Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

Néha a családsegítők is segítségre szorulnának Életmentő lehet egy százas is A családsegítő központok sorsáért aggódók a közel­múltban örömmel vették tudomásul, hogy a nemré­giben elfogadott önkor­mányzati törvény is tartal­mazza, a települések lakói­nak mentálhigiénés — lelki egészségi — ellátásával is kiemelten kell foglalkozni. A családsegítő központok önállóságának megőrzésé­hez, zavartalan működésé­hez, úgy tűnik, szükség van a jogi szabályozásra, hiszen az előbb említett intézmé­nyek és az önkormányzatok viszonya őszintén szólva nem felhőtlen. Ezt támaszt­ja alá az a felmérés is, amelyet nemrégiben készí­tett a Magyar Családsegí­tők Országos Kamarája. Az elnök, Takács Imre — aki egyben a kerepestarcsai családsegítő vezetője is — elmondta, az a tapasztala­tuk — országosan és me­gyei szinten is —, hogy az újonnan választott önkor­mányzatokkal egyelőre ne­hezebben tudnak együtt­működni, mint a régi appa­rátussal. A képviselő-testü­leti tagok talán nem érezték eléggé látványos dolognak a komplex családgondozást, mely még úgy tűnik, teher­tételként nehezedik a testü­letekre. S természetesen az is igaz, hogy az új embe­reknek is idő kell, míg kellő áttekintést szereznek. Pest megyében jelenleg hét családsegítő központ dolgozik — Vácott, Gödöl­lőn, Cegléden, Érden, Nagy- kátán, Szigetszentmiklóson és Kerepestarcsán —, s jel­lemző rájuk, hogy a szociá­lis és egészségügyi intézmé­nyekkel szoros kapcsolatot tartanak fent, működésüket igyekeznek segíteni. Talán sokan nem tudják, hogy a krízishelyzetbe kerülőknek anyagi segítséget is tudnak nyújtani. Pest megyében az ideiglenes lakók, menekül­tek, hajléktalanok is szá­míthatnak támogatásra. A segítség egyik új formája a kamatmentes kölcsön­nyújtás, Nagykátán például az OTP-kölcsönök visszafi­zetéséhez adnak hitelt. A rászorulók — számuk az egyre terjedő szegénység­ben ugrásszerűen növek­szik — természetbeni jutta­tásokra — tüzelőszállítás, élelmiszercsomag — is szá­míthatnak. Az egyszeri pénzbeli segítség általában 1-2 ezer forint között mo­zog, de akad, akinek a más­napi fizetésig egy-, kétszáz forint is életmentő lehet. A rászorultak között is rang­sorolni kell, előnyt élvez­nek a nyugdíjasok, a leszá­zalékoltak, a kisjövedel­műek meg a gyereküket egyedül nevelők, nagycsa­ládosok. Általános tapasztalat, hogy a családsegítők nem­csak a központi és önkor­mányzati támogatásra szá­mítanak, hanem gyűjtéssel, akciók, tanfolyamok szer­vezésével saját bevételre is igyekeznek szert tenni. Az sem elhanyagolható, hogy a pénzen kívül jogi, egészségügyi és lelki ta­nácsadást vállalnak. Általá­nos információk nyújtásá­val is igyekeznek segítséget adni az állampolgároknak, hogy eligazodhassanak a bürokrácia útvesztőiben. A felmérésből is kiderült, a családsegítőkben dolgozó szociális munkások is sze­retnék, ha szakmájuk presztízse növekedne, s kí­vánatosnak tartanának egy olyan szakmai felügyeletet, amely pártatlan lenne. E módon nem lennének kité­ve annak, hogy munkájuk­ról hozzá nem értő embe­rek mondjanak ítéletet, al­kossanak megalapozatlan véleményt. H. ft. Az augusztusi befejezés reményében Ki lesz a szovjet kormánymeghatalmazott? A Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője szerint nem erősíthető meg az a hír, ami szerint szovjet részről Viktor Silov helyett Jurij Grisin admirálist bízták volna meg a magyar—szov­jet tárgyalások folytatásá­val. Keleti György ezredes szerdán fejtette ki a ma­gyar fél álláspontját a meg­beszélések helyzetéről. A magyar fél rövid időn belül szeretne írásbeli vá­laszt kapni arra, hogy a szovjet kormány kit biz meg a kormánymeghatal­mazotti teendőkkel, s a tárgyalásokon a szovjet küldöttség mandátuma mi­re vonatkozik. Ez utóbbi Nemzetközi tudományos továbbképző központ Collegium Budapest „A Collegium Budapest jelentős segítséget nyújt majd ahhoz, hogy Magyar- ország és az egész fcözép- kelet-európai térség mi­előbb integrálódhasson Európába” — mondotta Antall József miniszterel­nök szerdán a Magyar Tu­dományos Akadémián, az első, Közép-Kelet-Európá- ban létesítendő nemzetközi tudományos továbbképző központ alapító okiratának aláírásakor. A dokumentu­mot magyar részről Kosáry Domokos, az MTA elnöke és Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter írta alá. Magyarország kiemelke­dő szerepet játszott a kö- zcp-kelet-európai térség változásaiban, s ezért ma­gától értetődő kötelessé­günknek tekintjük, hogy segítsünk — hangsúlyozta Erwin Teufel, Németország. Baden-Württemberg tarto­mányának miniszterelnö­ke az alapító okirat aláírá­sa után mondott beszédé­ben. A Collegium Buda­pest a Wissenschaftskolleg zu Berlin kezdeményezésé­re Franciaország, Svájc és Ausztria kormányainak, Berlin és Baden-Württem­berg szövetségi tartomá­nyoknak, valamint több alapítványnak a támogatá­sával valósul meg. A rend­kívül jelentős nemzetközi összefogással létrehozott in­tézmény a háború után egymástól elszakított euró­pai országok kulturális és tudományos hagyományai­nak újbóli összekapcsolását jelenti. A Collegium Budapest — amely előreláthatólag 1992 őszétől működik majd — növelni kívánja a ma­gyar fővárosnak, mint szel­lemi központnak a vonz­erejét. Otthont ad világhírű magyar külföldi tudósok­nak kutatásaik folytatásá­hoz, ily módon bekapcsolja Budapestet a világ tudo­mányos vérkeringésébe. Ezzel hozzájárul annak megakadályozásához 's, hogy a tudományos kuta­tók elvándoroljanak Közép- Kelet-Európa országaiból. A tudományos központ egyesztendei költségei mintegy 2 millió márkát tesznek ki. Az alapítást tá­mogató nyugat-európai or­szágok magán- és közforrá­saiból már rendelkezésre áll az első öt esztendő fe­dezete. fontosságát a június 25-én záró jegyzőkönyv aláírása nélkül félbeszakadt tárgya­lások bizonyították, mivel akkor a szovjet kormány- meghatalmazott csupán a csapatkivonás katonatech­nikai kérdéseire vonatkozó felhatalmazással bírt. Ugyancsak lényeges, hogy a felek rövid időn belül meg­állapodjanak a kormány­meghatalmazotti tárgyalás céljáról, menetrendjéről, valamint arról, hogy a ki­dolgozásra kerülő okmá­nyok mit tartalmazzanak, ugyanis megfelelő előkészí­tés nélkül a kétoldalú meg­beszélések sem lehetnek si­keresek. Megalapozatlanok azok az információk, hogy a magyar fél időhúzási szán­dékkal kérte a tárgyalások ilyen formában történő elő­készítését. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyar fél a kormánymeghatalmazotti rendszert továbbra is fenn­tartja, s azt szorgalmazza, hogy a tárgyalások a meg­felelő előkészítés után a lehető legrövidebb időn be­lül elkezdődjenek, s legké­sőbb augusztus végén befe­jeződjenek. r kerékasztal — ellenietekkel Az alapítvány és az "1 ' meccse? s Ez így tarthatatlan! Helyre kell tenni a dolgokat, és egységesen működtetni! Nem szabad, hogy széíforgácso- lód,fék! Nem jó, hogy többen is maguk tulajdonának tartják! Ilyen és hasonló indulatos mondatok hangzanak et napjainkban az egykori KISZ-vagyonnal kapcsolato­san Sződligeten és minden fórumon, ahol a mára szállo­dává fejlődött egykori iskoláról szó esik. Melyet jelenleg egy kft., nevezetesen a Liget Club mű­ködtet. A megbízott ügyvezető igazgató, Ambrus Jifios úgy dolgozik, hogy havonta hosszabbítja meg a szerző­dését. Anyagilag ez év tavaszán a padlóra kerültek vol­na, ha ki nem húzza őket a mélyből a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítványtól kapott 1,2 millió forint. Mára állítólag, igaz, még nem nyereségesek, de úgy- abogy működnek. Az ügyvezető igazgató ezt azzal in­dokolta, hogy nem lehetett előre tervezni, szerződéseket kötni, mivel a tulajdonviszonyok tisztázatlanok. Olvasóink közül bizonyá­ra sokan tudják; az egyko­ri KISZ-iskola úgy épült meg, hogy a terület tulaj­donjoga már akkor is tisz­tázatlan volt. A Pest Me­gyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség részéről, ado­mányként kerül az alapít­ványhoz, a mai tulajdonos­hoz. Ugyanakkor a helyi önkormányzat is tulajdo­nosnak tekinti magát. A hasonló megyei alapítvány szintén jogot formált a tá­borra, szerette volna mű­ködtetni és visszakapni, ugyanúgy, mint a kismaro­st vagy zamárdi táborokat, mondván: a megye ifjúsá­gának érdekei ezt követe­lik meg. A sződligeti va­gyon azonban nem került vissza a megyéhez, maradt az országos alapítványnál. Sokak szerint az viszont nem tudja megfelelően mű­ködtetni, hiszen az nekik csak egy a sok közül. Az egyezkedés, a huzavona már lassan egyéves. Most tartottak egy meg­beszélést, hiszen azt vala­mennyi érintett fél látja, hogy ez így tényleg tartha­tatlan. A megbeszélésen az NGYIA, o Liget Club, a sződligeti önkormányzat, a megyei alapítvány és a PEDISZ képviselői egy­aránt ott voltak. Arra szá­mítottunk, végre valami döntés születik. Ehelyett érvek és ellenérvek ke­reszttüzébe kerültünk. Az alapítvány úgy tudja, az övé az ingatlan. A sződligeti polgármester pe­dig a tulajdoni lapra hivat­kozva közölte, a vitatott te­rület az 6 tulajdonuk. Meg kell jegyezni azt is, hogy régi Iratok szerint ez a rész a váci püspökségé volt. Na már most, mivel ketten is a magukénak vélték, meg­indult a harc. A harc pe­dig úgy kezdődött, hogy' az NGYIA a bírósághoz for­dult, és perli az önkor­mányzatot. Míg a per le­zárul és döntés születik, évek telhetnek el. Az ott lévő szállodát viszont köz­ben is üzemeltetni kell. Az egyszemélyes kft. ezt meg is teszi. S úgy véli, jóhisze­műen tartózkodik olt, ugyanis a törvények alap­ján nem szüntetheti meg és nem adhatja el önmagát — mármint a kft.-t, fogal­mazta meg Derda Sándor. A két érintett fél az ön­kormányzód és a NGYIA úgy határozott, a hasznosí­tásra vonatkozóan kidol­goznak egy közös koncep­ciót. Kiírnak egy pályázatot a működtetésre a tulaj­donjog tisztázódásáig. Á befolyó ‘ nyereséget aztán majd a per lezárulta utón az kapja, akié a terület lesz. A megbeszélésen tehát érdemi döntés nem szüle­tett és nem is születhetett. Schröck István polgármes­ter szerint ez csak időhú­zás, hiszen lassan egy éve tart a hercehurca. Nemoda Osztrák parasztok demonstrációja Gabonaár-blokád Szerdán délelőtt fél tíz után néhány perccel véget ért — legalábbis átmeneti­leg — a forgalom blokádja Hegyeshalom osztrák olda­lán, Reggel 6 óra 45 perc­kor a közúti határállomás­Szahad(ság) Rosszakaratú ember az, aki másoktól sajnálja a pihe­nés jogát, lehetőségét. Az persze igaz, valamilyen rend­nek kell(cne) lennie. Amit olykor nem árt(ana) ellen­őrizni. A szabadságok csúcsszezonjának a beköszöntő­vel meghökkentő mértékben megnőtt a bezárt üzletek, műhelyek száma. Szájtátva látom, mennyire az érintett magánügye marad, mikor zár be, és mikor nyit ki. A kisközség villanyszerelője (az egyetlen ebben a szak­mában, azaz egyben a háztartási gépek javítója is) pél­dául becsületesen tudatta ország-világgal, mert kiírta a műhely bejáratára; „nyitás aug. 26-án!” Addig? Hét hét szabadság. Amint láttam olyan kereskedőt is, aki pontosan tudta, hogy júliusban és augusztusban „beteg” lesz, ennyi ideig tart zárva. Megteheti, jól megy az üzlet, a haszon­ból lutja két hónapi pihenésre, bár a bolt ajtaján azt hirdeti a felirat, „Betegség miatt júl.—aug. zárva”. Az sem egyetlen eset, amikor a vendéglőben rendel el öt­hetes zárórát a tulajdonos ... a sok-sok fáradalmat Gö­rögországban piheni ki. A törzsközönség tudja, amit kell, az idegenek meg menjenek a másik községbe, az itteni AFÉSZ-vendéglőt ugyanis tatarozzák, azaz a vendéglátás egyenlő a nullával . .. Azazhogy nem egészen. S ez az, ami némi reményt lop az ember szívébe. Három nap alatt ugyanis felállítottak egy takaros pavilont, a fából készült épületben egy ifjú ember üditöt, sört kí­nál, lángost, palacsintát süt, virslit, debrecenit, fasírtot ad zsemlével, kiflivel, mártással... Remekül megy a boltja, hiszen más lehetőség nincsen, ugyanakkor sok a kiránduló. Talán-talán az ilyen ifjú emberek, az ilyen gyors kapcsolások majd-mujd megoldják a szabad (os) szabadságolásokat... MOTTO tói mintegy 200 méterre osztrák parasztok trakto­rokkal és mezőgazdasági gépekkel mindkét irányba elzárták az átkelőhelyhez vezető utat: ezzel tiltakoz­tak a gabona alacsony fel- vásárlási ára miatt. Az út- torlaszon a magyar oldalról érkező járművek nem tud­tak áthaladni, ezért a ha­tárállomást körülbelül egy­órás időtartamra teljesen lezárták, a forgalmat Győr nyugati kijáratánál és Le­vél községnél Fertőd, Sop­ron és Kópháza felé terel­ték. Akkor nyitották meg ismét, miután az osztrák gazdák az útról levonultak. Traktorjaikkal, gépeikkel azonban nem vonultak el, csupán az út szélére félre­álltak, s hírek szerint tár­gyalásokat folytatnak az il­letékesekkel. Elképzelhető azonban, hogy ha nem szü­letik megegyezés a gabona felvásárlási árát illetően, újból blokád alá veszik az Ausztriát Magyarországgal összekötő nemzetközi fő­utat. Ezért biztonságosabb­nak látszik, ha a Nyugat felé tartó autósok másik határátkelőhelyet választa­nak, az osztrák határőrség­től kapott tájékoztatás sze­rint ugyanis az osztrák gaz­dák csupán Hegyeshalom­nál éltek a tiltakozás fent említett eszközével. István pedig, aki a megyét képviselte, játéknak nevez­te a tárgyalásokat, és han­got adott annak a feltétele­zésének, amely szerint a megye teljesen ki t>an zár­va az ügyből. (Amit sze­rintünk is jól lát, hiszen az NGYIA és az önkormány­zat meccse zajlik.) Megje­gyezte imég, hogy az alapít­vány azért alakölt, hogy a fiataloknak teremtsen lehe­tőségeket és pénzt, de ed­dig csak költötte az ifjúság pénzét. A PEDISZ-szel kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy politi­kai és erkölcsi felelősség­gel bír, ugyanakkor gazda­sági visszaélések sorozatát követi el. A PEDISZ képvi­selője erre azt válaszolta, ők csak szívességből üze­meltetik a szállót, » ha ők kivonulnának, senki nem üzemeltetné. A hosszas és meglehető­sen zavaros vitában, amikor szót kapott Ambrus János ügyvezető igazgató, mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy a napokban németek keresték meg őt és az Európa Tanács kongresszu­si központjára hivatkozva tárgyalni kezdtek vele, kor­mányemberek neveit is emlegetve, ö úgy látja, ha ez az üzlet összejönne, az mindenkinek jó lenne. — Ezek szerint az a fur­csa helyzet alakult ki, hogy a kormány intézkedik egy alapítvány tulajdona felett? — kérdezte megdöbbenve Nemoda István. — Ez lenne a tiszta demokrácia? Na és a tulajdonviszonyok rende­zése? Ha így áll a dolog, ezt végre mondja ki valaki és akkor tudomásul vesz- szük! Még akikor is, ha ez az alapítványi szisztéma rombolása is, hatalommal. Az még rendben van, hogy Sződliget nincs a regionális alapítványnál és való igaz, hogy kormányközi felada­tokat is meg kell oldani. De nyíltan. Most úgy látom, nt‘m egy politikai erő fog kisajátítani, hanem mind­ez kormányszinten zajlik. Ügy tűnik, minden az ala­pítvány feje fölött íörténfk — méltatlankodott. Erre a vendéglátó NGYIA jogi képviselője, dr. Adóm Erzsébet a hírt csupán kacsának nevezte. (Megjegyezzük: állítólag a megbeszéléssel egy időben pontban a német üzletem­ber az alapítvány vezetői­vel tárgyalt.) Érdekes dolgok ezek. Ér­dekes a vita és az érvek is. Ahogy az idő telik, a szá­lak egyre jobban összegu­bancolódnak és lassan már azok sem látják tisztán, mi történik, akik évek óta fog­lalkoznak Sződliget dolgai­val. Az viszont már világo­san látszik, az asztalnál nem szövetségesek, hanem ellenfelek ültek. Ha min­den így megy tovább, Sződ­liget lesz a tulajdonviszo­nyok rendezésének elret­tentő iskolapéldája. No de milyen áron? Mert azt töb­ben látják, most olyan a helyzet — mivel hivatalos leltár nem készült semmi­ről —, hogy bárki bármit felpakolhat és elviheti az ország másik részébe. S való igaz, hogy egy száz­milliós vagyonnál egy-két millió könnyen elsiklik, s azoknak, akik a zavaros­ban jól halásznak, ez so­kat jelent. Nem ártana er­re is figyelni... Árvái Magdolna tájion 3 01438062

Next

/
Oldalképek
Tartalom