Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

W EGYÜTT W AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Az Ütinformtól Tóthné Kovács Zsuzsa jelenti: a Tisza víz- szintje az elmúlt napodban igen lecsökikent, emiatt korlátoz­ták a forgalmat a 44-es főút tiszaugi uszáíyhídján. A teher­járműveket és az autóbuszokat a hídról kitiltották, és szá­mukra a csongrádi Tisza-hídon át vezető terel'»utat jelöltek ki. Ezen a kerülő úton közlekednek a helyi és a helyközi autó­buszjáratok is, így a menetidejük jelentősen hosszabb lett. Az uszályhídon csali a személyautók és az annál kisebb önsúlyú járművek hajthatnak át. A Dunakanyar útjain a nyári csúcsforgalomban számos épí­tési munka lassítja a forgalmat.' A 12-es főúton Nagymarosnál szennyvízcsatorna építése miatt bontották fel az úttestet a 12. és a 13. km között. A félpályás útlezárásnál jelzőlámpa irányítja a váltakozó forgalmai. A Ll-es főúton Dunabogdánynál kábelfektetés indokolja az útfelbontást és az útszűkületet. A 10-es főúton Nyergesűjfaluban csatornáznak, ezért a Ko­márom felé vezető sávot a forgalom elöl lezárták. A félszé­lességűre szűkült úttesten irányonként váltakozva lehet át­hajtani jelzőlámpás szabályozás mellett. A 10-es főúton Piliscsabán is közműépítés miatt kell sávle- Bárásra számítani. A 10-es főúton Ürömnél is lassítani kell, mert a 10. és a 11. km között új közúti csomópont kialakításán dolgoznak helyi útszűkület mellett. A munkaterületek mellett 40 km-re kell csökkenteni a Se­bességet, így gyakoriak a torlódások. Érdemes hosszabb me­netidővel számolni. A 6l-es főúton Dunaföldváron befejezték a benzinkút és a szerviz felújítását, így már újra az autósok rendelkezésére állnak. A 2-es főút mentén Rétságon új üzemanyagtöltő-állomást avattak. Szintén új benzinkút nyílt Veresegyházon és a 6-os főút mentén Bonyhádon. Az M3 autópálya főváros felé vezető oldalán a 25—18. km kö­rűt befejezték a burkolat felújítását, így a pályalezárás meg­szűnt. Üjra zavartalan a forgalom a mogyoródi csomópontban is. Augusztus 1—4. között Pest és Komárom megye útjain ren­dezik az I. budapesti nemzetközi rendőrmotoros-ralit. Aug. 3-án lesz a távolsági verseny, amely az alábbi útvonalat érinti majd: Pesthidegkút—Solymár—Nagykovácsi—Budakeszi—Buda- jenő—Perbál—Tinnye—Üny—Márialialoin—Bajna—Nagysáp—Sári- sáp—Anna-völgy—Csolnok—fc)ág—Leányvár—Piliscsév—Kesztölc— Esztergom-kertváros—Esztergom—Pilismarót—Hoffman-kunyhó— Két-bükkfa-nyereg—Pilisszentkereszí—Pomáz—Budapest. A ver­senyzők elhaladása idején az egyes útszakaszokon helyi és idő­szakos forgalomkorlátozások várhatók. flH6¥OBOSZI LAKÓKOCSI A Nógrád megyei Nagyorosziban a hazai Teszon Kit. közreműködésével lakókocsi-összeszerelő üzemet épít a németországi Knaus cég. A nagy múltú német vállalat így kíván teret hódítani a magyar piacon. A hazai és kelet-európai igényekhez igazítva fejlesztették ki a Country típusú lakókocsijukat, mely négy személy ré­szére nyújt pihenést. Mozgatható elválasztófallal két térre osztható, nappali, háló-, mosdófülke és konyha te­szi komfortossá. A tervek szerint idén legalább 300 da­rabot gyártanak, jövőre ennek mintegy négyszeresét — döntően exportra. Az idei évben még eredeti német al­katrészeket használnak fel, ugyanakkor mielőbbi kivál­tásukra már keresik a magyar gyártókat. KÖZELEDÜNK EURÓPÁHOZ Az Ml-es autópálya mellett, Győr irányában kellemes meglepetés várja mostanában a tankolni vágyó autóst. Mivel a legtöbb gépkocsi 92-es oktánszámú üzemanyag­gal guruil, a töltőállomás gazdái még egy kutat állítot­tak föl, ahol 92-es benzint mérnek. Csökkent ezáltal a zsúfoltság, rövidültek a sorok. Mindezt Idegenforgalmi idényben ismerték fel, és tették az illetékesek. Elisme­rés érte. Ilyen apró lépésekkel, ha lassan is, de közeled­hetünk Európához. NEM ÁRT, HA TUDJUK Az abroncsokban a magas, de külöiiösen az alacsony légnyo­más fokozza a balesetveszélyt. Az alacsony légnyomás a gyako­ribb, mert természetes jelenség, hogy a gumik különböző okok miatt veszítik a levegőt. A túlnyomás jobbára'véletlen jelen­ség, általában melegedés miatt áll elő. Az alacsony légnyomás rontja az autó stabilitását. S ha a különböző kerekeknél a nyomáskülönbség is különböző, ez a kormányozhatóságot is kedvezőtlenül befolyásolja, s fokozza az instabilitást. Túl a Lalesetveszélyen, az előírt légnyomástól való eltérés fokozza a gumiabroncsok elhasználódását. Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András NAGY FERÓ VÖRÖS NYAKKENDŐVEL A választások áldozatai Az elmúlt negyven év során az úttörőmozgalom mono- pollielyzetbcn volt. Az úttörőcsapat létszáma a legtöbb helyen megegyezett az általános Iskolába beírt tanulók létszámával. Az úttörők ott voltak minden látványos po­litikai, társadalmi ünnepségen. A rendszerváltás óta cserkészek foglalták el a helyüket. Hová lettek az úttörők? Van még úttörőmozgalom Magyarországon? A kérdé­sekre Görözdi György, az úttörőszövetség titkára vá­laszol. • Kérjük, statisztikailag érzékeltesse a változásokat. — Három időpont adatai mutatják legjobban a bekö­vetkezett fordulatot. Az első dátum —* * a totális szervezés időszakában — az 1933/89- es tanév kezdetéig tart. Eb­ben az időben annyi úttörő­csapat működött hazánk­ban, ahány általános iskola volt. A csapat létszáma megegyezett a tanulói lét­számmal. Az ifi- és a felnőtt vezetőket is beleértve 1988 őszén 1 millió 100 ezer út­törőt számláltunk és 3337 csapatot tartottunk nyilván. A második időpont: 1989 ősze. A csapatok száma 2100 körül volt. a teljes lét­szám 800 ezer. 1989 őszén volt az úttörőszövetség ti­zedik konferenciája, amely jelentős váltást, fordulópon­tot kapott a mozgalomban. Az új program, amely a Változni és változtatni aka­runk! jelszóban összegezhe­tő, az önkéntességre épült. Kimondatott: csak azok maradjanak a mozgalom­ban, akik a konferencia új aiapelveit magukénak érzik és megújítják tagságukat. A toborzási időszakot 1990. március 15-én zárták. 1654 csapat nyilatkozatot téve je­lezte, hogy továbbra is úttö­rőként fog működni. Ez mintegy 325 ezer tagot je­lentett. A harmadik dátum: az idei esztendő. Jelenleg 598. úttörőszervezetünk van, a tagok száma 100 ezer kö­rül mozog. Szeretném hang­súlyozni: a létszám napja­inkban már nem csökken, hanem növekszik. a Milyen társadalmi je­lenségek, mozgások voltak hatással a mozgalomra? — A legnagyobb vérvesz­teségek az országgyűlési, valamint az önkormányzati választások idején érték a mozgalmat. Ugyancsak fo­kozták a gondokat tavaly ősszel az iskolaigazgatók új- jáválasztásával kapcsolatos politikai reagálások, mozgá­sok. Mind a választások, mind az igazgatók megerő­sítése, választása során ren­geteg személyes érdek üt­között és játszott közre. Akik politikai sikereket akartak elérni, azok az elő­ző rendszerhez kötődő szer­vezeteket, köztük az úttö­rőszövetséget igyekeztek befeketíteni. Akadt tanács­elnök, aki a polgármesteri szék megszerzése érdeké­ben betiltotta az úttörőcsa­patok működését, volt olyan igazgató, aki az újjáválasz- tásához hasonló módon szerzett jó pontokat. Nem­csak rájuk volt jellemző ez. Az új önkormányzati veze­tők között is vannak, akik „illegális kommunista ma­radványnak” titulálják a szövetséget, s ehhez hasonló kirohanásaikkal próbálnak politikai babérokat szerez­ni. A másik véglet pedig az, hogy sokan lappangva csat­lakoznak hozzánk, átfestett cégtáblákkal, például az ér­dekvédelmi célokat szolgáló diákönkormányzat égisze alatt folytatják az úttörő­munkát, pályázatainkon vesznek részt, rendezvénye­inkre, táborozásainkra je­lentkeznek. 9 Mi lett az úttörőcsapa- tok vagyonával, a kerületi, városi úttörőházakkal? — A pártállam idején, 1989-ig az úttörőszövetség­nek önálló tulajdona, pén­ze nem volt. A szövetség gazdasági életét a KISZ irá­nyította, pénzelte. A moz­galomhoz kötődő vagyonele-, mek, vagyontárgyak a KISZ tulajdonában voltak, az út­törőházak, úttörőtáborok, gyermeküdülők pedig a ta­nácsok tulajdonát képezték. Napjainkban ezeket az in­gatlanokat az önkormány­zatok birtokolják. Az úttö­be és a gép gyomrába, Igaz, akik először csi­nálják, és annak rendje és módja szerint a jegyet is megváltották a kiskedvenc számára, csak a repülőté­ren döbbennek rá a szomo­rú valóságra, „Egész úton, egészen Teneriféig ebben a ketrecben kell maradnia, és nem leszek vele?” — si­ránkozik a frankfurti re­pülőtéren egy nyugdíjas korú hölgy és kétségbeeset­ten simogatja a ketrecbe benyúlva a kutyus fejét. Hiába minden, rimánko- dás, könyörgés, könnyek, a hatóság nem enged, a sza­bály az szabály. Pedig az az igazság, hogyha felvi­hetik az utastérbe, akkor sem csak úgy szabadon, szaladgálva tehetik meg a kutyák az utat, akkor is pontos előírás szabályozza, hogyan kell őket „csoma­golni”. Valamelyes enged­mény — megegyezés sze­rint — a charter gépek utasainak jár, de a legtöbb rőszövetséghez a Demisz vagyonfelosztása során hat olyan intézmény, köztük mozgalmi képzést, gyermek­üdülést szolgáló ingatlan került, amely régebben nem tanácsi, hanem KlSZ-tulaj- don volt. Ebből a vagyonból a szövetség Csillebérc kivé­telével valamennyi — tehát öt — ingatlanát felajánlotta az új kormánynak. A kor­mány ebből és még külön­böző KISZ-tulajdonokból létrehozta a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapít­ványt. Az úttörőcsapatok vagyo­nát, a csapatélet során használt tárgyakat a most működő csapatok, szerveze­tek használják. Ahol meg­szűnt az úttörőélet, ott a vagyontárgyakat az iskolá­ban működő szervezetek között osztották szét. • A látványos ünnepsé­gekről, felvonulásokról el­tűntek a piros nyakkendős úttörők. Hová lett ez a pi­ros nyakkendős sereg? — 1948-ban, a mozgalom szerveződése idején minden úttörő a csapata által elő­írt színű, háromszög alakú nyakkendőt hordott. Vissza­nyúltunk ehhez a hagyo­mányhoz, így napjainkban a poggyászok közé. esetben ez legfeljebb plusz egy kiló, és semmi egyéb. Végtére is a repülőtársa­ságnak. gondolnia kell a többi utasra is, és mi taga­dás, nem mindenki viseli jól az ebeket. És még jól járt az, aki jegyet vehetett a kutyájának és nem „túl­súlyként” számítják fel — így ugyanis néha még drá­gább a dolog. Mulatságnak pedig igazán nem nevezhe­tő — odalenn iszonyú a zaj, hideg van, sötét. A szakértők általában azt tanácsolják, hogy mielőtt a tulajdonos légi utaztatásra szánná el magát, vizsgál­tassa meg a kutyát, vajon bír.já-e egyáltalán az ideg- rendszere ezt a rhegpróbál- tatást. Ha az orvos különö­sen érzékenynek találja a kutyát, akkor esetleg az utazás előtt hatásos nyug­tatót adni neki. Mégis, nincs az a nyugtató, ame­lyik feledtetni tudná az ál­lattal az élményt: megin­már megtalálható vala­mennyi, 1946 óta viselt nyakkendő. Tehát van zöld, barna, kék, piros nyakken­dős úttörő. Megszűnt az úl- lampárt idejéből ismert egyenruha, a kék nadrág, szoknya és a fehér ing vi­seleté. Két jelkép jelzi mindössze a mozgalomhoz tartozást: a nyakkendő és az úttörőjelvény. Egyébként június elején itt, Csillebér­cen ünnepeltük a mozgalom 45. születésnapját. Mintegy 3 ezer úttörő vett részt a kétnapos ünnepségen az or­szág valamennyi vidékéről, és sok fiatalon piros nyak­kendő volt. Az ünnepi mű­sor egyik látványossága Nagy Feró és „csapata” volt. Hagyományos úttörő­szerelésben léptek közönség elé: kék nadrág, fehér ing, piros nyakkendő volt raj­tuk, homlokukon számhá­borús papírcsík, olyan fon­tos számokkal, mint 1945, 1956, 1968. 1970. • Nevezzen mejj jól mű­ködő, elsősorban vidéki szervezeteket. — A legtöbb úttörőszer­vezet Vas megyében, Nyír­egyházán és Szabolcs-Szat- már-Beregben van. Hangsú­lyozom, nem mindegyik is­kolában szűnt meg az úttö­rőélet. Például a nyíregyhá­zi Árok úti iskolában 635 tagja van az úttörőszerve­zetnek, a debreceni Angyal­föld téri iskolában 1209 főt vettek nyilvántartásba. A nagykállói szervezet 500 fős, a levelekiek 400-an vannak, a Pest megyei Üllőn 265 út­törő dolgozik, Tárnokon pe­dig 324 — mondta befeje­zésül Görözdi György, a szövetség országos titkára. Kiss György Mihály dúl a futószalag a többi csomaggal együtt alatta, húzzák-vonják, dobják- rakják a ketrecet — amely mellesleg a legtöbb külföldi repülőtéren három méret­ben kapható —, hogy aztán újabb különös sértéseknek legyen kitéve, egészen amíg el nem áléi a nyugtatótól. A légitársaságok a pogy- gyásztérben külön részt tartanak fenn a négylábú utasoknak, ezen a részen kötelesek kiegyensúlyozott nyomásviszonyokat biztosí­tani. no meg vannak még olyan szabályok is. hogy a kutyák és a macskák ket­recét jól elkülönítve helye­zik el, nehogy a szenvedé­seket még holmi torzsalko­dások is súlyosbítsák. Hogy azután a nyaralás feledteti-e a borzalmakat? Ki tudja, egyik »érintett se mesélte még el. A szakér­tők, a kutyák, illetve álta­lában az állatok viselkedés- tanát tanulmányozók min­denesetre azt állítják, hogy különösen a nagy testű ál­latokat éri akár maradandó idegi károsodás is. A gaz­dik ezt többnyire nem tud­ják. — aligha vonható kés- ségbe, hogy a legtöbbjük igazán és tényleg jót akar. Szászt Júlia «’áfádon H MARADANDÓ IDEGI KÁROSODÁS A kutyák nem szeretnek repülni Ki tudja, miért gondolják azt a gazdik, hogy kedvenc négylábújuknak valami örömet is okoz a nyaralás — pláne, ha előtte többórás repülőút gyötrelmeit kell kiállniuk. Márpedig ezt hiszik, mert egyre több a repülőjáratok poggyászai között az élő utas. Igen, kérem, nem tévedés, ezeket a boldogtalan négylábuakat csak öt kilogramm sú­lyig engedik a gazdival együtt az utastérben utaz­ni — amelyik ennél nehezebb, az mehet a ketrec-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom