Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

MOblORI XSXffl. ÉVFOLYAM, 1G3. SZÁM 1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT Közünk a biztonsághoz (II.) A rendőr már nem vicééi Lapunk tegnapi számá­ban közöltük Matiz Iván őrnagy, Monor városi rend­őrkapitánnyal folytatott be­szélgetésünk első részét. Eddig részben a múlt, rész­ben az új szerkezeti struk­túra kialakítása, részben pedig a rendőri munka ha­tékonysága került szóba. □ őrnagy úr! önök nyilván hile’es statisztikák és saját ta­pasztalataik alapján állítják, s bizonyítani is tudják, hogy ja­vult a rendőrségi munka haté­konysága. Az az állampolgár •azonban, akit meglopnak, ki­rabolnak, vágj' a múlt hét végi diszkó során nem hagytak aludni, aki elé szögesdrótot fe­szítettek Káván, s aki elé kö­veket raktak Farkasdon, úgy gondolom, joggal elégedetlen. — Valóban. De azt is tu­domásul kell venni, hogy annyi rendőr nincs a vilá­gon, hogy különböző bűn- cselekmények vagy annak nem minősülő esetek ne fordulhassanak elő. Egy ré­gi mondás szerint, ügye, nem állíthatunk minden ut­casarokra egy rendőrt, mert sarok rengeteg van . .. Ez­zel együtt — ahogy a pá­lyázatban is leírtam — tu­dom, hogy az állampolgárt nem vigasztalja a statiszti­ka javulása, ha ő maga a bőrén nem érzi a közbiz­tonság erősödését. Nekem elhatározott célom — s eb­ben számítok a sajtó segít­ségére is —, hogy megpró­bálom mozgósítani a körzet társadalmát. Gondolok itt a biztonsági berendezések propagálására, különböző megelőzési módszerek meg­ismertetésére. Ezzel össz­hangban szeretnék egy úgy­nevezett megelőzési elő­A levél Részlet r-v levélből: Dr. Kados Mária poljár- mestert . az orvosi fog­lalkozás gyakorlásától a büntetőbíróság jogerős ítéletével nem tiltotta el, valamint nevezett magyar állampolgárságát el nem vesztette, un ősi hivatása gyakorlásáról le nem mon­dott, és elmebetegség miatt gondnokság alá nem he­lyezték.” — írja dr. Juhász György, a monori szakor­vosi rendelőintézet orvos­igazgatója az önkormány­zati képviselő-testület tag­jaihoz eljuttatott levelében. Ezzel azt kívánja igazolni, hogy a korábban körzeti orvosként dolgozó pol­gármester asszony jogsze­rűen lát cl hétvégi ambu­láns ügyeleti szolgálatot — természetesen térítés nél­kül. Mint köztudott, a képvi­selő-testület korábban nem járult hozzá dr. Rades Má­ria orvosi hivatásának gya­korlásához. Az' ügynek te­hát valószínűleg lesz foly­tatása, s mi is visszatérünk rá. (V.) MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. © A szerkesztőség vezetője: Vercszki János. © Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. @ Postacím: Monor, PL 51. 2201. Tele­fon: 157. © Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől péntekig 8-tól 11-ig. adót foglalkoztatni, aki összefogná a propaganda­munkát, tartaná a kapcso­latot az önkéntes rendőrök­kel és önvédelmi csopor­tokkal, s bizonyos értékelő­munkát is végezne. Ehhez a munkatársanmoz bármikor bárki bejöhetne tanácsot kérni. Persze legjobban ak­kor örülnék, ha nem csu­pán egyes emberek, hanem utcaközösségek keresnék meg azzal, hogy: „mi meg­szerveztük a szomszédok egymásért elnevezésű moz­galmat, s ehhez kérjük . a rendőrség segítségét. ..” Vannak mindenütt otthon ülő nyugdíjasok, vagy akár fiatal emberek is. Én nem arra gondolok, hogy kerges­sék vagy fogják el a bűnö­zőt, de megfigyelhetik, mo­zog-e idegen ember,, kocsi az utcában. Felírhatják a jármű rendszámát, s szük­ség esetén riaszthatnak bennünket. Az ilyen utcá-. ban lévő házakra valamifé­le táblát is kihelyezhet­nénk, hogy a háziak nin­csenek otthon, de bárme­lyik udvarból, ablakból lát­hatják, figyelhetik. C3 ön érezhetően nagy jelen­tőséget tulajdonít a társada­lom, az egyes emberek akti­vitásának . .. — Azt hiszem, nem alap­talanul. Ahogy körülbelül egy év alatt a sajtó alapál­lása gyökeresen fnegválto- zott a rendőrséggel kapcso­latban, úgy érezhető, hogy a közvélemény is kedvezőb­ben ítél meg minket, őrü­lök, hogy — talán csak Monort, Gyomrot és Ve- csést kivéve — minden te­lepülésünkön működnek önvédelmi csoportok, örü­lök annak is, hogy ismét talpra állíthatjuk — az egyébként soha meg sem szüntetett — önkéntes rend­őrséget. Természetesen ki­zárólag a régi csapat leg- jobbjaira építve. Akik tud­ják, mi a dolguk, hogyan intézkedjenek, s ne — pél­dául — az idős kerékpá­rosok zaklatásával foglal­kozzanak ... □ A kerékpár apropóján jut eszembe: a közlekedésbizton­ságról nem is beszéltünk. — Kétszeresen szerencsés helyzetben vagyok: friss adatok birtokában tudok nyilatkozni, és — a mi meglepetésünkre is — ezek az adatok kedvezőbbek a tavalyiaknál. A múlt esz­tendőhöz képest a halálos balesetek száma az első félévben tizenhétről tízre, a súlytís sérüléssel járóké pe­dig ötvenháromról tizen­nyolcra csökkent. Növeke­dett viszont a tetten ért it­tas vezetők száma. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a javulás nem csak a mi közlekedési rendőreink munkájának tulajdonítható, hanem inkább annak: a benzinárak emelkedése után csökkent az utak zsú­foltsága. □ önt eléggé nyitottnak Is- merem ahhoz, hogy megkér­dezzem : valóban kevesebb rendőrvicc születik mostaná­ban? Mert én így érzem. S ha igen, mi lehet az oka? — Nem tudom, mennyi rendőrvicc születik. Azt hi­szem, az emberek úgy álta­lában nincsenek tréfás kedvükben mostanában. A viccek engem soha nem za­vartak. S-nem is kívánom, vagy várom el, hogy szeres­senek bennünket — egyéb­ként is irreális óhaj lenne —, csak azt, hogy támogas­sák a munkánkat. Cserébe azt ígérem, hogy rend­őreink nem a becsületes állampolgárok zaklatásával, bírságolásával lesznek el­foglalva, hanem a bűnözők szívós, kemény és kitartó üldözésével. Megvannak az eszközeink, hogy ne hagy­juk őket nyugodtan „dol­gozni”, de még aludni sem. És velük nem fogunk vic­celődni ! Vereszki János (Vége) Mese az életről FeUkiáltóie 1961-et írtak. A gimná­zium I/B osztályának let­tem osztályfőnöke. Abban az évben végezték ki az ’56-os tizenévesek legfiata­labb tagjait. A parasztságot pedig már beverték a tée- szekbe. Az osztályommal gazdag programú kirándu­lásokról álmodoztunk. S azok anyagi bázisát ter­vezgetve, a parasztoktól el­vett földekből jelentős te­rületeket béreltünk. Az adódó munkákat § hétvége­ken együttesen végeztük. Az egyik szép, derült ta­vaszi napon — a város Pé­teri felé eső határában — sárgarépát és zöldséget ka- pálgattunk. Tőiünk észak­nyugatra magányos tanya rajzolódott a tájba, az ud­varon terebélyes eperfával. A közelében javakorabeli férfi ekézgetett. Az ember, az eke és a ló között töké­letes harmónia volt. Az együttest a „gyí!, ne-te!”, „gyere ide, te!” felkiáltások helyett az emberi nyelv apró csettintései irányítot­ták. A harmóniát azonban mélabús testi-lelki vonag- lás hatotta át. A lovast és lovat mintha mázsás sú­lyok húznák a frissen szelt barázdába. Egykedvűen lépkedtek és gyakran meg- megálltak. / A paraszt esetenként a lova nyakára borult, s a lelke mélyéről ömlött a ke­serűség. „Hej, Pejká, Pej- kó! Hát ezt is meg kellett élnünk, hogy holnap reggel elvesznek benneteket tőlem. Hát minek néznek ezek engem? Tolvajnak talán? Hiszen nem én neveltelek fel benneteket? Még csak másodfű csikó voltál, ami­kor anyádat és testvérét az orosz katonák elrekvirálták tőlem. Attól kezdve min­den reményem benned volt. Szűkös lehetőségeimet messze kihasználva kedvez­tem neked. Mindég volt egy kis lucernaföldem. Ve­tettem neked zabot, tököt és répát is. S amit még a feleségemnek sem árultam el, a kölest sem a barom­fiak kedvéért és a disznó­vágás szükséglete miatt vetettem, hanem érted, hi­szen olyan jóízűen édes rá­gás közben a szalmája. A szecskát mindég apróra vágva kaptad, gyalult tök­kel vagy répával összeke­verve, langyos vízzel puhít­va és ízletes korpával vagy apró darával behintve azt. Vecsés múltja és jelene ’ ■< -L ■■ Vecsés újratelepítésének 205. évfordulója tiszteletére gyermekrajzversenyt és -kiál­lítást rendeztek a közelmúltban a településen. A jól sikerült alkotások közül már bemutattuk Halass Mária (1. sz. iskola, V. oszt.) egyik rajzát. A fenti képeslap ér­tékű grafilca az első helyezett Bach Szilvia (Petőfi-iskola, Vili. oszt.) munkája Zene volt fülemnek amint ettél. Hej, Pej kőm! De jó lovam is voltál” — csörgött a gazda könnye kifelé és ömlött a torkán is befelé. — „Mindég jól húztál, nem ostoroztalak, ha a kocsin elaludtam, ak­kor is hazataláltál. A mun­ka mellett szép csikókat is adtál. Itt van példáid Csil­lag” — vetette könnyes szemét az eperfa alatt vá­rakozó másik lovára. — „Milyen gyönyörű ló! Göm­bölyű a teste, büszke a tartása és fényes a szőre. S a szína? — olyan mint a hajnali ég. Az oldalának izzó aranya, háta és feje felől feketébe megy át, homlokán hófehér csillag­gal. Látod, éppen erre fi­gyel, gémberednek már a végtagjai, vágyja helyetted a munkát.” A gazdának is­mét szaporábban vert a szíve, fokozódott belső me­lege, ömlött és ömlött a könnye. „Legyetek átkozot­tak, tolvaj banda!” Vértől borított elmével suttogott: „Majd megmutatom cn ennek a büdös világnak, tőlem nem lehet elvenni a lovaimat!” A tanulók jól dolgoztak, az állandó munka és cse­vegés közben felgyorsult az idő múlása. Délután négy óra lehetett, amikor az egyik visszafordulóban egy lány félhangosan felkiál­tott: „Tanár úr, tessék csak a tanya felé nézni!” A látványtól a kapa meg­állt kezeink között. A pa­raszt az ekézést végleg be­fejezte. Lelke már valahol az örök mezőkön járt. A teste pedig úgy függött egy kötőféken az eszegető lovai feje felett, mint egy óriási felkiáltójel, ami a lebukni készülő nap izzó sugarában fáklyaként lo- . bogott. Döbbent némaságunk percekig tartott. Az ese­ményt, a jelenetet magurik- ba zárva emésztettük. Ér­tettük a halálba kergetett paraszt üzenetét. Zsarnok­ság az úr ismét hazánkban. Törik a magyar gerincet, közvetve és közvetlenül irtják népünket.. Hazugság és ármány‘leselkedik fánk mindenfelől. Tartsuk fenn magyarságtudatunkat és ápoljuk, élesztgessük a be­lé vetett hitünket és remé­nyünket. Az osztály tanulói a lá­tottakat nem kürtölték széjjel. Rendszeresen és példamutatóan tanultak. AZ adódó munkák elvégzésé­ben verhetetlenek voltak. A kirándulásainkon, össze­jöveteleinken gyönyörű nép­dalokat énekeltek. Rossz­indulatú informátor sem akadt közöttük. Érezhető volt, egy magyar paraszt nem áldozta az életét hiá­ba. Az eseményt 19Pl-ben le­jegyezte, és most közread­ta: j Dr, Halász János j A Állatkllnika Gyomrőn Noé kései utódai Noé az állatok mej-mentöje (is) volt, noha vole kapcsolatban legtöbbsz&r csak azt a bizonyos bárkát emlegetjük. Július 15-én hétfőn Gyomron a Szent István utca 50. szám alatt, a Né- meth-féle kultúrcikkbott alagsorában megnyílik a Noé Állat­orvosi és Szolgáltató Kit. klinika. Naponta lS-tól 1« óráig vár­ják az állatbarátokat a korszerűen kialakított rendelőben. Dr. Popovics László sülysáp!, űr. Kiirtó József üllői és dr. I.ac2&o Pál gyömröi k őrá Hat-orvos alapította a káéitól, amely Pest megyében elsőként, amolyan faltörö kosként került megala­kításra — élvezve a megyei állatorvosi kamara és a szakfel­ügyelet támogatását egyaránt. Azt minden állatbarát tudta, tudja, hogy a körál­latorvosok már eddig is vé­geztek kisebb műtéteket ku- .tyákon, macskákon és egyéb állatokon saját rendelőjük­ben. Ám ez a kisállatklinika megteremti a gyógyítás magasabb színvonalú felté­teleit. A csaknem félmillió forintba került létesítményt a három körzeti állatorvos saját pénzén alakította ki. Van itt. műtőasztal, infú­ziós állvány (ez országosan is egyedülálló berendezés) és egyéb különböző állator­vosi eszközök, amelyek .— a csonttörést kivéve — le­hetővé teszik majd a komp­likáltabb műtéteket is a kisállatokon —>L abszolút steril körülmények között. Az sem közömbös a hely­beliéit és környékbeliek számára, hogy eddig na­gyobb állati műtéteket csak Gödöllőn. Budapes­ten vagy Cegléden végez­tethettek kedvenc állatai­kon. Mert igaz ugyan, hogy a sertéslétszám súlyos mér­tékben csökkent, de a fajta­tiszta kutyalélszám dina­mikusan emelkedik. Vál­toznak a szokások, az ebe­ket ma már haszonállat­ként tartják tulajdonosaik, őrző-védő feladatot elvárva az állatoktól. Mentíén például 'egy ál­latbarátnak kínai harci kutyája (Sár Pei) van, amelynek értéke megha- hadja a 150 ezer(!) forin­tot. De egyre több a csau- csau, a doberman és a rottweiler és egyéb fajtatisz­ta házőrző a portákon. A hétfőn nyíló gyömrői állatklinika komplex szol­gáltatásokkal áll majd a lakosság rendelkezésére. Az állatorvos-feleségek ku­tyaeledeleket, tápokat, gyógyszereket árulnak majd a klinika mellett kialakított helyiségben. De ahogy dr. Popovics László fogalma­zott, legfőbb céljuk, Hogy megteremtsék az európai szintű állatgyógyítás alap­jait szűkqbb pátriánkban is. S ennek — úgy gondoljuk — minden állatbarát csak örülhet, mert sokkal keve­sebbe kerül majd egy-egy műtéti beavatkozás, hiszen nem kell sok-sok kilomé­tert autózniuk — beteg kis­állatukkal. A háromtagú állatorvosi, team pedig szeretettet és gondoskodással. komoly szakmai hozzáértéssel' igyekszik maid őrködni a kisállatok egészségén. Gér József Kereskedők! Július 15-én megnyitjuk nagykereskedelmi raktáráruházunkat Élelmiszerek, vegyi áruk, italok gazdag választékban. Magánvásárlókat is kiszolgálunk. IN—VO Kft. Mende, Fő út 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom