Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

Munkában a megyei földművelésügyi hivatal Felesküdtek a tisztviselők isméi eiinetuif minden járni Kievickélnek a zavarosból a kishajók Pályázott és nyert. Dr. Tunyogi Andrást, ak.i vég­zettségét tekintve agrár-, kertész- és gépészmérnök'' diplomával rendelkezik, a közelmúltban kineveztek a Pest Megyei Földművelés­ügyi Hivatal vezetőjének A megyei földművelésügyi hivatal, mint az FM terü­leti szerve tevékenykedik. Egyrészt az országos ágaza­ti elképzelések és előírások maradéktalan megvaloS’lá- Sára kötelezett szerv. Tunyogi András elmond­ta, hogy a szakgárda és a kisegítő személyzet me iett sikerül nagy szakmai ru­tinnal rendelkező nyugdíja ■ sokat is foglalkoztatniuk Utalt arra, hogy ez azért A Számvevőszék, majd az Országgyűlés is foglalko­zott a riasztó ténnyel, mi­szerint az ország lakossá­gának jelentős része kény­telen mérgező anyagokkal szennyezett vizet fogyaszta­ni. A kereken 3000 helysé­günkből 1000-ben még nincs vezetékes ivóvízhálózat, 442-ben erősen nitrátos, 30- ban pedig arzéntartalmú a kutak vize. A vészjelzésként Is fel­fogható tájékoztatással kap­csolatban kérdeztük dr. Léczfalvy Sándor kandidá­tust, aki korábban olyan országok nyomasztó víz­gondjainak enyhítésében is sikerrel vett részt, mint Je­men, Algéria, Málta. Nitrát, arzén, műtrágya — Annak, hogy a nitrát- és arzénszennyezés ekkora figyelmet kapott, elsősor­ban a nagyon sok helyen, sok lakost érintő, tömeges előfordulás a magyarázata. Ám ez is csak a jéghegy, stílusosabban: a szennyvíz­hullám csúcsa. Az arzén vegyületeinek mérgező ha­tásáról híres mérgezési bűnperek is élnek a köz­tudatban. A nitrát hatása kevésbé közismert. Lényege röviden az, hogy szennye­zett vízzel itatott tehén te­jével a nitrát a véráram­ba kerülve elpusztítja a vö- rösvérsejtek hemoglobinját, és fulladást okoz. S mert a csecsemők vérében rela­tíve sok hemoglobin van, a hatás végzetes. © Mi az oka, hogy meg­jelentős, mert az állampol­gárok a mezőgazdaság“ szakigazgatással elsődlege­sen a megyei földművelés- ügyi hivatalnál kérdnek kapcsolatba, s jogos az igé­nyük ügyeik szakszerű és részrehajlás nélküli, gyors elintézésére. A főváros közelsége s a kedvező piaci lehetőségeit nyomán mindinkább előtér­be kerül a gazdaságok, gaz­dálkodók és az apparátus részéről a városé látó fel­adatkör. Ennek jegyében a a hivatal fokozott figyelem­mel kíséri a privatizációs folyamatokat, a nagyüze­mek, gazdaságok szintjén Szorgalmazzák a nagyobb nőtt a nitrátos kutak szá­ma? — A köztudatban elsősor­ban a mértéktelen — én hozzátenném még, hogy fe­lelőtlen — nitrogénműtrá­gya-kiszórás a ludas. Ám okolható az öblítéses angol WC-k terjedése is, mert azok szikkasztói, ülepítői a talajvízrétegbe juttatják a tovább már nem bomló, végterméknek számító nit­rátot. Amíg a trágyadom­bok leve a felszín alatt te­rült szét, a nitrátot a nö­vények gyöikérzete elérhet­te, felszívhatta és átalakít­hatta. Hasonló hatásúak a nagy állattartó telepek fo- lyékonytrágyás istállói. Kü­lönösen akkor, ha a terü­leten már van bő vizet adó vízhálózat, de nincs még csatornázás, vagy annak szennyvíz-feldolgozó telepe nem tökéletes. De nem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni az ipartelepeket, sőt a kívülről, az országba is már eleve nitrátosan érke­ző folyók szennyező hatá­sát sem. Az utóbbiakból a nitrát a folyók szűrő hatású kavicsrétegébe épített víz- műkutakon át a vezetékes vízbe is bejuthat. Hazánk kiépített vízmüveinek ka­támogatást a kisvállaikozá ■ sokhoz a tanácsadási lehe­tőségek vonatkozásában is A megyei földművelés- ügyi hivatal működésének személyi és tárgyi feltételei tehát adottak. Az pedig hogy mindez mennyire "esz elegendő az eredményes, az ön,kormányzatot is següó munkához, majd elvái k Gy. Hány tv aleinök kell? Az Országgyűlés kultu­rális bizottsága támogatja a rádió, illetve a tv alel- nökjelöltjeinek kinevezé­sét. Erről a bizottság tag­jai hétfői ülésükön dön­töttek. A határozatban azonban csak a kormány- párti képviselők álláspont­ja tükröződik, hiszen az ellenzék — nem értve egvet az alelnökök beikta­tásával — már a tanácsko­zás elején kivonult. Hankiss Elemér elnök egyébként, tegnap szintén közzétette álláspontját a Magyar Televízióba esetleg kinevezendő alelnökök kérdésével kapcsolatban. Ebben egvebek között ki­fejti. hogy semmiképpen sincs szükség három al- elnökre. Azt el tudja kép­zelni. hogy az általa kine­vezett vagy kinevezendő intendánst alelnöki cím­mel ruházza fel a köztár­sasági elnök. De egy olyan aleinök kinevezése nem volna szerencsés — írja, akinek például mint hír­igazgatónak joga volna a két, ma már ' független program hír- és aktuális műsorainak többségét fel­ügyelni. Ez ellenkeznék az MTV átalakulásának alap­elvével. és visszatérést je­lentene a 70-es. 80-as évek­nek a gyakorlatához, amely­ben a televízió valameny- nyi politikai műsorát egyetlen elnökhelyettes el­lenőrizte. padlása napi 5 millió köb­méter, a fogyasztás átla­gosan 3 millió, s ennek 80 százalékát felszín alatti ku­takból nyerjük. S ha arra gondolunk, hogy egyetlen félmázsás műtrágyás zsák tartalma 1 500 000 liter víz nitráttartalmát emeli a megengedett érték fölé, aligha lehet kétséges, hogy a nitrátszennyezés mértéke meghaladja a jelentések­ben szereplőt. ® Mennyi a határérték? — Európában — így ná­lunk is — 40 milligramm literenként. Ez azonban változik. Máltán — ahol a kávé is sós ízű — 100, Angliában 50, Svájcban vi­szont csak 20. Igaz, ők a vizük zömét csapadékvíz­ből, gleccserekből nyerik. Ahol van rá mód, mi a ve­zetékes vizet nitrátmentes víz hozzákeverésével dúsít­juk elfogadható értékűre. Ám az ásott kutak esetében erre nincs lehetőség. Algákra kell bízni © Mit lehet tenni? — Elméletben és labo­ratóriumi vagy kisüzemi — Még a nevünket is szeretném megváltoztatni, mert ahová csak megyek, mindenütt fanyagolnak a Pest Megyei Révhajózási Vállalaton — kezdi a be­szélgetést Varga István, a vállalat új igazgatója. Majd folytatja: már két teljes napja, hogy a megyei ön- lcormányzat kinevezett erre a posztra. A gyors mélege- lés utáni helyzetünk a kö­vetkező: 18 és fél milliós veszteség és 15 peres eljá­rást folytatnak éppen elle­nünk. © Tudja, mit vállalt magára? Persze, de remélem, ügy két év alatt rendbeteszem a céget. © Hol kezdi? — Először is elindítottam újra az összes járatunkat. Az a véleményem, nem le­het ma a gázolajon, üzem­anyagon spórolni, sem munkadíjon. Meg kell fi­zetni az embereket. Egy hajóvezetőnek két szakmá­ja van, s nevetséges pén­zért foglalkoztatjuk. A mat­rózok betanított munkás­ként, szakképzetlenül áll­nak alkalmazásban, de em­bertelen időbeosztással, szinte állandóan a vizen vannak. Ezt ma, ismétlem, meg kell fizetni rendesen. Azt gondolom, ha annyi pénzt visznek haza, amiből szépen meg lehet élni, s a forgalom után tisztes juta­lék is üti a markukat, vé­get fog érni a saját zsebre dolgozás, érdekeltek lesz­nek a cég hasznában. Ez­után már lesz alapunk ar­ra, hogy a kisebb-nagyobb stiklik elkövetőit büntes­sük, de amíg 6-7 ezer forint bruttót kapnak, addig nem lehetnek velük szemben követeléseink, s még erköl­csi alapunk sem igen lehet a számon kérésre. A forga­lom pedig tetemes, a mos­tani hétvégén 650 ezer fo­rintos bevételre tettünk méretekben gyakorlatilag is többféle nitráteltávolítás lehetséges. Az ioneseré- lés, kationcserélés vagy fordított ozmózissal mű­ködő rendszer megyényi, vagy esetünkben ország­résznyi területeken még egy nálunknál sokkal gaz­dagabb ország költségveté­sét is felborítaná. S akkor még maradna a probléma: mi legyen a kiválasztott nitráttal. A legelérhetőbb­nek a természetben már be­vált megoldás tűnik. Nö­vényekre, algákra kellene bízni a nitrát felszívását, átalakítását. Persze előbb a más módon megtisztított szennyvizeket ilyen célra épített és algákkal betele­pített medencékbe kellene vezetni, ami ugyancsak nem olcsó megoldás. Az algák a nitrátokból, a salétromsav sóiból kiválasztanák a nit­rogént, ami aztán levegőt alkotó gázként távozna a légkörbe. © Mi a helyzet az arzén­szennyezéssel? — Ebben már nem az emberi felelőtlenség a lu­das, mivel a szennyezett helységek zömmel a Ti­szántúl délkeleti részén ta­lálhatók, ebből többen ar­szert. Igaz, az időjárás is nekünk kedvezett... © Tehát újra járnak a hajók. Es hogyan tovább? — Összeszedtem az elő­döm valamennyi iratát, szerződéseit, a kft.-k alapí­tó okiratait, szóval min­dent. Hazavittem az egész paksamétát, s átolvastam mindent. Ezek alapján bi­zonyos, eljárást fognak in­dítani az előző igazgató ellen. © Ez súlyos vád. — Látja itt ezt a ma­gyar—amerikai kft.-alakító papírost? Nos, ez az írás a Fővárosi Cégbíróságnál várt bejegyzésre. Ezen még az előírásnak megfelelő, 51 százalékos magyar részese­dés van rögzítve. S nézze a következő papírt. Látszólag minden azonos, csak már az amerikai leendő part­neré a többség, s ezt a kollégák tudta nélkül már máshová vitte bejegyzésre az elődöm. A mi hajóink, felszerelésünk apportként bevéve, másnak hozna hasznot, a cégnek komoly hátrányt jelentve. De néz­ze csak tovább. Szerepel­nek itt az elmúlt időszak adásvételei is. Fillérekért, messze az értéken alul ad­tak el átkelőhajót, vagy vitték "be azt különféle vál­lalkozásokba. Például a Göd nevezetű 60 személyes sétahajót 357 ezer forintra taksálták, a Horány II. ha­jót pedig 40 ezerre. A Du­nakeszi körül járó Kinizsit pedig szépen leállították, hónapokig nem közlekedett, hogy egy külső cég hajójá­nak nagyobb lehessen a forgalma. Mutathatok olyan szerződést is, amelyben rög­zítik, azaz csak rögzítették volna: kizárólagosan egy társaság hajója közlekedhet a Duna egy bizonyos sza­kaszán, más nem. Ezek csak a legelső észrevételek, amelyek előbukkantak. Mindenesetre azonnal kér­ra következtetnek, hogy az arzén az erdélyi Érchegy­ségből mosódott a folyók­kal, a Körösökkel, a Ma­rossal az Alföld talajába. Ám előfordul különböző mélységekben és olyan he­lyütt is, ami bizonyíthatóan nem állhat kapcsolatban az ideáramlással. Ezért felté­telezhető, hogy az Alföld egykori feltöltődése során kialakult mocsarakban, helyben is keletkezhetett arzén. Kismértékben megszokható — Érdekes, hogy az ar­zénhoz a kezdettől fogva arzénes vizet ivók szerve­zete kismértékben hozzá­szokik, arra inkább a más­honnan odaköltözők szer­vezete reagál tiltakozóan. © Mostanában több íz­ben is hírt adtak különféle nitrátszűrők importjáról, feltalálásáról. Azok sem se­gíthetnének? — De igen, kismérték­ben, egy-egy család gond­ját megoldhatják. S akkor is igen drágán. Mert nem elég a szűrőt megvenni, a rendszeresen cserélendő betét is sokba kerül. © Végül is, mivel biztat­hatjuk a jó vízre áhítozó- kat? — Talán azzal, hogy a mezőgazdaság közismerten válságos helyzete miatt a jövőben a nitrogén-műtrá­gyákkal gondosabban bán­nak. Szűcs József tem az illetékes cégbírósá­gokat, tekintsék semmis­nek a hozzájuk küldött szerződéseket. Igyekeztem mindenütt leállítani a vál­lalatra súlyos hátrányokat hozó egyezségeket. S per­sze, vannak itt különmegál- lapodások is. A vállalat szakemberei tudtak egy- egy szerződésről, azután az elődöm egészen más tartal­mú külön írásban rögzített bizonyos elképzeléseket. Csúnya ügy. © S a veszteségek? Mi­korra jönnek egyenesbe? — Amikor a megyei ön- kormányzat kinevezett, már akkor mondtam, a ha­talmas terhet csak görgetni lehet, megszüntetni nem. Mindenesetre gyors privati­zációba kezdtünk. © Ez évekbe telhet, s ad­dig? — Az elmúlt két nap alatt húrom szerződést ír­tunk alá, a veszteséges át­kelőhajókat kiadtuk ma­gánszemélyeknek. Érdemes megnézni, milyen is az, ha valaki szereti azt, amit csi­nál. A bérlők a kabin ab­lakára függönyt szereltek, a hajók frissen festve, gusztusos és rendezett min­den. Különféle vállalkozá­sokkal gazdagítják a kíná­latot a bérbevevők. A leg­újabb szerződő partnerünk ifj. Káray János Gödről. Körülbelül egymilliós vesz­teséget hordozó hajót ka­pott meg úgy, hogy átvál­lalja a terheinket, remél­jük, nem vall kudarcot. A következő két hétben pe­dig hat — most hiányt fialó — átkelőhajót adunk ki magánkézbe. Nem ké­rünk érte bérleti díjat, csak azt, menetrend szerint, pa­nasz nélkül dolgozzanak. A még most is — csodák cso­dája — nyereségesen üze­melő járatainkat nem ad­juk ki a kezünkből, azok­kal magunk fogunk gaz­dálkodni. Például Vác és Horány hajói a mieink ma­radnak. © Mi lesz a sorsa a köz­pontban dolgozóknak? — Az előző igazgató már elküldött nyolc embert, 4-6 havi fizetést csatolva a felmondáshoz. Ügy mentek el, hogy munkakörüket sem adták át. Szóval rendet kell teremteni. A gazdasági igazgatótól szintén búcsút kellett venni, bár úgy ér­zem, az ő esetében vitatha­tatlan a tenni akarás és a jobbító szándék. Sajnos egyedül kevés volt, s való­színű, nem mindig járt el diplomatikusan. A vállalat gépkocsivezetőjét — ma­gam vezetem az autómat — arra kértem föl, segítsen a hétvégi ellenőrzésekben. Föl fog bukkani itt-ott, ki­számíthatatlanul, civilként. A mostani víkenden is le­fülelt két saját zsebre dol­gozó matrózt. Varga István vállalkozó­ként került a Pest Megyei Révhajózási Vállalat élére. A megválasztása előtt né- hányan azt gondolták, ösz- szeférhetetlen lesz a két dolog, ugyanis tulajdonosa a Viking Yachtklubnak, Ezúttal azonban úgy tűnik, győzött a józan ész, hogy szakértelem és tudás áll a hátterében, s a kisujjában van a szakma. Az igazgató két évre taksálja, amíg megoldódhatnak a mostani gondok. Sétahajózással és mindenféle, turistát csalo­gató vállalkozással próbál­ja talpra állítani a céget. Fekete Ildikó ő MONDTA Forrás Tiszteljük, becsüljük Kupa Mihály megszál­lottságát, amellyel a gaz­dasági teendők elsőbb­ségéért küzd. Szakem­berként ugyanis tudja, a demokráciának is vége. ha a gazdaságnak vége. A Figyelőnek (9126) adott interjúban sem ta­gadja meg magát a pénzügyminiszter, ki­mondja mindazt, ami az értő fül számára tudat­ja, kötéltáncot járunk Az a megfogalmazás például, ami szerint „ - .. az elosztásban ... nem érvényesül semmiféle kemény korlát vagy ön- korlátozás”, többet tu­dat a túlpolitizált orszá­got fenyegető veszedel­mekről, mint sok kötet­nyi politikai szónoklat. K. M. nyíltságát, őszin­teségét sokra tartva is meghökkentett bennün­ket valami, amit ugyan a magunk szerény kere­tei között hónapok óta hangoztatunk, de így, kormányzati ember szá­jából még nem hallot­tuk kimondani. A oénz- ügyminiszter ugyanis megállapította: „.. az a tapasztalatom, hogy a lakosság és a gazdálko­dók többsége racionáli­san viselkedik. Az ál­lamnak is így kellene tennie; az állam nem le­het az infláció forrása ' Nem lehetne forrás az állam, de bizony az, azaz lehet az infláció forgá­sa, ha ... Ha nem isme­ri fel (nem akarja ft (is­merni), hogy irracionális magatartásával politikai szándékaiba is irracio­nalitást visz be. Ma pon­tosan az történik Ma­gyarországon. Ma ha­zánkra (gazdaságilag, politikailag egyaránt) a legnagyobb veszedelem az infláció. Ami nem sorscsapás, nem Attila ostora, nem kiisimr-le­tétien folyamat, hanem megismerhető, okai fel­tárhatók. A gond ott van, hogy a kormány koalíció pártjai az antiinflációs politika meghirdetésével (is) győztek a választá­sokon. Ma erre nem il­lik emlékezni. A forrás közben folyammá duz­zad ... KLIENS HA KEVESEBB A MŰTRÁGYA Mindennapi méregpoharunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom