Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

MON ŐRI XXXIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÄM 1901. JŰNIUS 1., SZOMBAT Képeslap Párizsból Technika van, ügyész nincs Egyre aggasztóbb méreteket ölt a bűnözés országszer­te — így szűkebb pátriánkban, Monoron és környékén is. A felderítések a rendőrség hatáskörébe tartoznak, de a bűnügyek éppen elég munkát adnak a Monori Városi ügyészség munkatársainak is. A rendőrségi vizsgálatok lezárása után ugyanis az akták átkerülnek — vádemelési javaslattal — az ügyészségre. Tavaly ezernél több bűn­üggyel foglalkozott a városi ügyészség, amely — elsősor­ban a szakemberek hiánya miatt — lassan az ellehetet­lenülés határára sodródik. • Áll a bál! Pontosabban állt. Verték a tamtamot = becsülettel vásárlók, képviselők, miniszterek, a Ijír- ! közlő szervek... Csak épp az a harmónia nem jött | létre, amitől a harsány zenebona fülbemászó tnu- 1 zsikává válik. Először volt a bejelentés a szénár- § emelésről. Azután nem volt — szén. Később újabb | — kormány! — bejelentés: a május 31-ig leadott = utalványokra június elseje után is a régi áron ad- n jak a tüzelőt. Ettől háromnapos ostrom a Tüzép-to- | jepeken. Valóságos kézitusák azért a szénért, ami § még nincs is. Mert a legtöbb helyen csak keretek | vannak. V agy is ígéretek. Azokkal persze tele a = padlás. Széncsata és ködszurkálás Kiég s mi ég majd? — Milyen az ügyészi ap­parátus összetétele, mit ta­karnak a szakembergon­dok? — kérdeztük dr. Lé­vai/ Sándort, a Monori Vá­rosi Ügyészség vezetőjét. — Most valóban ez a leg­nagyobb gondunk. Nem is olyan régen még hat ügyész dolgozott nálunk, most csak „két és felen” va­gyunk. Egy beosztott ügyész, egy napi négy órában dol­gozó nyugdíjas kollégám s jómagam. Még szerencse, hogy a két ügyviteli kollé­ganőnk nagy tapasztalattal, kellő szorgalommal végzi munkáját. Némi túlzással azt mondhatnám, hogy ők is ügyészjelölti (fogalmazói) nVVikát végeznek nap mint nap, ezzel is segítve ben­nünket. — Mi az oka az ügyész- hiánynak? — Korábban az alacsony fizetések miatt nem tud­tunk szakmailag jól felké­szült ügyészeket alkalmaz­ni, de az utóbbi időszakban már nem ez a probléma. Nem is olyan régen két te­hetséges munkatársunkat kérte ki a Pest Megyei Fő­ügyészség, s ugyancsak ket­ten az Igazságügyi Minisz­térium apparátusába kerül­tek. Egyiküktől épp a na­pokban kaptam képesla­pot — Párizsból küldte —, mivel a francia jogrendszer tanulmányozásával bízták meg őt... Ismeretes, hogy az Országgyűlés még az év elején határozott az ügyé­szek jogállásáról, szemé­Rendkíviili akció a Duna Faszért alhertirscs diszkont- kisáruházában, június 1-jétől 15-éig. Élelmiszerek és vegyi áruk gazdag választéka, 20—30—40—50%-os árengedménnyel. Várjuk kedves vásárlóinkat AJbertirsán, a Bicskei úton. monori hírlap Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Ve-reszki János. • Munka­társak: Gér Júzssf és Kob- lencz Zsuzsa. # Postacím: Monor, PL 51. 2201. Tele­fon : 157. • Fogadóórák éa hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig t-tőtt 11-ig. lyi előmeneteléről. A kezdő ügyészek alapfizeté­sét például 100 százalékkal emelték. Tehát egy friss szakdiplomást a korábbi havi 15-16 ezer bruttó fize­téssel szemben ma 33 ezer forintért tudnánk alkal­mazni. Egyetlen főállású ügyészkollégám is a távo­zás gondolatával foglalko­zik — lakásproblémái miatt. Ha 6 is itthagy ben­nünket, tényleg padlóra ke­rülhetünk. — Az előbbiekben emlí­tette már, ügyész úr, a fel­adat nagyságrendjét. Mit takarnak a „bűvös” szá­mok? — Megyei vonatkozásban Buda és Vác körzete után harmadikok vagyunk a sor­ban. De például érdekesség­ként elmondhatom, hogy ta­valy 141 személyt kellett letartóztatásba helyeznünk, ezzel szemben egész Györ- Sopron megyében ez a szám csupán 140 volt. De vannak olyan kisebb lélekszámú megyék, ahol még alacso­nyabb volt a letartóztatot­tak aránya. — Mi az, amiben mégis sikerült előbbre lépniük? — Nemrégiben modern számítógépeket kaptunk, amelyek nagy segítséget je­lentenek munkánkban. Ma már münden ügyésiai hatá­rozatot számítógépen sze-r­Olyan időket élünk, ami­kor feltétlenül és elenged­hetetlenül elő kell kerülnie valami olyan szenzációnak, miszerint egy falusi barom­fiudvarból avar kincsek vékaszám kerültek elő, mi­közben a gazda megpróbált leásni egy kerítésoszlopot. Esetleg, hogy egy temetői kútból dugig tömött éksze- resládikátnúzott fel Rozika néni a vödörrel, amikor el­hunyt ura sírján akarta meglocsolni a begóniákat. Pénzszegény időkben gyógy­ír ilyesmiket hallani, még ha mással estek is meg. Az ember kis ideig elfantáziál- gat rajta, miközben meg­éled benne a remény: hát­ha az ő öreg körtefája alatt is elásott egyszer valaki valamit, ami persze rövide­sen előkerül, és akkor ... Ezért hát verdesni kezdett az én szívem is a bordáim alatt, amikor az üllői Nagy Mátyás megkeresett és azt mondta, hogy az üllői ró­mai katolikus templom egyik kerítésoszlopa alatt egy vaskoporsó van elásva. Ez biztos. Mert ő a háború után e’gy ideig sírásással foglalkozott, s volt egy tár­sa. egy öregember, aki azt áUitcítita, hogy egy vaako- porsó bizony ott van. Rebesgettek is erről hosz- szú ideig ezt-azt a népeik, mígnem a helyi honisme­reti kör, de főképpen maga Nagy Mátyás szorgalmazni kezdte, hogy nézzék már k-esztűnik. Ígéretet kaptunk további fejlesztéseikre is, így például, tervezik, hogy be­kapcsolnak bennünket a te­lefaxrendszerbe. A techni­kában tehát fejlődünk, vi­szont a létszámgond gyötör bennünket. Ezért a közeli jövőben pályázatokat fo­gunk újból kiírni az üres ügyész; helyek betöltésére. — Sok mendemonda ke­ring arról, hogy az ügyész­ségeket a kormány felügye­lete alá helyezik. Mi erről a véleménye a vezető ügyész úrnak? — A legtöbben nincsenek tisztában ezzel a problema­tikával. Ebben az esetben csak arról- van szó, hogy eddig a legfőbb ügyész közvetlenül a T. Háznak tartozott beszámolni. Az új konstrukció szerint a jö­vőben az igazságügy-minisz­ternek fog, következésképp a mindenkori miniszter ösz- szefoglalva értékeli majd a bírósági ős ügyészségi mun­kát a Parlamentben. Egyéb­ként mi, ügyészek, nem le­hetünk tagjai egyetlen párt­nak sem, a depolitizáltság tehát garantált az ügyészek köreiben. — Arról is hallani, hogy a legfőbb ügyésznek pályá­zatokat kell majd kiírni a vezetői állásokra. — Ez részben igaz. Erre csak ott kerül majd sor, ahol a megyei bíróság székhelyén működik a vá­rosi ügyészség. — Végül hadd kérdezzem meg: milyen a vezető ügyész közérzete? — Azt hiszem, éppen elég sokat beszéltem gondjaink­ról. Ez alapvetően befolyá­solja az én hangulatomat is. Én azért optimista vagyok, Gér József meg azt a koporsót. De a plébános úr hajthatatlan az ügyben. Annyit nagy nehe­zen megengedett, hogy mű­szerrel bevizsgálják az érintett területet. A műszer pedig kimutatta, hogy ott valóban van egy ilyen és ilyen nagyságú fémtárgy. De ettől tovább nem is ju­tottak. Holott Nagy Mátyás igazán mindent megtett az ügyben, amit csak lehetett, miután a ceglédi Kossuth Múzeum helyszínen járt ré­gésze leírta, hogy „a vas­koporsó a római katolikus templom mellett az 1760— 1830 közötti temető egyik koporsós sírja lehet, de nem kizárt, hogy korábbi, 14—17. századi temetkezés. Mivel az objektum a föld alatt biztonságban van, s feltárása igen nagy ellenke­zést kelt, semmi nem in­dokolja azonnali feltárá­sát.” Az igen nagy ellenkezést Nagy Mátyás szerint a plé­bános úrnál tapasztalni. Hosszú évek óta. Holott a régészek azt is mondják, hogy ez a dolog a földben tulajdonképpen akármi le­het. Kérdem én is Nagy Mátyástól a rriagam naivi­Csütörtökön délután a gombai tüzelőanyag-telepen már csak négyen-öten szo­rongatták kezükben az utal­ványt. — Értsék meg, hogy nem tudom átvenni — háborgott Sikovicz János telepvezető. — A június-júliusi köretem már délelőtt elfogyott, fo­galmam sincs, hogy augusz­tusban mit kapok. Ami kellene, az hiányzik A vásárló persze nem tud­ja, hogy kinek higgyen. Hiszen a saját fülével hal­lotta — a parlamenti köz­vetítésből —, vagy saját sze­mével olvasta az újságok­ban, hogy a tüzelőutalvá- nyokat május 31-ig be ke 11(!) venni, s az augusz­tus 31-ig a telepekre érke­ző 'készletekből kell — a ré­gi áron! — kiegyenlíteni. A Tüzép-telepvezatő meg azt mondja: — Engem nem érdekel a televízió, a kormány meg az újság, én annyi utal­ványt vagy pénzt vehetek fel előre, amennyire keretet kapok. írásban, és a Közép­magyarországi Tüzép Válla­lattól. Számomra csak az hivatalos és az a kötelező, amit írásban kapok. Füle János monori telep­vezető arcán feszültség, pe­dig általában nyugodt, vi­dám természetű ember. — Hogyne lennék ideges? — kérdez viasza —. amikor az embereik egymásnak ad­ják a kilincset — és igen helyett azt kell mondanom, nincs. Bezzeg tavaly ... •— Egyáltalán van-e szén? — teszem fel a banális kér­dést. — Az, ami kellene, ami szükséges lenne: nincs. Kö­tésárai : akár Attila kopor­sója is? ő meg erre azt mondja: kevés híján meg van győződve róla, hogy akár az is. Mert neki szak­ember már nekiszegezte, hogy: „ha ez Attila kopor­sója, a lelet annyit ér, hogy Üllőt kétszer is újjá lehet­ne építeni belőle!” Hát csoda, hogy Nagy Mátyás nem hagyta annyi­ban? ígéretet tett a plébá­nos úrnak, engedje meg­bontani a templom keríté­sét, ami már amúgy is dő­lőfélben van, ő a saját zse­béből vállalja a bontást és az újjáépítést is. s eat írás­ba is adja. De a plébános úr: „egy ásónyomot sem'” A Művelődésügyi Miniszté­riumból — mert oda is el­jutott a kérés — azt vála­szolták, hogy „az üllői vas­koporsó ügyében sajnos nem áll módjukban segíte­ni. A plébános úr engedé­lye nélkül nem kutatható.” Elment akkor Nagy Má­tyás a váci püspökhöz. Csak a titkár atyáig jutott, de a válasz ott is: „Csak ha a plébános úr beleegyezik.” A bíboros úr a megkeresésre viszont: „A régészeti kuta­tás folytatásánál felmerült rü’belül ezer mázsa lengyel kazánszán van (170 Ft'má- zsa), meg vegyes íűrcsze- letlen tűzifa. — Német és magyar bri­kett? — Egy szem sem. Hogy német brikett egyáltalán lesz-e, a napokban dö! el, ezzel kapcsolatban még semmi konkrétumot nem tudok mm da ni. Egy biztcs, a telefonon közölt kerete­ket (9 ezer 500 mázsa vár­palotai és 9 ezer mázsa do­rogi brikettet, valamint 2 ezer mázsa oroszlányi dió- szenei) előértékesítésben el­adtuk. Ezek valamennyien tü zeloutalvány őseik. A leg­nagyobb probléma a szén­hiány mellett, hogy az új­ságban megjelent, beharan­gozott tüzelőár-eme’kedós nyomán semmi írásben uta­sítást pern kaptunk, a kere­teket is csak telefonon. így nem tudok konkrét infor­mációval szolgálni a szén­ellátást illetően. Közben középkorú asz- szony kopogtat, Mányi Jó- zsefné monori-erdei lakos, háromgyermekes család­anya. Kér. esdekel, hogy fo­gadják el a tüzelőuíalvá- nyait. — Most mi a francot csi­náljak, a keretek kimerül­tek, az előírás szigorú, „ho­zómra” nem fogadhatunk el utalványt! Akad íratlan’ törvény is Végül mégis elveszi az . utalványokat Mányinétól, még vigasztalja is a síró asszonyt: — Meglesz a tüzelője, ne féljen! — Előírás, utasítás ... az van, de íratlan törvény is gondok megoldásában kizá­rólag a Váci Püspöki Hi­vatal illetékes intézkedni. Bíboros úr nem kíván egy másik egyházmegye belső ügyeibe avatkozni/’ . Patt. Hát Üllő sose tud­hatja meg, vaskoporsó-e a vaskoporsó, és ha igen, kié? Szenzációs régészeti lelet-e? Tari Edit, a ceglédi Kos­suth Múzeum régésze mit mond vajon erről? — Én sem látok a föld mélyébe. Attila koporsója nem lehet, hiszen a hunok hamvasztották a halottai­kat. A legendát történeti tények sem támasztják alá, Jókainak és Gárdonyinak köszönhetjük. Az sem biz­tos. hogy ez esetben kopor­sóról van szó. Lehet régi fémtárgy is ... Tegyük fel, egy hosszú ekevas, amelyet a műszer szögletes formá­ban jelzett. — De ha mégis vaskopor­só? — A középkorból fémko­porsóról nincs tudomásunk. Ha későbbi. tegyK: fel, szá­zad eleji, a tartalma olyan állapotban van, amit én, mint régész, nem szívesen néznék meg. Lehetséges, — mondja Füle János fal-' iaőuiltan. S ez így megy napok óta. Jönnek Gombáról, Pé­teriből, Vasadról. Szén meg semmi. Jancsó Ilonára, a Közéo- magyarországi Tüzép Vál­lalat tüzelési osztályvezető­jére várni kell. Épp csak megérkezett a vezérigazga­tótól, máris több telefonon keresik. — A gombai Tüzép-telep nem hozzánk tartozik, ha­nem a Manor. Vidéki ÁFÉSZ üzemelteti — mond­ja azután. — Velük szem­ben nincs ellátási kötele­zettségünk. Ha tudunk, adunk szenet, de a saját te­lepeink előbbre valóak. Gombának egyébként nincs is nálunk augusztusi igény­lése, de fordulhattak vol­na máshoz is. Monorral vi­szont most próbáljuk föl­venni a kapcsolatot, sike­rült minimális mennyiségű német szenet szerezni. Nem válaszolok, mert megírja/ — Mi a véleménye a ki­alakult helyzetről, hogyan lehetne feloldani a feszült­ségeket? — Fogalmam sincs. Mi azt a leiratot kaptuk a Pénzügyminisztériumtól!, hogy a lehetőségeink szerint elégítsük ki az igényeket. A lehetőségeink pedig kime­rültek. A hazai bányák sem tudnak többet szállítani, el­fogyott az importkeret is ... Sajnos, Budapest kör­nyéke és Pest megye eddig hétszer annyi német bri­kettet kapott, mint másfaj­ta szenet, de a német egye­sülés óta csak a fele jött be még a múlt év utolsó ne­gyedévi rendelésének i.s . . . — Mit gondol: akkor most a kormány ismét ho­zott egy végrehajthatatlan döntést? Vagy miért nem nyilatkozott egyértelműb­ben az illetékes miniszté­rium? — Erre nem válaszolok, mert megírja ... Nem írom. A választ úgy is sejtjük. De: akkor most ki ég? S mi ég majd a kály­hákban ? (Hörömpő—Vereszki) hogy 17—18. századi vasko­porsóra bukkanunk. Régé­szeti leletnek tekinthető ak­kor is, ha az 1600-as évek­ből származik. — És elvben lehetséges, hogy ez egy régészeti szen­záció? — Sokat nem lehet várni. De hát, mint említettem, én sem látok a földbe. A laikust azonban hogy­ne ragadná magával a ti­tok? És miért fogadná el, hogy magyarázat nélkül, egyetlen ember ellenkezé­sén múlik a ... Ki tudja, mi is múlik tulajdonképpen rajta? Mert hát- valóban: ki lát a földbe? Keresem dr. héber Lipö- tot. Üllő espareonlíbáiio- §át. Többször is. Személye­sen is, telefonon is. Hivata­los fogadási időben meg azon kívül is. Az emberek, beleértve a telefonközpont kezelőjét is, azt mondják, a plébános úr igen zárkózott ember, és nehéz bejutni hozzá, beszélni vele. Ne­kem például egyetlenegy­szer sem sikerült. Zárt aj­tókkal és néma telefonok­kal kellett beérnem. Álldo­gáltam a Templom tér fris­sen nyírt, szénen gondozott gyepszélén, nézegettem a kerítést, az oszlopokat. A föld mélye persze hallga­tott. A témára azonban — ha ezt az írást olvassa a plébános úr, s hajlandó lesz velem beszélni — jó lenne visszatérni. K. Zs. A plébános iír hallgat Attila koporsója?

Next

/
Oldalképek
Tartalom