Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-06 / 131. szám
SZÖVETKEZETI VÁLLALKOZÁS Tőkés társ a Tőketárs Éles vita az egyházi törvényjavaslatról Megjelent Horthy szelleme, de a tv nem közvetítette Túl nagy lenne a kormánybefolyás Betegbiztosítás pártállami szisztémában Ä televízió nem közvetítette az Országgyűlés tegnapi munkáját, amit igencsak sajnálhat a politikára kíváncsi polgár, mert az egyházi ingatlanok sorsán vitázva időnként alaposan egymásnak estek a képviselők, sőt még Horthy Miklós és Kun Béla szellemét is megidézték. Napirend előtt éppen az elmaradt közvetítés volt a téma, de mert az ügyben amúgy se juthattak dűlőre, folytatták a már harmadik hete tartó vitát a napirend szerinti törvény- javaslatról. Éles polémia alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között. Előbbiek sorozatban adtak hangot értetlenségüknek amiatt, hogy a törvénytervezet szellemével, törekvéseivel minden honatya deklaráltan egyetért, ám az ellenzékiek különböző kifogásokkal igyekeznek megtorpedózni a törvény elfogadását. Az ellenzék részéről leginkább azt kifogásolták, hogy o törvény nem tisztázza az állam és az egyház viszonyát, pontosabban e kapcsolatrendszerben esetenként meghatározó szerepet kapna az állam. Giczy György (KDNP) „új frontot” is nyitott a vitában azzal, hogy az ellenzék „egyenlősítő” szándékát bírálva határozottan kiállt az egyházak differenciált megközelítése mellett. Szerinte a történelmi egyházaknak kultúrateremtő erejüknél fogva, a magyarsághoz fűződő régi kapcsolatuk miatt elsőbbségük kell hogy legyen az új egyházakkal szemben. A vita során számos konkrét javaslat is megfogalmazódott, így például Herczeg János (KDNP) szerint kisebb földingatlanokat, 30-40-50 hektáros birtokokat is vissza kellene adni az egyházaknak. Horváth József (MDF) külön törvényben javasolta rendezni azoknak az egyházaknak a helyzetét, amelyeknek korábban neim volt tulajdonuk, így a mostani jogszabály nem javítja működésüket. Hajdú Zoltán (SZDSZ) szerint hiba lenne összefonódást teremteni az egyházak működése és a költségvetés között, ehelyett lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az egyházaknak nyújtott adományok értéke levonható legyen az adóalapból, illetőleg a befizetett személyi jövedelemadó néhány százalékának fel- használásáról maga az állampolgár dönthessen. A felszólalások egy-egy megfogalmazása azonnali reagálást váltott ki a padsorokból, s az elnöklő Szűrös Mátyásnak többször a csengő megszólaltatásával kellett fenntartania a tanácskozás rendjét. Ez történt, amikor Gadó György (SZDSZ) valamilyen ösz- szefüggésben az 1919 utáni Horthy-féle fehérterrort említette, s az ellenforradalmi jelzőt használta. Már hozzászólása közben olyan bekiabálások hangzottak el, melyek a Horthy-éra szóban forgó korszaka mellett álltak ki, illetve arra céloztak, hogy a szabaddemokrata képviselő Kun Béláék terrorjával szimpatizál. Erre válaszul több ellenzéki fejtette ki, hogy ez a hangnem, a más véleményt nem tűrő magatartás kelt félelmet az ellenzékben, s hogy valóban tartanak a keresztény kurzustól. Az elnöklő Szűrös Mátyás végül is kénytelen volt elnapolni a vitát, hiszen 26 jelentkező várja még, hogy állást foglalhasson a törvénytervezetről. es. a. Avatóünnepség volt tegnap Százhalombattán. A DKV területén épült Du- namont magyar—olasz részvénytársaság szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között is felavatta a polisz- tirolgyártó üzemeit. A vegyes vállalat történetét az rt. megalakulásától, az alapkőletételen át, egészen a próbaüzem elindulásáig lapunkban is figyelemmel kísértük. Körültekintő műszaki-gazdasági előkészítő munka eredményeképpen még 1988 végén alakult meg az rt., 50—50 százalékos hazai, illetve külföldi alaptőke-részesedéssel. A legnagyobb részvényesek az clasz Moníe- dipe cég és a Dunai Kőolajipari Vállalat. A teljes fejlesztési költség 4 és fél milliárd forint volt, ezen belül a beruházási költség csaknem 3 milliárdra rúgott. A fejlesztés forrása az alaptőke mellett a Budapest Bank Rt. által nyújtott másfél milliárd forint kölcsön, illetve az 1FC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) folyósította 50 millió márkás hitel volt. A vegyes vállalatnál a beruházás eredményeképpen évi 45 ezer tonna ütésálló polisztirolt és 20 ezer tonna habosítható polisztirolt gyártanak majd. Ezeket az anyagokat eddig a Szovjetunióból, illetve a nyugati országokból szerezTöbb mint 1,3 milliárd forintos alaptőkével közel 11 milliárd forint értékű vagyont kezel a Coophol- ding Rt., az első szövetkezeti vagyonkezelő részvény- társaság. A cég tervei között szerepel, hogy a tulajdonosok — az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — működésének támogatására széles körű szolgáltatásokkal, országos szövetkezeti kereskedelmi hálózatot hozzon létre — tájékoztatták a Coopholding Rt. vezetői az újságírókat Budapesten. A cég vezetői beszámoltak a Coopholding által a közelmúltban, százmillió forintos alaptőkével létrehozott Coopholding Tőketárs Vállalkozásszervező Részvénytársaság tevékenységéről is. Az új cég elsősorban az újonnan, és a 3 évnél nem régebben alakult kis- és középvállalkozásokat támogatja a jövőben. A jégeső elleni védekezés hatékonyabb és olcsóbb módszerének alkalmazását kezdték meg Baranyában, ahol annak idején az országban elsőként vezették be a rakétás jégeső-elhárítást. A tizenhárom évvel ezelőtt átvett szovjet módszert, a rakéták alkalmazását felváltó új — úgyneve- vezett talajgenerátoros — védekezés beindítása alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón Fejes István, a Nefela Jégesőelhárító Egyesülés igazgatója egyebek közt elmondta, hogy a Franciaországban sikerrel alkalmazott eljárás a rakéták nyújtotta húsztük be. Hazánkban mintegy 350 feldolgozó vállalat, szövetkezet, kisiparos igényli továbbfeldolgozásra az egyelőre importból származó alapanyagot, ugyanis a po- lisztirol felhasználási területe és feldolgozási formái igen változatosak. Az ÜtésVitára bocsátotta a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvény tervezetét az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Népjóléti és az Igazságügyi Minisztérium. Pikáns kissé a dolog: a törvénytervezetet tegnap — szerdán — tűzte napirendjére a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács, az a testület, amelynek örökébe lépnének az elképzelés szerint a betegbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, később balesetbiztosítási ágak önkormányzatai. Götzinger Istvánt, a megyei társadalombiztosítási tanács elnökét kérdeztük a vita zárultával: mi a véleményük a tervezetről? — Nem vitatja a testület azt, hogy minél előbb életre kell hívni ezt az új formát Annyira nem, hogy százalékos kárcsökkentés kétszeresét garantálja, és a védekezési költség hektáronként csupán húsz forint, a korábbinak harmincadré- sze. A talajgenerátor hőáramlás útján juttatja a jégveszélyes íellegek közé a vízpárát apró jégkristályokká alakító anyagot, s a parányi jégszemcsék még a földet érés előtt elolvadnak, s nem tehetnek kárt a mezőgazdasági kultúrákban. A talajgenerátoros módszer annál sikeresebb, minél nagyobb területen használják. A Balatontól a Dráváig több mint félszáz talaj generátor kezdi meg működését a napokban. állót a hűtőgépgyártás, a híradástechnika, a játék- gyártás, a sportszer és háztartási cikkek készítői hasznosíthatják, míg a ha- bosíthatót a csomagolásnál, szigetelésnél, a porózus- tégla-gyártásnál lehet felhasználni. A DKV benzolkorábban mi magunk is sürgettük ezt. Hanem a javaslatkészítők véleményétől három lényeges ponton is eltér a miénk. Az első: a tervezet a kormány számára túlontúl nagy befolyást ad a TB- igazgatási szervezet irányítására, a vezetők kiválasztására, ami szerintünk ellentétes az önkormányzati elvvel. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a százhúsz tagúra tervezett önkormányzati közgyűlést rendszeresen a 9-11 tagú elnökség helyettesítse, és a testület nélkül mondjon véleményt például a TB-t illető legfontosabb törvények előkészítésekor. Sokalljuk tehát az elnökség lehetséges hatáskörét, úgy működne ez, mint ahogyan a pártállami parlamentben az elnöki tanács. Végül úgy véljük, hogy a törvénytervezet készítői nem gondolták végig, megyei szinten milyen önkormányzatra van, lesz szükség a korszerű betegbiztosításban. A koncepció a táppénzt. az egészség-ügy finanszírozását, az egészségvédő és rehabilitációs programok pénzelését ebbe as ágba sorolja. Ám e feladatokat nem lehet egyetlen országos központból irányítani és megoldani. Márpedig a megyei, vagy más körzeti szintekre vonatkozó elképzelés egyszerűen hiányzik a törvényjavaslatból. Ezek a feladatok ráadásul olyanok, hogy egyeztetést, együttműködést kívánna például a települési önkormányzatokkal, a helyi egészségügyi hálózattal, a munkavállalók és a munkáltatók szervezeteivel ... V. G. P. termékét is feldolgozzák a gyártás során. A polisztiro- lokat Edistir és Extir márkanéven hozzák forgalomba, s a hazai piacokon kívül a volt KGST-országok- ban és az EGK tagállamaiban is értékesítik, s az avatás napjától az rt. már Dunastyr néven működik. Mint megtudtuk, a részvénytársaság közel százharminc embert foglalkoztat, legfőbb gazdasági vezetője az ügyvezető igazgató, aki egyben az rt. irányítását ellátó nyolctagú igazgatóság tagja is. Ügy tűnik, az embereket a maguk baja érdekli TÁRGYALÁS VAGY SZTRÁJK? Mint ismeretes, hétfőn tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a kormány képviselői. A MSZOSZ delegációja kilenc kérdést intézett a kormányhoz, s erre kilenc választ kapott. A hivatalos kommüniké szeriint volt, amiben nem értettek egyet — például bérfékek oldásaj minimálbérek emelése —, de akadtak olyan pontok — végkielégítés, üzemi tanácsok megalakítása —, melyeknél úgymond közeledtek az álláspontok. Kedden délután aztán kiderült, a MSZOSZ tagszervezeteinek vezetői elfogadhatatlannak tartják a csúcs- találkozó eredményeit, s egyáltalán nem elégedettek a kormány válaszaival. Megtudhattuk azt is, hogy a döntés az elkövetkező napokban a tagság kezében lesz, hiszen a munka- vállalókat is megkérdezik, elfogadhatónak tartják-e a kormány válaszait, vagy esetleg keményebb eszközökhöz — nevezetesen demonstrációhoz, figyelmeztető sztrájkhoz, általános munkabeszüntetéshez — folyamodjanak. A MSZOSZ- ban péntek délig várják a tagság véleményét, s azután döntenek a továbbiakról. Tegnap délelőtt érdeklődtünk néhány olyan Pest megyei cégnél, ahol a szak- szervezet a MSZOSZ-hoz tartozik. Azt kérdeztük, mi a véleményük a tag- szervezetek vezetőinek álláspontjáról. A válasz szinte kivétel nélkül az volt, szerdán délelőtt elkezdték ugyan a vélemények összegyűjtését, de egy jó napba is beletelhet — sok helyen több száz embert kell megkérdezni —, míg végeredményt tudnak mondani. így azután csak néhány egyéni megnyilatkozást sikerült összegyűjtenünk, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a végső kicsengés majd megegyezik ezekkel a véleményekkel. A leállásra készülő Csepel Autógyárban egy hölgy azt fejtegette, mivel pénteken már nem dolgoznak, náluk meglehetősen nehéz lesz a véleményeket összeszedni. Valószínű, hogy most mindenki inkább a saját problémáival foglalkozik. Hozzátette, a szak- szervezet akcióját már meglehetősen elkésettnek tartja, vezetőik érzik, hogy úgymond repedeznek a falak, s egy látványos akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. A sztrájk nem sokat változtatna a dolgokon, s a hölgy szerint a kormány intézkedései és politikusai már amúgy is népszerűtlenek, s ha lehetőségük lett volna engedni, már megtették volna azt a tárgyalásokon. Sztrájkellenes véleményekkel nemcsak Sziget- szenímiklóson, hanem a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban is találkoztunk. Volt, aki kétségbe vonta, hogy a MSZOSZ képes lenne egy országos sztrájk megszervezésére. A legtöbben csak kijelentenék, hogy szolidárisak az akcióval — ez nem kerül sokba — azután az élet úgymond menne tovább. Mások úgy vélik, legfeljebb egy sport- csarnokbeli nagygyűlésre jönne össze elég ember, de annak a megtartásával nem sokra mennének. Sokak szerint a kormány is vergődik a Parlament által megszavazott költségvetés hálójában, s a honatyákat is felelősség terheli azért, hogy felelőtlenül nyomogatják a gombokat. Anélkül, hogy a választóik véleményét kikérnék, a saját pártjuk érdekeit képviselik. A munkabeszüntetés — állítják többen — nem oldaná meg a problémákat, s a legtöbben azért keseregnek, hogy egyáltalán idáig fajulhatott a helyzet. Ä MSZOSZ székházában egyébként, elmondták, hogy megvárják a péntek délutánt, s a tagság véleményének függvényében döntenek arról, a kormánnyal való tárgyalásokat illetően felveszik-e a kapcsolatot a független szakszervezetek, a munkástanácsok képviselőivel. H. É. Felavatták a polisztkolüzeme! Százhalombattán Startolt a Dunastyr A granulátumkészítő gépsor előtt balról jobbra dr. Rátosi Ernő a DKV vezérigazgatója, dr. Bakai Árpád helyettes államtitkár és Macsali Károly (Hancsovszlci János felvétele) Talajgenerátor Jégeső ellen véd
