Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

NAPLEMENTE (CS. KOVÁCS LÁSZLÓ RAJZA) Elbírálták a pályázatot Gazdára talált a csárda Jó ideje már, hogy a zsámbéki önkormányzat be­záratta a Törökkút csárdát a rendszeresen tapasztalt rendbontások miatt. Űj üzemeltetőt keresve pályá­zatot írtak ki hasznosítására. Az elbírálás során az a vál­8 *&£írlan lalkozó részesült előnyben, aki a poharazót és a vele szemben lévő, volt óvoda­épületet is a kulturált szóra­kozás, illetve az idegenfor­galom szolgálatába állítja majd. A pályázati feltételek között az is szerepelt, hogy a vállalkozó működteti a me­legkonyhás éttermet, illeti ve elképzelésit dolgoz ki a hatezer négyzetméteres park rendbetételére, amely­nek nappal közparkként is működnie kell. , SZÁZHALOMBA TTA' Boszorkányok A százhalombattai Ba­rátság Művelődési Központ filmszínházának hétvégi bemutatói: július 20-án, szombaton 10 órai kezdet­tel Boszorkányok, színes szinkronizált amerikai film, július 21-én, vasárnap 19 órakor Ne folytassa, felség, színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • B1ATOR- BÁGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE 9 ÜRÖM Piros szemet ringat az ág Ez már a finálé Vita a bérleti díjról Bíróság elé mennek? Nem első ízben szólunk e helyütt arról, hogy parázs vita alakul ki a képviselő-testület és azon állampolgárok kö­zött, akik önkormányzati tulajdonú ingaílanban folytat­nak üt!éti tevékenységet. A nézetkülönbség abból adó­dik, hogy a testületek a jó gazda szerepét vállalva több­tulajdonában álló ingatla- 8 szőrösére emelik a település nők bérleti díját. A rendcsinálásnak olykor a lakossági ellátást kiválóan szolgáló vállalkozók is ál­dozatául esnek, túl azon, hogy esetenként törvényte­len az eljárás. Ráadásul a tendencia abba az irányba hat, hogy az önkormányza­tok — miközben hangoztat­ják magukról a vállalkozás- barát jelzőt —, maguk ve­rik fel a bérleti díjakat. Hi­szen a kalkulált négyzetmé­terár mindenképp alapul szolgál a településen azok­nak a tulajdonosoknak, akik maguk is bérbe szán­dékozzák adni üzleti célra ingatlanukat. Erős Istvánná, a toki Gazdabolt üzemeltetője is hadakozik az önkormány­zattal, mert a testület évi 150 ezer forint bérleti díjat kér a falu központjában ál­ló épületéért. — Mielőtt megkötöttem még a zsámbéki tanáccsal a határozatlan időre szóló bérleti szerződést, az épület üresen állt — mondja Erős Istvánné. — Olyan rossz, életveszélyes állapotban volt, hogy a tanács érték nélkülivé nyilvánította; s nem is kért érte bérleti dí­jat, pontosabban betudta azt az elvégzett munkák fe­jében. Csak azt kötötték ki, hogy köteles vagyok ott a lakosság ellátását szolgáló gazdaboltot üzemeltetni. A szerződés felmondására gyakorlatilag ennek a kité­telnek a megszegése lehet az egyetlen indok. Ennek ellenére a testület olyan ha­tározatot hozott, hogy vagy megfizetek négyzetméteren­ként kétezer forintot évente, vagy két héten belül köteles vagyok visszatelepülni az áruval a házunk szuterénjé- be. (!?) Én évi hatvanezer forintot hajlandó lennék fi­zetni, de meg is venném az épületet. Az utóbbiról hal­lani sem akartak, az álta­lam megajánlott összeg meg szerintük nem tárgyalási alap. — Hermán István polgár- mester nekem azt mondta, hogy a testület felhatalmaz­ta: százhúszezer forintig le­mehet az önnel folytatott al­kuban ... — Ez jó, erről most hal­lok először, noha a férjem képviselő! Igaz ugyan, hogy ő ez ügyben nem nyilvánít­hatott véleményt, bár tudo­másom szerint nincs a tes­tületnek szervezeti és mű­ködési szabályzata, aminek többek között az ilyen kér­désekben való eljárást is rögzítenie kellene ... — Lejárt már az a bizo­nyos 15 nap. Mi lesz? — Fogalmam sincs. A gyermekemet úgy vették fel szeptembertől kereskedelmi iskolába, hogy én biztosítom számára a gyakorlat helyét. Egyelőre nyitva vagyok, s Budajenö önkormányza­ta a legutóbbi ülésen alkot­ta meg a köztisztaságról, a környezetvédelemről, az ál­lattartásról és a közterüle­tek rendjéről szóló rendele­tét. Ez útmutatást ad a köz­ség lakosságának többek között a szemétszállítással kapcsolatos tudnivalókról, a csapadékvíz-elvezetés, a szennyvíz, illetve a trágya kezelésének módjáról, és arról is, hogy mi a teendő az elhullott állattal. Aki a rendelkezéseket megszegi, az tízezer forin­tig terjedő pénzbírsággal Zsámbékon nyolc utca neve változott meg. A ke­resztelőt megelőzően ki­kérték a lakosság vélemé­nyét, s a javaslatok nyomán a következőképp határozott a képviselő-testület: A Fürst Sándor utca Bene­dek utcára, a Kiss Imre ut­ca Corvin János utcára változott. A Lenin teret ezentúl Zichy Miklós térnek ügyvédhez fordultam. Egyébként az épület — az általunk elvégzett munkák ellenére — elengedhetetlen felújításra szorul, még. Ha az önkormányzat mégis vál­lalná a százezrekbe kerülő tatarozást, tetőcserét, mi­egyebet, akkor kíváncsi va­gyok, mekkora