Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
/ Veresegyház nagyközségnek két temetője van: katolikus és református, de ravatalozó mindeddig csak az előbbiben volt. Márpedig a két temető közel két kilométerre van egymástól és a reformátusba temetés hosszadalmas volt. Régi vágyuk a reformátusoknak, már a hetvenes években tervezték, hogy temetőjükben ravatalozót építenek. A reformátusok terveit a község vezetősége, élén Pásztor Béla aktkori tanácselnökkel, most polgármesterrel is jóváhagyta és segítette. Petrucz György tervezőmérnök elkészítette a terveket, melyek általános tetszést arattak. Veresegyház Ravatalozót alak át Felmerült azonban az aggály: ezt a szép, nagyvonalú tervet miből lehet majd megvalósítani? A segítségre ígéretet kaptak és a dédelgetett terv nagy munkával, hittel és lelkesedéssel valóra vált. Vasárnap délután gyülekezett a község lakossága a református temetőben, immár betonsétányon a Koós Károly stílusában épült erdélyi motívumos impozáns épülethez. Táborbontás Tíznapi itt-tartózkodás után tábort bontottak a Gödöllő holland testvérvárosából, Wageningenből érkezett cserkészfiúk és cserkészlányok. Élményekkel, s új barátokkal gazdagodva, hátizsákjukban a vendéglátók által csomagolt bőséges elemózsiával indultak el mikro- buszaikkal a hazafelé tartó hosszú útra... í (Győri András felvétele) Kézilabda Miller-GSC a női csapat ' Minden jel arra mutat, eltűntek a viharfelhők a GSC női csapata felől: a sörgyártásban világelső amerikai Miller cég — amely Magyarországon a közelmúltban kapta meg a sörforgalmazás egyedüli jogát — magyarországi képviselője szponzorálja a GSC együttesét. A Miller és az Euro-Non-Stop Kft. közös vállalkozásában Óbudán, a III. kerületi TTVE sporttelepének közelében üzemel már a High-Life diszkóbár, és most készítik elő egy Mil- ler-söröző beindítását. Ezeknek és a még várható vállalkozásoknak a nyereségéből kívánja támogatni csapatunkat a kft. ügyvezető igazgatója, Kli- vinyi Zoltán, aki máris befizetett 200 ezer forintot a GSC sportalapítvány javára, a Budapest Bank 383 12236 számú számlájára. Az elképzelések ismét a csillagos eget célozzák: irány az NB I, ugyanis a Miller nem elégszik meg a hazai hírveréssel, nemzetközi reklámpropagandára törekszik. A feladat adott: erősíteni kell a csapatot, minden feltételt biztosítani kell, hogy a reklámhordozó társaság az igényeknek maximálisan megfeleljen. A támogató vérbeli profi üzletember, a GSC vezetésének és a csapatnak kell át- programozódnia, hogy lépést lehessen tartani az elvárásokkal! Nagy a valószínűsége, hogy az edzői feladatokat a közismerten igényes, szakmailag rátermett Németh András vállalja el, aki már erőteljesen belekóstolt a profivilágba. M. G. Közel ezer ember gyűlt össze az avató ökumenikus istentisztelet kezdetére. A bevezető ének után a mikrofonhoz lépett a vendégiá- tó református egyház lelkésze, Koczó Pál, aki imájába foglalta mindazokat, akik hozzájárultak a ravatalozó megvalósításához. A megjelentek meghallgatták Roszik Gábor országgyűlési képviselőt, a helyi evangélikusak lelkészét. Katolikus ének után Farkas József plébános imádkozott, majd felszentelte az épületet. Ezt követően Könczöl Imre helyi baptista gyülekezeti vezető mondott szép szavakat, majd Tóth Sándor egyházgondnok tartotta meg beszámoló beszédét. Ismertette az építkezés terveit és fázisait, köszönetét mondott a község vezetőinek, a tervezőmérnöknek, továbbá Váry Ferenc mérnöknek, aki a helyi gesz lelkes munkáját irányította, a szakiparosok, a társadalmi munkások áldozatos munkájáért, valamint a hívek nagyszerű adakozásáért. Külön kiemelte Paróczai István asztalosmester és Zsolnai László műlakatos mestermunkáit! Számadást vetett: a hívek adakozása két év alatt közel 420 ezer forint volt, a baptista testvérek 30, az evangélikusok 17 és fél ezer forintot adtak, közel félmillió forintot adott hozzá a református egyházközség, a társadalmi munka értéke is félmillió forintot tett ki. Az összesen mintegy három és fél milliós értékű ravatalozó többi költségét az önkormányzat állta. Pásztor Béla polgármester az önkormányzat nevében értékelte a munkálatokban részt vevők odaadását, külön kiemelve, akiről a gondnok nem szólt: magát Tóth Sándort, aki a munka és szervezés oroszlánrészét vitte. Fazekas Mátyás GODQUO! t/iivia A.V.LlIÍ. ÉVI OLY AM, 169. SZÁM 1991. JÚLIUS 20., SZOMBAT Közgyűlés a Gödöllői Polgári Klubban Nem csináltak semmit sem Nem örökítette meg sem videokamera, sem magnetofon a Gödöllői Polgári Klub közgyűlését, pedig jó lett volna, hiszen ezen a közvélemény számára meg nem hirdetett eseményen jelen volt csaknem minden rendszert váltó gödöllői politizáló, akik az MDF-ben, illetve az SZDSZ-ben és Fideszben találták meg a helyűket. Mint a beszámolóból megtudtuk, amikor az ellenzéki klub átalakult polgári klubbá — lévén, hogy többen közben kormánypárttaggá váltak — volt 200 ezer forint veszteségük a Kereplő című újság után és ezt vissza kellett termelniük. A Sorosalapítvány által adományozott számítógép és fénymásoló bérleti díjából közel ennyi össze is gyűlt, ám a klubnak kintlevősége és tartozása is van. Ennyi. A klub gyakorlatilag nem csinált semmit, feladata egyébként — ha jól tudom — a következő lett volna: tájékoztatás, oktatás — társadalmi szervezetiként. A hasonló célú előd ellenzéki klub lapot adott ki, politikai akadémiát szervezett. Az első hozzászóló dr. Fábián Zsolt volt, aki megkérdezte, bejegyezték-« a bíróságon a klub nevének változtatását és alapszabályának módosítását. A válasz nemleges volt. A kuratóriumi tag szerint, amennyiben a klub vállalkozói tevékenységet folytat — s ezzel a gépek bérbeadására utalhatott — adót kell fizetnie. Dr. Odo- rics Ferenc azt válaszolta, hogy a polgári klub nem vállalkozott, az elszámolást az APEH felé Lehet, hogy naivan fogalmazunk, de ez a klub lehetett volna az utolsó híd a két oldal között, ameny- nyiben valakik egyáltalán rálépnek. Most ezt is felégették maguk mögött! ' „Sokkal szerencsésebb, ha időnként össze tudnak jönni azok az emberek, akik különböző pártokban találják meg a helyüket. Feszültségek oldhatók fel, spk félreértés tisztázható, ami egyébként nem lenne lehetséges, ha ez az informális közösség nem létezne.” Dr. Odorics Ferenc általános képviselő nyilatkozta ezt lapunknak tavaly májusban. A közgyűlésen mindezzel szemben arra gondoltam, hogyan tudtak a tagok korábban együtt tervezgetni, közösen cselekedni. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy az előd Gödöllői Ellenzéki Klub tagjai között nem sorolták fel dr. Fábián Zsoltot 1989. december 17-én, Ez persze nem kérdőjelezi meg azt a jogát, hogy mint a polgári klub kuratóriumi tagja számon kérjen egyet- mást a közgyűlésen, amely igen fagyos légkörben kezdődött a városi múzeumban, s melyet már januárban kezdeményezett összehívni néhány MDF-es klubtag. GODOLL0I hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: pillér £va. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. Hogyan látja a jogi szakértő? Kimentek, mert kussoltak A Gödöllői Polgári Klub közgyűlésén egy kuratóriumi tag — dr. Fábián Zsolt — és tizenkét tag megbízásából szakértőként részt vett dr. Tallős Emil jogász. Arra kértem, mondja el tapasztalatait, véleményét a történekről. — A Gödöllői Polgári Klub kvázi népfrontként kívánt a város közéletében részt venni. Plurális társadalmakban ilyen szervezeteknek nincs szerepük, hiszen e társadalmaknak az a lényegük, hogy a vélemények különbözőségéből alakulnak ki a különböző érdekszövetségek, amelyek a választók voksa alapján jutnak ilyen vagy olyan szerephez. A közgyűlésén ennek ellenére több felszólaló azt igyekezett bizonyítani, hogy mégsem kellene feloszlatni a klubot. Lehet neki szerepet találni, és vagyonát meg kell menteni. Ellenkező esetben — mint Vécsey László mondta — vissza kell adni a Soros-alapítványnak az általa a klubnak juttatott gépeket. Ez nem igaz, mivel az alapítvány az egykori Ellenzéki Klub tulajdonába adta a számítógépet és fénymásolót. Ha a klub megszűnik, és nincs rendelkezés a vagyon sorsáról, akkor az állam köteles a közcélú hasznosításról gondoskodni, amint azt az MDF-tagok javasolták is. Juhász Tóth Csaba karlengetésére talán emlékszik. Szó sincs arról, hogy a tagság másik része a közérdeket próbálná képviselni. Szerintem az volt a fontos, hogy a gépek a Kalamáris Gmk-ban hasznosuljanak, egyéni jövedelem- szerzést tegyenek lehetővé. Egy éve ez a helyzet. Az is elhangzott: ezeket a gépeket a gmk visszaadta, de jellemzően éppen a közgyűlés napján... — Tavaly december 4-én lapunkban egy cikkében — Elvek, de mifélék? — címmel arra utalt, hogy egyesek a Soros-alapítvány által adományozott vagyont ma saját kft.- jükben müködetik, természe- esen saját hasznukba. December 17-én a kuratórium cáfolta. hogy azok a személyek, akikre írásában utalt, kft.-tagok lennének. Változott-e azóta a megítélése? — Az általam akkor leírtakkal szemben csak az a különbség, hogy az érintettek nem kft., hanem gmk. tagjai, de ugyanúgy egyéni jövedelemszerzés célját szolgálták a klub eszközei. Elhangzott egy olyan javaslat, mely szerint az adókkal, vámokkal kapcsolatos befizetések elmulasztása tekintetében kérjenek állásfoglalást az APEH-töl. Az APEH-et nem azért hozták létre, hogy jogszabályértelmező szerv legyen, hanem végrehajtó. Ha nem tudják értelmezni a jogszabályokat, kérjenek tanácsot egy hozzáértő szakembertől. A jogszabály előírja: ha egy alapítvány által a társadalmi szervezet működéséhez adományozott va- .gyónt az eredeti céltól eltérően, üzleti jelleggel hasznosítanak — és a bérbeadás ezt jelenti —, akkor a vámmentesség megszűnik, a vámot pótlólag és az adókat is meg kell fizetni. Amikor a vámkérdés felmerült — és ezt dr. Fábián Zsoltnak háromszor kellett megkérdeznie —, dr. Odorics Ferenc azt mondta: „Nem szabad a vámhivataltól állásfoglalást kérni, mert akkor biztos meg kell fizetni a vámot. Mit jelent ez? Legalábbis felhívás a vámcsalás lehetőségének keresésére. Az államot illető és a klubot terhelő esetleges vám- és adókötelezettségek — minden valószínűség szerint — módosították volna a bérleti díj összegét. Nem biztos, hogy ha e kötelezett, ségek ismeretében magasabb bérleti díjat állapít meg a klub. akkor is bérbe adhatta volna a gépeit. Az a teljes jogi lehetetlenség is felvetődött, hogy a klub vagyonát vigyék át alapítványba, s majd az alapítvány teljesíti az esetleges adó- és vámkötelezettségeket. Adósságokra azonban alapítványt létrehozni nem lehet. — Mint kiderült, * polgári klubot nem jegyezték be. Akkor nincs is? — Az Ellenzéki Klub neve megváltozott, mint a Gödöllői Hírlap meg is írta. Célját és szervezetét tekintve nem változott meg, viszont az általános képviselő, dr. Odorics Ferenc elmulasztotta a bejegyzés módosítását kérni. Más kérdés, hogy a klub semmit sem fejtett ki céljaiért, pusztán eszközbázist adott a gmk- nak. Ebből következően alapszabályellenessé vált a működése mind ez idáig, és ezért feltehetően fel kell majd oszlatni. — Miért vonult ki a tagság egy része a közgyűlés közben? —■ Amikor Pál Gábor ismételten megkérdezte, milyen jövedelemhez jutott a gmk-ban dr. Odorics Ferenc, az általános képviselő elzárkózott a válaszadástól, és megvonta a szót a kérdezőtől, majd hozzátette: kuss! Hát ezért. — Amikor arról szavaztak, hogy állítsanak-e fel bizottságot a pénzügyek tisztázására, dr. Fábián Zsolt és tábora, az MDF-esek kisebbségben maradtak .., — Tudták, hogy kisebbségben maradnak, a kisebbségnek azonban itt is megvan a joga és lehetősége arra, hogy például bírósági úton érvényesítse azokat az érdekeket, melyek véleményem szerint teljesen egybeesnek a közérdekkel. Balázs Gusztáv beadták, s egy könyvelő szerint az szabályos. Fábián dr. ezután azt is felvetette, hogy csak egyszer hívták meg kuratóriumi ülésre, akkor is későn. A reagálás senkit se lepjen meg: többször nem is volt kuratóriumi ülés... és egyáltalán: csinált ez a klub valamit? Varga Kálmán ezután rátapintva a lényegre kifejtette. valószínűleg ez az utolsó együttlét. A polgári klub eleve hazugságra épülve indult, mivel tudták, hogy a Soros-alapítvány nem ad pénzt kizárólagos politikai tevékenységre. Tavaly — a választások után — kicsúszott e közösség lába alól a talaj. Most el kell dönteni, merre tovább, illetve feloszol- jon-e a klub. de előtte szedjék rendbe a szénát. Ha egymás torkának esnek, nem viszik előbbre az ügyet. Véleménye szerint az idő túlhaladta a klubot. Dr. Fábián Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodás szabályait tiszteletben kell tartani. Fogalma sincs például arról, van-e könyvvezetés, illetve hogyan adták bérletbe a gépket. Mindez — ha jól emlékszem — a továbbiakban sem derült ki. Véget érni nem akaró vita után szavaztak a jelenlevők arról, állítsanak-e fel bizottságot a pénzügyi viszonyok tisztázására. Az eredmény: tíz igen, tizenegy nem, nyolc tartózkodás. A bizottságot tehát elvetették, elfogadták viszont azt, hogy a „beszámolót” tudomásul veszi a közgyűlés é& a fent említetteket a kuratórium vizsgálja meg augusztus 31-ig. A vita odáig fajult, hogy többen elhagyták a termet. Roszik Gábor hiába javasolta előbb, hogy oldódjon fel az ellentét, hogy sok minden vele járt az átalakulással, de ne feledjék el,' együtt kezdték azt, ami emlékezetessé tette Gödöllőt az elmúlt néhány évben. Nem tudom, gondolt-e valaki arra két évvel ezelőtt, amikor Roszik Gábor első ellenzéki politikusként képviselővé választották a városban és Isaszegen, hogy 1991 júliusában erre senki sem fog emlékezni ebben a körben ... A folytatódó csonka, határozatképtelen közgyűlésen a jobbára ma is ellenzékiek még elbeszélgettek sok mindenről, hogy például könnyebb volt a pártállamban, hogy elfáradtak a politizálásban, sok sebet kapták, de egyszer még szükség lehet az aktivitásukra (bár egy ideig várniuk kell, míg újra választhatják azokat, akik számukra lehetetlen helyzetbe kerülve, lemondtak képviselő-testületi tagságukról). Előbb persze rendezni kell a klub gazdasági viszonyait. B. G.
