte: — Tény, hogy a polgár- mester munkáltatója az önkormányzat. Ám ha őt megválasztották, annak kell elfogadni, ami, s ehhez el kell ismerni szerepét, önálló jogköreit, ezen belül a cselekvési szabadságot. Azt, hogy ő a testület vezetője, — Ebben a minőségben milyen aktuális tennivalókat lát most maga és vezetőtársai előtt a polgármester? — Közérzetjavító intézkedésre van szükség. A rangsorban igen fontos helyre teszem ezek közül a közrend és közbiztonság javítását, amihez önálló koncepciót kell előterjesztenem. Közterület-rendezési kérdésekkel is kell foglalkoznunk, mivel egy községben életérzést meghatározó, ha sok a belvíz, rossz az útj vizes a kert. Hangulati tényező és a vállalkozások feltételeit befolyásolja, hogy milyen a telefonellátottsága. Ezért bővíteni kell. Ahol lehetőleg gyors ütemben ki tudjuk építeni a szennyvízcsatornákat, oda azonnal szilárd burkolatú utat is kell betonozni. Foglalkoznunk kell a sportélettel, a helyi egyesület dolgaival. Ha a fóti sport ügyeit, az egyesület belső gondjait jobban megismeri a lakosság, feltehetőleg több támogatás várható tőle. K. T. I. Csütörtökön kora reggel a szentendrei HÉV vonalán a budakalászi Lenfonónál kábelzárlat történt. Ezért a hiba kijavításáig Békásmegyer és Szentendre között mintegy 50 percen át autóbuszok bonyolították le a HÉV forgalmát. Otthonok épülnek T elkek fiataloknak Maradjanak itthon a fiatalok. Aki elköltözött, jöhessen haza — mondatott ki az óhaj Szigetmonostoron. Ám a fiatal családok építkezni szeretnének, az építkezéshez telek szükséDUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. 9 Munkatársak. Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 144«. Telefon: 13>8-476i, 138-1067. ges. Ebből ma kevés jut. Ezt bizonyítja az is, hogy az önkormányzat 24 szabad parcellának az eladását hirdette meg, amire százan jelentkeztek. Az elosztás nem volt könnyű, de legalább az árat sikerült mérsékelni. Nem számítottak fel például közművesítési költségeket, mert már a terület közelében húzódik a vízvezeték, kialakult a villanyhálózat. A boldog tulajdonosok négyszögölenként 500 forintért vásárolhatták meg jövendő otthonuk területét. Losonci Lilla festményei Ajándék Dömsödnek Losonci Lilla; Tahi Losonci Lilla festményei Dömsödön a művelődési házban augusztus 25-ig, Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban augusztus 12-ig tekinthetők meg. Dömsödön főleg a Kis- Dunát övező tájak és a Kiskunságot ábrázoló művek láthatók, továbbá a' Petőfi Alföldjét értelmező montázs. E sorozat főhajtás a halhatatlan költő emléke előtt, megidézve a „Kis lak áll a nagy Duna mentében” hangulatát, ezúttal nem varázsszavakkal, hanem színekkel. Az évszakok tónusváltozásait nagy érzékenységgel ragadja meg a festő, aki a megnyitó népes közönségének lelkesedésétől kísérve ajándékozta Szigetszentmiklós című képét DömsöÖnelk. Kecskeméten olyan festményeket mutatott be a szentendrei művész elsősorban, melyék egyszerre jelölik meg a számvetés tényét és az előrehaladás további irányát. Tanyák, lovak. balatoni tájak, Szentendre és a Dunakanyar motívumai Váltakoznak, érzékeltetve a festő képzeletgazdagságát, ihletének bőségét. töretlen munkakedvét. A rendezés méltán helyezte a kiállítás középpontjába az Ócsa montázst és a festői eszközökkel értelmezett zsámbé- ki műemlékromot, annak színekben pompázó monumentalitását.