bérleti díjat állapítanának meg? A kérdés lóg a levegőben, hiszen a polgármesternek csak arra van felhatalmazá­sa a testülettől, hogy Erős- nével évi százhúszezer fo­rintban alkudjon meg. Mert a gazdaboltra szükség van a faluban. sújtható, tettenérés esetén pedig maximum ezer fo­rint lehet a helyszíni bír­ság. Ugyancsak hatályba lé­pett a lakásépítés és -vá-; sáriás helyi támogatásáról szóló önkormányzati ren­delet. Ezzel elsősorban a fiatal házasok első telek­hez, lakáshoz jutását kí­vánják segíteni. Helyi tá­mogatás egy alkalommal nyújtható azoknak, akik a jogos igényt meg nem ha­ladó otthont Budajenőn építenek vagy vásárolnak. hívják, a Mártírok útja a Rácváros nevet kapta. A Sallairól elnevezett utca lakainak mostantól a Pálos utcába viszi a levelet a postás. A Szabadság tér he­lyett Szent István tér sze­repel a térképen, a Szabad­ság utca pedig Bicskei utca lett, végül az Üj Élet utca az Etyeki nevet kapta. Biatorbágy Készül a címerterv, Biának, illetve Torba gy- jelképező jelvények létez- nak nem volt történeti cí- tek, s ezeket használták a mere, de a településeket régi községi pecséteken. Al­kalmazásukkal készül most Biatorbágy új címerterve, amelyben természetesen mindkét falu egykori jel­vényeiből merítenek. Ha az elkészült terv vég­leges elfogadásra kerül, a képviselő-testületre vár, hogy megalkossa a címer és zászló használatára vonat­kozó rendeletét. F. E. Új rendeletek Fiatal házasok helyi támogatása Megkérdezték a lakosságot Utcanévváltozások Mindig nagy reményekkel vizsgálgatjuk a málnát, a magyar tájak finom aromá­ja, különleges ízű gyümöl­csét. Évente kétszer-három- tzor kapálja a gondos gaz­da. Legalább hároméven­ként szerves trágyát terít a tövek közé. Ahogy bokro­sodnak a sorok, kötni kell, óva szárat, virágot, hogy meg ne törjön. Kényes, drága növény, ízes kerti csemege. Volt idő, amikor még érdemes volt hosszú kordonokat telepíte­ni, mert a piac me-gfiéette a munkát, a tűző napon vi­gyázva szedett piros szeme­ket, melyek közül a legsza- porátlanabb, de legértéke­sebb a Marosi gurulós. Ezt követte a valamivel na­gyobb szemű, finom aromá­ja Findus, bár ezt szállíta­ni, tárolni nagyon nehéz. Ezért terjedt el a nagy sze­mű és szapora Meyling, amely viszont már nehezeb­ben termeszthető permete­zés nélkül. Mondják, hogy jön már a Fértődi zamatos. A különfé­le málnák jó tulajdonságait egyesíti: kevésbé törik, íz­letes, közepes méretű, s ezért többet fizet az átvevő. Kérdés, hogy mikor és hol lehet beszerezni, s valóban ez lesz-e a következő esz­tendők slágere? Ez ugyanis nem pusztán tőlünk, ma­gyaroktól függ. Elmúlt a málna aranyko­ra, amikor családi házak épültek a termés árából, a kor színvonalán divatos autók gördültek be a falusi portákra. Okát érdemes lenne elemezni. Végiggon­dolni, hogy jól, vagy rosszul ismerték, mérték-e fel a nemzetközi piacokat, s miért nem jeleztek előre üz­letkötőink. Tény, hogy déli és északi szomszédaink, sőt, chilei, és skóciai verseny­társak is megjelentek azo­kon a nyugati piacokon, ahová az évszázad nagyob­bik felében jóformán csak mi, magyarok szállítottunk. Ha pedig megjelentek, nem is távoznak addig, míg ve­lünk szemben akár az ár­ajánlatukkal, akár a minő­séggel, a szállítástechniká­val előnyben lesznek. Kritizálhatjuk az átvévő nagyüzemeket, hogy szigorú követelményeket támaszta­nak. Nem jókedvükben te­(Erdősi Ágnes felvétele) A nagy forróság miatt az­tán meg is rövidült a sze­zon, mind apróbbak lettek a piros bogyók, megköve- sedtek, leszáradtak. Keveset szik. Ok nekünk, nekik meg a külpiac diktál. Sok rendeznivaló van a málnatermelés keszekusza világában. Főleg a kontra- szelekció révén a szakmába került dilettánsokat kellene eltávolítani, hogy ne kese­redjen meg az ültetvényes szája íze még a legfino­mabb gyümölcs kóstolgatá­sa közben is. A termelő szemléletén, termelési kul­túráján is változtatni kell, ez a szakvezetés feladata. Aki nem hobbiból tart néhány tövet a kiskertjé­ben, hanem pénzt akar látni a málnából, az most mérle­gel. Bánkódik az időjárás miatt, mert néhány napot késett az eső. fizettek a felvásárlók. Nem tisztelték a termelőket, akik sokszor két órával is meg­hosszabbították munkaide­jüket az átvételre várva. Minden évben bizakod­nak az emberek, talán majd jövőre. Néhány nap múlva nekilátnak az idén termést hozó vesszők kimetszésének. Aggódunk, nehogy olló he­lyett kapát vegyenek elő, s a mostani hangulatban a szárak helyett töveket vág­janak. K. T. L BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fo­gadónap minden hétfőn Il­ii óráig a szerkesztőségben. Cimünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. «. Pf.: 311. Ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­4067. I. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1991. JŰLIUS 20., SZOMBAT BIIIIA'/!D É K!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom