Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

CEGLÉDI Wirf« XXXV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 19D1. JÚNIUS 1., SZOMBAT Nincs joga elismerő szavakra Most nem tapsol.. Június első vasárnapján évtizedek óta a tanárokra, tanítókra, óvónőkre gondo­lunk. A Parlamentben or­szágos, Szigelszentmiklóson megyei ünnepséget rendez­tek. Cegléden most először nem 'lesz városi esemény. Ez felkorbácsolta az érzel­meket. Ennek apropóján beszélgettünk Mácz István polgármesterrel. & A helybéli pedagó­gustársadalom megrökö­nyödve értesült arról, hogy nem lesz városi ren­dezvény. Állítólag el­hangzott egy kijelentés — ez váltotta ki a felhá­borodást —.' azért nem lesz, mert nem érdeme­sek arra. Egyáltalán ki lehet-e ezt mondani — általánosítva —, hogy nem érdemesek? — Piát lehet, hogy vala­ki mondott ilyet — én nem. Amikor a városházán be­szélgettünk az általános is­kolák igazgatóival, megkér­dezték: hogyan tervezzék a pedagógusnapot? Azt felel­tem. h.a akarják, szervezzék meg a városi ünnepséget, ám én azon nem veszek részt. Több értelmét látom, hogy közöttünk kapcsolat legyen; ha meghívnak egy- egy nevelési értekezletre. Azt is említettem: Mikor lesz városi napjuk az ácsok­nak. tisztviselőknek, orvo­soknak ... ? 4 Bocsánat, van Sem- meliveis-nap... — Igen, de nem ünnepli az egész város. Előttem na­gyon fontos és szent dolog a pedagógushivatás. De az utcaseprőét is annak tar­tom, amennyiben tisztelet­tel látja el. Nem tudom, miért kell kiemelni egyes munkaköröket... Még egy meggondolás. Ez a hét hó­nap, amióta polgármester vagyok, elegendő alap-e ahhoz, hogy egy nagy vá­rosi rendezvényen megdi­csérjem az itteni pedagógu­sok tevékenységét? Elma­rasztalni nincs jogom — s ezt nem is teszem —, de arra sincs, hogy polgármes­terként odamenjek egy tár­sadalmi réteg ünnepére és elismerő szavakat mondjak — meggyőződés nélkül. ♦ Akkor nem arra kell gondolni, hogy ez is a kommunista rendszer egyik rossz szokása, ide­je elfelejteni . .. ? — Szó sincs erről. Ezt még így senki nem mondta. Ha jövőre úgy döntenek: tartanak városi pedagógus­napot — mögöttünk lesz már másfél tanév —, oda­megyek. Meri meggyőző­döm róla, hogy a tanítók, tanárok, nevelők az elmúlt évtizedek kegyetlen telje­sítménycentrikus, ideg- és léleknyomorító, az ifjúság egészségét veszélyeztető dresszúrából váltani tud­tak. + Nem azt sérelmezik ám, hogy esetleg juta­lomtól esnek el. Volta­képpen minden intéz­ményben ünnepelnek. Csakhogy más a miliője, rangja egy városi ese­ménynek ... — Meggyőződésem, hogy a pedagógusok tekintélyü­ket nem egy külső ünnep­lés, hanem munkájuk alap­ján /akarják megszerezni. ^ De ugye, attól nem lehet remélni, hogy azért fognak jobban munkál­kodni, mert most nem lesz városi rendezvény? — Nem volt semmi effé­le szándékom. Az előbb el­mondottak miatt nem tu­dok részt venni. Egyébként a miniszteri dicséretek, ki­tüntetések előterjesztéseit aláírtam. Nem éreztem jo­got, hogy bármelyiket is megakadályozzam. De ar­ra se, hogy most tapsoljak. Közöltem azt is, hogy az intézmények vezetői saját bérkeretükből megítélésük szerint oszthatnak jutal­mat. Sőt, ha az igazgatónak kívánnak adni anyagi elis­merést, azt is respektálom. Eddig mindet aláírtam, amit idehoztak. ^ Az a hír röppent fel, hogy a közeljövőben az önkormányzat megpá­lyáztatja az igazgatókat. Alighanem ez rossz han­gulatot teremt. Nem len­ne-e szerencsésebb, ha a testületek továbbra is maguk dönthetnének, kit választanak? — Szintén azon a város­házi beszélgetésen szóltam arról, egyesek azt mond­ják, a régi igazgatók túl lo­jálisak voltak a tanácsi és pártvezetők iránt. Kértem a direktorokat, úgy tudják önmaguk fölül elhárítani ezt az árnyékot, az al­kalmazkodás megengedhe­tetlen, néha talán jellemte- len módozatait, hogy kez­deményezzék újraválasztá­sukat. Ennek a világát él­jük. Ez nem megalázó. A másakkal megmérettetés önbecsülés lenne. Persze én erre semmiféle jogi vagy erkölcsi kényszert nem su­galltam. Igaz, többen mond­ták — nemcsak iskola-, de más igazgatókra gondol­va —, a polgármesteri hiva­talban miért nem kezdemé­nyezek valamit. A sorsuk azok kezében van, akik őket megválasztották. Még mindig félelem él az embe­rekben. Ezért lenne fair dolog, ha minden vezető el­indítaná a megmérettetését. Mert ne higgyük, hogy a je­lenlegi vezetőgárdát azért fogadják el, mivel teljes a megelégedés. Ha igen .. . akkor lássuk meg! ♦ Ugye, jól értem, ez azt jelenti, hogy az ön- kormányzat nem próbál beleavatkozni az intéz­mények életébe? — Amit most elmondtam, azt képviselem az önkor­mányzati testület előtt is. Fehér Ferenc * Árverések Állami tulajdonban levő építési telkek versenytár­gyalás útján történő érté­kesítését határozta el Ceg­léden a városi önkormány­zat. A képviselő-testület ösz- szesen harmincöt bel- és külvárosi telket jelölt ki árverezésre. A versenytár­gyalásra a közelmúltban került sor. Az érdeklődés meglehető­sen mérsékelt volt. Ennek okát a licitálást vezető Mestemé dr. Nagy Andrea a kellő propaganda hiányá­ban látta. Érdeklődés legin­kább a belvárosi telkek iránt nyilvánult meg. Így például elkelt a József At­tila—Beloiannisz utcai dup la saroktelek. Az önkor­mányzat szervezési csoport vezetője szerint a kikiáltá­si árak nem voltak túlságo san magasak. ÁTVEHETŐ Tejjegy Május elsejétől Cegléd- bercelen is tej- és tejter­mékutalványt kapnak a, rendszeres nevelési segély­ben, rendszeres szociális se­gélyben és a hadigondozotti rendszeres pénzellátásban részesülők. Az érintettek a tejjegyeket a polgármesteri hivatalban vehetik át. Abonyban Hangverseny Június 2-án, vasárnap 18 órai kezdettel az abonyi re­formátus templomban hangverseny lesz. Közre­működik Révész László or­gonaművész, a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Szakközépiskola taná­ra és a zenei intézmény ok­tatóiból álló rézfúvós- együttes. JÚNIUS ELEJÉTŐL Felvégük a A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazga­tósága értesíti a zenetanu­lás iránt érdeklődő gyer­mekeket és szüleiket, hogy az 1991—92-es tanévre ha­marosan beiratkozásokat tart. A zenei kiselőképzőbe (dalosjátékok) 5—6 éves, nagycsoportos óvodások je­lentkezhetnek június 3-án (hétfőn) 15—18 óra között a Ságvári út 2. szám alatti zeneiskola bejárati előteré­ben. A zenei előképzőbe 7—12 éves gyermekek jelentkez­hetnek; elsősorban az álta­lános iskolák alsó tagoza­tos tanulói. Az egyéves zenei előképző után vá­laszthatnak hangszeres sza­kot. A hangszerek: hegedű,' cselló, ütő, klarinét, gitár, magánének, nagybőgő, trombita, kürt, tuba, harso­na, zongora, fuvola, furu­lya, fagott és oboa. A magánének szakra és a rézfúvósokhoz a középisko­lás, illetve felnőtt korosz­tály jelentkezését várják 13-tól 24 éves korig. Be­iratkozni június 4-én és 5-én (kedden és szerdán) lehet 15—18 óra között. Szeptemberben pótfelvételit nem tartanak. Érdeklődni lehet a. zeneiskola igazga­tóságán. Becsület — szavunkra Helye-sírás — Pistike, miért írtad a „labdát” így, két t-vel? — Mert műit idő. Elvesztettem... „Ijen lyó a hejesírás”! S nem csak Pistikéé... A nyelvőrzés szilárd formája az írás. Az élőszó vál­tozékonyabb, szabadabb. A helyesírás az alkatrészek pontos összeillesztését igényli, a fogalmazás már az ez­zel történő száguldás. De ha hibás valamelyik elein, bal­eset történhet! Történik is naponta az írás milliófelé futó útjain, ma­gániratban és nyomtatásban egyaránt. Emberáldozat itt nincs, de sérülhet a közlemény, elvérezhet a jelentés. Mivel ennek következménye nem olyan drámai és nem pénzáldozatú, ezért sokan nem is ügyelnek a helyesírás szabályainak betartására. Mindannyiunk örömére szaporodott a helyi kiadványok száma. (Ceglédi Hírmondó, Szuperinfó). Sőt képújságunk is van a CKTV-ben. Ám a helyesírás!... Kérem, higy- gyék el: a nyelvművelő nem lesipuskás hibavadász — az emberi megnyilatkozások változatos természetét figyeli. Ha helytelenséget tesz szóvá, ezt jó szándékú segítség­nek szánja. S nem is az apró (és nyüzsgő) hibahangyá­kat követi, hanem a jó szóra veszélyes szarvashibákat akarja elkergetni. Egybe? Külön? Nem csak a férfi-nő kapcsolat gondja ez — a szókapcsolatok írásmódjáé is. Ahogyan egyre bo­nyolultabbá válik a (fogalmi) világ, úgy szaporodnak — ezt kifejezve — a többtagú szóösszetételek. Jellemző: az első helyesírási szabályzat (1832) külön nem is foglalko­zott az „összekapcsolt szók” írásával, a tizenegyedik ki­adásban viszont (1984) ez a legnagyobb (és legnehezebb) fejezet. A bizonytalanság ma úgy mutatkozik meg, hogy minden szót különírnak: kötelező felelősség biztosítás, nyugati gépkocsi tulajdonosok. Helyesen: kötelező fele­lősségbiztosítás (ez utóbbi egybe, mert csak kéttagú ösz- szetétel). nyugati gépkocsi-tulajdonosok (kötőjellel, mert három szóból áll, s meghaladja a hat szótagot). Nem autós-mozi! Mive jelöletlen a két elem kapcsola­ta (nem autósok mozija), egybeírandó: autósmozi. A sétá­ló utca bizony nemcsak nyelvtani hiba, hanem logikai is. Ha külön írjuk az -ó, -ő (igenévi) előtagú szerkeze­tet, szó szerint értjük: sétáló ember — aki sétál. Az-utca is sétál? Nem. Az előtag nem cselekvést tartalmaz, ha­nem valamire való rendeltetést fejez ki, ezért egybeír­juk: sétálóutca. Ugye más a repülő mérnök (aki repül), mint a repülőmérnök (aki tervez)? S nem minden mosó nő — mosónő! Piros tintára szomjazik a naggyűlés, hiszen ez két ön­álló szó „összeragasztásával” keletkezett: nagygyűlés. (Hasonlóan: jegygyűrű, díszszázad.) Nincs lakás! Ez öszvérszó. Vagy lakos (a városé), vagy lakó (a házé). Büszkék vagyunk az új Opálra, de nem arra, ahogyan az információs hetilap — egyáltalán nem szuperül — leírta: Főnix-Opál-ház. Ha az előtag tulajdonnév vagy ilyen értékű, külön kell írnunk: Rákóczi út, Szabadság tér. Tehát: Főnix Opál-ház. A híradó nevének — műsorcí­mének — leírását ritkán sikerül „eltalálni” ... így he­lyes: Tv-Híradó. (Nagy „T”, kis „v”, mert a Televízió testéből emeltük ki.) Legközelebb folytatom e témát: néhány ceglédi nyelv­barát helyesírással kapcsolatos — közfontosságú — kér­désére válaszolok. Költői Adám Kinevezték a kapitányt Csütörtökön Ceglé­den állományi ülésen dr. Komáromi István al­ezredes kinevezte dr. Ricza Ferenc őrnagyot — aki az elmúlt egy esz­tendőben megbízott ve­zetőként látta el a te­endőket — a város rend­őrkapitányává. Az új kapitány kinevezését Cegléd és a környékbeli települések polgármes­terei — tizenegyen — valamennyien támogat­ták. Útlezárás — telefonhálózat KÖZLEMÉNY KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk hálás köszö­netét minden kedves rokon­nak, jó barátnak, munkatárs­nak, szomszédnak, ismerősnek, akik felejthetetlen, drága kis­lányunk, feleségem, édes­anyánk, Káldi Sándorné szül.: Nyári Terézia temetésén meg­jelentek. Köszönünk minden szál virágot, táviratot és jó szót, amivel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetét Tanhoffer doktornőnek és Majláth főor­vos úrnak, a nővérkéknek, akik fájdalma enyhítésén fára­doztak. Köszönjük a ceglédi Táncsics Iskola 7/d osztályá­nak, tanárok és osztálytársak megjelenését. Jó szívvel vet­tük a ceglédi Május 1., a CAT és a Délfu—Volán dolgozóinak tiszteletét. Továbbá köszönjük mindenkinek, akik szerették és utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család. (55 406/1K) Cegléden sokfelé találkozunk mostanában részleges útlezárással, forgalomeltereléssel, járdabontással, ugyanis nagy lendülettel folyik a telefonhálózat kiépítése. Remélhetőleg valamennyi telefonigényt belátható időn belül teljesíteni tudja a Távközlési Vállalat CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munka­társ: Rozgonyi István. O Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. C Telex: 22- 6353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703. (Apáti-Tóih Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom