Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
A szakember er behepangesásP Meseautón gumi a túlzott önbizalom Időnként ugyan viharosan; de mégiscsak tombol a nyár. Ez leginkább a diákoknak öröm, akik kiszabadultak az iskola falai közül, felszabadultak — s sajnos, olykor elszabadultak. Amíg tanítási' idő alatt hetente legfeljebb egy kerékpározó gyermekkel történik baleset, addig ezekben a hetekben naponta négy-öt. — Gyakorlatilag szinte minden alkalommal a gyerekek a hibásak — tájékoztat dr. Stauberné dr. Kadosái Katalin, a Pest Megyei Főügyészség közlekedési csoportvezetője. — Akad példa arra is, hogy gyalog- átkelőhelyen ütik el őket, amint éppen átkarikáznak. Pedig a zebrán csak tolni szabad a biciklit! Sajnos, azt a szabályt is elfelejtették, hegy főútvonalom, tizenkét éven aluliak nem vehetnek részt kerékpárral a forgalomban! A közlekedési bűncselekmények száma — tehát az olyan balesetek ügye, amelyek vádemelési javaslattal .kerülnek hozzánk — ugrásszerű növekedést mutat két év óta. Hasonlóan a többi bűncselekményhez. Ennek oka arra vezethető vissza, hogy fellai zult az állampolgári fegyelem, és a járművezetők egy része a közlekedési szabályok betartását a vezetői engedély megszerzéséig tartja fontosnak. A bűncselekményekkel összefüggő szabálysértéseket vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy ezek egyre durvábbak. Gondolok például a sebességkorlátozás jelentős túllépésére. Lakott területen belül hat van kilométerrel, autópályán 120-szal lehet menni. Aki ezt betartja, azt elhagyják, rádudálnaik, tehát kierőltetik, hogy ők is megszegjék az előírást! Nagyon gyakori az olyan előzés, amelynek feltételei egyáltalán nem adottak. Sőt, a visszasorolás sem lehetsé ges, és így tovább. Gyakori, hogy zebrán ütik el a gyalogost. Ugyanis szinte eltűnt a köztudatból, hogy ott lassítani kell. U A balesetek számát tekintve Pest megye hányadik a sorban? — A főváros után az első. A vádemelésre érkezett közlekedési bűncselekmények száma 720 volt 1990- ben. Azokat nem tartalmazza ez az adat, amelyekben a rendőrség — saját hatáskörében — megszüntette az eljárást. Vegyük figyelembe azt is, hogy amnesztia volt! 0 Mennyiben játszik szerepet a baleseteknél a gépkocsik műszaki állapota? — Érdekes módon a járműpark elöregedése nem játszik olyan nagy szerepet, mint ahogy azt gondolnánk. Sőt! Nagyon sok balesetet az abszolút jó műszaki állapotú, nagyon jó típusú — főleg nyugati'—kocsik okozzák. Azért, mert a vezetők még nem tanulták meg ezeknek a biztonságos kezelését. A Volkswagen Golfok, a BMW-k igen hamar felgyorsulnak. A mi útjainkat annak idején nem ezek számára építették. Az autópályák hossza, száma pedig igen csekély. Még egy rutinos sofőrnek is meg kell tanulni irányítani ezeket az autókat a magyar utakon. A motorhang pedig nagyon halk, igencsak oda kell figyelni, mert szinte észre sem veszi, és máris nyolcvannal megy. G§) Milyen Pest megye úthálózatának állapota a többi régióhoz képest? — Itt.is jelentkezik az általános leromlás, ami az ország útjait jellemzi. Talán abból a szempontból rósz- szabb helyzetben van Pest megye, hogy átvezető forgalmat lebonyolító terület. Rendkívül nagy a teherforgalom, amely ezeket az utakat még inkább rontja. Hiányoznak a fővároson kívüli Duna-hidak, amelyeken keresztül el lehetne jutni az Alföldre. Hiányzik a 0-ás körgyűrű. 0 Mit tudnak tenni a szakembereit a balesetek megelőzéséért? — Egy kicsit szélmalomharc, amit folytatunk. Az állampolgári fegyelem, a közlekedési morál fellazulása olyan mértékű, hogy műszaki eszközökkel — értem ezen a táblák elhelyezését, a fcrgalomszervezést — a jelenleginél többet nem lehet tenni. Elsődlegesen a járművezetői tudatot kellene átformálni. Ez rettenetesen nehéz! Nagyon sok vezetőben ott motoszkál, hogy mindenkivel előfordulhat baleset, de vele nem. Bizonyos fokú elbizakodottságot tapasztalunk. Nagyon sokszor eltúlozzák saját rutinjukat. Büntető tárgyaláson arra az ügyészi kérdésre, hogy milyen vezetőnek tartja magát, azt válaszolják; jónak, rutinosnak. Ugyanakkor kiderül, hogy psák négy-ötezer kilométer van mögöttük. A szakemberek szerint ennek tízszerese szükséges a rutinhoz! 0 Mennyire hathatósak a gyakori ellenőrzések? — Véleményem szerint ritkán vannak útellenőrzések. Leghasznosabbnak a mozgó ellenőrzéseket tartom, amikor a rendőrök részt vesznek a forgalomban, adott esetben nem megkülönböztetett jelzésű kocsival. Személy szerint ellene vagyok az előre beharangozott ellenőrzéseknek! Aki olyan, az igyekszik vigyázni abban az időszakban, aztán visszatér az eredeti magatartásához. Sokkal többet jelent egy meglepetésszerű igazoltatás. Tehát az éjszaka közepén ugyanúgy számolni kell az ellenőrzéssel, mint csúcsforgalomban. @ Elegendő ehhez a rendőrség mostani személyi állománya, technikai felszereltsége?! — Amint azt már az illetékes belügyi vezetők nyilatkozták: ezt a szakszolgálatot nagyon meg kellene erősíteni. Ugyanakkor a leendő autóvezetőket egész kis kortól nevelni kellene a közlekedési morálra, a szabályok ismeretére, betartására. Nemcsak kampányszerűen, hanem folyamatosan! Főleg úgy, hogy a veszélyforrásokra is felhívni a figyelmet. Bár rettenetesen le vagyunk terhelve,'de ha bármely iskola megkeresne bennünket evégett, a kevés időnkből is kiszorítanánk valamennyit. Eddig ez még nem fordult elő. Vennes Aranka „KUTYAMELEG 9 J Kánikula idején alig van mód a meleg elleni védekezésre. Enyhülést legfeljebb egy fagy-; Iáit vagy egy bűs vizű szökőkút adhat. Csöpi, a tízéves német juhász szuka kis gazdájával a szökőkútban keresett menedéket a hőség elől. IDÉN MÁR 42 TRAGÉDIA A szabad víz szedi áldozatait Drága a strand. Például, ha egy négytagú család vasárnap ilyen programot tervez, akkor a belépőjegyért kifizet három-négyszáz forintot. Nyilvánvaló, hogy a felüdülésnek ezt a fajtáját sokan nem engedhetik meg maguknak. Marad tehát a szabad víz, akkor is, ha nem mindenki ismeri a biztonságot szolgáló rendszabályokat. • Milyenek az idei tapasztalatok? — kérdezem Vízvári György főhadnaA jegyzőhelyettes nem tud, nem mond semmit Süket fülekre találtunk Szakállas témának számít a kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskola épületeinek átadása. Számtalanszor foglalkozatunk a tulajdonjog és a használatbavételi jog körüli huzavonával. Végre megszületett a döntés. A Belügyminisztérium hozzájárult, hogy az épületek egy részét a hozzájuk tartozó földterülettel átadják a helyi önkormányzatnak. A kormány meghozta döntését, áldását adta rá. A gyakorlati átadás azonban még várat magára, tudtuk meg Klujber Imrétől, az iskola jelenlegi parancsnokától. — Mint ismeretes, a község megkapja a kultúrhá- zat, és néhány tanteremnek alkalmas helyiséget a gimnázium bővítéséhez. A terület úgy 1500 négyzetméter körüli, s az összérték, amit kapnak, tízmilliókban mérhető. A gyakorlati átadás akkor lesz esedékes, ha az átírás megtörténik, s rendeződnek a papírok a földhivatalban. Rajtunk tehát már semmi nem múlik — hallhattuk Klujber Imrétől. A településen a hasznosításról és az új lehetőségekről a lakosság keveset tud. Ezért megkíséreltük, hogy a polgármesteri hivatalban tájékozódunk. Szerettük volna megtudni, hogy mik a tervek az új. szerzeménnyel, informálni szerettük volna olvasóinkat arról, miként fogják működtetni, milyen új tanfolyamok indulnak, és ki fogja vezetni a házat. Kérdéseink azonban megválaszolatlanok maradtak. A polgármester szabadsága miatt a jegyző nélkül működő hivatalban a titkárság vezetőjétől, Papp Judittól vártuk a válaszokat. ö közölte, hogy mivel . minket személyesen nem ismer, semmiféle felvilágosítást nem ad. Hozzátette azt is, hogy őt sem világosították fel. Meglepő ez, amikor tudjuk: egy település ügyeiről, a tervekről bárkit, bármelyik választópolgárt fel kell világosítani, ha kérdez. Meglepő azért is, amikor az önkormányzat egyes képviselői több ízben kifogásolták, hogy lapunk örömeikről nem tájékoztat. Kérdezzük, mi, akik a tájékoztatásban dolgozunk, hogyan számoljunk be örömeikről, amikor egy ilyen ártatlan témában sem állnak rendelkezésünkre? Megjegyezzük, hogy ilyen apró, két-három mondatos információt, bárhol megadnak telefonon is, ez általában elfogadott és még kormányszervek sem zárkóznak el. Ügy tűnik, ez egyes településeken még nem jutott el a tisztviselők tudatáig. Sajnáljuk, hogy többszöri próbálkozásunk süket fülekre- talált. KZ—ÁM gyot a dunai vízirendésze- tan. — Nagyon sok a szabálysértés, és ami ezzel szorosan összefügg, sajnos gyakoriak a tragédiák. Idén eddig negyvenkét ember vesztette életét ' a Dunában, és ha nem is mindegyik a fürdőzés, a strandolás áldozata, akkor is megdöbbentően magas ez a szám. Hiszen még sokáig tart a nyár, és nem is olyan régen kezdődött a kánikula. @ Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály? — A fiatalok, akik nem hajlandók tudomásul venni a veszélyt. Két nappal ezelőtt fogtuk ki egy 18 éves fiú holttestét. Hárman indultak útnak egy saját készítésű fatákolmányon. A Petőfi híd alatt, a kopaszi gátnál kerültek örvénybe,. és felborultak. Ketten megmenekültek, de a harmadik fiatalember nem tudott kiúszni. Beszélhetek azokról is, akik virtusból, fogadásból próbálják meg átúszni a Dunát, azzal sem törődve, hogy érkezik közben a menetrend szerinti hajójárat. Idén volt olyan esetünk is, mikor valaki egy korsó sört akart inni a túlsó parti italboltban. Szerencsésen átjutott, de visszafelé már nem sikerült neki. Az emberek ritkán számolnak, mielőtt ilyen vállalkozásba kezdenek. Például egy 200 méteres távolság a Duna sodrása miatt njár 1500 métert jelent, ami versenyzőknek is nagy erőpróba. 0 Melyik a legbaleset- veszélyesebb szakasz? — Mindenhol veszélyes a Duna, ahol ott van a tiltó tábla. A legtöbb baleset évente a Margitsziget déli csücskénél történik. Mindig vannak ott olyan napimádók, akik először csak egy kicsit locsolják magukat, azután térdig, bokáig bemennek a vízbe, és végül úszni kezdenek. 0 Hogyan fogadják a figyelmeztetést? — Kelletlenül, úgy tekintik, hogy zaklatni akarjuk őket. Vitatkoznak, például azon, hogy szerintük, ha gumimatracon tutajoz- nak vagy vízibicikliznek, az nem számít fürdőzésnek. Holott legalább olyan veszélyes, ha tiltott helyen művelik, mint az úszás. A legritkább esetben fordul elő, hogy megköszönik a figyelmeztetést. Nem hiszik el, hogy az életükről van szó. Péntek délután van, 15 óra tíz perc. Rádión érkezett Szentendréről a jelzés, hogy valaki a vízbe fulladt. Már nincs segítség. Ga. J. Amikor a forró aszfalt cipőn át is süti az ember talpát, s amikor az amúgy méregdrága fagylaltokat nem tudjuk gusztusosán elfogyasztani — csak ha könyökünkig folyik a ragacsos lé — akko* inár itt a várva várt nyár. Mi pedig vízre vágyunk, s kit, azaz mi mást irigyelhetnénk — mint a halakat a vízben. — Hogy érzik magukat a kopoltyúsok? — kérdeztem Albel Miklóstól, a százhalombattai TEHAG termelési . igazgatóhelyettesétől. — Azok nagyon is jól vannak, de nekem már lassan elviselhetetlen itt a meleg, hiszen nem a vízben, hanem az irodámban ülök. A halak nem veszik zokon a hőséget. Ilyenkor örvendetesen felgyorsulnak az életfunkciók, jóval több takarmányt fogyasztanak, s persze, sokkal gyorsabban is nőnek. — Igencsak kicsik akkor ezek a halacskák ... — Persze. Halszaporító gazdaságként főleg előneveléssel foglalkozunk. Most estünk túl a kit ponty ok FENEKETLEN GY0MRÚ MADÁRVENDEGEK A kánikulában a halak jélnek kitelepítésén, s hozzákezd- tünk az amur és busa kilakoltatásához. Idén — mondhatom — rekord- mennyiségű, úgy 320-350 millió 2-3 napos zsenge ivadékkal büszkélkedhetünk. Jókora utánpótlás ez. Csuka, sügér, harcsa, a vér- mesebb típusok, de vannak békés növendékeink is, ponty, compó, busa, amur a legtöbb. Foglalkozunk jásszal, bodorkával, keszegfélékkel is. Tulajdonképpen 3 év alatt érik el védenceink a rendes piaci súlyukat. Mi valójában csak ivadékszaporítással és gyors továbbadással foglalkozunk. Azonban a körülményeink és a kereslet átalakulása miatt kénytelenek voltunk kicsit módosítani terveinket, s tovább tartjuk kosztosainkat. Aztán már eladhatók Algériába, Franciaországba, szóval sokfelé. — Mit esznek az ivadékok? — A legkisebbek növényi és állati fehérjében gazdag, speciális tápkeveréket. A nagyobbak pedig — az életkoruknak megfelelően — búzát, árpát. Mostanában e takarmányok az olcsóbbak, de később majd, ha köny- nyebb hozzájutnunk, kukoricát is kapnak. Hál’ istennek, a halak étvágyára nincs panasz, az mindig betegség jele, ha megmarad a kiszórt táplálék. — Mekkora a veszteség, ha újabb és újabb iskolatóba kerülnek az uszonyosok? Nagy az elhullás? — Nem veszélyes, csak a madarak okoznak nagy bosszúságot és csúnya károkat. A sirály, a kárókatona és a kormorán gyomra telhetetlen. Különösen a második éves halakat kapkodják ki, s ezek már 10-12 dekás példányok. Bizony egy-egy madár napi 2-3 kilót is kiszedeget. Eddig a természet- és madárvédők hangosan szóltak a tollasok érdekében, de mostanra már ők is belátták, tennünk kell valamit. Így hát már vadászhatunk a halorzó madarakra. Csak közben jókora veszteséget. okoztak már. Albel Miklós (még) szereti a halat, tányéron is. Ezért végezetül kértünk tőle egy jófajta, ínycsiklandó receptet. íme: haltörzs megtisztítva, lesózva, vajon gyorsan mindkét oldala kissé lepiritva, aztán gombával, paprika-paradicsommal, különféle zöldségekkel, jénai tálban lefedve lassú tűzön párolni hagyjuk. Legjobb talán ez süllőből, de amint az árakat megnézzük, akkor már nem biztos, hogy étvágyat kapunk hozzá. — fekete —
