Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Olvasóink írják Utcanévproblémák A Nagykőrösi Hírlap má­jus 25-i, szombati számá­ban Csiszolnak és vésnek címmel tudósítottunk a vá­ros önkormányzati üléséről s annak döntéséről, hogy Fodor Ferenc képviselő ja­vaslata alapján a Ságvári Endre utcát Czira Kovács Lajos utcának nevezték el. Az utcában lakóktól két levelet is kapott szerkesz­tőségünk. Ezekből idézünk. Megszólítás mellőzésével! Milyen önkormányzat az, amelyik á szájéiból s .. ,-t csinál! Mondom ezt azért, mi­vel egyszer már hozzájárult, a Ságvári Endre utca ma­radjon ezen a néven a lakók kérésére. Most pedig Fo­dor tisztaleles úr javaslatára az önkormányzat megsza­vazta a Czira Kovács Lajos nevet. Hányszor kell ilyen fontos ügyekkel foglalkozni, ezzel a tiszteletes úr nem szerzett dicsőséget, csak_ bosszúságot az utca lakóinak. Járhatnak a hivatalokba átíratni az iratokat (gondolom, nem ingyen). És 50 ház van az utcában . .. A Ságvári Endre utcai lakók A tavalyi és a mostani döntés ellen, a Ságvári Endre utcanév megváltoztatása miatt azúrt tiltakoztak, illetve tiltakoznak az utca lakói, mert úgy érezzük, hogy ne­künk, itt lakóknak is van ahhoz jogunk, hogy milyen nevű utcában akarunk élni. Milyen információk alapján döntött a testület Fodor Ferenc javaslatáról? Felháborodásunkat ugyanis az. váltotta ki, hogy a kép- vlselő elmondásaiban tévesen informálta a testületed és ezt mi, aláírásgyűjtőik, viisszautiasíitjuik, mivel még vélet­lenül sem volt az aláírásgyűjtők között munkásőr, és mi ezt rágalmazásnak vesszük ... i Felmerül bennünk, Ságvári utcai lakókban, az a kér­dés. hogy eléggé megfontoló volt-e ez a testületi elöntés, amely az utca lakóinak tiltakozásával szemben egyet­lenegy ember (Fodor Ferenc, aki nem is a Ságvári End - le utca la.íója!) javaslata és hamis, valótlan információi alapján született. Kérjük a tisztelt polgármester urat az ügy kivizsgálására és a testületi döntés megváltozta­tására. Simon György, Illés Balázs, Vágó István aláírásgyűjtők Mint arra egy korábbi beérkező utcanéu-változta- lapszamunkban már rá­mutattunk, szerkesztősé- ta*h esetle9es tablaktcsere- giinlc 'kommentár nélkül kérelmeket, javaslato- közli és továbbítja a hozzá kát. Nagykörösön is erőszak? Pedig Hellász szép! Kicsi a világ... Ügy tűnik, a Parabó Kft. némi erő-, szakossággal vagy — fogalmazzunk finomabban: ráme- nősséggel — próbálja eladni útjait Nagykőrösön is. És bal meglehet, csábítónak tűnik a tízezer forintos ár, ne hagyjuk figyelmen kívül a befizetendő száz márkát — durván ötezer forint — és a görögországi költőpénz nagyjából hasonló összegét sem. Általánosságban is ér­demes azonban figyelni arra, amit Vadász Katalin, a Country Tours Bt. utazási iroda vezetője mond. — Természetesen essem ágában sincs egy rossz szót sem szólni a Parabó Kft.- ről, miután nam is ismerem ezt a céget. De éppen ez az! Az utazás, hosszú évek ta­pasztalata alapján mondha­tom. bizalom kérdése! Te­hát nem alaptalanul vélem azt, hogy aggodalommal kelnek útra azok, akiknek fogalmuk sincs, milyen úti- eszközzel, hová. miiyen kö­rülmények közé utazneik. Más kempltpjgezni sátortá­borban, szülői kísérettel, és egészen más apartmanban, utazási irodával, biztosított vacsorával. Ha tehát vala­ki még nem döntött, min­demképpen azt ■tanácsolom, vizsgálja meg a szóba jö­hető lehetőségeket, és min­den körülmény elemzése után döntsön. Egy görögor­szági utazás az élet egyik legszebb élménye, is lehet, de éppen ellenkezőleg, ha­talmas keserűségre is okot adhat, hiszen húszezer fo­rintot i,s bukhatunk rajta, és akkor a hangulatot még nem is .forintost to Ham” ... —b— Ismerősöm attól tart, műemlékké nyilvánítot­ták. Lehet, hogy ezért nem bántja semá. Na­gyon régi, kevesen emlé­kesnek rá, hogy mikori, 'falán karácsony körüli. Akkortájt tűzhették a földhalomra a lekopasz- tott fenyőt, amely most vörösre száradian hem­pereg a dombocskák között. Ki hagyta ott e művet, a Kecskeméti és a Rákóczi út sarkán? Postaiak, gázosuk, dé- mászósok, vizesek? Ki tudja, már? A hajdani munkagödör védőszalag­jai most biciklitartók Szélfonta díszei, botlábú járókelő, ha beleakad, hosszában elterül. S alant köszönti a csílcra 11ngáit cégjelzés; PVCSV. Kgyrtvro vizsgál fok Gázszivárgás. A Ceglédi úton .két he­lyen is sárga műanyag sza­lagokkal elkerített munka­gödröket kell kerülgetniük az autósoknak, ami lassít­ja a forgalmat. Miután a szalagokon szerepel a ki­tűző neve is, megkérdez­tük. miőrt kellett felbonta­ni az úttested. — Gázszivárgást tapasz­taltunk — mondja Tóth Ferenc, a Tigáz kirendelt­ségének vezetője. — Hogyan jöttek erre rá? — A hónap közepén a kötelező karbantartás után végigvizsgáltuk a vezeték- rendszert és ekkor tapasz­taltuk a szivárgást. — Milyen módszerrel vizsgálnak? , — Tervszerűen megálla­pított útvonalakon egy mé­rőberendezéssel ellátott járművünk halad, ennek érzékelője a legkisebb szi­várgást is érzékeli. — Mennyire veszélyes ez? — A gázszolgáltatást fenntartjuk ezeken a te­rületeken, és a forgalmat sem kellett elterelni. Mind­emellett igyekszünk a mun­kával, sajnos egyelőre nem találtuk meg a szivárgás pontos helyét. — haltai — NAGYKÖRÖS! XXXV. ÉVPOIAAM, 137. SZÁM 1991. JÚNIUS 1., SZOMBAT Ismét a kormány egy évéről Tudatos építkezés folyt A Nagykőrösi Hírlap május 22-i számában jelent meg az interjú, amelyben dr. Ábrahám Tibor országgyűlési képviselő (SZDSZ) a kormány évét értékelte. Dr. Kulin Sándor kormánypárti képviselőnk egyfelől szintén a kor­mány egy évéről szól. másfelől vitába száll dr. Ábra- hám Tibor véleményével is. Az az első kifogás a kor­mány tevékenységével szemben, hogy nincs válto­zás az újraelosztó szerepé­ben, annak visszaszorításá­ban. De mit tartalmaz ez, felvállal ható-e így, illetve miért is ez ma a helyzet? Vannak bizonyos objek- . tív dolgok, amikből ki kell indulni. Például abból, hogy országon beiül rendkívül nagy különbségek vannak térségek között, gazdasági erő tekintetében van egy perem-Magyarország, s.van egy iparosodottabb Ma­gyarország. Lassítani lehet Tehát az a néhány száza­lékos gazdasági visszaesés, amely eddig bekövetkezett, meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg az országban. Ha a kormány valami ki­egyenlítő mechanizmust nem építene be, akkor ezen különbségek még job­ban felerősödnének, s a nö­vekvő jövedelemkülönbsé­gek mellé (amelyek az egyének között alakulnak ki) á térségek különbözősé­gé is a feszültségeket nö­velné.- Amikor mi szociális piac- gazdaságról beszélünk, ak­kor azt is tudni kell azért, hogy a szociális jelző tar­talmát finanszírozni kell. Az állam, újraelosztó szefe- pét tehát — külföldi szak­értők szerint is — legfel­jebb lassítani lehel, de azt nem megállítani. Ez ellentmondás­Másik észrevételem, hogy az SZDSZ képviselője egy­felől az állam újraelosztó szerepét kritizálja, másfelől a privatizáció állami és po­litikai befolyástól mentes végrehajtása mellett száll síkra. Én ebben is ellent­mondást látok, ezelőtt azonban érdemes kitekin­teni. Ma akármerre vetjük tekintetünket, nem zöldebb a szomszéd rétje. Még ak­kor is, ha a miénk is halo- vánv. Nemrégiben Német- . országban' jártam, amely Európa legnagyobb gazda­sági hatalmának számít,- s Kohl kancellár, akit - egy éve ünnepeltek, most hát­só bejáratokon távozik, ak­korák a feszültségek. Pénz volt és van, viszont úgy tű­nik, túl gyorsan hajtották* végre a, privatizációt, s ez év végére.a keleti tarto­mányok lakosságának akár a fele is munkanélkülivé válhat. Kell-e. szabad-e tehát irányítani ezeket a folyamatokat? Értesítjük a termelőket, hon« A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR június 3-án, hétián megnyitja 1. sz. felvásárlótelepét, a Lyukas hídon túl, a Tüsép-teleppel szemben. Megkezdik az egres felvásárlását. Ny.tva tartás: mindennap (szombaton és vasárnap is) II árától 19 áráig. EGY KIÁLLÍTÁS KEPEIHEZ Csodatévő látomások Képzőművészeti tárla­tainkat gyakorta lebecsülő érdektelenségnek kesernyés konzekvenciáit régóta fáj­laljuk. Annál is inkább, mivel a társadalmi ideges­ség, az egzisztenciális ha­nyatlás gvenge érveknek bizonyultak a néhai kudar­cok magyarázatához. Lel­kekben gyökerező, ereden­dő tulajdonságot sejtettek kiállításszervezők s a ma­roknyi műélvező. Messziről jött, sértődött művészek gőgje sem engedett belá­tást, megkockáztatni- ama feltevést, hogy olykor.ta­lán nem is a közönség az értetlen a modern művé­szetekkel szemben, megle­het, a művész az, aki kép­telen a párbeszédre. Éppen ezért csodálatos minden pillanat, amikor az áttételekkel kifejtett, gon­dolatvilág erőlködés nélkül és belemagyarázás nélkül bontakozik ki, a kitanult műértést a közhiedelem szerint feltételül szabó absztrakcióból. Legutóbb a művelődési központ kiállí­tótermében Cssrnus Ta- másné, a szakmunkásképző tanárának képei tettek ilyesféle csodát, bizonyítva egyben azt is, hogy a nagy­kőrösi közönség elsősorban az optimizmust sugárzó művészetet szereti. Nos, Csernusné szinte minden alkotásában ott le­ledzik a derű, amely rosz- szabb esetben is méltóságos nj-ugalommá változik. Az elmúlás, a gyász témájához érve is képes volt elhitet­ni, hogy az emberi lét egyik legtermészetesebb pillanata az, amihez talán kedvetlenebb óráiban nyúlt, s vont a vászonra le­heletfinom, mozgékony ecsetvonásokkal. Eddig fes­tett harmincvaiahány ké­pében sikerült megörökíte­nie önmagát. Eközben tett egy-szép vallomást az egye­temes emberi értékekről, amelyek a mindenkori impressziókból villannak elő, nap mint nap egy val­lásos ember érzületének erejével. Eme első kiállításig szin­te alig tudtunk az alkotó­ról és képeiről valamit. Most is kopogtatás nélkül jött. Semmi ajánlás, semmi felhajtás, megnyitó, gon­dolván, hogy aki csendesen érkezik, annak nem lesz feltűnő az esetleges eluta­sítása sem. így is Szász László, a mértékadó véle­ményű műpártoló biztatása kellett ahhoz, hogy megis­merhessünk egy tehetséget, aki egy fokkal fontosabb lehet számunkra, mint ta­lán a távolról jött alkotók, hiszen ő földink. — Bármilyen lett volna a fogadtatás, akkor is foly­tattam volna a munkát, erősebb ■ szálak fűznek a festészethez, mintsem cl tudná végleg venni kedve­met bármi. Természetesen most, hogy a rengeteg di­cséretet és biztatást kap­tam, nagyon boldog vá­gyói:, s a legszebb az egész­ben az, hogy megértettek; az élénk színekkel kifeje­zett gondolatokat felismer­ték. Kívánhat az ember eb­nél többet? — Férje mérnök, ön mű­szaki képesítésű pedagógus. Ügy hisszük, a racionális tudomány és a művésze­tekhez a hajlam ritkán van együtt az emberben. Hon­nan e vonzódás a festészet­hez? — Igazából a festészet az én világom, a kenyérkere­ső pályát a körülmények alakították. A debreceni Református Kollégiumban csodálatos tanárom, Tóth Béla szerettette meg velem a rajzot, a vizuális ábrázo­lásmódot, de ami talán még ennél is értékesebb, megta­nított a műalkotások olva­sására. Rajzolással régóta foglalkozom, mindössze két, két és fél éve festek inten­zíven, már amennyi idő jut rá az éjszakákból, nyugal­mas hétvégékből. ■ — Családja miként véle­kedik e kedvteléséről? — Ezen soha nem volt vita nálunk, egyféleképpen gondolkodunk mindenben. — Több képe fejez ki keresztényi értékeket, taní­tásokat, s ami érdekes, na­gyon finom megközelítés­sel. Miért e tartózkodás? ;— Megfestése nem olyan egyszerű. Ahhoz ki kell még forrnia az előadás­módnak, és technikailag is mások a feltételei. — Milyen témához fog legközelebb? — Van egy sorozatom, a Nappalok és éjszakák, ezt be kell fejeznem. Nagyon izgalmas útra tértem, az ember napszakokkal válta­kozó érzelem világának pe- riodikusságát szeretném megörökíteni. A látogatók véleményéből arra követ­keztetek, jó úton járok. Most már könnyebb szív­vel merem azt is kimonda­ni, hogy mihelyt eljő az ideje, kiállítani szeretnék. Több bátorsággal 'kopog­tatva a hálás közönség aj­taján. M. J. A másik vád az infláció. Az átalakuló országokban' mindenütt magasabb, mint nálunk. S folytatom. Dr. Ábrahám Tibor szerint az állam beavatkozik, ugyan­akkor megemlíti a kon­zervipart a nehéz helyzetbe került iparágak között. Egyrészt tehát, a gazdasá­gi bajokért a kormányt okolni, másrészt azt kérni, követelni, hogy a kormány ne avatkozzon bele?! Nem lett volna-e indokolt ön­kritikát gyakorolni, s meg­nézni — például — azt, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár vezetése megtett-e mindent azért, hogy a keleti piac­vesztéssel járó következ­ményeket kivédje, új pia,-, cokat keressen ? Vagy ezéi;t is a kormány hibáztatható csak? De igaz ez a követ­keztetésre is. Dr. Ábrahám Tibor szerint olyan elége­detlenség jöhet, amely el­söpri a fennálló politikai intézményrendszert. . Egy adott körön 'belül, .az nem merül fel, hogy esetleg elő­ször annak a gazdasági egy­ségnek a vezetését.viszi el az elégedetlenség, ahol nem készültek fel kellően a változásokra • • ? Helyes arányt A privatizáció üteménél helyes arányt kell megta­lálni. Ehhez viszont külföl­di tőke kell. Az pedig csak akkor jön, ha jogi, és bel­politikái biztonságot talál. Nem azért mondom ezt, hogy próbáljam sakkban tartani a megfáradt, türel­metlen, megkeseredett em- rbérekét, de ennek tudatá­ban kell lenni. A kormány egész éves működéséről tehát nekem pozitív a véleményem. Irányító munkája nyomán az 50-50 százalékos keleti­nyugati kereskedelmet a KGST összeomlása után 20-80 százalékra állítottuk át, s ez érdem még akkor -is, ha tagadhatatlan, hogy ebben benne van az elmúlt húsz-egynéhány esztendő reformjainak hol bátrabb, hol bátortalanabb tapasz­talata is. Vagyis talpon tud­tunk maradni és reális esé­lyünk van a kilábalásra is. Ugyanakkor — tette hozzá dr. Kulin Sándor, az MDF országgyűlési képviselője — nem rejtem véka alá azt sem, hogy teljes megértés­sel vagyok azok iránt, akik megszenvedik az átalaku­lást. B. O. NAGYKÖRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősük lére 5., II. emelet 30. • A szer­kesztőség vezetője: Ball.ii Ottó. • Munkatárs: Mik- lay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Te­lefax és telefon: (20) 51­39*. Telex: 22-570*. s Hir­detésfelvétel: kedd 10-tő 1 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. • Híreket, információkat munkanapokon S-tói 10-ig várunk. • Szerkesztői ügye­let: szerda 10-től 12 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom