Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
XXXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1991. JÜLIUS 13., SZOMBAT Ila valaki érti, szóljon Tejíeleselgetős Jóféle ragasztóval írásai miatt egész nap csak speciális hútőtárolókban tarthatnának tejet, ezért nincs. Másrészt, a tejipar meg nem szállít. Az előbbiben van valami, hiszen kilincselt errefelé is egy kft. a maga bizniszével, tejes- kanna-ki töltő szerkezetet árult csekélyke másfél mil- liócskáért. De mit szól mindehhez a tejipar? Pintye Attila, a Cegléd- tej igazgatója, kategorikusan cáfol mindenféle vádat. — Persze hogy tudom, a legegyszerűbb a tejiparra fogni mindent. Ugyanakkor tény, hogy az üzletek nem rendelnek. Itt van a legújabb termékünk, az 1 százalékos zsírtartalmú tej, 15,80 és 16,20 forint közötti Alig látni a boltokban, pedig annyit termelhetünk, amennyi kell. De más példát is mondok: tele van a raktárunk a népszerű Túró Rudi termékkel. A boltokban ebből sincs! Néha-néha valóban kevés a kannánk, mivel annak ára 3 ezer forint. Űj termékünkből, a Yogóból is akármennyit tudnánk gyártani. Ez 15-18 forint közötti szamócás, ri- biszkés, almás, valamint tejszínes változatban mindegyik gyümölccsel készülő joghurt. Alig rendelik. Ugyanakkor holland párját — ami sokkal drágább — árulják a boltok. Ki érti ezt??? B. O. Mára megedződött a lemezlovas Diszkó és Expó Pár hónapja komoly konkurenciája akadt az eddig monopólhelyzetet élvező esti szórakozóhelyeknek. Amolyan tájkép csata utáni helyzet alakult ki a Kő- risfá és a Kalamáris környékén, amikor megnyílt a Kinizsi Expo. Az új diszkó nem csak a táncolni kedvelőknek szolgál kikapcsolódásra, lehet itt különteremben biliárdozni, automatákon játszani. A személyzet tagjai, akik a szórakozásért és a rendért felelősek, mind Kecskemétről jöttek, jönnek, most már nem csak a hétvégeken. Olyan jól sikerült a vállalkozás, hogyha a fent említett Kőrisfa nem talál ki valami újat, hamarosan bezárhatja ajtaját. Bár erre tudomásunk szerint nem fog sor kerülni, mert valami extrával próbálják majd visszacsalogatni a közönséget. Visszatérve az Expóra, azon belül is a diszkósra, reménykedhetünk benne, hogy neve fogalomként hangzik majd, valahogy olyanformán, mint a vízkortyolgató Rózsa Gyurié. Itt Morva Robiról van szó, akinek zenei ízlésvilágát a közönség formálja a nagy sikerek felé. — A közgazdasági szak- középiskolában érettségiztem 1976-ban, és utána kezdtem diszkózni. Majd a néphadsereg állományát erősítettem 1979-ben, és ez egy időre félbevágta a pályámat. — Hogyan találtatok Nagykőrösre? — A Kinizsi üzemeltetője keresett meg bennünket, mert már hallott rólunk és gondolta, jó lenne, ha itt csinálnánk pénteken és szombaton diszkót. — Voltak péntek esténként fellépők is, valódi nevek a hazai popéletből? — Igen, itt volt az Első Emelet, Lilla és Czigi, az A. D. Stúdió, de a közönség nem mutatott irántuk nagy érdeklődést. — Honnan szerzed az újdonságokat, a hiányzó zeneszámokat? — Egyenesen Németországból érkeznek, beszerzők útján. Innen kerül hozzám, és a többi diszkós- hoz, majd a közönséghez. — Fáradtságnak semmi nyoma. Hogy bírod az iramot? — A kezdetben nehezen, dé mára megedződtem. — A múltkor azt mondtad, hogy lesz majd néhány jó híred is. Most már elárulhatjuk? — Igen, ezek után szerdán is várunk mindenkit, akkor a megszokott belépődíj feléért, 40 forintért. Pénteken pedig .a belépő egyben nyerési lehetőség, ugyanis-ekkor minden órában egy-egy pezsgőt sorsolunk ki. Szombaton a megszokott kerékvágásban megy a műsor, minden alkalommal 21 órától hajnali 3-ig. J. Zs. A Tiszán lefelé Vízi túra Molnár Attila vezetésével és szervezésében nagyszabású vízi túra indult a Tiszán. Egymást követő csoportokban ezen a héten 27 gimnazista, a következő héten 23 gimnazista és ipari tanuló, majd egy hét kihagyással újabb 20 ipari tanuló, végül a Toldi csoportjai csurognak le Tivadarból Tokajba, majd a legutolsó csoport egészen TiszakécSikére. A tej — élet, erő, egészség. így szólt régen a reklámszöveg, ma meg valahogy úgy: A tej — nyomorba dönt. Az a család, ahol naponta — dőzsölve — megisznak vagy háromnégy litert, csak azt bizonyítja, hogy az asszony nem tud bánni a pénzzel, meg azt is, hogy a család nem olvassa a legújabb tudományos eredményeket. Aki ugyanis belelápozott a Testkontroll című örökbecsű természetgyógyász-izébe, az tudja, hogy a tejnél egészségtelenebb valami már szinte alig akad. Az biztos — ezt valakitől hallottam is —, hogy a kormány tán ezért — tehát a lakosság egészségének védelméért — emelte fel az árát. De a magyar lakosság hozzászokott ahhoz, hogy folyik o tej — ha máshonnan nem, hát a lyukas zacskókból. Így ragaszkodna napi luxusához, igaz, amilyen zsivány népség ez, csavarva egyet a dolgokon. Példának okáért, kellene a körösi népnek a kannás tej is, meg az alacsonyabb zsírtartalmú tej is, ami olcsóbb ugyan, de mégiscsak fehér. (Ha nem untatom az olvasót, nekem erről nagyapám példabeszéde jut eszembe, aki elmondta, hogy bizonyos ántivilágban az egyszeri kocsis a lovára Zöld szemüveget aggatott, hogy a szénát a szalmával össze tudja kevertetni a jobb sorsra érdemes derék állattal.) Nos. tehát derék körösi nép is felkerekedne és menne a boltba a drága kincsért, a tejért, és ott — tisztelet a kivételes boltoknak — csak a legdrágábbik fajtából talál. Általában kevés a kannás — legfeljebb a kora reggeli órákban van, s alig akad a soványabb tejből. A boltban azt állítják, hogy a Köjál előÁmra várnak az átvevők (Erdősi Ágnes felvétele) Alig van gyümölcs a fákon Nagy az igény Túlzottnak tűnt tavasz- *zal a termésbecsi ők á llítása a gyümölcsösök hozamáról. Nem sokat tévedtek. Néhány gyümölcsfaj esetében a helyzet talán még rosszabb, mint gondolták. Az Arany János Tsz megy- gyesében különösein nagy kár érte a meteort. Tavaly 30 tonnát adott ez az ültetvény, most alig egy tonnát tudtak lecsipegetni a gallyakról. Szerencsére az újfehértói virágait már nem tudta elpusztítani a hideg. A szilvásban ugyancsak táblánként változik a kép. Amíg a beszterceinek tűr- hetőnek ígérkezik termése, addig a Stanley mindössze negyedét teremte az átlagnak. A gazdaság Bokroson telepített meggyfái jóval fiatalabbak a ludasi ültetvényeknél. Bizonyos fokig e ténynek is köszönhető, hogy errefelé jobban megéri a meggy.szedőlétrákra kapaszkodni. Mintegy fél- százan csaptak fel eddig a városból napszámba. Főleg az iskolások. De érvényes még a szövetkezet korábbi felhívása: várják a további jelentkezőket, akiket közvetlenül kint az Abonyi út menti gyümölcsösben vesznek fel munkára. A meggyszedőknek minden hétfőn fizetésnapjuk van. Keresetük változó, de elsősorban szorgalmukon múlik, mennyi üti a markukat. Általában 400—700 forint között jön ki a napszám, és ez már nettó jövedelem. Ami a gyümölcsösök értékesítését illeti, időtálló helyzetképet nem nagyon lehet róla adni, esetenként még pillanatra szólót se. Van, ahol üzleti titokként kezelik a forgalom alakulását, a szállításokat, elvégre — mondják — piaci versenyben élünk. Idén elsősorban a kereskedelem versenyez, nagy az igény a gyümölcsfélékre. Ám, az üzletkötéssel manapság nagyon csínján kell bánni, rengeteg fizetésképtelen cég keresi meg a gazdaságokat. Mindez, persze sokszor csak utólag derül ki, amikor lehetetlen a behajtás. Mondják, Kőrösön is van olyan cég, amely milliókkal adósa a környékbeli gazdasági partnereinek. M. J. A nyársapáti Pemü-Puma üzemben jóféle ragasztókat használnak az ügyes kezű munkások. Képünkön: Pintér Zsuzsa végzi a ragasztás kényes műveletét: ez a Puma- cipőnél soha nem engedhet el... (Erdősi Agnes felvétele) 4 jj, °9 uta A kövér lila nadrá- gosról szakadt a verejték, pihegve lottyant össze kosarával a sor mögött. Gallérja mögé fújt az öregnek, aki mintegy a jó tettet viszonozva, megvonta magától az ingbögybe szánt luft felét, és félvállról átpöffentette amannak: — Ne hajtsa már annyira a port...! — Bocsánat — re- begte a lila nadrágos, öltözetével hasonló színűre váltott arccal. — Megöl ez a hőség ... Csosszantott közben a sor, aztán megint haladt egy kicsit, s akárcsak a gőz a fazék födelét, a fejbőröket emelgetni kezdte a vérnyomás. Csossz-csossz. A leghátsóból lassanként az első lett. Megpakolt kosarával a lila nadrágos eltámolygott a esem égéstől, majd a fizető sor feje fölött búcsút intett a pénztároslánynak. Sirámos dalia-; mú „bácsi-bácsi’’ kísérte útját. — Atyaisten, hiszen ez kész őrület! Jaj, ne higgye, hogy lopás vagyok. A mentőt hívja, ne a rendőrt, semmi kétség, maguknál ért utol a hőguta ... —ay NAGYKORÍÍSt HÍRLAP Nagykörös, Hősük (ere 5., II. emelet 30. Q A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. © Munkatárs: Mik- lay Jenő. Q Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és teleSon: (20) 51393. Telex: 22-5703. O Hirdetésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. @ Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. © Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig.
