Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
A IWISCAUST ÉVFORDULÓJÁN GYERTYAGYÚJTÁS A SZENTENDREI ÉS NAGYKÁTAI MÁRTÍROK EMLÉKÉRE Iszonyú napok évfordulóira emlékezik a magyar- országi zsidóság. Arra, hogy 1944. július 7-én kezdődött meg hatszázezer honfitársunk halálmenete. A deportálásokat, a vészkorszakot csak nagyon kevesen élték túl a fővárosból és a Pest megyéből elhurcoltak. A hazájuktól 47 évvel ezelőtt elszakított magyar zsidók, a nemsokkal később auschwitzi, maj- deneki, buchenwaldi és más haláltáborok áldozatai emlékére gyújtottak gyertyát tegnap többek között a nagykátai temetőben is. Ott vasárnap délelőtt 10 órakor lobbantak fel a sírkertben a gyertyák, a gyász jeléül, bár a nagykátai mártírok többsége nem a városi temetőben, hanem Európa-szerte nyugosznak. Ugyancsak tegnap este IS órakor emlékeztek elpusztított hozzátartozóikra az újpesti zsinagógában a rákospalotai, a szentendrei, a pestújhelyi és az újpesti hozzátartozók. A világ és az ország különböző részeiből gyűltek össze a gyászoló rokonok, leszármazottak. Döbbenetes méretű volt a népirtás, Újpestről például húszezer polgártársunkat hurcoltak el a fasiszták, s mindössze mintegy százötvenen élték túl a borzalmakat. Hasonló arányban maradtak oda örökre a Szentendréről és az említett többi budapesti kerületből deportált izraelita vallású magyarok is. Olyannyira, hogy az említett kerületekben, de Szentendrén sincs ma működő zsinagóga, mert nem maradt hívő. Ezért kényszerültek a gyászolók az együttes istentiszteletre. A mártírok emlékére itt is gyertyát gyújtottak, elhangzott a halotti ima is, s Flörich Róbert újpesti főrabbi emlékezett az áldozatokra. (borzák) factU’zilog elismeri kisebbségi jogokat A második nemzetközi oi- gánykarnevál adott alkalmat a Magyarországi Roma Parlamentnek az első nemzetközi cigány kerekasztal megrendezésére, amelynek fő célja. az volt, hogy az emberek megismerhessék a nemzetközi cigányszervezetek működését. A kerékasztal deklarációban, fordult az Európa Tanács kisebbségi bizottságához, hogy fektessék le az európai cigányság kisebbségi jogainak alapelveit. A cigányság kisebbségi jogai elismertségének hiányán túl nemzetközi viszonylatban is az összefogás hiánya az egyik legnagyobb problémája ennek az egész világon szétszórt nemzetiségnek — derült ki a felszólalásokból. A kerékasztalon részt vevő másik nemzetközi szervezet. az EUROM nemrég alakult, és még nem rendelkezik nemzetközi legitimitással. Képviselője egy érdekes ötletről számolt be a jelenlévőknek, egy roma bank megalapításáról. üj harangok Máriabesnyőn Dr. Bánk József nyugalmazott váci püspök kíséretével bevonul az ünnepi misére (Hancsovszki János felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) kezetet, újravakolni, festeni a falakat. A munkákkal kisiparosokat bíztunk meg. S hogy mi az ajándék harangok története? Nos, valamikor régen negyvennél is több harangja volt a besnyői kegytemplomnak, harangjátékokat is tartottak itt. A háború után ezeket széthordták, s mára csupán két-három rossz hangú, kicsi harang maradt. Márpedig egy búcsújáróhely nem igazán méltóságteljes harangzúgás nélkül! Erre gondolhatott a besnyői Félix testvér is, Dr. Huszár Dezső, a kapucinusok magyarországi rendfőnöke szól az egybegyűlt hívekhez amikor első kezdeményezőként az újbóli induláskor felajánlotta életében összespórolt pénzét harangvásárlásra. Szomorú érdekesség, hogy éppen ő nem érhette meg az új harangok ideérkezésél: pár nappal korábban, életének 63. évében elhunyt, s ma helyezik örök nyugalomra. A harangok elsőként érte szólnak majd... — A tényleges szervezés tavaly októberben kezdődött Olaszországban — idézte fel az eseményeket a kapucinus rend magyar- országi tartományfőnöke, dr. Huszár Dezső. Pacsay Fidel atyával egy Velencében megrendezett provinciális találkozón vettünk részt, ahol megemlítettük, milyen nagy szükség lenne a besnyői kegytemplomnak harangokra. Helyzetünket ismerve az assisi kapucinus tartomány nevében az ottani provinciális atya egymaga vállalta három harang költségeinek biztosítását. Az előleget ott helyben ki is fizette, delegációnk pedig a Vittorio Veneto városban lévő világhírű harangöntő cégnél megrendelte a harangodat. Attól kezdve már ment minden a maga útján ... ... amely utat dr. Berza László, a Francesco de Pali cég képviselője egyengette, s kísérte végig az utolsó pillanatokig. — Sajnos a jugoszláviai események késleltették, sőt veszélyeztették a Magyarországra szállítást, emiatt bizony volt néhány álmatlan éjszakám. Igazán csak akkor nyugodtam meg, amikor péntek délelőtt begördült az olasz kamion a templom udvaiá- ra, s a tűzoltók sorra leemelték róla a három gyönyörű kidolgozású ezüstfényű harangot. A harangokat az 1453 óta folyamatosan működő Francesco de Poli haranggyártó cég készítette, amely a legjobb ötvözetű bronzharangokat seállítja a világ különböző tájaira. Hagyományos öntési technikával készült, zeneileg tökéletesen összehangolt harangokról van szó. A legnagyobb 12 q 80 kg „ré" hangolású, neve: Patrona Hungáriáé. A középső 6 q 20 kg-ot nyom, „fá” hangra hangolt, s Szent István nevét kapta. A legkisebbet az ajándékozó assisiek kívánságára Szent Ferencről nevezték el, súlya 3 q, hangolása: „Iá". Mindhármon latin nyelvű felirat hirdeti, hogy a pápalátogatás évére készült. A harangokat e héten szerelik be rendeltetési helyükre. Szakemberek szerint zúgni, zengeni fognak — hirdetve az öröm s a béke hangját... Pillér Éva MAGYAR REPULGNAP TÖKÖLÖM Szabad madárként a kék A tököli repülőteret szörnyen utálták a környékbeliek. Az ellenszenv elsősorban nem politikai megfontolásból eredt, hanem abból, hogy a szovjet harcosok, itt a főváros közvetlen közelében igen szorgalmasan készültek a béke fenntartására. Vadászrepülőik, bombázóik, helikoptereik, szállítógépeik, hol éjjel, hol nappal, de többnyire éjjel-nappal fülsiketítő zajjal borították el a Cse- pel-szigetet. Az ember kiváncsi. Nehezen érti meg, hogy saját hazájában, szülőhelyén orosz meg ázsiai fiúk fegyvert fognak rá, ha érdeklődik. Most, hogy békével elmentek a harcosok, talán már nem helyénvaló a korábbi sérelmeket felemlegetni. Pedig a sérelmek még elevenen élnek. Azok a magyar építőkatonák — mint e sorok szerzője —, akik majd húsz éve éppen itt a repülőtér mellett dolgoztak, aligha felejtik el, hogy társukkal végzett egy géppisztolysorozat. Igaz, annak idején azt mondták, a honvéd magának kereste a bajt. Pityókás volt, eltévedt, s mámorában nem értette az orosz felszólítást. Állj, ki vagy! Állj, vagy lövök. Nem válaszolt, és lőttek. Persze józanul se értette volna, mit mondanak az oroszok. Magyar gyerek volt. Ez a tököli repülőtér nemcsak szomorú történettel szolgál, de jól jellemzi az elmúlt negyvenöt év magyar—szovjet kapcsolatait is. Tudniillik az ötmillió négyzetméteres objektum egyik sarkában volt egy magyar katonai hangár is. Néhány kisebb utasszállító és futárgép állt benne, melyet szükség esetén a párt, a kormány és a Honvédelmi Minisztérium jeles személyiségei használtak. Persze csak akkor, ha engedélyt kértek és kaptak a szovjet parancsnokoktól, hogy használhassák a kifutópályát. Általában megengedték. A repülőtér a miénk. A környékbeliek alig akarják elhinni a változást. Járja a mendemonda, hogy titokban itt maradtak az oroszok, hogy a föld alatti hangárokban továbbra is ott vannak a MIG-ek. Pedig az egészből egy szó sem igaz. A repülőtér szinte üres. Csak a diplomáciai gépek használják, magyar harci repülőket nem telepítettek ide. Sőt, ha jól sejtem, fő a feje a honvédségnek, mi a fenére használja ezt az irdatlan nagy repteret. Nem ezt, és nem így, mondta Tar Imre alezredes a Vitéz Háry László vegyes Egyelőre úgy tervezik, hogy a diplomáciai célú repüléseken kívül jöhetnek ide szállítógépek, előfordulhat, hogy a szomszédos repülőgépjavító bázis, a Pestvidéki Gépgyár is használja időnként a repteret. S foglalkoznak sokféle más elképzeléssel. A hadsereget egyelőre azonban túlságosan nem hatja át az üzleti szellem. Tegnap nyílt napot rendeztek a tököli repülőtéren, hogy meggyőzzék az embereket, nincs itt semmi titCsaládi piknik a repüiőgcpszárnyak alatt (Hancsovszki János felvételei) repülőosztály parancsnoka, a bázis új gazdája. Csak éppen 5 sem tudta pontosan megmondani, hogy mit kezdenek most ezzel a reptérrel. Azt azonban Igen, hogy mit nem. Nem lesznek itt magyar harci repülők, elfogó vadászok és bombázók. Nem lesz a szörnyű zaj, nem lesz ok a félelemre. Scr/ár# eSh&fáraxáshéi ki és he? A számításba jöhető modell? A nemzetközi közösségnek meg kell értenie, hogy Jugoszlávia már sohasem lesz az, ami egykor volt — jelentette ki Milan Kucan szlovén elnök a párizsi Le- Monde-nak adott vasárnapi nyilatKozatában. A szlovén vezető szerint a belgráddal való tárgyalások még mindig lehetségesek, de többé már semmi sem lesz olyan, mint amilyen eddig volt. Véleménye szerint az egyetlen reális és számításba jöhető modellt a szuverén köztársaságok gazdasági érdekközössege jelentheti Jugoszlávia számára, amely megteremti a lehetőséget egy lassú politikai integrációhoz is. A Tanjug hírügynökség által ismertetett nyilatkozatban Kucan elmondta, hogy a szlovén nép 1918- ban saját elhatározásából lépett be a közös államba, és most ugyanígy akar kilépni belőle. Stipe Mesic szövetségi elnök a Der Spiegel című német hetilap hétfői számának adott interjújában kifejtette: o szlovénoknak mag kell érteniük, hogy a szuverenitást nem lehet rohamléptekkel megvalósítani. Szlovénia még nem szuverén, mert még egyetlen ország sem ismerte el, és továbbra is Jugoszlávia szuverenitása van érvényben. Mesic szerint Jugoszláviában senki sem akar háborút, de vannak szerb, horvát. szlovén, muzulmán és albán szélsőségesek, akiknek azonban eddig még nem sikerült felülkerekedniük. Alekszandar Mitrovics, a szövetségi kormány alelnö- ke vasárnap Belgrádban leszögezte, hogy a háború már megkezdődött, függetlenül a tűzszünettől. Azt mondta, hogy az áruló szlovén vezetőség a „nagynémet politika” szolgálatában áll. Meg kell érteni, hogy a szlovén területi védelem erőszakolta rá a háborút a jugoszláv néphadseregre. Milovan Gyilasz felszólította Nyugat-Európát, hogy ne támogassa Szlovéniát és Horvátországot. Jugoszlávia egykoron legismertebb disszidens publicistája a Hamburgi Bildnek adott nyilatkozatában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a szerbeket nem lehet azonosítani a bolsevikokkal. A szerbek is demokráciát szeretnének, de valamivel lassabban mozdulnak. Ugyanígy a hadsereg vezetése is a demokrácia híve, csak még lassúbb. Gyilasz arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Jugoszláviában nem tudnak gyorsan megegyezni, akkor véres és hosszú harcokra van kilátás. kolnivaló. Bemutatták a futárgépeket, azokat az utas- szállítókat, amelyekkel a fontos emberek — a múlt héten például Antall József miniszterelnök Prágába — utaznak, a fényszórós és tűzoltóautókat, sőt a legkülönbözőbb típusú gépeken volt sétarepülés is. A tűző napon 400-800 forintos tarifáért órákig álltak sorba az emberek, hogy repülhessenek. Hogy lássák fölülről Csepelt, Százhalombattát és a Dunát, Szigethalmot és Sziget- szentmiklóst, a gyufásska- tulyányi buszokat és HÉV- szerelvényeket. Megéri a két magántársaságnak, aki rendelkezésre bocsátotta a gépeket, de nem érte meg a honvédségnek, amelyik pedig ugyancsak szép summára tehetett volna szert. Repülőgépük, helikopterük van bőven, övék a reptér is. Mégsem csinálják. A fene érti, hogy nekik miért nem éri meg? Lehet, hogy Vitéz Háry László szelleme nem engedi meg? Katonai vagy polgári gépen repülni egyaránt csodálatos. Madárként szelni a kék eget, megér 400 vagy 800 forintot Mégsem ez a lényeg. A lényeg az, hogy Csepel-sziget 5 millió négyzetmétere ismét magyar föld. És tegnap ez a több ezer ember, aki kilátogatott a tököli repülőnapra, erről saját szemével győződhe- meg. Csulák András P£ídao 3
