Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-26 / 148. szám
0 mendStt JÓSKÁZNAK Nem csak lapunk szólaltatta meg (jún. 19. 3 o.) Csapody Miklóst, hanem a Beszélő (91 25., is megtette ezt a Magyar Demokrata Fórum éppen soros fekete bárányával. Az tín. lázadó ötvenkettek egyikeként van része vesz- szőfutásban pártján belül. amit imponáló visz- szafogottsággal tűr. Ennek a vesszőfutásnak c lehetséges okairól, hátteréről lapunknak is, a Beszélőnek is érthetően ugyanazt mondta Cs. M.. azaz nem lenne indokolt arra visszatérni. ha ... Ha a Beszélőnek mondottakban nem fedeztünk volna fel valamit, amit betű szerint mi is észleltünk, szóvá tettünk. Erről a valamiről Cs. M. azt mondta a Beszélőnek: „... úgy fogalmaztam ... nagy vihart váltva ki. hogy vantiak jóskázók »Meg fogom beszélni Jóskával«... Aztán megjelent egy nagyon veszélyes típus, amelyik nem is szólt »Jóskának«, csak Jóskára hivatkozott, csomó dolgot elhárított, nem is tekintett létezőnek.” Amikor tavaly októberben egy írásunkban szóvá tettük ennek a jóskázásnak a hamari felbukkanását a jáno- sozás, meg a kárcsizás után, akkor... Nos, akkor mi is learathattunk egy csinoska vihart, mert hiszen szelet vetettünk némelyek szerint, olyasmit állítva, ami nincsen, amit pusztán mi találtunk ki... Nos, bevalljuk, ezért elégtétel az, amit Cs. M. tapasztalataként olvashattunk, s ami aligha vitatható, illetékes körből származik. Véleményünk iga- zolódása elégtétel, ám az, hogy a jóskázók továbbra is sokasodnak, szomorú és sajnálatos. Ezért akkor lehetnénk igazán elégedettek, ha igazunk érvényét vesztené: a jóskázókat a Jóskák leszoktatnák a jóskázás- ról. KLIENS AZ ELNÖK MAJD MEGÜZENI JELÖLTJE NEVÉT A jövőben politikával foglalkozna az érdi lelkész? Dr. Schmidt Géza márciusi lemondása óta folynak az izgatott találgatások, vajon ki lesz az utód, ki lesz Pest megye közgyűlésének alelnöke. Ügy tűnik, nincs messze az idő, amikor mindezt megtudjuk, hiszen a hétfői közgyűlés első napirendi pontja szerint végre alelnököt választanak majd. Az előkészítő bizottság néhány tagjától arról érdeklődtünk, hol tart az előkészítési munka, kik a szóba jöhető jelöltek. Csáti Sándor ráckevei küldött, a bizottság szószólója elmondta, hogy hárman kerültek szóba. Bányai Judit tanácsnok, a gazdasági bizottság elnöke, Valkay György volt megyei tanácselnök-helyettes és Takács István érdi református lelkész. Bár az előkészítő bizottság Bányai Juditot tartja legalkalmasabbnak — nyolcán szavaztak mellette —, ez nem jelenti azt, hogy a közgyűlés őt választja majd meg. Elképzelhető, hogy a másik két jelölt valamelyike fut be. ü Mi szól mellettük? — Valkay úr javára a nagy gyakorlat írható, míg Takács úr pedig . . . Talán annyi, hogy vállalná. Most végez a jogi egyetemen, lehet, hogy pályamódosítást tervez. Nem tudom. Ö az érdi körzet jelöltje, talán őket kellene megkérdezni. Az érdi körzetet Kummer János, sóskúti polgár- mester képviseli az előkészítő bizottságban, hozzá fordultunk tehát további kérdéseinkkel. Q Az előkészítő bizottság kit támogat a három szóba került képviselő közül? — Még nem tudjuk, mivel abban állapodtunk meg, hogy dr. Inczédy János elnök úr elképzeléseit fogjuk támogatni. Hiszen ő tudja, milyen feladatokat kíván a helyettesére bízni, és hogy kivel tudna legjobban együtt dolgozni. Mi pedig akkor tudjuk őt leginkább segíteni, ha az általa megnevezett jelöltet támogatjuk. E! Tehát Inczédy úr dönt majd ebben a kérdésben? — Nem, a képviselők, titkos szavazással. Mi csupán közvetítjük elképzelését a küldötteknek körtelefonon. vagy a közgyűlés előtti percekben próbálunk beszélni velük. Ki az elnök úr jelöltje? — Még nem nevezte meg, de a három javaslatot elfogadta. Elképzelhető, hogy hármójuk közül nevez meg valakit, de. az is lehet, hogy egy negyedik nevet mond majd. Mi rábízzuk a döntést, és azt támogatjuk, akit ő mond. H S ha hétfői nem dönt az elnök úr? — A mi körzetünk jelöltje természetesen Takács István, az érdi képviselő. gfg Mi sz.ól mellette, azon kívül, hogy at önök körzetében lakik? — Igen sokrétű ember, most diplomázik a jogi egyetemen, úgy vélem, azt tervezi, hogy a jövőben politikával foglalkozna. Emellett református lelkész, igen jók a kapcsolatai. IS A másik két személy sokat tett eddig a megyéért. Bányai tanácsnok asszony hihetetlen intenzitással dolgozott a megye költségvetésén, Valkay úr pedig hosszú ideig tanácselnök-helyettes volt Pest megyében. S mit tett Takács István a régióért? — Semmit, de iljren mércét nem is lehet felállítani. Hiszen ugyanezt a kérdést akkor is fel lehetett volna tenni, amikor Inczédy úrra voksoltunk. Meg lehetne kérdezni: ő mit tett, amiért elnökké választottuk? Takács Istvánnak mint képviselőnek talán nem voltak olyan lehetőségei, mint a másik két jelöltnek, talán nem kapott feladatokat. Ugyanakkor azt hiszem, a másik két jelölt közül toktól kértek támogatást, de nem adtak választ arra, hogyan tudják elhelyezni, illetve a helikopterhez szállítani a betegeket. Továbbá azt, hogy furcsa kft.-ik vannak, nagy összegeket fordítottak az elnöki iroda berendezésére, nincs olyan orvosuk, aki mentő szakképzettséggel rendelkezik, s hogy menekülnek tőlük az alkalmazottak. Mármost az a furcsa helyzet állt elő, hogy mindezen kifogásolt állításokban igazat adott a Legfelsőbb Bíróság az Esti Hírlapnak, azaz cáfolta a Ko- zenkay úr lapunkban is napvilágot látott kijelentéseit, vádjainak igaz voltát. Magyarán: Vagy a bírák tévednek, vagy Kozen- hay úr nem mondott igazat. • Mi a véleménye? — kér- deztük a legilletékesebbtől, tőle magától. — Talán meg kellene nézni először az ítélet indoklását, ezt még nem kaptam meg. Másfelől azt tudom mondani: győzött a törvény. De ez nem jelenti azt, hogy S. Boda tisztességesebb ember lett. Az ítélet valótlan adatokon és részben valótlan vallomásokon alapult, úgyhogy törvényességi óvás következik, mert ami itt történt, az abszurdum. Gyalázat. 9 Tehát ön szerint a bíróság ítélete téves? — Nem. A bíróság ítélete törvényes ... © De az ítéletből az következik, hogy ön nem mondott igazat. . . — ... Illetve itt annyi történt, hogy az Aeroca- ritasnak egyetlen tanúját sem szólaltatták meg, csak én voltam jelen a második tárgyaláson. Egyáltalán: ami történt, úgy érzem, az a demokrácia sárba tiprása. • Amennyiben? — Ez külső beavatkozás volt egy törvényesen létező szervezet belső ügyeibe az Esti Hírlap részéről. Nyilvánvaló, hogy a bíróság, a részben valótlan adatokat tartalmazó vallomások alapján döntött úgy, ahogy. Nem tudok mást mondani: bízom benne, hogy a törvényességi óvásnak helyt adnak. Folyamatban van még egy büntetőeljárás rágalmazás miatt, és egy per személyiségi jogok megsértése miatt is. « • Ha ezt a pert elvesztette, nem tart attól, hogy a további, az üggyel kapcsolatos perekben is alulmarad? — Nem, nem következnek automatikusan egymásból a perek. Ami történt, nem más, mint háromnégy ember kisded játéka. Mert egy hatalomátvételi kísérlet nem sikerült, megpróbálták erkölcsileg tönkretenni az Aerocaritas!. Az előbb említett emberek jöttek el tanúskodni. Nagyon- nagyon remélem, hogy a törvényességi óvás során ez ki fog derülni, meg az is, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok az adatok, amelyeket ők szolgáltattak. © Mégis: ha mindhárom perét elveszti, miből fizetik a perköltséget? — Három felperes van, az Aerocaritas Egyesület, az Aerocaritas Alapítvány és én. Nyilván háromfelé oszlik a perköltség... • Tehát végül, ha kell, az adomány okbó 1 fizetnek ? — Kérem szépen, ezt így is be lehet állítani. De én azt mondanám, hogy nemcsak adományok vannak, hanem tagdíjak és vállalkozási jövedelmek, azokból is... ★ Van-e helye további jogorvoslatnak a Legfelsőbb Bíróság döntése után? — kérdeztük a szakembertől, dr. Kerekes Györgyitől, a Best Megyei Bíróság büntető elnökhelyettesétől. — A jogszabályok szerint a másodfokú jogerős bírósági határozat ellen nincs harmadfokú eljárás, azaz csak egyszer lehet fellebbezni. Ellenben törvényességi óvás iránti kérelemmel lehet még fordulni az illetékesekhez; ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsához. Vasvári G. Pál egyik sem való az elnök úr mellé. A jó aleinöknek alázatot kell mutatnia az elnök iránt, márpedig érzésem szerint ez az alázat a másik két jelöltből hiányzik. ■ Ön tehát személy szerint Takács úrnak drukkol? — Nem, hanem Inczédy úrnak. Kívánom, hogy álljon mellé olyan ember, aki őt segítené. ■ Még akkor is, ha Inczédy úr jelöltje esetleg nem Takács úr lesz? — Még akkor is, és azt hiszem, ezt maga Takács úr is megértené, és elfogadná. H Mikor értesíti önöket Inczédy úr arról, hogy ő kit akar aleinöknek? — Az elnök úr most Olaszországban nyaral, és csak péntek este érkezik haza. Feltehetőleg szombaton vagy vasárnap megküldi nekünk jelöltje nevét, gondolom táviratilag, hiszen azt akár vasárnap este is kikézbesítik. Megkérdeztük Osvay Andrást is, aki a szentendrei körzet küldötteként, szintén az előkészítő bizottság tagja. — Véleményem szerint a három felmerült név közül Bányai Judit és Takács István között fog eldőlni a megmérettetés. Hogy milyenek az esélyek? Osvay úr azt válaszolta: kétségkívül Bányai Judit a szebb, de hogy ki az esélyesebb, azt igazán nem tudja megmondani. Szegő Krisztina Két igen, egy nem Bizottsági viták a kárpótlási törvényről Kiegyensúlyozott, konstruktív légkörben vitatta meg a kárpótlási törvény módosító indítványait kedden megtartott ülésén az Országgyűlés három testületé. Az alkotmányügyi, a gazdasági és a költségvetési bizottságnak az Alkotmánybíróság álltai kifogásolt törvényszakaszokat érintő főbb mint félszáz módosító indítvány ügyében kellett állást foglalnia. Elsőként több elvi jelentőségű kérdésről döntöttek a bizottsági tagok. így például mindhárom bizottság egyetértett azzal, hogy a termőföldeket értékesítsék a kárpótlásra jogosullak részére, Kónya Imre MDF-frakció- vezető hangsúlyozta: ezzel a módszerrel a földkárpótlásnál is piaci elemeket építenek be. miáltal áthidalható az a korábbi alkotmányos probléma, hogy az egyes tulajdonfajták esetében eltérő kárpótlási mértékeket, megoldásokat alkalmaztak. Ugyancsak az elvi jellegű döntések sorában mindhárom bizottság elvetette, hogy a kárpótlási jegyek átválthatóak legyenek pénzre. Elutasították azokat a módosító indítványokat is, amelyek a kárpótlás mértékének emelésére vonatkoztak. Az egyes módosító indítványokat sorra véve a bizottságok Kónya Imre javaslatát fogadták el a törvény címére vonafckoA tárgyalások egyelőre szünetelnek Laktanyából inkubátorház (Folytatás az 1. oldalról.) zatelepültek lakásgondjának megoldását. Másrészt a magyar igények így kezdődnek: 29 milliárd forintot a szovjet követelésből eleve nem tudunk elfogadni, mert nem használhatóak az ebben az értékben nekünk felszámítani próbált létesítmények, s 14 milliárdra rúg az állag- megóvás elmaradása miatti veszteség is. Ezen kívül 60 milliárd forint körüli környezeti és egyéb károkkal számolunk, ezen felül van, amit még a műemlékek — közöttük a gödöllői Gras- salkovich-kastély — helyreállítására, továbbá rekultivációra kell elkölteni. — Magyarországon — a követségi dolgozókat leszámítva — hivatalosan, szolgálati útlevéllel mindössze húsz, a két ország közötti egyezmény alapján tanuló szovjet hallgató katona maradt a Zrínyi Katonai Főiskolán — felelt egy kérdésre Keleti György ezredes, szóvivő, hangsúlyozva, bár érkeztek jelzések itt maradt katonákról (mint azokról is, akikről tegnapi lapunkban írtunk, s akiket Kerepestarcsán helyeztek el, míg hazajutnak), ám hiba lenne kereső akciókkal zaklatni a békés turistákat, az ismerőseikhez látogatóba, civilként, turistaként visszatérő itt szolgáltakat — hangsúlyozta Keleti ezredes. Megkérdeztük azt is: mi lesz a még tisztázatlan sorsú Pest megyében levő szovjet katonai létesítmények sorsa. Halász Csaba mérnök-ezredes az ingatlanok átvételével, értékesítésével, további hasznosításával megbízott referens mondotta el: — Nem megyénként, hanem a kivonulás sorrendjében döntöttek ezekről az ingatlanokról, az önkormányzatok bevonásával. A legutóbbi júniusi kormányülésen született döntés még nem kapott nyilvánosságot, nem jelent meg a Magyar Közlönyben, s ez három Pest megyei létesítményt is érint. A tököli repülőtér a Magyar Honvédség kezelésébe kerül, akárcsak a szigetszentmiklósi és szigetújfalui irányító állomások. A lakótelep 80 lakása, iskolája, orvosi rendelője, óvodája, postája, szociális otthona, s a vállalkozók inkubátorháza, amit ottani épületből alakítanak ki, az önkormányzaté lesz, s egy épületet megkap itt a Máltai Szeretetszolgálat Is. Szentendrén nemzeti egészségmegőrzési és rákellenes központ lesz, Kiskunlachá- zán pedig négy épület az önkormányzaté, a repülőtérről még nem döntöttek, a többi épület gazdasági hasznosításra kerül. V. G. P. zóan. Eszerint kimarad a jogszabály megnevezéséből az Alkotmánybíróság által kifogásolt időhatár. Az új címtervezet: Törvény „a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról”. Annak érdekében, hogy biztosítsák a termőföldben történő kárpótlást, a szövetkezet — vagy jogutódja — köteles kijelölni azt a földterületet, amelyet az érintett jogszabályok alapján szerzett meg. Á kijelölést megelőzően azonban földalapot kell képezni a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása érdekében. Ennek nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a tagoknak 30, az alkalmazottaknak 20 aranykorona-értékű termőföld jusson. Heves vita után a bizottságok elfogadták a kikötést, hogy az így keletkező földalap aranykorona-értéke nem haladhatja meg a szövetkezeti és állami gazdasági földek aranykorona-értékének felét. Élénk vita bontakozott ki az új intézményként a törvénybe javasolt árverés körül. Sokan kifogásolták, hogy nem kellően részletesek az erre Vonatkozó rendelkezések, ami előreláthatólag sok vita okozója lesz. A törvény- előkészítők azzal védekeztek, hogy a ma még homályos részleteket a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítás rendezi. Konszenzus alakult ki abban, hogy a földek árverezésében csak a kárpótlási jeggyel rendelkező, kárpótlásra jogosult vásárlók vehessenek részt, A bizottságok egyetértettek abban is, hogy az árverés résztvevői az egy aranykoronának megfelelő forintértékre licitáljanak. A kikiáltási ár 3 ezer forint aranykoronánként. Ha nincs érdeklődő, az ár legfeljebb az aranykoronánkéul 500 forintig csökkenthető. A törvény — a bizottságok jóváhagyásával — öt évre szóló művelési kötelezettséget írna elő. A rendelkezés megszegőivel szemben súlyos szankciót, kártalanítás nélküli államosítást és árverezést helyez kilátásba a tervezet. A bizottságok támogatták azt a módosító indítványt, hogy a kárpótlásra jogosultak fizetőeszközként használhassák kárpótlási jegyeiket az állami tulajdonú, illetve a törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonában ingyenesen kerülő lakások megvásárlásához. Az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság egészében, a megszavazott módosító indítványokkal egyetemben elfogadhatónak ítélte a kárpótlási törvényt. A költségvetési bizottság szoros, 8-8 arányú szavazással nem támogatta a törvény egészét.
