Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

Becsület — szavunkra „Összegerjedés” Már a fenti (cím)szó is kifejezi mai témánk lényegét. Azt, hogy egy betűsornak több jelentése lehet: Gerjed: nemcsak tűz (1.), hanem harag és vágy (2.), sőt a fiziká­ban áram (3.) is. Mint a fa évgyűrűi, úgy bővülnek a szó jelentéskörei. Az idézőjel arra utal, hogy újabb tar­talma van e kifejezésnek —, igaz, ez egyéni. Mivel egy érdekes nyelvi jelenségre még nincs szakmai műszó, én az „összegerjedés”-t tartom lényegre utalónak. A mondatot szavakból rakjuk össze. Ahogyan a gyöngysor készül: a gondolat a vezérlő fonal, erre fűzzük fel a grammatika szabályai szerint a szószemeket. Míg azonban a kaláris részecskéi — holt anyagként — az em­beri akarat mozdulatlan tartalmú megjelenítői, addig a szavak olyan é 1 ő gyöngyszemek, amelyek egymással kapcsolatba kerülve részben önálló létre is képesek. Másképpen, más képpel kifejezve: úgy lesz kerek mon­dattá a közlés, ahogyan gyermekeink — szavaink — kört alkotnak, kézt kézbe fonva. S bár mindegyik résztvevő a közös játék előadója elsősorban, ám ha egy pillanatra nem figyel oda az óvónéni, szomszédjukra pillognak, huncutkodnak. Így játszhatnak össze, így játszhatnak ki saját sza­vaink. S ha ezt nem vesszük észre, bizony — komoly szándékú gondolataink ellenére is — kinevetnek közlé­sünk szem- vagy fültanúi. Egy szociológus ceglédi előadásában hangzott el: „Drámaian növekszik a napi betevőt prostitúció útján megszerzők száma.” A kurta erkölcsű hölgyek szótárá­ban azonban nyilván mást jelent a napi betevő... Szor­galmas sportlövőkről szólt a tudósítás, akik „esküvőjük után rögtön a lőtérre mentek gyakorolni”. Pajzánul ka­csint egymásra ebben a mondatban — a szerző akaratá­tól függetlenül — a két szó: esküvő — lőtér. A következő „elcsípett” példákban a kifejezések „ren­des” alapjelentése logikusan illeszkedik egymáshoz, a mondat felszínén. De a másodjelentések közel kerülve egymáshoz — „összegerjednek”. A horgászok beszámo­lójából: „A balinok jórészt elvonultak, most már a csu­káké a szó." Ettől kezdve ne mondjuk a berekedt bam­bára, hogy hallgat, mint a csuka. S tán még azt is meg­érjük, hogy néhány parlamenti kakasrikkantó csukasza- vúvá válik... Egy hirdetés: „Keresünk egy nyugdíjas férfit, aki to­jóházunkban tojásrakást vállalna.” Hányat? S hová? — ez kimaradt a csábító ajánlatból. Még „fekete humor” is terem a fehér papíron. Íme, egy komor rendeltetésű in­tézmény derűs jelentése: „A Temetkezési Intézet túlju­tott az előző évek holtpontján.” Majd később: „Manap­ság a temetés drága mulatság." Az utazási iroda programfüzete (ki)hívóan hirdeti: „VELEM (6 éjszaka 4200 Ft)” Nem is sok... Persze csak akkor, ha a VELEM a „kivel”, s nem a „hol” kérdésre válaszol. Egy népesség-ügyintéző tájékoztatója: „Ha valaki férj nélkül gyereket akar, kérelmével a minisztériumba irá­nyítjuk.” S ott „elintézést nyer az ügy”? Mint egy sej­telmes krimi, olyan ez az apróhirdetés: „Virág u. 142. ház egy 80 éves főbérlő nénivel eladó, rövidesen szanál­va.” Ki gondolná, hogy még a szóösszetételek elválasztása is „(össze)gerjesztő” lehet? A Rádióújságban a sor vé­gén így törték meg a popsikerek szót: popsi-kerek. Költői Adám Jót várj ? A történet főszereplő­je leg gyakrabban a Ceg­léd—Budapest helyi vo­naton van szolgálatban. A napokban kellemetlen köz­játék részesévé vált, bár semmi kedve nem vált hozzá. Így mesélte: — A 9.20-kor Pestre indu­ló vonaton dolgoztam. Út­közben semmiféle rendkí­vüli esemény nem történt. Még potyautast sem fog­tam. Amikor beértünk a Nyugatiba, szokásomhoz hí­ven végigjártam az üres kocsikat. Az egyikben fe­kete bőrdzsekit fedeztem fel. Bevittem, annak rend­je és módja szerint a ta­lált tárgyak kezelőjéhez. Úgy gondoltam, ezzel az én dolgom bevégeztetett. Szavaiból azután kiderült, hogy folytatása követke­zett. Ugyanis egy hét eltel­tével a talált tárgyak ke­zelőjénél jelentkezett egy ceglédi fiatalember, aki elvesztett fekete bőrdzse­kije iránt érdeklődött. Miután hitelt érdemlően igazolni tudta, hogy övé a szóban forgó ruhadarab, rövid úton visszakapta. Am ekkor váratlan dolog történt. Az ifjú kiforgatta a zsebeket és kiabálni kez­dett. Szidta a vasutasokat, hogy a zsebből ellopták öt­ezer forintját. Panaszt is tett! A felsőbbség kivizs­gálta az ügyet. A kalauz­nak kétheti tortúrájába ke­rült, és bizonygatnia kel­lett, hogy a kabát zsebei­be nem nyúlt és bizonyá­ra nem is volt benne pénz. Amit természetesen a fia­talember sem tudott bizo­nyítani. Végül is elham­vadt a vita parazsa. De az esetből a becsületben meg­őszült kalauz levonta a tanulságot. — A jövőben bármit ta­lálok az üres kocsiban, hozzá sem nyúlok! Jó tett helyébe jót várj? (r.) C E GLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1991. JÚLIUS 13., SZOMBAT Szakmai gond nincs, csak a pénz kevés Angyalok éneke a szökőkútban A napokban tért haza Hollandiából a Kossuth- gimnázium leánykara, amely az Arnhemben meg­rendezett második nemzet­közi kórusversenyen — ran­gos mezőnyben — harma­dik díjat szerzett. Ebből az alkalomból beszélgettünk Soltészné L édeczi Judit karnaggyal. ■ Tavalyelőtt Görögor­szágban, a múlt évben Nor­végiában, most pedig Hol­landhonban jártak. Ennyi­re megfutotta? — Azért ez az út egy ki­csit különbözött a koráb­biaktól. Tavaly Debrecen­ben a 15. Bartók Béla nem­zetközi kórusversenyen má­sodik helyezést értünk el. Akkor ott hallott bennün­ket az arnhemi rendezvény igazgatója, aki alighogy le­jöttünk a színpadról, meg­hívott az 1991-es versen­gésre. H Mit illik tudni erről az eseményről? — Négyévenként rende­zik meg. Európában egyet­len zenei versenyen, fesz­tiválon nem indul ennyi énekkar. Sajnos, a jugo­szláviai belpolitikai hely­zet miatt a török és jugo­szláv kórusok nem érkez­tek meg. Ezért „csak” száz­ötvenhét együttes lépett színpadra. Argentínától, Kanadától Szingapúrig számos országból jöttek. A megszokottakon kívül gre­gorián és könnyűzenei Ka­tegória is volt. Az ifjúsági­ban — az egyneműeknél — tizenhét kórus versengett egymással. Magyarországot rajtunk kívül a Nyíregyházi Zeneművészeti Főiskola leánykara képviselte, amely- valóban profi. H És akkor jött a ver­seny ...? — Ami egyszerűen fan­tasztikusan sikeredett. En­nél jobban nem tudtunk volna énekelni. Azon a na­pon, amikor sorra kerül­tünk, tizenöt kórus szere­pelt. Kétszázhatvannégy pontot kaptunk — a kom­puter a második helyen ír­ta kn a nevünket. Határta­lanul örültünk. Aztán két nap múlva egy lett énekkar kétszázhatvanöt pontjával megelőzött minket. Üröm az örömben. Eg Mi van, ha az irigy- kedők kételkednek e siker­ben? Messziről jött ember azt mond, amit akar ... — Szerencsére elhozhat­tuk az értékelőlapokat, amelyeken fehéren-feketén látható a zsűri tagjainak véleménye. Ilyen szépeket még soha nem olvastunk magunkról. Csodálatos kri­tikákat kaptunk. Előfordult, hogy némelyik műnél ezt írták oda: O. K. Good, Wunderschön. Az egyik dal értékelése igazán kedves volt. „Ma az angyalok éne­keltek. Bravó.” Miután Ka­rai Virágsiratóját előad­tuk — döbbent csend a né­zőtéren. Meghajoltunk. Amikor felemeltem a fe­jem, nem akartam hinni a szemenek: a közönség és a zsűri állva tapsolt. Színpa­don az életem eddigi leg­nagyobb élménye. ■ A rengeteg kemény próbát és a verseny feszült­ségét hogy viselték el a lá­nyok? — Köszönettel tartozom nekik. Hihetetlenül visel­ték ezt az embertele« erő­próbát. Tizenhat-tizenhét éves emberkék a világot je­lenítő deszkákon, velük szemben komoly arcú zsűri. A verseny bénító feszültsé­ge ... Profik voltak és mégis egyszerűek. És ez — talán nem veszik szerény­telenségnek — lenyűgözött mindenkit. £31 A fránya egy pont miatt meddig keseregtek? — Néhány pillanatig éreztünk csalódást. Aztán túltettük ezen magunkat. Azt viszont sajnáltuk, a zá­róesten nem mutathattuk meg hangunkat. Egy gyö­nyörű, modern üvegpalotá­ban — a városházán — a díjkiosztás, illetve ered­ményihirdetés előtt a má­Lengyelek a vendégmunkások Aratnak és szüretelnek Teljes a nyári nagyüzem a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben. Az aratás az őszi árpa betaka­rításával kezdődött,- és a vége felé tart. A 198 hektár­ból már csak 14 hektár le­vágása van hátra. A vető­magnak szánt árpát várha­tóan hétfőn takarítják be. A 4,2 tonna hektáronkénti átlaggal Krekács László szövetkezeti elnök elége­dett, mert a termés meny- nyisége 25 százalékkal meghaladja a tervezettet. A gabonaforgalmi vállalat ceglédi tárházába a napok­ban mintegy 30 vagon ter­mést szállítanak. Az őszi búza vágásával még várni kell. Ha az idő­járás nem szól közbe, ak­kor 800 hektárról a jövő hét végén megkezdik az aratást. A terméskilátások jók. Hektáronként öt tonna termést remélnek. A hat kombájn néhány nap alatt végez a betakarítással. Piaci gondok nincsenek. A jelentős mennyiségben ter­mesztett kukorica és napra­forgó, természetesen csak kora ősszel ad munkát a szorgos dánosi embereknek. Viszont a több mint fél­ezer hektáros gyümölcs­kertben napjainkban is zaj­lik az élet. Szedik a megy­gyet és a cseresznyét. Utá­na a kajszibarack, és két hét múlva az alma követ­kezik. önmaguk nem bol­dogulnak. Ezért napjaink­ban 320 lengyel vendég- munkást alkalmaznak, és 200 diák Csongrád megyé­ből érkezett gyümölcsöt szedni. Emellett hat rázó­gépet is üzemeltetnek. Az almától sokat remélnek, mert a nyugati országok­ban súlyos fagykár érte a fákat, és ezért gyenge a termés. A Hungarofruct szerint jó árakon, korlátlan mennyiségben eladható az idén a dánosi alma. r. L sodik helyezett kórusok énekeltek egy-egy dalt. Fájt, h-ogy erről lemarad­tunk. A városháza előtt egy elbűvölő szökőkútrendszer — húsz-huszonöt kút alkot­ta — hatalmas medencével. Az egyik kislány — nem tudom, kinek az ötletére — beleugrott a vízbe. A töb­biek utána. A végén még engem is rá tudtak venni a „mutatványra”. Ott álltunk a vízesés közepén felhú­zott szoknyával. Éppen vé­get ért a palotában az ese­mény. Tódult ki a publi­kum. És mi elkezdtük éne­kelni azt a dalt, amit bent szerettünk volna előadni. Szinte ■ leállt a forgalom. Egy-két ezer ember elra­gadtatva hallgatta a pro­dukciónkat. Feledhetetlen, ahogy a végén ünnepeltek bennünket. ■ Hogyan tovább? — Svédországba, Lettor­szágba ... — és ki se me­rem mondani —, Argentí­nába konkrét meghívást kaptunk. Ez álmaim neto­vábbja. Ez a kórus olyan fiatal, hagy három évig nemigen lesz szakmai gon­dunk. Annál több nehézsé­get jelent a pénztelenség. A szülők aligha győzik. Jó lenne, ha a gimnázium ve­zetése, a város továbbra is tudna segíteni. És persze, gondolhatna ránk egy-két mecénás, aki bízna ben­nünk, hogy nemcsak az is; kólánkat, a várost, de a nemzetet is méltón képvi­seljük bánmely színpadon. Fehér Ferenc A RENDŐRSÉGEN Kinevezések A Pest Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője ki­nevezte a ceglédi kapitány­ság vezetőhelyetteséhek Kiss György rendőr alez­redest. A Ceglédi Rendőr- kapitányság vezetője kine­vezte bűnügyi osztályveze­tőnek Koroknay Dezső szá­zadost és egyben soron kí­vül előléptette rendőr őr­naggyá. Lakos László rend­őr főhadnagyot kinevezte a nyomozó alosztály vezető­jének és egyben soron kí­vül előléptette rendőr szá­zadossá. CEGL&DI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pí. 19. 2Tői. Telefax és telefon: (20) 11-400. 9 Telex: 23­0353. * Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálat», Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. &&rlán 7 *s\ A fülkékből nem tudunk jelentkezni Kis ceglédi teleíonszociog- ráfia 1991. július (Apáti-Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom