Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

Önkormányzatok fóruma ÉPUUON KSÍSISS2IÓS FORMÁBAN Fizetni fogunk, ha az M4-esen átázunk Az M4-es autópálya me­gyénkben a leghosszabb, egyben a legrosszabb főút, aki araszolt már rajta hét­köznap, főként a délelőtti órákban, az tudja, mire -gondolok, nem mintha hét­végeken sokkal derűsebb lenne a helyzet. A Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium összeállított egy kilenc év­re szóló, azaz 1991-től az ezredfordulóig érvényes tervet, amely az orszá­gos közútit áíkjza t -f éjle szfési Program nevet kapta. Az M4-es autópálya kiépítésé­ről azonban nem esik szó benne. Ezért Jász-Nagykun- Szolnok megye önkormány­zatának elnöke úgy próbált segíteni önmagukon, hogy kezdeményezte az autópá­lya koncessziós formában történő megépítését, éspe­dig a nyomvonallal érin­tett Ha jdú-Bihar-Békés és Pest megyei önkormányza­tokkal együttműködve. Az első tárgyalás, Szol­nokon május 16-án volt, az érintettek itt rögzítet­ték azokat a lényeges in­tézkedéseidet, amelyeket az előkészítés érdekében meg kell tenniük. A tervezés eszerint két lépcsőben tör­ténne. Először minden érin­tett megye készíttetne egy nagyvonalú, áttekintő ta­nulmányt, amely a saját területén történő nyomvo­nalvezetésről, illetve azok változatairól szólna. Ezek koordinálása után még eb­ben az évben kidolgozható .egy végleges, változtatható tanulmány a teljes vonal­ra. A résztvevők úgy vél­ték, célszerű lenne, ha az előkészítést a megyei ön- kormányzatok finanszíroz­nák, az első lépcső mint­egy 100-200 ezer forintba kerülne megyénként, a má­sodik pedig körülbelül 20 millió forintba, amelyből Pest megyére várhatóan 5-6 millió forint esne. E költségeket a megyei önkormányzatok apportként vihetnék be tényleges ér­tékén abba a gazdasági társulásba, amely a terve­zés után, a megyei illetve az érintett helyi önkor­mányzatok, és más gazdál­kodó szervek részvételével jönne létre. A koncesszió­ra pedig nemzetközi pá­lyázat kerülne kiírásra. Az elképzelést Wächter Roland, a megyei hivatal műszaki irodájának veze­tője terjesztette a közgyű­lés elé. A testület egyet­értett az autópálya kon­cessziós formában történő megépítésével, bár valószí­nűsíthető. hogy a koncesz- sziós partner a kérdéses útvonalakon autópálya- használati díjat szed majd. Vállalta a megvalósítási ta­nulmány és az előkészítő tanulmány Pest megyét ter­helő költségeit is, bár töb­ben megkérdőjelezték, hogy egy országos főút tervezé­sének finanszírozása való­ban megyei feladat lenne. Abban azonban egyetértet­tek, hogy az építkezésbe csak ezen az úton lehat tő­két bevonni, és hogy a me­gyei önkormányzatnak ilyen módon is feladata le­het a közlekedés fejlesz­tése. Nem tudjuk, lesz-e vi­lágkiállítás, és ha lesz, mi­lyen formában, milyen el­nevezéssel. Abban azon­ban biztosak lehetünk, hogy valamiféle rendez­vény várható a 90-es évek második, felében. Így indo­koltnak látszik, hogy a me­HIRDETESEK FELVÉTELE Várjuk tisztelt hirdető ügyfeleink megrendeléseit Hirdetéseiket elküldhetik levélben, telexen vagy telefaxon, illetve elhozhatják személyesen. A mafámegrendel személyesen, készpénzfizetés ellenében, adhatják fel hirdetéseiket a Hírlapkiadó Vállalat hírlapboltjában (Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3.) és a Magyar Hirdető felvevőhelyein. A hirdetések levélben is feladhatók, a Hírlapkiadó Vállalat levélcímén (a befizetendő összegről a kiadó csekket küld). Érdeklődni lehet a 138-2369-es telefonszámon. Közületi hirdetések felvétele megrendelőievéllel (a számlázás beszedési megbízással), postán és személyesen (cím: Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3.) a Hírlapkiadó Vállalat reklámügynökségének ágán (levélcím: Budapest 1959, telefon: 138-4569 vagy 133-3150, telex: 225-554, telefax: 133-3331) és li Érdeklődni lehet a hirdetésszervezők 133-4707-es, 138-4455-os és 133-4420-as telefonszámán, illetve a titkárság 138-4669-es és a 133-3150-es számán. gye, mint az esemény egyik legfőbb helyszíne, részt ve­gyen a társulásban. Ha most nem szállunk be a tervezési szakaszba, akkor központi eszközökből ez az út csupán 2000 után épül­ne meg. Így azonban, az előkészítést és a megvalósí­tást lehet úgy ütemezni, hogy a pálya kiépítése 1995—96-i'a megvalósuljon. Június 7., péntek Megyegyűlés Pest megye önkormány­zatának közgyűlése június 7-ére — péntek, 9 óra — rendhagyó közgyűlést hí­vott össze. A testület ezen a napon kötetlen beszél­getésre gyűlne egybe fa­kultatív jelleggel. Az ülés­re nem terveznek napiren­di pontokat, úgy vélték ugyanis, hogy az utóbbi közgyűlések sűrű program­jai, és hosszúra nyúló meg­beszélései során minden képviselőben felmerültek olyan kérdések, mondani­valók, amelyeket a többi küldöttel meg szeretne be­szélni. Erre ad alkalmat tehát a holnapi találkozó. AZ ILYEN TALÁLKOZÁS HASZNOS Akik elfogadták a meghívást Félig-nrieddig ünnepélyes •keretek közölt zajlott le a nemzetiségi és társadalom- politikai bizottság május 23-i ülése. Első napirendi pontjuk ugyanis konzultá­ciót ígért a megyei társa­dalmi és tömegszervezetek meghívott képviselőivel. Hogy közülük kik fogad­ták el a bizottság meghívá­sát? Az némiképpen már azt is jelzi, hogy a megyé­ben mely szervezetek ké­szek leginkább az együtt­működésre, a párbeszédre. A bizottság tagjai igen nagy érdeklődéssel hallgat­ták a látogatók bemutatko­zását. E konzultáción ott volt Götzinger István, a Szakszervezetek Pest Me­gyei Képviseletétől, Kovács József, az Agrárszövetség Pest Megyei Irodájától, Szvitovszky András, a Vö­röskereszt Pest Megyei Ve­zetőségétől, Lukács János, az Országos Cserkészszö­vetségtől, Németh István, a Cserkészszövetség Pest me­gyei képviseletétől, Lázár Tibor, a TIT Pest Megyei Szervezetétől, Bakonyi Ká­roly, a Pest Megyei Olym- piai Akadémiától, Kiss Ferenc, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Uniójától és a köztársasági megbízotti hivatal két munkatársa, dr. Kuncz Bé­la és dr. Dobos László. A Mozgáskorlátozottak Egye­sülete levélben jelezte, sze­retnének bekapcsolódni a közős munkába. Aki úgy érzi, hosszadal­mas e felsorolás, annak ér­demes tudnia, hogy a ta­lálkozó célja éppen egy ilyen névsor összeállítása volt. Megtudni, kik azok, akikre számítani lehet, akikkel együttműködhet­nek. Amint azt Bodrogi György né tanácsnok asz- szony, a bizottság elnöke és Nemoda István, a me­gyei önkormányzati hivatal társadalompolitikai titkára elmondta, ha most csak annyit értek el, hogy meg­ismerjék egymást, tudnak egymásról, mar akkor ez is igen nagy eredmény. Jelzés az is, hogy kik nem fogadták el a meghívást, illetve sajnos bizonyára so­kakat meg sem hívtak, vaav mert nem tudtak ró­luk, vagy mert nem sike­rült felkutatni őket. Jó len­ne tehát rendszeresen ta­lálkozni, tapasztalatokat cserélni, hírt kapni újabb szervezetekről. Olyan javaslat Is felme­rült, készítsen mindenki rövid bemutatkozó szóró­lapot, illetve eseménynap­tárt tervezett program­jaikról, így alakulhat majd ki az egyes társadalmi szer­vezetek között a munka­kapcsolat. A találkozón egyébként már most meg­fogalmazta néhány küldött: a megjelentek közül kik­kel keresik, kikkel szándé­koznak felvenni a kapcso­latot. Ezek a személyes bemutatkozások, megbeszé­lések azután az ülés végén az előcsarnokban létre ’ is jöttek. A meghívottak egyéb­ként nagyra értékelték a bizottság kezdeményezését. Jelenleg — mondták — a kapcsolattartásnak, a koor- (í inátómun,kának van a legnagyobb szerepe. Ezt vállalta most magára a nemzetiségi és társadalom­politikai bizottság. Az oldalt írta: Szegő Krisztina FAHÁZAS HYÁRi TÁBOR Az idén is Zamárdi Á Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány za­márdi táborában idén is szerveztek faházas nyári tábort gyermekeknek, kísé­rőiknek. Előnyben részesí­tik azon csoportok jelentke­zését, akik saját program­jukról önállóan gondoskod­nak. Az alapítvány titkárától, Nemoda Istvántól megtud­tuk, hogy a megye általá­nos és középiskolái mellett készek lennének művelődé­si intézmények, üzemek és vállalatok gyermeküdülte­tésében is közreműködni; Érdeklődni a Pest Me­gyei önkormányzati Hiva­talnál Nemoda Istvánnál lehet. MANKO NÉLKÜL ELBOTLANÄK Zsebünkön a tudatunkig Az. ma már a napnál vi­lágosabb, hogy az önkor­mányzatoknak nincs pén­zük a környezet- és termé­szetvédelemre, holott a legtöbb állampolgári kriti­kát az ilyen ügyek kapják. Ráadásul a hivatalokban nem dolgoznak olyan szak­emberek, akik e témának értő, felelős gazdái lenné­nek, tehát valakiknek — kapcsolt munkaterületként — a nyakukba varrják az ügyintézést. Ugyanakkor az első fokú környezetvédelmi hatósági jogköröket a he­lyi önkormányzatok gyako­rolják. Nyilvánvaló tehát, hogy elengedhetetlen szak­mai támogatásuk, mert bi­zony nap nap után kell szembenézniük igen rázós problémákkal. Ezért örvendetes, egyben példaértékű is, hogy a Pest Megyei önkormányzati Hi­vatal — a megyék között elsőként, és úgy tudjuk, fehér hollóként, ám a szak­minisztérium utólagos tá­mogatásával — a műszaki irodán belül létrehozta a környezetvédelmi és terü­letfejlesztési osztályt. A szervezet nem hatóság, s szolgáltatásait sem kötelező igénybe venni. Megalaku­lása idején voltak is aver­ziók ellene, mert a városok és falvak úgy érezték, hogy a fejük fölött szerveződő osztály majdan beleszól a helyi ügyekbe. Ezzel szem­ben arról van szó, hogy felkérésre — éppen a tele­püléseken meglévő szak- emberhiány miatt — részt vállalnak a döntés-előkészí­tő szakmai munkában. — Osztályunkon mind­össze hat ember dolgozik — mondja Meleg Zoltán, KISOROSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÖ-TESTULETE pályázatná hirdet művelődés-pedagógusi állás A művelődés-pedagógus feladata a művelődési ház vezetése, a községi pedagógus helyettesítése és az iskolások délutáni programjainak megszervezése. A pályázatok elbírálásánál előny a pedagógusi képzettség. A pályázatokat, részletes önéletrajzzal és az iskolai végzettséget igazoló okirat másolatával, a megjelenéstől számított 15 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz (Kisoroszi, Széchenyi u. 93.). akit — tekintettel korább! megyei környezetvédelmi titkári beosztására — az új szervezet vezetésével bíztak meg. — Olyan gárdát sike­rült összehozni, amely gya­korlatilag minden ügyet képes átfogni. Eddig « szentendreiek, az érdiek, a perbáliak, a solymáriak kértek tőlünk segítséget, illetve véleményt hulladék­hasznosítási, szennyvízel­helyezési és egyéb témák­ban. Több faluból — Gom­báról, Vallcóról, Pándról és Tápiószecsöröl — jelezték, hogy hulladéklerakót kí­vánnak létesíteni, aminek előkészítésében, a szakha­tósági engedélyek beszerzé­sében tudunk a segítségük­re lenni. Lehet, hogy sokakban felzúdulást keltek majd vé­leményemmel, mégis meg­kockáztatom: ellentétben a most tapasztalható gyakor­lattal, a szemétszállítást nem vállalkozásba kellene adni, hanem jól szervezett állami vállalatra bízni, amely gazdája is egyben a telepnek, s megoldja a hasznosítható hulladék fel­dolgozóba juttatását is — mondja Meleg Zoltán. — Mert mi történik akkor, ha a vállalkozónak egy idő után még sincs ínyére a sze­lektív szemétgyűjtés, eset­leg be sem engedik az adott telephelyre a kocsi­jával, hiszen erre is volt már példa kis hazánkban. Az önkormányzat kezdheti elölről a probléma felgön­gyölítését, mert a megol­dást a testületnek kell megtalálnia ... Bármennyire is igyek-' szünk megszabadulni sok vonatkozásban a térségi szemlélettől, a környezet­és természetvédelem közös ügy marad. Éppen ezért készült térségi elveket szem előtt tartó, úgynevezett kétlépcsős koncepció a hul­ladékkezelés és -hasznosítás témakörében. az osztály közreműködésével. Igaz ugyan, hogy ennek ma még műszaki hiányosságai van­nak, hiszen a lakótelepi la­kások konyháiban el sem fér, mondjuk, négy vödör, de minek is válogatná az állampolgár a hulladékot, ha egyazon leöntőbe kény­telen bezúdítani azt. Ugyanakkor a családi há­zas övezetekben — ahová elhelyezhetők a konténe­rek — olcsóbb lehet az évű szemétszállítás díja, ha a lakók hajlandók válogatva a kukákba dobni az üveget, papírt, miegyebet. A kon­cepció lényege tehát az, hogy az emberek tudatára a zsebükön át lehetne hatni. F. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom